2012. január 11., szerda

A Seuso kincsek rejtélye 3.

töltötte fel ezen a napon: 2009.03.14.






A mai Dunántúlt időszámításunk előtt 12 - ben foglalták el a Római Birodalom csapatai. Az akkor még nagyobb kiterjedésű, partjain ingoványos Lacus Pelso (a mai Balaton) mentén élt a mai Polgárdi szőlőhegyén Seuso, aki gazdag római polgár, esetleg a római hadsereg magas rangú tisztje, helytartója lehetett. Valamelyik barbár betörés alkalmával rejthette el a kincseket. Polgárdi térségében húzódott egy fontos római út, nem volt messze Gorsium (a mai Tác) sem.

Sümegh Józsefről a Balatonakarattya melletti Polgárdiban mindenki tudta, hogy 1975 és 1976 - ban rendkívül értékes, hatalmas színezüst tálakat, kancsókat talált, amelyeket másfél évtized múlva New Yorkban a Sothebys aukciósház árverés előtti kiállításán Seuso kincsek néven ismert meg a világ. Később a leszerelés előtt álló kiskatonát, Sümegh Józsefet 1980 - ban meggyilkolták. Felakasztott holttestét egy kőszárhegyi pincében találták meg, amely akkor a polgárdi Borbély család tulajdonában állt. Az ügyészség vizsgálata akkor is, majd tíz évvel később is öngyilkosságnak minősítette az esetet. 1982 - ben az angol Lord Northampton megbízta az Allen és Overy ügyvédi irodát, hogy szerezze meg a Seuso kincs 14 darabját. Az ügyvédi iroda libanoni származási iratokat is mellékelt a műkincsekhez amik később hamisnak bizonyultak. Emiatt nem is akad aukciósház, amelyik vállalná a kincs adásvételét. 2003 - ban a Pápán raboskodó Lelkes József azt nyilatkozta egy bulvárlapnak, hogy együtt ásta ki a kincseket Sümeghgel a Polgárdi melletti bányában, amelyeket két méter mély gödörben találtak két nagy üstbe rejtve. A 40 darabos leletet eladogatták. Lelkes elmondta azt is, hogy három másik, a titkot ismerő barátja is furcsa körülmények között halt meg.

A magyar állam 1993 és 1994 - ben négy pert indított Lord Northampton ellen a tulajdonjoga bizonyítására. Eddig minden per a lord javára dőlt el. A szakértők megalapozatlannak minősítették a magyarok által felhozott bizonyítékokat; azt hogy az egyik tálon a "Pelso" felirat olvasható, ami a Balaton római kori neve, hogy Szabadbattyánban római villát tártak fel, mely a feltételezések szerint a kincs tulajdonosáé, Seusoé lehetett. A magyar szakértők szerint a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, 1878 - ban szintén Polgárdi mellett előkerült késő római kori ezüstállvány, a "quadripus" összehasonlító anyagvizsgálatától várnak perdöntő bizonyítékot. Miután Magyarország és Horvátország a pert elvesztette, Lord Northampton 2006 októberében bejelentette eladási szándékát, így kívánva fedezni egyéb kiadásait. A várható eladási árat több tízmillió angol fontra becsülik.

Az RTL Klub, XXI. század című műsora az esettel és annak történetével kapcsolatban vizsgálódott.

A műsor harmadik része.

Kategória:

Oktatás

Címkék: