“A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története” c. mű magyar nyelvű megjelenése | indulj.be

“A Tayos-barlang kutatásának dokumentált története” c. mű magyar nyelvű megjelenése | indulj.be

Projekt-gazda bemutakozása

A Móricz János Kulturális Egyesület 2012-ben alakult. 2012 áprilisában ősrégészeti konferenciát szervezett Körmenden a magyar-argentín kutató, Móricz János munkásságát népszerűsítendő (info: www.juanmoricz.hu valamint www.konf.juanmoricz.hu) A konferenciát megtisztelte Dr. Gerardo Pena Matheus ügyvéd úr is, aki Móricz személyes jóbarátja és ügyvédje volt. 2011-ben. Móricz halálának 20. évfordulóják magánkiadásban megjelentette a \"Tayos-barlang kutatásának dokumentált története\" című 600 oldalas művét. E kötet a világon egyedülálló módon, hatalmas hiánypótlásként tartalmazza a dél-amerikai régészet talán legtitokzatosabb rejtélyének kutatását. Mivel a kutató Magyarországról származott és az ügyvéd úr látta a hazai kezdeményezés komolyságát, felejánlotta egyesületünk számára a mű fordításának lehetőségét. A Táltosok-barlangjának is nevezett rendszerben megbúvó titokzatos \"Fémkönyvtár\" utáni kutatás az egyik legnagyobb kihívás és megoldási lehetőség is egyben rejtélyes múltunk tisztázására. A könyvben leírt dokumentumok legnagyobb része mindeddig nemzetközi szinten is publikálatlan! Emiatt a titkok megismerésében, valamint a témára rárakódott mende-mondák tisztázása érdekében mérföldkő a kötet magyar nyelvű megjelenésének a lehetősége. 

DE LA ATLÁNTIDA A LAS CUEVAS DE LOS TAYOS

DE LA ATLÁNTIDA A LAS CUEVAS DE LOS TAYOS by Tayos Cave Man

A könyvből: az Atlantis A barlangok TAYOS, "Időutazás, az őskortól napjainkig" Jorge Ordonez Toral ©

Por Manuel Palacios©  Un nuevo libro, listo para publicarse, es el legado que Jorge Toral Ordóñez ha dejado para los buscadores de la verdad. Siguiendo con mi compromiso en este 2011. Publicarè extractos de algunos capítulos (En esta entrada, el primero). Agradezco a los hijos de Jorge, Juan Pablo, Jorge (Caño) y Francisco (Curro) [...]

Read more of this post>>

Móricz, Ecce homo - 20 évvel egy bölcs távozása után - Móricz János

Móricz, Ecce homo by Tayos Cave Man

20 años de la partida de un sabio © Manuel Palacios Villavicencio 

"Juan Móricz rompió el molde de los investigadores extraordinarios y su genialidad desbordante lo condujo a descubrir el origen americano de la lengua madre de todas las lenguas, el verdadero orìgen de los Magiares', el mundo subterráneo de América, la navegación interoceánica [...]

Read more of this post>>

Los invencibles shuaras - A legyőzhetetlen Shuar

Los invencibles shuaras by Tayos Cave Man

Las páginas de la historia están escritas con testimonios de vencidos y vencedores, sin embargo el pueblo shuar, glorioso, nunca sometido ante el yugo incásico ni español, dueños orgullosos de una valiosa herencia ancestral que se conserva intacta, un pueblo invencible, sabio y celoso de su tradición sagrada; causa que respeto y  a la que [...]

Read more of this post>>

"A Felső-Amazonasi Shuar legyőzhetetlen "

"...de a dicsőséges Shuar emberek, soha nem kerülhettek  inka vagy spanyol igába, érintetlenül maradt értékes ősi örökség büszke tulajdonosai, bölcs és buzgó legyőzhetetlen emberek, mert tiszteletben tartják a szent hagyományt..."

La historia ancestral de América - El Laberinto Secreto

•   - La historia ancestral de América

  - El Laberinto Secreto

•  - Padre Crespi collection
•  - Cueva de Los Tayos - The Crespi Project
• 
  

The Secret Labyrinth

Forrás:

http://www.konf.juanmoricz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=87:the-secret-labyrinth&catid=47:altalanos-eng&Itemid=86

Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia

2012. március 27

Juan Moricz - born as Móricz Oposics János

(born in Körmend , Hungary, in 1923, died in Guayaquil, Ecuador in 1991)

Moricz on the left with Stan Hall in 1972 in Ecuador.

Hungarians who are famous in the world, are not really favored in their mother country. This is quite a “hungaricum”, a unique - and sad -Hungarian aspect of life.

Móricz János, known internationally as Juan Moricz, is one of them. After World War II he migrated to Argentina, and hence his life is a real adventure story. This is not his fault that even today there is so little spoken about him in Hungary. Moricz indeed paved and showed us an outstanding way both as a man of morals and as a researcher. The theory of an Argentinean of basque origin Florencio de Basaldúa (engineer, writer, traveler, geographer, philosopher) puts him on a track that leads him to Ecuador and the Tayos Caves with breathtaking findings of a long-lost civilization before the  Great Flood,  Moricz was nearly “shocked” by Basaldúa’s theory, which says that some European people (like the Basque) seems to have an origin in the Americas, ridiculously called today the New World. Before the Spanish and Portuguese (and later English and French) colonisation this incredible land was called AWIA YALA by its natives. It is well documented that Columbus “did not bump” accidently into the Americas but had a map of Piri Reis in his hands to open gates for the shameful robbery project.

Moricz begins a feverish investigation. Basaldúa’s theory was not alone. It is supported by hundreds and thousands-year-old archeological findings and reports that clearly tell us that the history of mankind is different from what is being taught at schools. Only some examples of the many: Fray Gregorio Garcia: Origen de los indios del Nuevo Mundo y de India Occidental, Madrid 1729, writes about scythian-hun findings in the land of the present Peru; The Kon-Tiki expedition of Thor Heyeldahl; the academic papers and research of many scholars like Zsigmond Varga, János Horváth, Jenő Csicsáky, Ferenc Cserép- the latter was excluded from the Hungarian Academy becouse of his work The origin of Hungarians is America; also Apollinaire Frost talks about the south-American origins of Egyptians; of the Mouth of the Amazonas (island Marajo): Frobenius talks of Etruscan findings there; Capt. Pizzaro reports to the Spanish King that „the natives have fairer skins than us Spaniards. "

Why can't these facts be found in our textbooks?

Well, to discuss in details the reasons would need more than one book, but one thing is for certain: if every single person in this world knew clearly that a HUMAN is not only a being who happened to be evolved at the end of a lamentable monkey chain; and that before us our ancestors - and here please be broadly open minded to think of not only a few thousand but some hundred thousand years back – had already developed civilizations, even more modernized than our actual one today, the Sons of Mammon would not have power over us.

„ The Sons of Mammon close the space-time (from my book: The Gold Gate) What does it mean? Sons of Mammon - the people only of this dimension - try to make us believe that a Human is just a body , lives approx. 70-90 years and life is jnothing more than what we can perceive with our senses. Hence we are basically tuned to fear of death and concentrate only for what the body needs. This is the ideal breeding climate of the money world. They wouldn’t have power over awaken God-like beings, only over the monkey descendants, closed in body, closed in only 3 dimensions.

Back to Juan Moricz. He goes to Ecuador where his job (goldmine excavations and concessions) requires him to wonder about the Amazonas-region of Ecuador for years, the land of the shuars (region Morona-Santiago, South-Ecuador). Slowly he makes friends with the chiefs of the local tribes, and gradually the locals introduce Moricz into his secrets and legends. We cannot neglect their reason for being so trustful: this is the fact, that many words of their ancient language and that of the old, archaic Hungarian (that is before the language reform in the 18th century) are similar or have a close resonance and meaning. The same stand for their family names like Jokay, Zalai, Saka, Zoyomi (Zólyom or Sólyom?). His new friends tell him that originally the actual capital of Ecuador, Quito was called Kitus, meaning what it means in present Hungarian also: Két ős, that is two ancestors. They say that indeed Quito was established by two brotherly tribe, now living far away from each other. Considering the theories together with these new information, Moricz cannot help but start digging deeper and deeper into this incredible possibility in the hope to find reasons acceptable for the intellect as well. The chiefs of the Colorado people (colorado means: coloured, but here referring to the white-skinned people whose cheek turn “reddish” in the tough highland winds of the Andes; I myself was called colorada, colored-skin woman even in Lima) come to an agreement with the chiefs of the Shuar tribes that together they would reveal their secrets deep in the caves under the Andes. The most important hidden “keepers” of the labyrinth system (one of the tribe of them has the name Bela – a Hungarian first name) decided that “time has come to reveal the NEW KNOWLEDGE” . So they lead Moricz to a very-well hidden entrance, the only one that is connected to the most sacred and most secret chamber called the “ Gold Library”.

In the course of time Móricz expresses his wish to organize an expedition to show the world what he himself had seen. He receives the approval of the tribes upon one condition: he MUST previously obtain serious governmental guarantees that NOTHING would be touched less moved from the actual location. He wasn’t granted any. The officials made promises but after a long time Moricz gave up to reach any support from governments. The Mormon Church also made him a good offer in return of revealing the findings – saying that the gold plates in the caves must be identical to what angel Moroni showed to Joseph Smith. Moricz, without other hope, seems to consider their help but later, after some bitter experience with the Mormons, would clearly cut off any cooperation.

And here came in the picture the Scottish Stan Hall with British money for an expedition. (Stan Hall, writer of the book: Tayos Gold – the archives of Atlantis.) The two of them met for the first time in Guayaquil, Ecuador, in 1972. Inspired by Moricz, Hall quickly understands the importance of the secret findings in the Tayos Caves that might easily re-write the history of the humankind. Stan Hall had the power to move the British government (Hungarian official ears are still deaf to the matter) and could set up finally the 1976-expediton, with Neal Armstrong, the first American astronaut setting feet on the Moon as honorable head. As no governmental guarantees arrived until the day of the expedition, Moricz withdrew and kept the location of the entrance in secret, as he had promised to the ''keepers”. There is nothing to wonder that the expedition, without Moricz, was not able to find the only entrance to the Gold Library. It may be the only - fortunate  - reason that the findings are still down there in the Caves untouched.

I myself invited Stan Hall in the spring of 2008 to come to Hungary and share his knowledge with us. Hall was more than happy to do it, as he always emphasized that Hungarians should take a much bigger part in he whole story (by the way, let me thank Stan Hall here again that he cared about and supported so much Moricz’s theory, that he shares his admiring thoughts on our culture even on his actual webpage www.goldlibrary.com) Unfortunately, too much of a sudden and at an early age Stan Hall died the same year.

Another well-known figure appears on the scene in 1972: Erich von Daniken. Though he published an again bestseller on the Moricz topic by the title The Gold of Gods, Moricz claims that many of Daniken’s statements proves to be intentionally very false, especially when he declares that Moricz had taken him to the Gold Library, which never happened, stated Moricz. The latter declares that he had taken Daniken only to a partial cave entrance of no importance to the labyrinth system.

One of the best books ever written on the whole story is Lyrico y Profundo by the Argentinian writer Guillermo Aguirre , Aguirre knew Moricz very well for many years and was also a childhood friend of the also Argentinean Julio Goyen of basque origin who was the only person whom Moricz indeed took to the Gold Library. The findings of the Tayos Cave are unbelievable but unknown to the public until this day. There is document with the detailed listing of the artifacts of the Gold Library, signed by the President of Ecuador of that time.

What did Moricz find?

Quoting 7 descriptions from Stan Hall’s webpage (www.goldlibrary.com)

General Description of the Treasure of the Tayu (Tayhuantinsuyu)

1. A library consisting of thousands of metal books on shelves, each weighing about 20 kilograms, pages stamped on one side with ideographs, geometric designs and inscriptions. 

2. A second library of hard, polished, rectangular, translucent plates, each with parallel, encrusted channels, laid on gold-leafed trestles. 

3. Hundreds of zoomorphic and human statues, some on heavy plinths, representing various species of animals and insects, also humans in different positions displaying a variety of emotions. 

4. 'Metal' bars of various shapes, together with toys and piles of alluvial gold. 

