2010. január 11., hétfő

Dr. Padányi Viktor: Dentu... MEGJEGYZÉSEK A BESENYŐKKEL KAPCSOLATBAN

II. MEGJEGYZÉSEK A BESENYŐKKEL KAPCSOLATBAN

A nagy úz nép egyik ága, a besenyők egy nyolc törzsből álló katonanép a kiterjedt káspi-török népcsalád egyik tagja, az avarok, hunok, úzok, szabirok, kazárok, onogurok közeli rokona voltak, akik al Maszudi szerint "egy közös őstől származtak". Figyelemreméltó Pataky László kiváló paleográfusunknak az a felfedezése, hogy a besenyők a magyarokkal azonos, vagy legalábbis igen közeli rokon nyelvet beszéltek (v. ö. a Nagyszentmiklósi Kincs aranytárgyainak felirataival, pl. "kiskán", "Tengő", "Csobánc" stb. szavakkal).

Ez a nép két törzsszövetséget alkotott, a kisbesenyő és a nagybesenyő törzsszövetségeket. Az első kategória három törzsből, a második öt törzsből állt.

A Kisbesenyő, vagy Besenyőke (al Maszudinál Bazsnák) törzsszövetség, amelynek tagjai "kangi"-nak (vitéz, bátor) is nevezték magukat, a következő három törzsből tevődött össze:

1. Az "Ertim", Vágy "Szabadertim" törzs, amelynek kánja Kr. u. 940 körül Majcsán, vagy Majsa,

2. A "Csür", vagy "Körcsecsür" törzs, amelynek kánja ugyanebben az időben "Köl", vagy Kál, és

3. A "Csaba", vagy "CsabakengyeI" törzs, amelynek kánja ebben az időben "Vata", vagy "Bata". Ez utóbbi törzs "Kengyel" melléknevét valószínűleg a Donec folyótól vette, amelyet ebben az időben "Kidmának", vagy "Kengyelnek" neveztek. Előzőleg ez volt a határfolyó Dentu-Magyaria és "Lebedia" között. A Kisbesenyő törzsszövetség területe a Don és a Dnyeper közötti térben helyezkedett el. A Nagybesenyő törzsszövetség (al Maszudinál Bazsna) az alábbi öt törzsből tevődött össze:

1. a "Kap" törzs, amelynek kánja a fent jelzett időben "Géza" (Konst. szerint "Giaze") az Alduna vonaltól északra, Konstantinos szerint "egy napi járóföldre Bolgáriától" települt, Bukarest térségében,

2. a "Gyula" törzs, amelynek kánja a fenti időben "Karkatán", vagy "Körkötöny" a mai Moldvában, a Keleti Kárpátok túlsó oldalán, Konstantinos szerint "négy napi járóföldre Magyarországtól", tehát Erdély keleti szomszédságában települt,

3. a "Csarabój" törzs, amelynek kánja ez időben Kaidüm, Konstantinos szerint a kievi tartománytól egy napi járóföldre lakott,

4. a "Kölpény" törzs, amelynek a feje ez időben Ipa kán s végül

5. a "Talmát" törzs, amelynek a kánja a fenti időben "Kostán". Számunkra különösen figyelemreméltó a "Gyula" törzs Erdéllyel szomszédos elhelyezkedése. A honfoglaló magyar törzsek sorában ugyanis "Gyula`` nevű törzs nincs, viszont a 10. szd. második felében Erdélyben számos "Gyula"-vonatkozású helységnév jelenik meg, ami arra enged következtetni, hogy ez a besenyő törzs a 10. szd. közepe táján részben, vagy egészben áthúzódott a Kárpátokon s talán az ott letelepült Keszi törzzsel olvadt össze.