2016. április 13., szerda

A sumirok és a magyarok műveltésének néhány hasonlatossága - Marton Veronika

A sumirok és a magyarok műveltésének néhány hasonlatossága - Marton Veronika


Számtalan régészeti és néprajzi bizonyítéka van az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt KI.EN.GI (kangar), közismertebb nevén sumir és a magyar nép közti műveltségi kapcsolatnak, egyenesági leszármazásnak. A magyar nép és nyelv régiségének bizonyítékai a népművészetünkben megőrződött tárgyi és szellemi emlékek.

 

darvak.jpg

Darvak a csillagos égen (festett agyagedény, Samarra, az Irak Múzeum, Kr.e. 4500)[1]

 

Kr. e. IV. évezredben Mezopotámiát három szkítafajú népcsoport keveredéséből létrejött káld-sumir nép lakta. Az őslakosság a vízözönt túlélte. Legtöbb tárgyi emlékét az al-Ubaid dombban találták meg, amelyről e népességet al-Ubaid-inak nevezték el. A régészeti leletek tanúsága szerint a történelemelőtti korban a Kárpát medencéből a Habur folyó forrásvidékére[2], Halafba szkítafajú vadásznépek vándoroltak. Mire eljutottak Dél-Mezopotámiába a halászat-vadászat mellett már földműveléssel foglalkoztak.

 

29397354_1_l.jpg 

Festett mintás korsó (agyag, Ubaid kor, Kr. e. 5500)[3]

Az uruki népcsoport nyomait a mezopotámiai Uruk városának feltárásakor találták meg. Az orosz Tolsztov hívta fel a figyelmet e népesség chorezmi kapcsolatára. Szerinte e nép az Aral- tó vidékéről, Chorezmből Szuzán át vándorolt Mezopotámiába. Évezredekkel később, a hun Atilla nagykirály halála után a fia, Csaba királyfi chorezmi királylányt kapott feleségül. Két fia született Ed és Edömén. Meghagyta nekik, hogy térjenek vissza apáik földjére, a Kárpát medencébe. Ed a „honfoglaló” magyarokkal visszatért, Edömén meg a fehér-hun birodalom megalapítója lett.

 

 

Pecséthenger (Uruk-kor, Kr.e. 3400 körül, Louvre)[4]

 

Sokan kétségbe vonják a magyar krónikák hitelességét, mert Attila halála és a magyar hon-visszafoglalás között több emberöltő telt el;, s nem Ed, hanem csak a leszármazottjai térhettek vissza. Ám, ha elfogadjuk, hogy kb. Kr.u. 600 és 900 között 293 évet betoldottak az időszámításunkba, akkor a magyar krónikáknak igaza nyilvánvaló.

A Kárpát-medencéből a Balkánon keresztül Mezopotámiába vándorolt harmadik népcsoportot a legtöbb leletet adó lelőhelyről kapta a Jemdet-Nasr nevet.

jemdet_nasr_per.jpg 

Falusi csendélet (alabástrom teknő, Jemdet-Nasr-kor, kb. Kr.e. 3200)[5]

 

A XIX. században Torma Zsófia, erdélyi magyar régésznő Erdélyben, a Maros partján a Djemdet Nasr dombban talált leleteknél kb. 1200-1500 évvel régebbieket talált. 1961-ben Vlassa, román régész Alsótatárlakán kb. 5-6000 ezer évvel ezelőtti agyagtáblákat talált. A rajtuk levő írásjelek igen hasonlítanak az első mezopotámiai képszerű jelekhez. A különbség csak annyi, hogy az erdélyi leletek mintegy 1200-1400 évvel korábbiak. Ez is bizonyítja, hogy a káld-sumir nép harmadik összetevője [része] aKárpát medencéből, Erdélyből vándorolt a Balkánon keresztül a Folyamközbe, és vitte magával az írásbeliséget. Torma Zsófia véleményével egyetértett Schliemann, Trója felfedezője és a francia Sayous.