5. Instruments for making buttons and jewelry. 

6. Sealed doors (possibly tombs) covered in semi-precious stones. 

7. A sarcophagus of translucent material containing a large, gold-leafed, human skeleton .

Many of the gold plates has still unresolved ancient writings. Many of the artifacts resembles with their ancient Egyptian, Caldean and / or old Mesopotamian siblings. Father Crespi, an Italian Silesian priest in Cuenca, Ecuador collected many artifacts from other parts of the Cave systems brought to him by the native locals.

Some surprising items from the Crespi collection:

Similar to this statuette others are registered in European musems under the names Dagon or Oannes, in Caldean culture. Fishscales on ancient statuettes  represent a serious topic, if you think of other "fish-gods" like Vishnu in India. having some idea of our ancestors deep cosmic knowledge, we dont really think that they reffered to real fish and men cross-breed beiongs as gods, much rather wearing a fish-like "costume", these Gods or ancient Masters and Iniciated High Priests brought over the old and saved knowledge from before the Great Flood to the New Worlds and civilizations.  (the legs of a statuette represent the roots, the back represents the past, as the front represents the future, the head level represents the spirit).

 

Who has ever seen a Partian or Hun noble person, would not hesitate linking this statiuette to this culture. The snake, again at head level which represents the sprituality, refers to sacred healing power, as int the case of Imhotep-Asklepios.

 

Winged Nimrod? Its siblings are registered and displayed at the British Museum in London as the gate keeper winged lion at the Khorsabad Assyrian royal palace.

 

Father Crespi in his backyard in Cuenca, Ecuador, with a huge goldplate.Below is another goldplate. More info on Stan Hall's webpage www.goldlibrary.com.

Móricz János Nemzetközi Őstörténeti konferencia

Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencia / Első rész.

Magyar Nyelv, 2011. november 15., 16:39 ·

 

 

Beszámoló

 

2012.április 13. péntek

Délután háromkor érkeztünk Körmendre Dr.Kisteleki Gézával,Az aranylemezek üzenete című könyv szerzőjével és Magura Zsuzsa Kalemandra képzőművész barátommal.Miután elfoglaltuk a szállásainkat feltérképeztük a környéket és bementünk a színházba is, ahol találkoztunk a meghívott vendégekkel,előadókkal és a szervezőkkel.

Rövid megbeszélést követően mindenki egy közeli vendéglátóegységben gyűlt össze,ahol megvacsoráztunk. A vacsora alatt bemutatkoztunk egymásnak.

Már a vacsoránál érdekes gondolatokat osztottunk meg egymással, s izgatottan vártuk a szombati napot.

 

2012.április 14.szombat

 

Az konferenciát Szelei Magdolna nyitotta meg, 9:15-kor. Rövid beszédében elmondta, hogy sorsdöntő út előtt állunk, egy időutazásra készülünk.Az általunk ma ismert történelemből hiányzik pár láncszem, ismerjük meg ezeket. Bemutatta a meghívott vendégeket.

Ezután felszólalt Ulicska Tamás, a konferencia fő szervezője.

" Elhintettük Golenya Ágival egy fának a magvát.Sokan dolgoztunk azért,hogy ez a konferencia létrejöjjön.Szeretnénk kérni,hogy az eseményt követően osszák meg Önök is az itt elhangzottakat, hogy minél több emberhez eljusson a hír, s a mag majd szárba szökkenjen s gyümölcsöt is teremjen.Javaslom,hogy kössék be a biztonsági öveket, s kívánom,hogy nyitott szívvel és lélekkel hallgassák meg az előadók mondanivalóját".

 

A következő felszólaló Őri Szabó Ferenc,Körmend város alpolgármestere volt, aki elmondta, hogy maga is kutat őstörténetet, s amit ma az iskolákban tanulunk nem felel meg a valóságnak.

Érdekességképp azt is elmondta, hogy  egy Körmend nevű település a Fekete-tenger mellett is fellelhető, lásd a Tamana névtérképeszeti tudomány kutatási eredményeit,melyek mellett elmenni nem lehet. Örömét fejezte ki,hogy Körmend város hozzájárulhatott a konferencia megrendezéséhez.

 

 

Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke kapott ezek után szót.

Beszédében felhívta a figyelmet arra,hogy valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a teljes igazságot az emberiség történelméről,de mi, magyarok soha ne adjuk fel a kutatást, hiszen Móricz János is ilyen ember volt. Nem széthúzni hanem egységben összefogni- ez legyen a vezérfonal.

Ezután ismertette Móricz János életrajzát.

Móricz Jánost külföldön leginkább Juan Moricz-ként emlegetik.

A II. Világháború után Argentínába megy és élete innen kezdve kész kalandregény. Basaldúa könyve indítja el azonban azon az úton, ami miatt nemzeti büszkeségünk kellene, hogy legyen ez az igazi "úttörő" ember.

Nem akármilyen utat tört és mutatott nekünk Móricz.

Florencio de Basaldúa, egy baszk származású argentin (földmérő, mérnök, író, autodidakta polihisztor és kutató) teóriája indítja el ezen az úton ( a baszk nép származás- és történelem elmélete, a vízözön előtti civilizációk és tudás egyik "örökös" népe, akik, mint tudjuk, igencsak szoros "rokoni" kapcsolatban állnak a "magyar" néppel, illetve azon őseinkkel, akik az ősi mezopotámia pillérét képezték, majd később a szkíta szövetség tagjaként, és  Krisztus születésekor fennálló Pártus birodalom egyik népcsoportjaként meglehetősen meghatározó alakítói az emberi történelemnek, hitvilágnak.) Ezt a kort, kultúrát és népszövetséget manapság a művi sumer névvel illetik.

 Móriczot szinte mellbevágja Basaldúa megdöbbentő teóriája, miszerint egyes mai európai népek, köztük a baszkok, a ma nevetségesen Újvilágnak nevezett kontinensről, Amerikából származhatnak. A spanyol és portugál (valamint később angol és francia) megszállás és gyarmatosítás előtt ezt a mesés földrészt AWYA YALA néven hívták az őslakosok. Nagy a szakirodalma annak, hogy Kolombuszék nem véletlenül vetődtek a mesés és kincsekkel teli földrészre, hanem az ún. Piri Reis térképpel a kezükben, hogy megkezdődhessen a totális kifosztási projekt, ami keretében mai értéken több, mint 5 billió USD aranyat raboltak és sok száz millió őslakost mészároltak le, a véres hittérítések mellett (az külön téma, hogy mindezt a Szeretet és Jézus nevében!).

