2012. április 17., kedd

Móricz János Nemzetközi Őstörténeti konferencia

Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia / Első rész.

Magyar Nyelv, 2011. november 15., 16:39 ·
 


 


Magyar Nyelv


Beszámoló

 

2012.április 13. péntek

Délután háromkor érkeztünk Körmendre Dr.Kisteleki Gézával,Az aranylemezek üzenete című könyv szerzőjével és Magura Zsuzsa Kalemandra képzőművész barátommal.Miután elfoglaltuk a szállásainkat feltérképeztük a környéket és bementünk a színházba is, ahol találkoztunk a meghívott vendégekkel,előadókkal és a szervezőkkel.

Rövid megbeszélést követően mindenki egy közeli vendéglátóegységben gyűlt össze,ahol megvacsoráztunk. A vacsora alatt bemutatkoztunk egymásnak.

Már a vacsoránál érdekes gondolatokat osztottunk meg egymással, s izgatottan vártuk a szombati napot.

 

2012.április 14.szombat

 

Az konferenciát Szelei Magdolna nyitotta meg, 9:15-kor. Rövid beszédében elmondta, hogy sorsdöntő út előtt állunk, egy időutazásra készülünk.Az általunk ma ismert történelemből hiányzik pár láncszem, ismerjük meg ezeket. Bemutatta a meghívott vendégeket.

Ezután felszólalt Ulicska Tamás, a konferencia fő szervezője.

" Elhintettük Golenya Ágival egy fának a magvát.Sokan dolgoztunk azért,hogy ez a konferencia létrejöjjön.Szeretnénk kérni,hogy az eseményt követően osszák meg Önök is az itt elhangzottakat, hogy minél több emberhez eljusson a hír, s a mag majd szárba szökkenjen s gyümölcsöt is teremjen.Javaslom,hogy kössék be a biztonsági öveket, s kívánom,hogy nyitott szívvel és lélekkel hallgassák meg az előadók mondanivalóját".

 

A következő felszólaló Őri Szabó Ferenc,Körmend város alpolgármestere volt, aki elmondta, hogy maga is kutat őstörténetet, s amit ma az iskolákban tanulunk nem felel meg a valóságnak.

Érdekességképp azt is elmondta, hogy  egy Körmend nevű település a Fekete-tenger mellett is fellelhető, lásd a Tamana névtérképeszeti tudomány kutatási eredményeit,melyek mellett elmenni nem lehet. Örömét fejezte ki,hogy Körmend város hozzájárulhatott a konferencia megrendezéséhez.

 

 

Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke kapott ezek után szót.

Beszédében felhívta a figyelmet arra,hogy valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a teljes igazságot az emberiség történelméről,de mi, magyarok soha ne adjuk fel a kutatást, hiszen Móricz János is ilyen ember volt. Nem széthúzni hanem egységben összefogni- ez legyen a vezérfonal.

Ezután ismertette Móricz János életrajzát.

Móricz Jánost külföldön leginkább Juan Moricz-ként emlegetik.

A II. Világháború után Argentínába megy és élete innen kezdve kész kalandregény. Basaldúa könyve indítja el azonban azon az úton, ami miatt nemzeti büszkeségünk kellene, hogy legyen ez az igazi "úttörő" ember.

Nem akármilyen utat tört és mutatott nekünk Móricz.

Florencio de Basaldúa, egy baszk származású argentin (földmérő, mérnök, író, autodidakta polihisztor és kutató) teóriája indítja el ezen az úton ( a baszk nép származás- és történelem elmélete, a vízözön előtti civilizációk és tudás egyik "örökös" népe, akik, mint tudjuk, igencsak szoros "rokoni" kapcsolatban állnak a "magyar" néppel, illetve azon őseinkkel, akik az ősi mezopotámia pillérét képezték, majd később a szkíta szövetség tagjaként, és  Krisztus születésekor fennálló Pártus birodalom egyik népcsoportjaként meglehetősen meghatározó alakítói az emberi történelemnek, hitvilágnak.) Ezt a kort, kultúrát és népszövetséget manapság a művi sumer névvel illetik.