 

Az erdélyi Tatárlakán előkerült táblácskák és a Bagdadban vásárolt Jemdet Nasr-kori un. Blau táblák egyike (Kb. Kr. e. 4600 és Kr. e. 3200)

 

Az al-Ubaid, az uruki és a Djemdet-Nasr népcsoport összeolvadásából keletkezett sumir nép hozta létre azt a kultúrát, melynek ékirásos jeleivel kezdődik az írott forrásokra támaszkodó történelem. A XIX. században e népet szkíta eredetűnek tartották, és a régészeti leletek szerint onnan származnak, ahol a magyarok elődei éltek.[6] 

A káld-sumirok soha nem hívták magukat sumirnak, hanemKI.EN.GI-nek vagy KIN.GI-nek. Ezen elnevezés a magyarországi besenyők kangar nevében köszön vissza. E nép folyamközi hazájátlakott földnek, KALAM.MA-nak hívta.

Nemcsak a Biblia, hanem a Kr. e. III-II. évezred fordulójáról származó ékiratos királylista is arról tudósít, hogy a vízözön után a királyság újra leszállt az égből, ami azt jelenti, hogy a mindenkori káld-sumir király Isten kegyelméből lett az uralkodó.

Sumerban addig senki nem lehetett király, míg Enlil isten el nem ismerte, és a nippuri Ékur templom papságtól, meg nem kapta az uralkodásra jogosító aranykeresztet. E keresztnek hasonló a szerepe, mint a Magyar Szent Koronának. A középkorban a magyar nép addig senkit nem ismert el királyának, amíg a magyar Szent Koronával meg nem koronázták.

Az Árpádházi királyaink papkirályok voltak; uralmukat az Égtől, Istentől kapták. Isten rendjét, a kozmikus rendet kellett képviselniük és az országukban érvényre juttatniuk, éppúgy, mint a sumir uralkodóknak.  

A sumir Lagasban talált sugaras párducfej Enlil isten fiának Ningirszu istennek a jelképe, akit a magyar krónikákban Nimródnak vagy Ménrótnak hívnak. Ő az „ég hűséges gyermeke”, az Orion csillagkép.

 

lagasi_parduc.jpg 

A korongos párduc - A sugaras korongban háromjelcsoport van. Jelentése: Védelmül adom néktek, Sirburlaki lelkét, Ningirszu istent.

 

Enlil isten a fiát, Ningirszut, a hős párducot küldte a földre, hogy Lagas (Sirburlaki) város lelke, védelmezője, igazságtevője legyen. Jelképe a sugaras korong. (Enlil nevének jelentése én-lélek.)

A korongos párduc sugaraihoz hasonló fejdíszük van Széken (Erdély) a násznagyoknak.

 

 szeki_nasznagyok_kepeslap.jpg

Széki násznagyok sugaras kalapban (képeslap)

 

Ningirszu isten más ábrázolásain is visszaköszön a sugaras kalapdísz, sőt a széki ábrázoláson levő homlokfeletti két levélke is.

  istar.jpg


Asszír pecséthenger nyomat[7]

 

A magyar népviselet a nagyon hasonlít a káld-sumir „parasztok” viseletéhez. Az alábbi képen bőrsubás, bőgatyás (szoknyás?) sumirok egy elámi öltözetű király-félét ütlegelnek.

 

 subas_sumirok_1.jpg

Subás, gatyás sumirok

 

A bőrből készült kabátfélét viselő két ember között a térdeplő koronás alak talán a fogoly király, mellette az elmaradhatatlan kos és a turulmadár. Mindkettő magyar jelkép.

A sumirok öltözéke nagyon hasonló a bőgatyás magyarokéhoz:

  

Sumir bőgatyás alakok átveszik az elültetendő (a templom által ellenőrzött) palántákat (pecséthenger-nyomat, 3,5x2,2 Kr.e. 2400 körül, Walters Art Museum, New York)[8]

 

 keszthelyi_kanaszok.jpg

 

Bőgatyás keszthelyi kanászok (XIX.sz.)[9]  

 

 A magyar Alföld őshonosnak tartott állatai is mezopotámiai eredetűek. Hosszú évezredek múltán a hon-visszafoglaló magyarok hozták a Kárpát-medencébe.          