Móricz lázas kutatásba kezd. Kiderül, Basaldúa teóriája igen sok szempontból egyáltalán nem egyedülálló. Évszázados, sőt évezredes leletek, beszámolók utalnak arra, hogy az emberiság történelme esetleg nem egészen olyan, ahogy azt ma iskoláinkban tanítják. (csak néhány a megannyi közül: Fray Gregorio Garcia: Origen de los indios del Nuevo Mundo y de India Occidental, Madrid, 1729, amiben szkíta-hun leletekről beszél Dél-Amerikában a mai Peru területén; Thor Heyeldahl munkássága; Varga Zsigmond, Horváth János, Csicsáky Jenő, Csérep Ferenc- akit A magyarság őshazája Amerika c. munkája miatt kizárnak az Akadémiáról; továbbá nézzenek utána: Brazília: Appolinaire Frost: az egyiptomiak dél-amerikai elődeiről beszél; Amazon torkolata (Marajo-sziget): Frobenius: etruszknak azonosítja a talált leleteket; Matto Grosso Brazilia; Pizarro szerint az őslakosok „fehérebb bőrűek, mint a spanyolok” )

 Móricz Ecuadorba megy, ahol a munkája miatt (aranybánya feltárások és koncesszió szerzési megbízások) sok éven kersztül járja az amazonas-i régiót, a shuarok földjét (Morona-Santiago tartomány, Dél-Ecuador). Az ismeretségből lassan barátság lesz a helyi törzsek vezetőivel, és idővel Móriczot az őslakosok a bizalmukba avatják. Nem elhanyagolható szempont a szinte mesébe illő ok: több helyi népcsoport lokális nyelve igencsak megdöbbentő módon hasonlít, sőt egyes szavaiban megegyezik az archaikus (tehát még nyelvreform előtti) magyar nyelvünk szavaival. Sőt, olyan helysiég-és családneveket fedez fel, mint Jokay, Zalai, Saka, Zoyomi (zólyomi vagy Sólyomi?). Elmondják új barátai, hogy Quito-t régen Kitus hívták a spanyolok előtt ami azt jelentette: Két ős, mert így tudják, két ma távolban élő nép őse alapította. Összevetve mindezt a helyszíni és élő tudást a kutatók által előzőleg feltárt elméletekkel, Móricz még megszálottabban ügyködik valamiféle, az "ép ész" számára is elfogadható kapocs, elméleti szál feltárásában. A Colorado népcsoport (ami hiába jelent "színest", csak fehérbőrűekre használják, ugyanis csak a fehér arcbőr válik pirossá, "színeződik el" az éles andoki levegőn! Engem Peru-szerte colorada-nak hívnak, még Limában is) vezetői megegyeznek a shuar törzsi vezetőkkel, hogy feltárják Móricznak egy  barlangrendszer titkos részét. A megannyi bejárat közül egyen át közelíthető meg az a járat, ami egy sok-sok ezer éves titkos kamrába, az azóta "Arany Könyvtárnak nevezett" terembe vezet.

Nyilvánvaló, hogy Móricz egy komoly expedíciót akar szervezni, hogy rajta kívűl más is láthassa, amit ő. Ehhez azonban kormányok által adott garanciák, és sok pénz kell. Egyiket se tudta megszerezni. A hivatalos szervek hitegették mindkettővel. A Mormon Egyház is ajánlatot tesz neki, mondván, ezek az aranylemezek csakis a Moroni angyal által Joseph Smith-nek említett aranytáblák lehetnek...Móricz egy ideig kényszerből hajlik a velük való szövetségre, de egy ponton kivillantják a mormonok "foguk fehérjét" és Móricz megtagadja a további együttműködést. Kapóra jönne Stan Hall és az általa biztosítható brit pénz...Móricz egyébként barátja, Julio Goyen, a szintén baszk származású argentin ügyvéd később régész miatt fontolta meg a mormonokkal való együttműködést, hisz Goyen egy időben áttért a Mormon vallásra. Látva azonban, hogy az "egyház vezetői" távolról sem tiszta szándékoktól indíttatva akarnak a kincsek közelébe jutni, hátat fordít ő is nekik.

Stan Hall: a skót úr 1972-ben találkozik Móriczal személyesen Guayaquilben, Ecuadorban. Nagy szükség lenne könyvének (Tayos Gold- The archives of Atlantis) magyar megjelenésére.

 

Stan Hall meg tudta mozgatni az "angol korona" pénzeit - (a magyar hivatalos fülek ma éppoly süketek, mint akkor és mindig...) , így Móricz inspirálása mellett létrejön az 1976-os Brit-Ecuadori expedíció, melynek tiszteletbeli feje Neil Armstrong, az első amerikai űrhajós.

Móricz az utolsó pillanatban kiszáll, mivel egyik akkori kormány sem adott garanciáit a leletek mozdíthatatlanságára és sértetlenségére, amihez pedig Móricz az "őrzőknek" a szavát adta. Az expedíció nem is találja meg az egyetlen lejáratot a titkos Arany Könyvtárhoz, így ezek a leletek legalább a mai napig a helyükön vannak...

 

 

Varga Zoltánt követően Gerardo P.Matheus következett.

 

Az ügyvéd úr először Golenya Ágnes Purisaca írónőnek mondott köszönetet,hiszen az ő ötlete volt a konferencia,majd köszöntötte az előadókat és a közönséget.

"Amióta megismertem Móriczot tudtam,hogy ez a nap egyszer eljön-kezdte az ügyvéd úr.

Képzeljék el, hogy egy napon beállít egy számomra teljesen ismeretlen ember az irodámba és előadja a képtelen történetét.