 Móriczot szinte mellbevágja Basaldúa megdöbbentő teóriája, miszerint egyes mai európai népek, köztük a baszkok, a ma nevetségesen Újvilágnak nevezett kontinensről, Amerikából származhatnak. A spanyol és portugál (valamint később angol és francia) megszállás és gyarmatosítás előtt ezt a mesés földrészt AWYA YALA néven hívták az őslakosok. Nagy a szakirodalma annak, hogy Kolombuszék nem véletlenül vetődtek a mesés és kincsekkel teli földrészre, hanem az ún. Piri Reis térképpel a kezükben, hogy megkezdődhessen a totális kifosztási projekt, ami keretében mai értéken több, mint 5 billió USD aranyat raboltak és sok száz millió őslakost mészároltak le, a véres hittérítések mellett (az külön téma, hogy mindezt a Szeretet és Jézus nevében!).

Móricz lázas kutatásba kezd. Kiderül, Basaldúa teóriája igen sok szempontból egyáltalán nem egyedülálló. Évszázados, sőt évezredes leletek, beszámolók utalnak arra, hogy az emberiság történelme esetleg nem egészen olyan, ahogy azt ma iskoláinkban tanítják. (csak néhány a megannyi közül: Fray Gregorio Garcia: Origen de los indios del Nuevo Mundo y de India Occidental, Madrid, 1729, amiben szkíta-hun leletekről beszél Dél-Amerikában a mai Peru területén; Thor Heyeldahl munkássága; Varga Zsigmond, Horváth János, Csicsáky Jenő, Csérep Ferenc- akit A magyarság őshazája Amerika c. munkája miatt kizárnak az Akadémiáról; továbbá nézzenek utána: Brazília: Appolinaire Frost: az egyiptomiak dél-amerikai elődeiről beszél; Amazon torkolata (Marajo-sziget): Frobenius: etruszknak azonosítja a talált leleteket; Matto Grosso Brazilia; Pizarro szerint az őslakosok „fehérebb bőrűek, mint a spanyolok” )

 Móricz Ecuadorba megy, ahol a munkája miatt (aranybánya feltárások és koncesszió szerzési megbízások) sok éven kersztül járja az amazonas-i régiót, a shuarok földjét (Morona-Santiago tartomány, Dél-Ecuador). Az ismeretségből lassan barátság lesz a helyi törzsek vezetőivel, és idővel Móriczot az őslakosok a bizalmukba avatják. Nem elhanyagolható szempont a szinte mesébe illő ok: több helyi népcsoport lokális nyelve igencsak megdöbbentő módon hasonlít, sőt egyes szavaiban megegyezik az archaikus (tehát még nyelvreform előtti) magyar nyelvünk szavaival. Sőt, olyan helysiég-és családneveket fedez fel, mint Jokay, Zalai, Saka, Zoyomi (zólyomi vagy Sólyomi?). Elmondják új barátai, hogy Quito-t régen Kitus hívták a spanyolok előtt ami azt jelentette: Két ős, mert így tudják, két ma távolban élő nép őse alapította. Összevetve mindezt a helyszíni és élő tudást a kutatók által előzőleg feltárt elméletekkel, Móricz még megszálottabban ügyködik valamiféle, az "ép ész" számára is elfogadható kapocs, elméleti szál feltárásában. A Colorado népcsoport (ami hiába jelent "színest", csak fehérbőrűekre használják, ugyanis csak a fehér arcbőr válik pirossá, "színeződik el" az éles andoki levegőn! Engem Peru-szerte colorada-nak hívnak, még Limában is) vezetői megegyeznek a shuar törzsi vezetőkkel, hogy feltárják Móricznak egy  barlangrendszer titkos részét. A megannyi bejárat közül egyen át közelíthető meg az a járat, ami egy sok-sok ezer éves titkos kamrába, az azóta "Arany Könyvtárnak nevezett" terembe vezet.

