NIMRÓD - az ősi NAP-KIRÁLY - emf-kryon.blog

NIMRÓD - az ősi NAP-KIRÁLY
2013. November 18., Hétfő


Az ókori királyság: MAGUS - Nemrut-Nimród hegy
Törökország délkeleti részén 2134 méter magas a Nemrut (Nimród) hegy. A területen több szobormaradvány is található, melyek Antiochus perzsa és makedón elődeit ábrázolják. A szobrok jellegzetesen görög arcvonásokkal bírnak, de perzsa ruhát viselnek és a hajstílusuk is perzsa. Az egyik maradványon csillagok és bolygók találhatóak, melyek helyzetéből következtetni lehet az építés időpontjára, amit i. e. 62. július 7-ére tesznek.

Nimród hegye

A helyet rejtélyes okból elhagyták közel 150 év múlva és a király sírja sem került elő. Itt található egy akna is mely 150 m mély, dőlésszöge 35fokos, az alján semmi nincs. Évente kétszer megvilágítja az aljáig a Nap. Azon a napon, amikor az Oroszlán csillagképében van, és amikor az Orionban áll.
Érdekessége, hogy ezen az úton halad át a Nap a Tejúton. Az ősi világban ezt a Mennyország kapujaként ismerték. /Talán lehet akár Csillagösvény is?/ A hegyen a feltárások során találtak egy kőtáblát.

Az Oroszlán csillagkép a Nemrut-hegyi oroszlánon

A csillagok elrendezéséből kitűnik, hogy ie. 62-ben volt így látható a csillagkép. Ezután 25000 évig erről a helyről nem látható. Eratosztemész is írt róla.
A Nimród oroszlános kőtábla a naprendszer bolygóival, teljesen hasonlatos az esztergomi...
(Az Esztergomi oroszlán: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/az-esztergomi-oroszlan.html) ...négyszer vágott oldalú sumér oroszlán képével...
A törökországi Nemrut-hegy a Világörökség részét képezi, elsősorban a hatalmas kőszobroknak köszönhetően, amelyek a hegy tetején őrzik az ott lévő, még feltáratlan királysírokat. A hegy tetejét mesterségesen apróbb kövekből megmagasították, ez alatt vannak (?) a sírok. Nagy Sándor halála után, hatalmas birodalma darabokra esett szét. A több méter magas kőszobrok az eltelt mintegy 2300 év alatt földrengések hatására ledőltek, de a részek nagyrészt épségben maradtak.
A hegy másik oldalán van ez az oroszán, amely fenséges nyugalommal néz nyugat felé:

Így nézhetett ki a Nemrut-hegyen az emlékmű:

Kisfilmben a 11. perctől: Ősi idegenek III. Eltűnt világok: http://www.youtube.com/watch?v=mnO5rdn6BF4#t=660
Nimród:
Nimrud nagykirályban egyszerre jelenik meg az isteni minőség égen és földön egyaránt. NIB-UR tehát az ős, aki a Fényt közvetíti a Magyar Nemzetnek, melyet egyben - küldetéssel - el is indít földi vándorútjára. Ez a küldetés pedig a Nap fényének a hordozása, a Világosság továbbadása. Ezt tette JÉZUS is.
Nimród birodalma:
A birodalomhoz tartozó városállamok között Úr, Suruppak, Uruk, Umma és Kis voltak a legműveltebbek. A Közel-Kelet ősnyelve, amely Nimród előtt az egész föld nyelve volt a szabírok, a saka-szkíták, az etruszkok, az ahájok, kunok, az úzok és avarok, a hun törzsszövetségiek és a szavárd magyarok által beszélt magyar nyelv volt. Erre a következtetésre jutott az Arvisuratól függetlenül számos nemzetközi Közel-Kelet kutató, így pl. Francois Lenormant, H. Sayce, Jaquetta Hawkes vagy Gordon Childe.