Az ősmagyarok történelmét kutatom,ez vezérelt, hogy eljöjjek Önhöz!-mondta Móricz János, s én persze kétkedve hallgattam a történetet, amit előadott.Móricz azt mondta, hogy nyomokra bukkant Ecuadorban, amely nemcsak a magyar őstörténethez kapcsolódik, de az egész emberiség történelmét is megváltoztathatja, ezen kívül feldedezett egy föld alatti világot is.

Föld alatti világ?-néztem rá bambán, s Móricz azt felelte, -igen, ezekben vészelte át az emberiség a legrosszabb időket.Beszélt egy barlangrendszerről,mely több ezer kilométeren át húzódik, egészen át Peru területére.Móricz elmondta nekem,hogy az egyik lejárat az őserdő kellős közepén van,megközelíthetetlen, nagyon veszélyes helyen és a területet a shuár indiánok őrzik.Nem minden shuár,csak a beavatottak tudnak a lejáratokról,vagyis az őrzők.Móricz elmondta,hogy abban a barlangban amiben ő járt egy madárfaj él, a barlang is erről kapta a nevét: Tayo(s).A madártojások összeszedése például az egyik shuár beavatási szertartás része.A madarak a felszínre jönnek táplálkozni, gyümölcsevők.Móricz azt mondta,hogy a barlang közelében két folyó találkozik, ezekből az egyik eltűnik egyszercsak a föld alatt.

A barlang bejáratához kb.70 méteres mélységbe kell leereszkedni.Mivel Móricz barátságot kötött a shuárokkal,miután felfedezték a közös gyökereket a magyar nyelvvel és hagyományokkal, ezek egyik beavatottja vezette el a barlangban egy helyre, ahol fémlemezeket látott, ismeretlen írásokkal, sok szobrot és arannyal bevont óriáscsontvázat…s meggyőződése,hogy ez a kultúra kulcs lehet az emberiség történelmének megismerésében.A barlangok szinte, mint kis múzeumok tartalmaznak képírásos leleteket,s egyéb tárgyakat.Megkérdeztem Móriczot,hogy miért engem keresett fel?S ő azt felelte azért, hogy bizonyíthatóan hozzáköthető legyen ez a felfedezés,s hivatalosan is bizonyíthassa,hogy az emberiség kulturális örökségét fedezte fel.

Nos, ezek után 22 éven át majd mindennap találkoztam Móricz-cal, aki eljött rendszeresen az irodámba."

 

Ezek után Matheus ügyvéd úr diavetítéssel egybekötve tartott beszámolót arról az expedícióról,melyen ő is részt vett Móricz Jánossal, 1969-ben.Ezen részében az előadásának a legérdekesebb az volt,amikor megemlítette, hogy egy shuár faluba értek, a közelben volt egy kis patak, amely a "Napincse" névre hallgatott,ez magyarul "napsugár", illetve egy iskola is van a közelben mely a "Napurak" névre hallgat.Ezt már le sem kell fordítani.

Továbbá,az ügyvéd úr is megerősítette,hogy az ún."Móricz-kapu",vagyis a barlang bejáratának kövei egyértelműen emberi kéz alkotta,sima,derékszögekben összefutó,megmunkált kövekből áll.A föld alá futó folyó hordaléka miatt nem látható a bejárat teljes magassága, de kb.120-130 méter magasra becsülték.

A máig eme barlangredszert megközelítő expedíciók kb.15-18 kilométer mélyen tudtak behatolni, Móricz pedig kb.50-80 kilométer távolságra becsülte meg a "Fém-könyvtár" helyét a bejárattól.

"Valaki majd követni fog engem egyszer-mondta Móricz, nos ezért dokumentáltuk, s tettük hivatalossá azt a kutatómunkát, amit végzett."

 

 

Golenya Ágnes kapott szót az ügyvéd úr után.

 

A Móricz János Nemzetközi Őstörténeti Konferencián Ágnes köszöntötte a meghívott előadókat és vendégeket, majd felolvasott az Aranykapu című könyvéből, azt a részt, ahol Paulo Cosmára emlékezve konferenciát szerveznek a főhősei.A Cosma nevet Móriczra cserélte fel, s meglepő volt,hogy bár Ágnes évekkel ezelőtt írta ezt a könyvet,mégis aktuális lett a mostani konferencia kapcsán.

Majd beszélt a kara népről, és nyelvi párhuzamokra hívta fel a figyelmet.

Elmondta,hogy utazásai alatt felháborította,hogy pl.Karalban,ahol 9 piramis van és egy központi erőtér, a "hozzáértők" kiraktak egy tájékoztató táblát, miszerint az ősember építette ezeket a karali piramisokat...Persze,mi tudjuk,hogy ez képtelenség. Amit nem tudnak megmagyarázni vagy elsüllyesztik, vagy csak ráfogják,hogy ennyi-annyi éves, további magyarázatok nélkül.

Ott van pl. Tiwanaku,ahol 2 kultúra nyomai is fellelhetők:az egyik egy megalitikus kultúra, amely diorit kövekből építkezett, ezt ma csak a gyémánt munkálja meg, a másik pedig egy olyan kultúra,mely előregyártott betonelemekből építkezett. A sorozatfúrásos technika egyértelműen látható. 

Ezen kívül Ágnes megemlített egy kiadványt, a 16.századból, melynek szerzője egy bizonyos Garcia, arról írt, hogy a hunok és szkíták népesítették be az új világot.Ez a kis kézirat ma is kapható Madridban,24 euróért.

"2012 a helyreállítás kora- folytatta Ágnes.Newton fizikai törvényei helyett a kvantumfizikát kell tanítani.Az energia az,ami áthat mindent,s nemcsak a tárgyakba, de az emberi gondolkodásba is bele lehet tenni olyan energiákat, melyek megváltoztatják a gondolkodást.

Mára az emberiség szellemi megcsonkításon ment keresztül.Feladatunk helyreállítani az ősi erőteret,az emberiség ősi történelmét megismerni,s átértékelni mindent.

Móricz hagyatékát kell követni, aki kaput nyitott egy új világra."

