2016. szeptember 30., péntek

Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet - Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex | Magyar Nő Magazin

Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet - Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex | Magyar Nő Magazin

Iránban ismerik a hun-magyar nyelvet – Nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex – Az MTA hallgat
 https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEhlkV0d4WQ0uVD2wUbxpe_Ahba_xS5TLr5xrHH7UQlR6qXLerkzQlTMORhEuNM0yp2QIR4bBxvXDgYBKqlnu75SzywigYwamqWQjxfwKAopHbm0k3u0TGwX0sm1rzG-JijGmzMexJ5J55NXpdXhlyYicDGNoIgPdjJM4Nd5fglZDTg=
Miért is HUNGÁRIA Magyarország? Hun szótár került elő Iránból isz(?): 5-700-ból. Ajánlom Mellár Mihály krétai és Borbola János egyiptomi kutatási eredményeinek megtekintését is. (Rendkívüliek) Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük. A z Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz.(?) 500 körül illetve 700 táján készültek.
Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Nap = napi

víz = vezi

tenger = tengir

rengeteg, tengernyi = tegngirdi

só = sava (v.ö. sava borsa)

tó = tava

hó = hava, havas

szél = szele

száraz = sziki (v.ö.;Ég a napmelegtől a kopár szík sarja;)

lejtő = lüthü

völgy = vüldi

folyómeder = tur (hol a kis Túr siet beléje…………..

erdős hegyvidék = kert

hegyalja = soprun

ország, uralom: urruság

lakatlan határsáv = gyepű

kapu = kapu

vár = vara

szó = szava

had = hada

kard = szurr (szúr is dőf is

nyil = neil

tegez = thegisz

balta = balta

sisak = sisak

sarló = sarlagh

harcos = vitesi

kincs = küncse

kéz = kézi

szem = szöm, szüm (latjatok feleim szümtükkel…

száj = szá(h)

kopasz = tar

ősapa = ise ( a halotti beszédben; ,,terümtevé miü isemüköt Ádámut”)

felmenők = elüd (előd)

úrnő = aszuni (asszony)

tor = tor

bor = bor

sör = ser

vásár = vásár

por = poura

göröngy = bog

sár = sár

széklet, bélsár = sara

út = utu

kút = kutu

lyuk = liku

szag = szaghu

gömb = theke (nincs nálad boldogabb e földtekén;)

piramis = gula

valaminek a fele = vele

ma = ma

szám = szán

nem = nen

igen = éjen

kicsi = kücsü

baj = bű (bűbáj )

ész = esze

eszes, okos = eszisi

régi = avesi (avitt, avas)

kettő = keltü

tíz = tíz

tizenkettő = tiz hen keltu

húsz = khuszi

hatvan: hotu ben tiz

én = ejn

mi = minkh

ti = tikh

engemet = inkmüt

minket = minkhüt

nekem = nikhüm

én leszek = ejn leszim

mi leszünk = minkh leszinkh

te leszel = ti leszil

ti lesztek = tikh lesztikh

ez = ejsz

az = ajsz

ez itt = hit

az ott = hot

az ott távol = oti

kívül = küivüle

belül = béivüle

külön = klün

élő, eleven = eleved

bogár = mütür ( mütyür)

ló = lú

kutya = kutha

sáska = saska

légy = ledzsi (magyar-madzsar;)

béka = béka

bagoly = bagialu

sas = sas

hal = kala

teve = tüve

sás = sás

virág = viragh

moha = muha

alma = alma

árpa = árpa

fa = fo(a?)

tő (növény töve) = tüvi

fű = föve ( föveny)

falevél = zize ( hangutánzó szó zizeg?)

menni = menin

jönni = jüven

járni = járin

teremni = termin

tűrni, elviselni: türen

szagolni = szaghin

tudni = tondin

(fel)avatni, felkenni = kenin

fújni = fuvin

közösülni = batten ( b@-ni)

ha = cha

hol = chol

hová = chowrá

mi = mi

ki = ki

hány = kháni

be = béh

át, által = alta

szét = szeit

rá = wra

Ragozás:

-on, -en, -ön = hen

-ban, -ben = ben

-ba, -be = be

-ra, -re = wra
A főnevek többes száma végmagánhangzó nélküli tő + -ekh. A

mássalhangzóra végződő szavak nál tő + -kh.