Népünk hite szerint a Boldogasszony hét leánya az élet adója és védője, a bőség, a termékenység, a növények szaporításának, az állatok szaporodásának, az áldott állapotú és a gyermekágyas asszonyok védelmezője. Ők a magyar néphit óvó-védő istenasszonyai.[10] Hasonló a szerepköre a sumir Innana (Bau) istennő csendes esőt hozó, magot fakasztó, rügyfakasztó, állatokat védő, magzatot óvó, szülést segítő és védelmező hét leányának.

A kecses, fátylas női alakok minden olyan ábrázoláson megtalálhatók, ahol vigyázni kell az állatokra, a terményre, az embere, a házra stb.

 

kosokra_vigyazo_istennok.jpg 

Kosokra vigyázó istennők (Kr.e. 2900, Uruk, Pergamon Museum, Berlin)[11]

 

Az említetteken kívül számtalan hasonlóság van a magyar és a sumir nép kultúrája között, de nem hagyhatók figyelmen kívül a nyelvi azonosságok.

A táltos szavunk közismert. „A táltosok a régi magyarok bölcsei és papjai voltak.”[12] E kifejezést, ugyanilyen értelemben használták a sumirok. A TAL jel bölcset, tudóst, a TAS pedig urat jelent. Összeolvasva TAL.TAS. Jelentése a magyar táltos tulajdonságára utaló bölcs úr.  

A király (=uralkodó) szavunkat a frank Nagy Károly (Carolu = ölyvecske) nevéből eredeztetik. A magyar király szó viszont a kerülő kifejezésből származik, amit a káld-sumir KIR.HAL szószerkezet értelmezése is alátámaszt. A KIR jelentése kör, a HAL pedig halad, előre megy. Összeolvasva KIR.HAL = körbe halad.                                                                 

Az Árpádok korában a magyar uralkodónak kötelessége volt az országát körbejárni, meggyőződni arról, hogy a nép elégedett, boldog. Ezt szolgálták pl. Mátyás király álruhás országjárásai is. A magyar szakrális uralkodók feladatköre benne rejlik a király szóban.

Mindez csekély töredéke azon sok azonosságnak és hasonlatosságnak, amely a káld-sumir és a magyar nép műveltsége közt megvan, s ami annak bizonyítéka, hogy a mai magyarság a káld-sumirok egyenesági elszármazottjai.

Sokan a magyar és a káld-sumir kapcsolatoknak még a lehetőségét is elutasítják. Úgy tesznek, mintha e nép nem is létezett volna, legalábbis magyar vonatkozásban nem.

  

[1] aratta.wordpress.com
[2] Vértes László: Kavics ösvény, Gondolat, Budapest, 1969.
[3] pinterest.com
[4] cnx.org
[5] classic.unc.edu
[6] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás, Győr, 2000.
[7] therealsamizdat..com
[8] commons.wikimedia.org
[9] tankönyvtár.hu
[10] Bobula Ida: A sumir-magyar rokonság kérdése, Ed. Esda, Buenos Aires, 1982. 65. p.
[11] britannia.com
[12] Révai Nagy Lexikona, XVII. kötet, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1925. 826. p.