Folytatom!A Magyar Nyelv szerkesztője 

GYŐRBEN: A TÁLTOSOK BARLANGJÁTÓL A DÉL KERESZTJÉIG JANUÁR 24-ÉN 17.30-KOR

A TÁLTOSOK BARLANGJÁTÓL A DÉL KERESZTJÉIG
- DÉL-AMERIKAI UTAZÁS TÉRBEN ÉS IDŐBEN -

A táltosok barlangjától a dél keresztjéig: dél-amerikai utazás térben és időben

PURISACA GOLENYA ÁGNES ÍRÓ-KUTATÓVAL
KÖNYVBEMUTATÓJA ÉS SZELLEMI ESTJE

FOTÓVETÍTÉSES ELŐADÁS
2012. JANUÁR 24-ÉN 17.30-KOR A

PETŐFI SÁNDOR
MŰVELŐDÉSI HÁZBAN

(GYŐR, ÁRPÁD UTCA 44.)

• Megdöbbentő felfedezés Ecuadorban:
• MÓRICZ JÁNOS: TÁLTOSOK BARLANGJA
• 
  
• Az aranylemezek nyomában:
• CRESPI ATYA GYŰJTEMÉNYE
• 
  
• Piramisok, városállamok, pre-inka dinasztiák:
• AZ ŐSI PERU ÉS ÉPÍTÉSZETE
• 
  
• Egy Vízözön előtti civilizáció kézzelfogható hagyatéka Bolíviában:
• TIWANAKU

További információk:
www.aranykapu.lapunk.hu és
www.agnesgolenya.sokoldal.hu
www.aranykapu.lapunk

A Peruban is élő és alkotó író-kutató Purisaca Golenya Ágnes Aranyasszony-trilógiája egy szellemi- és időutazásra repíti olvasóit. Előadásain a regények hátterében álló komoly kutatások anyagaival, sok száz fotó segítségével bizonyítja a három regény sokszor hihetetlen állításait: éltek előttünk magasan fejlett civilizációk és az emberi DNS sem mindig olyan volt, mint a mai. Életünk egy szemfényvesztésre épül. A regények beavatásként fedik fel a szellemi utazó előtt a titkot: a Világ, az emberiség történelme, az ember, az Élet, sőt még maga Isten sem olyan, ahogy azt belénk igyekeznek sulykolni. De kik és miért? Keressük a válaszokat Dél-Amerika csodálatos és misztikus tájain...

Videó: http://huntv.info/cb/video/MMM7945X95YX/Golenya-%C3%81gnes

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

szitas' Site - Móricz János levelezése

Link   http://szitas.multiply.com/photos/album/4/4     

level 1a.jpg
  

level 1b.jpg
  

level 1c.jpg
  

level 2a.jpg
  

level 2b.jpg
  

Moricz0001.jpg
  

Moricz0002.jpg
  

Moricz0003.jpg
  

Moricz0004.jpg
  

Moricz0005.jpg
  

Moricz0006.jpg

Nádhajókkal az őseink nyomában

Thor Heyerdahl norvég felfedező, archeológus 1914-ben született Larvikban, Norvégiában. Miközben a világ jelentős részét beutazta, feltűnt számára, hogy a Föld bizonyos, egymástól távol eső pontjain milyen feltűnően hasonló kultúrák virágoztak egykor és egy időben. Így például Egyiptomban, az Indus-völgyében, a sumérok egykori birodalmában, a Titicaca-tó környékén élő népeknél, vagy éppen a Húsvét-szigeteken. Azonos módszerrel építettek nádhajókat, épületeket, és feltűnően hasonló használati tárgyakat készítettek. Heyerdahl elméletét, miszerint e népeknek sztHORoros kapcsolatban kellett állniuk egymással, s hogy e kultúrák netán valamilyen közös gyökérből eredtek, a világszerte híressé vált, nádhajókkal véghezvitt expedícióival igyekezett bebizonyítani.

Igen nagy történelmi tettet hajtott végre amikor 1947-ben Peruból a Csendes-óceánon át Polinéziába vitorlázott az ősi módszerek szerint épített háncshajóján. A kalandor a második világháború után fedte fel elméletét az emberi letelepedések folyamatáról, és ezt bizonyítandó a gyakorlatba ültette azt. Meg volt győződve róla hogy Dél-Amerikába Polinéziából jöttek a bevándorlók, elvitorlázva keletről nyugatra, és nem fordítva, ahogy azt addig tartották. Balsafából ácsolt tutajukat Kon-Tiki-nak nevezték el, s a  mintegy  8000 km-es utat 101 nap alatt tették meg.

A tudósok által leginkább elismert expedíciója a húsvét-szigeteki volt az 1950-es években, amely a szigetek hatalmas szoborfejeinek rejtélyét próbálta felfedni. Amíg alternatív elméletei elismerést és szkepticizmust váltottak ki a tudósok körében, Thor fantáziája új elméleti utakat nyitott meg az emberi kultúrák terjedéséről a földön. A húsvét-szigeteki nádhajók is azt jelzik, hogy a távhajózást illetően nagy vállalkozásaik lehettek, az ott élő emberek pedig igen szakképzettek voltak e téren.  

Igen jól ismertek az egyiptomi hajóábrázolások. Az előkerült régészeti leletek között akadtak olyan pontos rajzok és leírások, melyek alapján meg tudták építeni az egykori ősi egyiptomi papírusz, illetve az egykori sumér nád hajók másait. Ezeket már a predinasztikus időkben, a fáraók uralkodása előtt is használták, távoli tengeri utazásokhoz, s a nádhajók használata az egész Nílus-völgyében elterjedt. Hála ezen pontos ábrázolásoknak, megépülhetett a Rá I., majd a Rá II. nádhajó, melyek kemény próbát álltak ki a nyílt tengeren. A két expedíció 1969-ben és 1970-ben volt. A Rá I. már majdnem áthajózott az egész Atlanti-óceánon, amikor elszakadtak a kötelek, s ezzel az expedíció félbeszakadt. Ám a következő évben a Rá II-n sikeresen tették meg az utat Afrikától egészen Amerikáig. Marokkóból indulva 57 nap alatt szelték át az Atlanti-óceánt annak a hipotézisnek az alátámasztására, hogy az ókori Egyiptom lakói eljuthattak Amerikába. Ez is azt igazolja, hogy a konkvisztádorok bizony jócskán megkéstek.