A tárgy ragja: magánhangzóra végződő szavaknál -t végződés;

mássalhangzóra végződő szavaknál -et végződés.

A birtokjel: magánhangzóra végződő szavaknál -je végződés;

mássalhangzóra végződő szavaknál -é végződés.

A részeshatározó ragja: egyes szám: -neki; többes szám: szótő +-ekhneki.

A hely- és képeshatározó ragja: tő + -étül szóvégződés.

Birtokos személyragos főnevek:
nyilam = neilim nyilaim = neiliam

nyilad = neilit nyilaid = neiliat

nyila = neilej nyilai = neiliaj

nyilunk = neilinkh nyilaink = neiliankh

nyilatok = neilitekh nyilaitok = neiliathakh

nyiluk = neilekh nyilaik = neiliakh
A fellelt hun szavak mintegy fele mutat magyar nyelvi rokonságot. A fenti válogatás közülük is csak azt a keveset tartalmazza, amelyek most 1500 évvel később a mai magyar fülnek egyértelműen beazonosíthatóak. A fenti kivonat Dr. DETRE CSABA írása alapján készült. A felfedezés mind a nyelvészetnek, mind az őstörténet kutatásnak hatalmas lökést adhat.
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia hallgat a témáról. Minden követ meg kell mozgatnunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a föld alól is elő kell keríteni őket. Eddig a MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást ez ügyben.
A Nyelv és Tudomány aprólékosan kidolgozott válasza a hírekre
Egy bizonyos dokumentum nagyon nagy karriert futhat be az interneten, mert néhány napon belül többen is elküldték nekünk. Ugyanakkor régi ügyről lehet szó, hiszen egy olvasónk már márciusban bekommentelte. Nos, nem fogjuk a teljes írást közölni, csak egyetlen kérdésre fogunk válaszolni: miért nem foglalkozik a kérdéssel a Magyar Tudományos Akadémia?
Felhívjuk azonban olvasóink figyelmét arra, hogy az alábbi írás nem a Magyar Tudományos Akadémia vagy valamely intézményének hivatalos állásfoglalása, csupán annak magyarázata, hogy feltehetően miért nem érzik szükségességét az állásfoglalásnak. A cikk írása során vagy azt megelőzően a kérdésről az MTA egyetlen munkatársával sem konzultáltunk.
Az ominózus írás egy szólistát tartalmaz, nézzük a bevezetőt!
Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert

mindössze 3 ital nevét ismertük. Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit. A kódexek i.sz. 500 körül illetve 700 táján készültek. Végtelenül érdekes a két kódex által feltárt hun nyelv összevetése a mai magyar nyelvvel:
Nézzük először is, mi deríthető ki a szöveg állításairól. Mivel arra szeretnénk rámutatni, hogy nem kell nagy tudósnak lenni ahhoz, hogy ellenőrizzük a szöveg állításait, kizárólag a magyar Wikipédiára fogunk utalni. (Ez természetesen nem jelenti, hogy a Wikipédia minden esetben megbízható, de a mindennapi halandó számára mégis csak ez a leginkább kézreeső forrás.)
A Vank katedrális, az örmények nagy iszfaháni temploma