Nyilvánvaló, hogy Móricz egy komoly expedíciót akar szervezni, hogy rajta kívűl más is láthassa, amit ő. Ehhez azonban kormányok által adott garanciák, és sok pénz kell. Egyiket se tudta megszerezni. A hivatalos szervek hitegették mindkettővel. A Mormon Egyház is ajánlatot tesz neki, mondván, ezek az aranylemezek csakis a Moroni angyal által Joseph Smith-nek említett aranytáblák lehetnek...Móricz egy ideig kényszerből hajlik a velük való szövetségre, de egy ponton kivillantják a mormonok "foguk fehérjét" és Móricz megtagadja a további együttműködést. Kapóra jönne Stan Hall és az általa biztosítható brit pénz...Móricz egyébként barátja, Julio Goyen, a szintén baszk származású argentin ügyvéd később régész miatt fontolta meg a mormonokkal való együttműködést, hisz Goyen egy időben áttért a Mormon vallásra. Látva azonban, hogy az "egyház vezetői" távolról sem tiszta szándékoktól indíttatva akarnak a kincsek közelébe jutni, hátat fordít ő is nekik.

Stan Hall: a skót úr 1972-ben találkozik Móriczal személyesen Guayaquilben, Ecuadorban. Nagy szükség lenne könyvének (Tayos Gold- The archives of Atlantis) magyar megjelenésére.

 

Stan Hall meg tudta mozgatni az "angol korona" pénzeit - (a magyar hivatalos fülek ma éppoly süketek, mint akkor és mindig...) , így Móricz inspirálása mellett létrejön az 1976-os Brit-Ecuadori expedíció, melynek tiszteletbeli feje Neil Armstrong, az első amerikai űrhajós.

Móricz az utolsó pillanatban kiszáll, mivel egyik akkori kormány sem adott garanciáit a leletek mozdíthatatlanságára és sértetlenségére, amihez pedig Móricz az "őrzőknek" a szavát adta. Az expedíció nem is találja meg az egyetlen lejáratot a titkos Arany Könyvtárhoz, így ezek a leletek legalább a mai napig a helyükön vannak...

 

 

Varga Zoltánt követően Gerardo P.Matheus következett.

 

Az ügyvéd úr először Golenya Ágnes Purisaca írónőnek mondott köszönetet,hiszen az ő ötlete volt a konferencia,majd köszöntötte az előadókat és a közönséget.

"Amióta megismertem Móriczot tudtam,hogy ez a nap egyszer eljön-kezdte az ügyvéd úr.

Képzeljék el, hogy egy napon beállít egy számomra teljesen ismeretlen ember az irodámba és előadja a képtelen történetét.

Az ősmagyarok történelmét kutatom,ez vezérelt, hogy eljöjjek Önhöz!-mondta Móricz János, s én persze kétkedve hallgattam a történetet, amit előadott.Móricz azt mondta, hogy nyomokra bukkant Ecuadorban, amely nemcsak a magyar őstörténethez kapcsolódik, de az egész emberiség történelmét is megváltoztathatja, ezen kívül feldedezett egy föld alatti világot is.

Föld alatti világ?-néztem rá bambán, s Móricz azt felelte, -igen, ezekben vészelte át az emberiség a legrosszabb időket.Beszélt egy barlangrendszerről,mely több ezer kilométeren át húzódik, egészen át Peru területére.Móricz elmondta nekem,hogy az egyik lejárat az őserdő kellős közepén van,megközelíthetetlen, nagyon veszélyes helyen és a területet a shuár indiánok őrzik.Nem minden shuár,csak a beavatottak tudnak a lejáratokról,vagyis az őrzők.Móricz elmondta,hogy abban a barlangban amiben ő járt egy madárfaj él, a barlang is erről kapta a nevét: Tayo(s).A madártojások összeszedése például az egyik shuár beavatási szertartás része.A madarak a felszínre jönnek táplálkozni, gyümölcsevők.Móricz azt mondta,hogy a barlang közelében két folyó találkozik, ezekből az egyik eltűnik egyszercsak a föld alatt.

A barlang bejáratához kb.70 méteres mélységbe kell leereszkedni.Mivel Móricz barátságot kötött a shuárokkal,miután felfedezték a közös gyökereket a magyar nyelvvel és hagyományokkal, ezek egyik beavatottja vezette el a barlangban egy helyre, ahol fémlemezeket látott, ismeretlen írásokkal, sok szobrot és arannyal bevont óriáscsontvázat…s meggyőződése,hogy ez a kultúra kulcs lehet az emberiség történelmének megismerésében.A barlangok szinte, mint kis múzeumok tartalmaznak képírásos leleteket,s egyéb tárgyakat.Megkérdeztem Móriczot,hogy miért engem keresett fel?S ő azt felelte azért, hogy bizonyíthatóan hozzáköthető legyen ez a felfedezés,s hivatalosan is bizonyíthassa,hogy az emberiség kulturális örökségét fedezte fel.