Ma már beigazolódott, hogy a kusok a szumirokkal egyidőben, jóval a semiták előtt, Arábiában éltek. Az első szakrális uralkodók ők voltak. Ázsiában a "kus" szó szkítát, szittyát jelent (és nem a hibásan lefordított afrikai etiópokat). A kus-nép, azaz a "szent kos népe" Khám-tól származtatja magát. A szumer KÁM a szószedet szerint "tökéletes isteni Tudás" jelentéssel bír.
Eszerint az ősi értelemben, Nimrud atyjában, Kusban megtaláljuk a magyarságra jellemző vonást: Ez a nép az égi szarvas (Szíriusz), a csillagvilág, a kozmosz szülötte, mely isteni elrendelésből született a földre (gondoljunk csak az ősmagyar regösének szarvasállat - csillagvilág párhuzamára).

lásd: Mit jelképez a szarvas?
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html
Nézzük meg magát a NIMRÓD nevet:
Nimród nevének eredeti formája ez volt: NIB-UR. Mivel a NIB párducot jelent, az UR pedig azt, amit ma is értünk alatta, nevének mai magyar elnevezése: PÁRDUC-ÚR. Ő az ősi NAP-KIRÁLY, a megszentelt uralkodó, aki a földön ugyanúgy megszabott földi pályán járja a Teremtőtől elrendelt útját, amint a Nap odafönt. Küldetéssel jött a földre és alkotott uralmat, hiszen feladata az Isteni teremtés végcéljának beteljesítése volt. Sumér nyelven a neve: NIBU-KUS, ami azt jelenti: Kus Párduca.

Szkíta lelet - Párduc

Ez a név utal Nimrud égi származására, arra, hogy a csillagokból jött. "Amint a mennyben, úgy itt a földön is". Lássuk csak, mit is mond erről a birodalomról a magyar ősemlékezet, az Arvisura:
Az időszámítás előtti ötödik évezred legvégén, Nimród nagy hatalomra tett szert a Közel-kelet ősi világában. Nimród - talán akaratán kívül is - birtokolta a világkirály címet. Hatalmas birodalom ura volt, amelynek területe Mezopotámiától Egyiptomig, a Káspi-tengertől a Kárpátokig (Melegvizek Birodalma) terjedt.
A birodalom népeit az egységes magyar nyelv és írásbeliség tartotta össze.
A birodalom népei és elhelyezkedésük az alábbiak szerint alakultak:
1. Szabírok - A Tigristől és az Eufrátesztől Agadi és Mari városa térségéig,
2. Saka-Szkíták - Magyarka (Kaukázus) térsége
3. Etruszkok - Az Ida-hegy déli oldalától a Meleg-tengerig,
4. Ahájok - Az Ida-hegytől északra a Fekete Nagyvízig,
5. Szavárd Magyarok - Magyarkától, a MELEG Nagy-tótól a Van-tóig,
6. Úzok, avarok, garaúzok - Magyarkától Ummáig
7. Hun Törzsszövetségiek - Hétváros, Ménes Birodalma (mai Egyiptom)
8. Kunok - Magyarka és a Mari birodalom között (mai Kelet-Törökország
Nimród hegye és az Orion csillagkép Törökországban:

Ezen a képen hat szoborfej látható, de a többi képpel összehasonlítva hetet fedezhetünk fel:

Az oroszlán és madárfejen kívül emberfejeket látunk különböző fejfedőkkel:

A trónokból talán szintén 7 lehetett?


Nimród - Orion csillagkép
Hét csillag alkotja: Betelgeuse, Rigel, Bellatrix, Mintaka, Alnilam, Alnitak, Saiph. Az égi Vadász alakja mely "H" betűre illetve rovás "R"-re hasonlít. A három középső csillag elhelyezkedése alapján építették a gízai piramisokat, illetve egyes feltételezések szerint a Pilis hegységben a 3 piramis helye Árpádvár, Rám-hegy, és Magas (Mágus) Hegy.
Tarsolya a három csillag alatt található. Ezen a helyen láthatjuk az M42-es mélység objektumot ahol csillagok születnek. Nagyobban nézve ezen a helyen egy szkíta alakot láthatunk. Keze szarvas, agancsos lófejben (Csodaszarvas) végződik.

Hívják még Három kaszásnak és Orion kardjának is. Ennek megfelelően a 3 dimenziós mélységi ábrázolásban, a szárnyas sisakos varázsló kezében 3 kasza és egy kisebb kard is kivehető...
Rejtélyes hasonlóság
A gízai piramisok (hármashalom) az Orion övének vetületével.