Az 1977-es Tigris expedíciójával Heyerdahl az Indiai-óceánt hajózta körül, olyan berdiből készített hajóval, amit egykor a sumérok használtak. A mezopotámiai művészetről kevesebb ilyen lelet maradt fenn, de néhány dombormű világosan megmutatja, hogy a két folyó közt éppen olyan nádhajókat építettek, mint a Níluson, vagyis a legrégibb sumérok és egyiptomiak szemmel láthatóan azonos hajótervezési örökséget vettek át. A tudósok megállapították, hogy a sumérok legrégibb, „hajót” jelentő, hieroglifikus írásjele azonos az egyiptomiak legősibb hieroglifáiban szereplő „tengerészet” értelmű jellel. Ez arra is enged következtetni, hogy netán e két nép legrégibb írástudói egy ma már letűnt közös forrásból vették át az írás eszméjét.  

Az egykori Mezopotámia területén élő mocsárlakó arabok ma is könnyű kis nádcsónakokkal közlekednek. Ezekről  lenyűgözve írta Heyerdahl, hogy a szimmetria és a részletek tekintetében sosem látott még ennél mesteribben összedolgozott növényszárakat, kivéve a titicaca-tavi és a húsvét-szigeteki nádcsónakokat. Ott, az Andokban, a magasan fekvő Titicaca-tónál élő ajmara, kecsua és uru indiánok még ma is pontosan olyan vízi járműveket építenek, mint az ősi egyiptomiak és mezopotámiaiak. S hogy mennyire egyformán dolgoznak ezek az egymástól távol élő hajóépítő mesterek, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Heyerdahl az igen nagy volumenű munka miatt a Dél-Amerikában élő ajmara indiánokat is segítségül hívta a hajói megépítéséhez. Munka közben az arabok arabul, az ajmarák ajmarául beszéltek, s e két nyelv annyira különbözik egymástól, mint a kínai az angoltól, de mégis tökéletesen megértették egymást, mivel a nád ősi ismerete volt a közös nyelvük.

Talán a legmélyrehatóbban egy bizonyos Armas Salonen kutatta a sumérok hajózási tudományának történelmét, melyhez az adatokat a sumér és akkád ékírásos agyagtáblák szolgáltatták számára. Erről a témáról tanulmányt is írt, melyet azzal kezd, hogy a mezopotámiai hajóépítés fejlődése minden tekintetben azonos az ősi egyiptomival, s hogy az első hajók, nádhajók voltak. Tanulmányában beszámolt egy bizonyos típusú hajóról, melyet „tengerbíró hajóként” vagy „istenhajóként” is jellemez, s melyet magurnak neveztek. Ezt a típusú hajót használták a félistenek és az isteni ősök még Úr alapítása előtt. Rendkívül nagy méretűek voltak és még életmentő csónakokat is vittek magukkal szükség esetére. A hajóknak – akárcsak ma is – nevük volt, többnyire városokról, királyokról, hősökről nevezték el őket.

A Tigris expedíció során az Indus-völgyében is megálltak, melyről Heyerdahl a következőket írja: „Az Indus-völgy titka nem annyira eltűnésében, mint inkább felbukkanásában rejlik. Egyiptomhoz és Sumérhoz hasonlóan, ennek a harmadik nagy kortárs korai civilizációnak is hiányoznak a világos helyi gyökerei; úgy tűnik, hogy egyszerűen egy hajózható nagy folyó termékeny partvidékét választotta új otthonául valamely régi, hatalmas dinasztia egyik ága.”

Az alábbi ábra a nádhajók elterjedését szemlélteti. Sárga zászló jelzi azokat a helyeket, ahol a történelmi időkben épültek nádhajók, a többi szín azt mutatja, ahol a közelmúltig, illetve a mai napig is használják őket. A rajz érdekességképpen a piramisok elterjedését is mutatja, s jól látható, hogy milyen sűrű köztük a területi egybeesés.

  

Vajon miért? Úgy tűnik, mintha ezek a civilizációk ebben az időben az űrből pottyantak volna a bolygónkra. „Az igazi rejtély az, hogy az emberiség történetének nincs egy általunk ismert kezdete. Úgy tűnik, hogy a tengerről érkező civilizált tengerjárókkal kezdődött. Ez azonban nem igazi kezdet. Ez valaminek a folytatása, amit még homály fed.” – írja Heyerdahl, aki ha ismerte volna az Arvisurákat, akkor talán magyarázatot talált volna a fenti rejtélyre. Álljon most itt egy rajz az Arvisurából, melyen az egykor elsüllyedt Ataisz gyarmatait jelölték be. Érdemes összehasonlítani a két ábrát, hiszen világosan látható, hogy mind a nádhajók, mind a piramisok elterjedésének helyei azonosak az ataiszi gyarmatok területeivel!

És bizony az Arvisurában is találhatunk utalásokat a nádhajók használatára, íme néhány idézet:

„De mire a következő holdtöltén az ős Agaba elindult Kuszkó után a kézművesekkel, jött a szörnyű földrengés, tűzokádat és mennyek szakadása. Ebben a szörnyűségben a Kuszkó-féle nádhajók mind odavesztek és Agaba két kézműves vitorlás hajója is csak nagy nehezen tudott megmenekülni az özönvízből.”

„Kaltes asszony szekerén újabb égiek érkeztek és Úr városának közelében leszálltak a tengerre. Nemsokára Oánész kiúszott a partra. Felsőteste emberre hasonlított, míg alul hal teste volt. Az emberek először féltek tőle, de ő fénylő ékszerekkel kedveskedett nekik. Erre Úr népének fiai kenyeret és húst vittek cserébe, amelyet szívesen elfogadott. Később társai is követték és még csillogóbb ékszereket hoztak a nádhajók kikötőibe.”

„Az Anyahita-Arvisura-hívők csoportja idők multával annyira átalakította az immár négyvérűvé vált ataiszi embereket, hogy minden tekintetben okosabbak voltak a jégár elől menekülteknél. Könnyű nád-, majd facsónakokon elkezdtek más településeket is felkeresni, bárhová kerültek az istenes papjaik útján mindig kapcsolatban maradtak régi birodalmukkal.”

