2010. március 20., szombat

Elfeledett magyar mesterségek és népélet

Rating:★★★★★
Category:Books
Genre: History
Author:Selmeczi Kovács Attila:

katt>>    Magyar Menedék Könyvesház:

Selmeczi Kovács Attila:

Elfeledett magyar mesterségek és népélet

Kiadó:Cser
Kateg.:Hagyomány, Hagyományőrzés, Ismeretterjesztő, Néprajz
Leírás
: E könyv egy rég letűnt sajátos világba kalauzolja el az Olvasót, ahol a nép évszázadokkal korábban kialakult szemlélet szerint élte jellegzetes életét.
***
Pákászok, halászok, vadászok Pákászok Darvászok Halászok Vadászok A vad megközelítése Csalivadászat Nyestezés Solymászat Vadfogás veremmel Csapdaállítás Hurokvetés Vadméhvadászat Madárfogás lépezéssel Szilaj pásztorok Állattartás Marhakereskedelem Magyar tájfajták A pásztorok A számadó és bojtárjai A ridegnyájak őrzése Enyhelyek Pásztorétkek Pásztorviselet Pásztorművészet Fafaragás Jámbor földművelők A vetéstől a kenyérig Szántás Vetés Aratás Aratóbandák Szemnyerés Lisztkészítés Kenyérsütés Régi idők mesterségei Erdélyi magyar sóvágók Kősóbányászat A cellérek A sóhivatal Sziksófőzők Salétromfőző jobbágyok Hamuzsírégetők Mészárosok és mészárszékek Hajdani mészárszékek Falusi mészárosok Himpellérek Szappanfőzők Gyertyamártók és gyertyaöntők Olajütők Az olajárusok Dunavízárusok Székely borvizesek Vákáncsosok Pitlés malmok – „gatyás” molnárok Bútorkészítő faragóácsok Virágozó festőasztalosok Díszítő fazekasok Takácsok Kékfestők Cifraszűrszabók Mindennapi életképek Élet a házban A füstöskonyha Régi ételek és receptek A „terhes komra” Istállós csűrök Ökörtartás A szegény ember fája A részesaratók cégére Kukoricacsőszök Őrzőgyerekek Társasélet a régmúltban Társasélet a malomban Társasélet a csűr alatt Kukoricafosztás Csűrdöngölő Csűrközösség A fonó vagy guzsalyos Atyafi ság a Palócföldön A palóc „vendégség” A hosszúházak népe Zárszó Irodalom Képjegyzék

http://www.magyarmenedek.com/products/3203


2010. március 12., péntek

kurultaj



Create Your Custom Message

KURULTAJ - BUGAC 2010. AUG. 6-7-8.

Forrás: http://kurultaj.com/

Magyar-Turán Alapítvány

A Magyar Õstörténet kutatása a magyar tudományosság egyik alapvetõ feladata.

Az õstörténeti kutatások eredményei azonban nem csak a már meglévõ tudományos elméletekre, elgondolásokra hatnak, hanem a közgondolkodásra, idõvel bizonyos részei beépülnek a közoktatásba, egyes elemei pedig a nemzettudatra is hatnak.

Mindezek végett megkülönböztetett figyelemmel kell gondoskodni mindezen kutatások (tudományágak) segítésérõl, intézményrendszerük fenntartásáról és korszerûsítésérõl. Kiemelt felelõséggel kell kezelni a valós õstörténeti kutatások, tudományos eredményeit és szükséges támogatni azok közérthetõ, ismeretterjesztõ szintû megjelenítését (szélesebb néprétegek irányába) is. Fontos feladat a felelõs, a nemzetben is gondolkodni képes médiákkal és oktatási intézetekkel, szervezetekkel, összehangoltan, a megfelelõ színvonalon fellépni az áltudományosság, az információtorzítás és a történelemhamisítás ellen (nemzetközi viszonylatban is).

Az utóbbi évtizedekben a Magyar Õstörténet kutatás észrevehetõen a háttérbe volt szorítva illetve erõsen koncepciózus és befolyásolt volt, amelynek sok eleme ma is érezhetõ.

Vannak olyan politikai erõk amelyek a magyar hagyományokat és a magyar õstörténetet még a közoktatásból is számûznék.