Orion öve a Vadász csillagkép középső 3 csillaga. A Tejút magja felé vezető út csillagösvényen.
Orion csillagkép a Pilisben

Nimród zarándoklat - Orion csillagkép Pilisben, mely bejárható a Nimród zarándoklattal.
A csillagkép földre vetített mintája megtalálható többek között Egyiptomban és Pilisben is.
A központi 3 piramis, a többi pedig szent hely pl Pálos kolostor. :-)
Ezeket a helyeket a kékkel jelölt Nimród zarándoklattal lehet bejárni. Forrás: Váry István
Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html
Nimród erőd

Középkori erőd a mai Golán-fennsíkon, 800 méteres magasságban.
Nimród hegy Új-Zéland

A hegy Mawaro-hoz közel található a következő koordinátákon: -44.43333, 170.80000
Csúcsán egy kereszt található. Új-Zéland két nagyobb és számos kisebb szigetből álló állam a Csendes-óceán délnyugati részén. A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz.
Nemzetegyesítés és az öt honmegerősítés Parádfürdő előadás részlet - Matek Kamill

video: http://www.youtube.com/watch?v=i2-9BmIpVw4

NIMRÓD küldetése beteljesedett!
NIMRÓD küldetése beteljesedett, mert Jézus megváltotta az emberiséget. Nibúr-Nimród pedig a hagyomány szerint a magyarság ősatyja, akitől Atilla is származtatja magát.
Ő a NAP-Ős, ...aki fényével bevilágítja az utat, és népünket elindítja vállalt küldetésével földi útján.
Ő az égi Hadak Ura, ...aki az Orion csillagképből nyilával őrködik nemzetünk sorsa fölött.
Népünk és a Kárpát-medence Boldogasszony védelme alatt áll!

Józsa Judit Magyarország-Anyaország c. szobra

Semmiféle földi ármány nem tudja letörölni az égről Nimródot, a Turult (Aquila) és a Nyilas csillagképet sem, amely a Szent Koronát őrzi.

A magyarság elpusztíthatatlan ...és amint ismét méltóvá válik reá, be fogja teljesíteni szent küldetését. 
(forrás: Világbiztonság)
Továbbá:
   
A magyar szent korona igazi rejtélye!!!A magyar szent korona igazi rejtélye!!!
   Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk
   Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel
   Mátyás király
   Különös fények a Pilisben
   Piramisok a Pilisben?
   A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja
   A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot
   A Szakkarai Piramis - a kvantumgép
   Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion
   Mit jelképez a szarvas?
   Az Esztergomi oroszlán
   Aranykor Magyarországon
NIMRÓD - az ősi NAP-KIRÁLY
Szeretettel,
Gábor Kati 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/nimrod-az-osi-nap-kiraly.html 

Zajti Ferenc: XXVII. FEJEZET NIMRÓD VÁROSA: SKYTHOPOLIS

A Skythopolisszal kapcsolatos régi hagyomány azt is tudja, hogy Skythopolis városát a régi Beth-Shan neve mellett azért hívják Nyssá-nak is, mivelhogy itt nevelték föl annak idején a nymphák a gyermek Dionysust, azaz Bacchust.

Dionysus, más szóval Bacchus a régi írások szerint nem más, mint Bar-Chus, azaz Chus fia, Nimród, a "Barchus" szóban az "r" hangzása és alakra átalakulván. Viszont a görögök Bacchust Dionysos-nak nevezik, ami a Septuaginta görög fordításban maga Nimród lefordított neve. Márpedig Nimród, vagyis Bacchus Arábiában gyakorolta ez első főhatalmat, ezért mondják a költők ott születettnek; elég Dionysius Periegetesre hivatkozni, aki azért mondja, hogy myrrhától, illatos fűtől, szagos fűszertől és tisztes tömjéntől illatozik, mivel Jupiter azon a földön szülte meg Bacchust magát.

Nimród (= Bar-Chus) a maga arabjaival a babilóniai birodalom megalapításához jelentős segítséget nyújtott. Ezt bizonyítja Diodorus Siculus (II. k.), aki azt írja, hogy Nimródnak, akit Ninus fia néven ír le, "Ariaeus, Arábia királya" volt a vezére és istápolója és végül, hogy ezt az "arab uralkodót" szövetségesül véve, nagy erővel hadakozott a babilóniaiak ellen, azokat leigázta és birodalma határait nagy területre terjesztette ki Ázsiaszerte.