Nos, ezek után 22 éven át majd mindennap találkoztam Móricz-cal, aki eljött rendszeresen az irodámba."

 

Ezek után Matheus ügyvéd úr diavetítéssel egybekötve tartott beszámolót arról az expedícióról,melyen ő is részt vett Móricz Jánossal, 1969-ben.Ezen részében az előadásának a legérdekesebb az volt,amikor megemlítette, hogy egy shuár faluba értek, a közelben volt egy kis patak, amely a "Napincse" névre hallgatott,ez magyarul "napsugár", illetve egy iskola is van a közelben mely a "Napurak" névre hallgat.Ezt már le sem kell fordítani.

Továbbá,az ügyvéd úr is megerősítette,hogy az ún."Móricz-kapu",vagyis a barlang bejáratának kövei egyértelműen emberi kéz alkotta,sima,derékszögekben összefutó,megmunkált kövekből áll.A föld alá futó folyó hordaléka miatt nem látható a bejárat teljes magassága, de kb.120-130 méter magasra becsülték.

A máig eme barlangredszert megközelítő expedíciók kb.15-18 kilométer mélyen tudtak behatolni, Móricz pedig kb.50-80 kilométer távolságra becsülte meg a "Fém-könyvtár" helyét a bejárattól.

"Valaki majd követni fog engem egyszer-mondta Móricz, nos ezért dokumentáltuk, s tettük hivatalossá azt a kutatómunkát, amit végzett."

 

 

Golenya Ágnes kapott szót az ügyvéd úr után.

 

A Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencián Ágnes köszöntötte a meghívott előadókat és vendégeket, majd felolvasott az Aranykapu című könyvéből, azt a részt, ahol Paulo Cosmára emlékezve konferenciát szerveznek a főhősei.A Cosma nevet Móriczra cserélte fel, s meglepő volt,hogy bár Ágnes évekkel ezelőtt írta ezt a könyvet,mégis aktuális lett a mostani konferencia kapcsán.

Majd beszélt a kara népről, és nyelvi párhuzamokra hívta fel a figyelmet.

Elmondta,hogy utazásai alatt felháborította,hogy pl.Karalban,ahol 9 piramis van és egy központi erőtér, a "hozzáértők" kiraktak egy tájékoztató táblát, miszerint az ősember építette ezeket a karali piramisokat...Persze,mi tudjuk,hogy ez képtelenség. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy elsüllyesztik, vagy csak ráfogják,hogy ennyi-annyi éves, további magyarázatok nélkül.

Ott van pl. Tiwanaku,ahol 2 kultúra nyomai is fellelhetők:az egyik egy megalitikus kultúra, amely diorit kövekből építkezett, ezt ma csak a gyémánt munkálja meg, a másik pedig egy olyan kultúra,mely előregyártott betonelemekből építkezett. A sorozatfúrásos technika egyértelműen látható. 

Ezen kívül Ágnes megemlített egy kiadványt, a 16.századból, melynek szerzője egy bizonyos Garcia, arról írt, hogy a hunok és szkíták népesítették be az új világot.Ez a kis kézirat ma is kapható Madridban,24 euróért.

"2012 a helyreállítás kora- folytatta Ágnes.Newton fizikai törvényei helyett a kvantumfizikát kell tanítani.Az energia az,ami áthat mindent,s nemcsak a tárgyakba, de az emberi gondolkodásba is bele lehet tenni olyan energiákat, melyek megváltoztatják a gondolkodást.

Mára az emberiség szellemi megcsonkításon ment keresztül.Feladatunk helyreállítani az ősi erőteret,az emberiség ősi történelmét megismerni,s átértékelni mindent.

Móricz hagyatékát kell követni, aki kaput nyitott egy új világra."

Folytatom!A Magyar Nyelv szerkesztője