Ma Magyarországon a nemzeti költségvetésbõl a tudományos kutatásra és fejlesztésre (általánosan) szánt anyagi források szánalmasan szerények. A költségvetési pénzekbõl nemhogy korszerû kutatásokat és fejlesztéseket nem lehet tervezni, kivitelezni, hanem a legtöbb intézmény, mindennapi fenntartása is nehézségekbe ütközik. Mindaddig, amíg Magyarország nem rendelkezik olyan kormánnyal, amely a tudományos kutatásokra, fejlesztésekre, oktatásra hajlandó áldozni, addig a civil összefogásnak kell megteremtenie annak a feltételrendszerét, hogy legalább az eddig is (még) meglévõ alapkutatások folyhassanak korszerû színvonalon, legalább néhány kutatócsoportban.

Az alapítók szükségesnek tartottak létrehozni egy olyan szervezetet amely a kutató intézetektõl függetlenül is mûködni képes. Ugyanakkor a különbözõ intézmények szakembereit integrálhatja egy közös fórumba a magyar õstörténet kutatás különbözõ szakterületeirõl (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet).

A Magyar – Turán alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a Magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerû tudományosság mentén haladnak.

A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja, hanem a magyarság kárpát medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai (távoli, akár ázsiai régiókba is elvezetõ) szakaszait és rokoni kapcsolatait kutatja, vizsgálja. A magyarság rokoni kapcsolatainak vizsgálatát nemzetközi együttmûködésben kutatja a különbözõ országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértõ közönség számára is. Az alapítvány feladatának tekinti a magyar hagyományõrzõ csoportok, szervezetek mûködésének segítését, összehangolását. Segíti a magyar hagyományõrzõ csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását.

www.magyar-turan.hu

Fórum:


"...Togan írta:

Sziatlok.
Hello from Törökorszag,Istanbul.It is really good to know that we are not alone in Turanian idea.
I wanna meet peoples from that site and Magyar Turan Federation,too.Thanks for that site,again.Török-Magyar Baratsag Forever.Jó estét.


  Kündü  írta:

Merhaba, Togan!

Lám, az anatóliaiak lelkesen figyelnek minket ! (MSN-en 16 török és azeri tartja velem a kapcsolatot. Az itthoni törökül tudók, ill. itt élő török, kirgiz, mongol fiatalok szintén.) A Youtube-on külön, nagy mézettségű kultusza van a turánista videóknak, Jakutföldtől Gagaúziáig, sőt, Ohio-ig!..."

(...)


2010. március 9., kedd

Családfa: a Jakabffy család

osmagyar lovas

 

"Voltak akik kérdeztek tőlem, hogy mi a célom a kutatással? Szeretém össze hozni a családokat. Egységben az erő és bizom benne, hogy ezt a gondolatot a most felnővő generáicó pozitiv értelemben használni is fogja. Napjainkban  is vannak sikeres és kevésbé sikeres életvitelt vivők, de összességükben nagy erőt, értéket képviselnek. Az intelektueltól a dolgos egyszerrű emberig mindenki megtalálható családjainkban. Sokan vagyunk és a rangléta különbző fokán harcolunk magunk és családunk jobb jövőjéért.  

 

Miért ne lehetne ezt szélesebb értelemben is gyümölcsöztetni? Ha a kapcsolatok erősödnek és a bizalom is helyet kap, akkor van rá remény, hogy egymást segitve előbb érjük el céljainkat. Őseink is igy cselekedtek és jutottak fel a létra magas fokára. Miért ne lehetene ismét ezt a gondolatot megvalósitani? Napjainkban is lehetene egy jó szóval, telefonnal valakit elöbbre segiteni, kellő információval, tanáccsal útjára engedni, függetlenül attól, hogy jól vagy kevésbé jól mennek dolgaink. Karácsonykor, Husvétkor egymást szeretettel üdvözölni.  

 

A tudás egymagában nem elegendő, hogy sikert érjünk el. Az életben a szerencse is társunk kell legyen, nem utolsó sorban környezetünk és kapcsolataink támogatása nélkül sem tudjuk megvalósitani terveinket, álmainkat. Ismerősök segitenek tovább azok ismerőseihez. Amig a nap ragyog ránk addig erre nem gondolunk. Mi idősebbek már tudjuk, hogy a jegenyefák nem nőnek az égig.  Azt is megtanultuk az életben, hogy örökké semmi sem tart. Nem mindig felhőtlen az égbolt. Életünk során egy folyamatos változáson megyünk keresztül ahol a napot éjszaka követi, majd újra világosságra ébredünk. "