Akkor Havila néven nevezték egész Arábiát.

A Panopolisból való egyiptomi Nonnus görög epikus költő, még Priscos előtt, az V. század elején, vagy a IV. század végén írt, "Dionysica" c. művében, mely Dionysus istennek Indiába való utazását tárgyalja, India népei között rettenthetetlen bátorságú fölfegyverkezett törzseket említ, így a savirokat.

A költemény szerint Bacchus nagyatyja Kadmus volt, viszont Semele Dionysusnak volt az anyja, miután Zagreus szívét megétette vele Zeus.

Ugyanis Persephone, akit anyja, Demeter elrejtett Szicília egy barlangjában, miután hozzá Zeus kígyó alakjában eljutott, szülte a szarvas gyermeket, Zagreust, aki egyedül ülhetett Zeus trónjára s a villámokat hordozta.

De Héra unszolására a titánok széttépték Zagreust. Emiatt Zeus a titánokat a Tartarusba dobta s tűzzel pusztította el a földet, de Okeanus kérésére a tüzet vízözönnel oltá el. Csak Deukalion marad meg az emberek közül. Ezután a bor-teremtése végett másodszor született meg Bacchus.

Zeus sas alakjában szemléli a fürdő Semelét, ekkor Eros nyilával megsebzi. Semele rövidesen gyermeket vár.

Hera elkéri Apates kötényét s így rászedi Kronost. Héra tarácsot ad Semele dajkájának, mire Semele Zeust villámaival óhajtja szobájában látni, de a villámhoz nyúlva meghal, azonban előbb megszüli a koraszülött Bacchust. Az újszülött szarvakkal ellátott istengyermek, akit a hórák borostyánnal koszorúznak és kígyókkal öveznek, elneveztetve Dionysosnak.

Bacchust Rhea neveli fel Lídiában korybantok, párok és satyrok társaságában. Bacchus beleszeret a szép Ampelosba, aki szőlőtővé változik. Bacchus szőlőt szüretel, bort készít s iszik társaival; ezek megrészegednek, de Bacchus józan marad az ametiszt védelme alatt, amit Rheától kapott.

A XIII. könyvtől kezdődik a Dionysus indiai hadjáratáról szóló elbeszélés. Zeus elküldte Irist, hogy szólítsa fel Dionysust az indek meghódítására s ezáltal egyengesse útját az Olympushoz. Rhea elküldte Pyrrhichust, hogy az isteni s emberi seregeket, melyek pontosan előszámláltatnak, összegyűjtse. (XIV) Bacchus a sereg élére állva elhagyta Mäoniát s Phrygián át vonul Ascaniába. E vidéken az indek királyának satrapái, Asträis és Kalemäus az astaki tónál ellenállnak. A XIV. könyv első fele felsorolja még Bacchus seregének isteni résztvevőit is. A (XVI.) könyv felsorolja a vezéreket és népeket. Többek között Patasabirokat, valamint derbikek, etiópok, sakak, baktrok stb. népét. (XVII.) Majd Bacchus győzelmét bejelenti Asträis Orontesnek, az ind király unokaöccsének, aki aztán Taurus közelében Bacchust megtámadja, de meghátrál, amint látja, hogy páncélja meghasadt, mikor a thyrsus hozzáért; aztán az Orontes folyóba ugrott. Az indek közül sok elesik, sok megmenekül, vagy Blemysszel, az erythräai indek vezérével megadja magát. (XVIII.) A győzelem híre gyorsan eljutott Asszíriába s ennek királya, Staphylos sietve meghívja Bacchust az ő országába. (XX.) Iris biztatja Dionysust álmában a hadjárat folytatására. (XXI.)