A bejegyzés trackback címe:

http://martonveronika.blog.hu/api/trackback/id/8598182 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal


Ezen az oldalon sütiket használunk. A böngészéssel ezt elfogadod. További információk

2016. április 4., hétfő

Regélő rejtélyes rovásábrák pdf - Nyíri Attila

Regélő rejtélyes rovásábrák


Előszó a regélő rejtélyes rovásábrákhoz

A 17. és 18. sz. idején tudósok hada lepte el Egyiptomot, Perzsiát és a távoli Ázsia területeit. Hírül vették, hogy a föld és a sziklák a régmúltra vonatkozó írások és tárgyi értékek sokaságát rejti. A kutatások művelése közben Paul Émile Botta, francia származású tudós, ez ideig ismeretlen tárgyi emléket ásott ki. Az azon szereplő írás három nyelven íródott: – ó-perzsa, – arámi és – babiloni. Ezen írások megfejtésén több kutató dolgozott, köztük a francia származású Oppert, aki szerint az írás sumer. (1869) Bobula Ida és az ő nyomán Badiny Jós Ferenc szerint az akkád értelmezés hibás. Helyesen: Mah-Gar a szó olvasata, és jelentése a tudás népe. Torma Zsófia régész az erdélyi Tordoson több ezer darabos cserépből álló leletet talált, amelyeknek rajzolatán kb. 4 500-5 000 évesnek ítélt összerovásos rajzolatok voltak. A tatárlakai korong A helyben talált tárgyakat kb. 6 500-7 300 évesre becsülik. (megtalálójuk a román származású N. Vlassa nevezetű régész, aki ásatásokat végzett Erdélyben) A történészek hosszú ideig úgy vélték, hogy kereskedők által került Erdélybe, azonban kiderült, hogy a korongot helyi agyagból készítették.