A nádhajókon kívül azonban számos más lelet és felfedezés is arra enged következtetni bennünket, hogy ezen kultúrák valamilyen közös forrásból kellett, hogy eredjenek.

Bahreinban, Heyerdahl „ismerős” faragott kőtömböket talált. Ezeket a köveket derékszögben vágták ki és nem volt két azonos köztük. Egyeseknek a sarkait lekerekítették, de mindegyiket úgy faragták, hogy egészen pontosan, rés vagy hézag nélkül illeszkedjenek a szomszédos tömbhöz, mintha csak lézersugárral dolgoztak volna. Ami érdekes a dologban, hogy ilyen mészkövek Bahreinon nem léteznek, valahonnan máshonnan kellett hogy ideszállítsák a hatalmas tömböket. Ugyanilyen falakra először a Húsvét-szigeteken bukkant Heyerdahl, ahol ismeretlen kőfaragó mesterek alkalmazták ezt a technikát, a nagy szobrokat tartó legrégibb megalitikus templomteraszoknál. Ezután a dél-amerikai hajóépítőknél látta ugyanezeket az ismertetőjegyeket, majd a Marokkó atlanti-óceáni partján fekvő Lixus templomfalainál is.

Föníciai eredetű égetett agyagpecséteket találtak, melyek típusuk és díszítésük szempontjából semmiben sem különböztek a mezopotámiai pecsétektől; a Gran Canaria Múzeumban vannak kiállítva egy sereg tipikus mexikói égetett agyagpecséttel együtt, demonstrálván megdöbbentő hasonlóságukat.

Heyerdahl látta, hogy hogyan készítik az indus-völgyi emberek a vályogtéglákat. Ilyen egyszerű módszereknek az egymástól független felfedezése nem volna meglepő az Afrika északi partján elterülő országokban, de az már meglepő, hogy a mexikói civilizáció alapítói is ezzel a módszerrel építkeztek az Atlanti-óceán túlsó partján fekvő dzsungelben. Vályogot használtak az olmékok, az amerikai civilizáció ismeretlen eredetű alapítói a nap felé forduló templompiramisaik építésénél, a La Venta melletti parti mocsarakban, ahol bőven volt fa és nád. És a perui pre-inkák is vályogtéglákból építették a part mellett álló és a nap felé forduló zikkurat formájú piramisaikat, melyek tetejére templomot raktak. A Peru északi partján emelkedő Cerro Colorado piramis 4800 m² területen fekszik, az ősi építészek hatmillió vályogtéglát használtak fel építéséhez. A teljesen ellentétes környezet és éghajlat ellenére, a mexikói őserdők és a perui sivatag pre-kolumbián civilizációinak az alapítói óvilági stílusban, vályogtéglákból építkeztek.

Az indus-völgyi gyapotszállítók láttán ismét az ősi Mexikó és Peru jutott Heyerdahl eszébe. A tudósok szerint először az indus-völgyi síkságon termesztettek használható gyapotot, s a növény innen került Egyiptomba. Amikor azonban a spanyolok Mexikóba és Peruba érkeztek, mindkét helyen hatalmas megművelt gyapotmezőket találtak. Mind a mai napig rejtély a tudósok előtt, hogyan lehet a függőleges keretű, dupla lánchengeres szövőszék, amelyet a spanyolok érkezésekor az inkák használtak, azonos azzal, amelyet az ősi Egyiptomban és Mezopotámiában használtak. A különlegesen díszített kerámiakorsókat, amelyeket a fonalkészítésnél használtak, alig lehet megkülönböztetni az óvilágiaktól, és a tudósok rámutattak arra, hogy a megszőtt anyagból olykor azonos ruhákat is készítettek.  És még ez sem minden, mert ehhez aztán még a botanikusok is hozzászóltak. Egy kromoszómakutatás szerint az ősi mexikói és perui nép által termesztett gyapot nagyon különös fajta, nem ugyanaz, mint ami vadon nő Amerikában és amelyből tulajdonképpen nem lehet fonható szálat kinyerni. Az összes óvilági gyapot kromoszómái különböznek az amerikai fajtáétól; a Kolumbus előtti Mexikó és Peru gyapottermelői valamiképpen hozzájutottak az óvilági gyapothoz, azt keresztezték a vadon növő, helyi fajtával és egy tökéletesen fonható növényt kaptak mely – egy dupla kromoszóma számú hibridben – mindkét fajta kromoszómáit tartalmazta. A botanikusok joggal tehetik fel a kérdést: hogyan került az óvilági gyapot a mexikói és perui kultúra alapítóihoz? Heyerdahl szerint: „Van valami nevetséges számos történész és antropológus kétségbe-esett törekvésében, amellyel azt akarják bizonyítani, hogy az Atlanti-óceánt a spanyolok és vikingek szelték át először. Van abban valami vallási fanatizmus, ahogyan a nyugati világ ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, miszerint Amerika európai alkotás, amelyet tökéletesen megvédett a tenger, egészen addig, amíg a helyi „barbárokat” fel nem fedezték a „civilizált”, keresztény úttörők.  Próbáljunk elfogulatlanabbak lenni! A hajózás és írás tudományát, sőt még a keresztet meg a vallást is, amit Amerikába vittünk, Ázsiából kaptuk.”

De hogy egy hazai vonatkozású példát is említsünk, Pap Gábor Hazatalálás c. könyvéből idézve: "Nehezen magyarázható meg példának okáért, mikor és milyen úton-módon volt alkalma "megállapodni" a századunk közepetáján tevékenykedett Kisjankó Bori matyó hímzőasszonynak a több mint félévezreddel előtte, a világ túlsó oldalán működött prékolumbián mexikói fazekasmesterrel, hogy ugyanazt a "kétpúpú" madarat hozzák létre, amely valódi, hús-vér madárra ugyan igen kevéssé emlékeztet, de egymásra annál inkább."

 „Mivel az emberi faj korára vonatkozó eddigi nézetek teljességgel helyteleneknek bizonyultak, bizony óvatosan kell mozognunk, és nem szabad vakon hinnünk a civilizáció korára és elterjedésére vonatkozó feltételezésekben.

Túlságosan keveset tudunk.”

Vissza