Eközben Dionysus küldöttje átlépte a Kaukázust és Deriades ind király városához ért. Ez a békeajánló követet fenyegetve, gyalázva bocsátja el. Dionysus Arábiából seregével Indiába vonul. Az ind sereg egy része Thureos vezérlete alatt a Hydaspes folyón innen a másik része, Deriades vezérlete alatt túl áll. (XXII.) Bacchusnak elárulta egy harmadryas az indek tervét, hogy lakomázás közben fogják seregét megtámadni. Másnap a Hydaspes folyónál csatára kerül a dolog, melyben Oeagrus, Aeacus, Erechteus meg Bacchus vitézül küzdenek s amelyben az indek valamennyien elesnek Thureos kivételével. (XXV.) Deriades értesülve Thureos által a legyőzetésről, az átkelt sereg elől az indek visszavonulnak a városba. Rhea pajzsot küld Bacchusnak s a győzelmet a hetedik évre jósolja. Athéne harcra buzdítja Deriades indiai királyt álmában, aki seregét összegyűjtve, csatára készül. (XXVII.) Az indek csatarendje az Indus torkolatánál áll. Bacchus serege 4 részre van állítva: egyik északon a Kaukázusnál (Paropamisusnál), ahol a Hydaspes forrása van; a másik nyugaton, az Indusnál, Patalene a szkíták fővárosa mellett; a harmadik délen, a Vörös-tengernél; az negyedik keleten, a Gangesnél. A trójai sík nagyságú területen folyik a harc. (XXIX.) Zeus Dionysus erélyesebb segítésére inti Athénét, Apollót és Hephaistost; az indek pártján van Héra, Ares, Phoebus, Deimos, Demeter és Hydaspes. A küzdelem emlékeztet az Iliasra. Bacchus harcol Deriadeszszel, az indek királyával, de az éjjel elválasztja őket. Másnap Hephaistos harcol, kinek fiát Morrheus megsebesítette. Bacchus egy időre elmenekül az erdőbe Deriades elől, kit Héra nagy erővel ruházott fel. (XXXI. és XXXII) Aphrodité kötényével és Hypnos segítségével Héra elaltatja a Kaukázuson Zeust: ezalatt Megaera Bacchust őrjöngővé teszi és Deríades Morrheusszal meg Aresszel eredményesen küzdhetnek. Bacchus seregéből sokan elesnek, sokan megfutamodnak, csak Aeacus áll ellent vitézül. (XXIII) Amint Charis, Pasithea, akik a Vörös-tengernél virágot tépnek, atyjukat megőrülve látják és sok Bacchus hívőt megölve, sírva panaszolják Aphroditének, aki Erost hívja, hogy Morrheusban szerelmet gerjesszen Chalkomede bacchansnő iránt. (XXXIV-XXXV) Morrheus többé nem törődik a háborúval, csak üldözi a szép bacchansnőt, míg végre az megadja magát. De amint át akarja ölelni, megijeszti őt egy kígyó, mely Chalkomedet körülfonja. Hermes pedig Bacchus alakjában a városba bezárt bacchansnőket megszabadítja azzal, hogy az indekre sötétséget bocsát. (XXXV) Zeus fölébred a Kaukázuson s megparancsolja Hérának, hogy az őrjöngő Bacchust azonnal gyógyítsa meg. Ezután Bacchus a harcba siet; az istenek is egy ideig egymás ellen harcolnak; Bacchus az indekre és elefántjaikra kígyókat, párducokat, oroszlánokat, medvéket, bikákat és kutyákat bocsát rá, újra harcol Deriades indiai királlyal, de az éj elválasztja őket. (XXXVI) Így harcolnak éveken át eldöntetlenül. Ekkor Bacchus a döntést a hajóhadra bízza, fegyverszünetre lépnek a halottak eltakarítása végett. (XXXVII) Fegyverszünet után Zeus sötétséget és záporesőt bocsát és látható, mint sas, szájában kígyóval. (XXXVIII) Megjelenik Hermes istenhírnök s jelenti, hogy a sötétség, melyhez Phaäton zuhanása óta nem volt hasonló, Bacchusnak szerencsét jelent. Megjelennek a rhadamanok a flottával s a tengeri csatában Aeacus meg Erechtheus tűnnek ki. Bacchus megsebzi Morrheust s kényszeríti a csata elhagyására. Mikor Eurymedon kabír saját hajóját felgyújtja s ezzel az ind hajóhadat lángba borítja, az indek menekülnek a szárazföldre. Ott küzd még egyszer Deriadesz indiai király Bacchusszal, aki őt legyőzvén, lebukik a Hydaspesbe. Ezzel az indek feletti győzelem eldőlt. Az istenek visszatérnek az Olympusra. Bacchus serege zsákmányol és örül a győzelemnek; a segédcsapatok hazatérnek. Asterios azonban Kolchisban gyarmatot alapít, Bacchus a kíséretével Kaukázián át Arábiába vonul.