Az eddigi megfejtések képjel-írással szólaltatták meg a jeleket. Koricsánszky Atilla „A napút ábécéje” című munkájában megállapította, hogy a korongon lévő feliratok csak magyar nyelven lesznek megfejthetők. Nos, ennek is eljött az ideje, mert Varga Ferenc a rovásjelek oldaláról kö- zelítette meg az égi üzenetet, mégpedig sikerrel. A négy rész megfejtése (régies kiejtéssel): I. Izenyi (ü), II. az én édes Istenem (Egy): III. épesen kelj, nyugodjál; IIII. egy-ed-gy, nye nyíly(ly)! A kör és a korongot négy részre osztó kereszt az Élyed kifejezést adja. 1 A campagnai baltatok Korát megközelítőleg 3 000 évre becsülik. Az angol származású Lubock régész szerint (1865) a Kárpát-medencében készült bronzöntvény. A bronzöntvényen található jelek mindegyike összerovás (ennek különösen az a jelentősége, hogy Európában ekkor még nem ismerték az írást) Többen megfejtették, így pl. Debreczeny Miklós szerint: „Segít is, üt is, ró is. ” Pataki László szerint: „Ékesít és üt és ró is. ” Varga Csaba szerint: „Sebesít is, üt is, ró is. ” Varga Ferenc szerint: „Segítse, intse szó, és…” A hármashalom a kereszttel Barát Tibor és Varga Ferenc megoldása alapján az ábra jelentése: „Egyessége egység ― egysége egyesség. ” A csontfuvola Országunkban Koricsánszky Atilla s Varga Csaba ismertette Josef Kleibl: Ádám előtt c. könyve alapján. A fuvola rénszarvas agancsból készült s rovátkákkal (rovással írt) díszített. (a régebbi kőkorszakból való, kb. 10 000 éves) Megállapíthatjuk, hogy a tatárlakai korong és a csontfuvola között kb. 3 ezer év telt el. Megjegyzem, hogy minél távolabbi a kor, annál nagyobb a szakadék a korokat elválasztó nyelvek között. A felirat jelentése – véleményem szerint: Tisztes és idesde(de)bb. A dálnoki templom Dálnok kisközség Háromszék vármegyének kézdi járásában. Már 1332 -ben létezett, itt született Dózsa György az Ulászló alatti parasztlázadás vezére és Dálnoki Mihály, a kolozsvári híres lektor. Záhonyi András észrevette, hogy a templom (1526 -ban épült) feliratának kiegészítése is van (nagyon elmosódott, csak közelről látható). Így a felirat korábbi magyarázatát ezzel az észrevétellel egészítettem ki: A régi ígérgetés – a jászoké (a dálnoki) – , ami itt kész. 2 A hódmezővásárhelyi Kenyereér-dűlőn lelt gyűrű Vastagsága: 1 mm, átmérője 2,1 cm. Senyei József kútásás közben lelte egy kis edényen a 14. századi, ún. elekron (arany –ezüst ötvözet) gyűrűt. Csalány Dezső megfejtése szerint: „Idis, nemes kisesek, adjik Isten.” Varga Csaba szerint: „Édes, nemes, jó kis uram, Gyóni Rüasz. ” Az én olvasatom: Ides, nemes, kenéses (felkent) ékesünk (az) Isten. A felsőszemerédi római katolikus templom 1987 -ben a tetőszerkezet javításánál Szabó Lajos, helybéli lakos, felfedezte, hogy a templomtető szentély feletti csúcsán a fára erősített fém kereszten bevésett jelek vannak. Az utána lévő 1482 -es évszám az építésre utal. Erre Tipary László néprajzkutató figyelmét felhívta, aki szerint a jelentés: „Szentséges hely, szerény, dicsér e felírás. ” Mai nyelvünkön: szerény, szent hely (a templom), amelyet a felirat dicsér. A jeleket tanulmányozva a megfejtésem: Ékes (az) erélyed és eszes, szent, élj édes! A battonyai avar kori gyűrű Battonyán Mag István házának telkén lelték 1910 -ben. Egy lovas tömegsírból került elő. A 8. századból származó gyűrű átmérője: 2,4 cm, súlya : 6,9 gr. Anyaga feltehetően aranyötvözet. Csalány Dezső egy türk-magyar vegyes nyelvű szöveget olvasott ki belőle: „Dénes bég pán es keberi” , vagyis Dénes bég a kéb nép ura. Vizsgálatom alapján a teljes magyar nyelvű szöveg: Inti ész, inti a tőr Dénes bánt: ő az idő. 3 A vargyasi keresztelőmedence. A Vargyas falu templomában található keresztelőmedence vagy szenteltvíztartónak használt kövön van egy13-14. századi felirat. A rajta lévő írás korábbi megfejtése: „Mihály J. irtán (e) követ.” A J. rövidítés egy keresztnév kezdőbetűje. Az általam jónak tartott olvasat: Ím e hely a szent Istennek avat. A rugonfalvi református templom. A templomfelirat átfordítás utáni magyarázata: Eseng (az), 'ki imígy(en) írta. A homoródkarácsonfalvi unitárius templom Ez a település Udvarhely megyében található. A templom tornyának má- sodik emeletén egy domborodó szemöldökkőre vésett rovásfeliratot fedeztek fel. A templomot a 13-14. század fordulója körül építették, a torony a század végén: 1495 -ben készült el. Csallány Dezső megfejtési kísérlete alapján a szöveg: „Homoródkarácsonfalvaiak mind ők, hun-székely írások.” A kőre rótt jelek – szerintem – az alábbi kijelentést tartalmazzák: Nem hun-magyar, hun-székely szavak. A sepsikilyéni unitárius templom A feliratot az egyik külső falfestmény alsó szélébe karcolták. (kb. 15. sz.) Ennek jelentése: Benedeké e kereszt. 4 A Homokmégy-halmi rovásfelirat A felirat a magyarság Árpád vezetésével történő hazajövetele idejéből származik. Jelentése: (Az) én édes úrnőm tündér. A kibédi lőportartó A lőportartón rögzített szaru-jelek olvasata: Szenteli vagy szentelj. A balatonboglári zablapálca Az írás egy csontból való zablapálcán található, amelynek kora a 4. és a 9. század közé tehető. Abban az időben lovas nemzetek lakták a területet és ők hagyták ránk ezt a tárgyat. A rovásemlék értelmezése: (A) negyvenet megélted.

Kispest, 2008. álom havában


Sumér Magic - Kitaro | nhacSO.net

Sumér Magic - Kitaro | nhacSO.net



02:5503:12
sumér magic
Kitaro