A Vank katedrális, az örmények nagy iszfaháni temploma

(Forrás: Wikimedia Commons)
A szöveg azt állítja, hogy (a szöveg szerint korábban) csak három hun szót ismertünk, és mind a három italt jelent. Nos, a Wikipédiában, ha nem is könnyen, de megtalálhatjuk a három ismert hun szót:
  1. sztrava ‘halotti tor’ – ez biztosan szláv
  2. medosz ‘mézsör’ – ez is valószínűleg szláv
  3. kamon ‘kölessör’ – ennek eredete teljesen bizonytalan
Persze nem olyan forrón isszák a tort, hogy a szavak etimológiájára vonatkozó állításokat komolyan vegyük, azt mindenesetre látjuk, hogy a három ismert szó közül csak kettő jelent italt. Kérdés, hogy aki ezekre az adatokra is ilyen pontatlanul hivatkozik, komolyan vehető-e.
Nézzük meg, mit tudhatunk az emlegetett kódexekről! Az Iszfaháni kódexnek a magyar wikipédia külön szócikket szentel, és ugyanehhez a szócikkhez vezet a Krétai kódex keresőkifejezés is. Lássuk, mit tudunk meg a szócikkből!
Sárközy Miklós iranista, egyetemi tanár szerint ilyen kolostor nem létezik Iszfahánban, a szöveget pedig „felfedezőjén” kívül nem látta senki semmilyen formában. A szójegyzéket állítólagos felfedezője, Detre Csaba geológus egy gyermekeknek szóló kifestőben publikálta.
Sajnos a Wikipédia által hivatkozott Heti Válasz-cikk már nem található meg a jelzett helyén, de címe és az urlben szereplő szám alapján könnyen azonosítható. (Megjegyzendő, hogy a cikk előzményéül szóló másik írás a Heti Válasz honlapján is rosszul van linkelve…) A cikk szövege szerint:
A magyarság hun eredetének megdönthetetlen bizonyítékaként említette például a csoka56 nevű fórumozó a Heti Válasz honlapján az “Iszfaháni kódexet”. A szöveg egy örmény-hun szószedet, s állítólag a magyar és a hun nyelv rokonságát bizonyítja. A világszenzáció (a hun nyelvről csak néhány szó alapján próbál találgatni a kutatás) erejét gyengíti, hogy “felfedezője”, az örmény származású nyugdíjas geológus, Detre Csaba egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvben tette közzé a szöveget.
E forrás állítólag az iráni Iszfahán Szurb Khács nevű örmény kolostorából származik. “Mint a legtöbb iráni nagyvárosban, Iszfahánban és környékén is élnek örmények. Ilyen nevű kolostor azonban nem létezik, és a szöveget se fényképen, se fénymásolaton, se mikrofilmen nem látta még senki” – mondja a Heti Válasznak Sárközy Miklós iranista, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
Minden jel arra mutat tehát, hogy a Wikipédia információja hiteles. Olyan adatot, mely ezeket az állításokat cáfolná, máshol sem találtunk. Sőt, a kifestőkönyvben való publikálást a szerzőhöz közel álló források is megerősítik. Talán már érthető, miért nem veszi komolyan ezeket az állításokat az MTA.
Iszfahán főtere

Iszfahán főtere

(Forrás: Wikimedia Commons / Fabienkhan / CC BY-SA 2.5)
De álljunk csak meg! Ha nem is ellenőrizhetőek maguk a források, attól még lehetnek hitelesek! Hiszen vannak nyelvemlékek, melyek csak másolatban maradtak meg! Biztos, hogy semmit sem lehet kezdeni ezekkel az adatokkal?
Kétes adatok
Ami rögtön feltűnhet, hogy bár egy iráni örmény kolostorból került elő a kódex, az adatok mai magyar helyesírással szerepelnek. Igaz, erre „magyarázatot” is kapunk: „A teljes hun fonetikus jelrendszer és örmény átírására sincs itt technikai mód.” Nem világos, milyen „hun fonetikus rendszer”-ről van szó – aligha hun fonetikus legjegyzésről, hiszen a szólista „örmény (I) ill. görög (K) szövegek alapján” készült. Ez utóbbit feltehetően úgy kell értenünk, hogy örmény, illetve görög betűs szövegek alapján. Ennek viszont elelntmond az alábbi szövegrészlet:
A hun betűk száma megegyezik a klasszikus örmény betűk számával, eltekintve az örményben nem létező Ü betűvel. Ezt az örmény átírásban UJ-nak vagy a görög Y alkalmazásával jelölik. A hun szövegek minden valószínűség szerint a fonatikus betűkön túl szótagjeleket is használ ligatúra-szerű összetételben. A magyar fonetika szerinti átírást az örmény betűjelek alapján végeztük el, tudvalévő az örmény betűrendszer a legfonémhűbb az írás története során. Az nem dönthető el bizonyosan, hogy a hun betűk tökéletes megegyzése az örménnyel eredeti megegyezés-e vagy csupán egy „interpretatio armenica“.
A nehezen értelmezhető szöveg hun betűkről beszél. Ha az eredeti kódexekben vannak ilyen hun betűk, akkor nem világos, miért csak „minden valószínűség szerint” használt szótagjeleket. Ha viszont nincsenek, akkor mire épül ez a feltételezés?
A szöveg szerint a szerző a következő „betű”-ket használta az átírásban:
a, á, b, c, cz, cs, csh, d, dz, dzs, e, é, f, g, gh, gy, h, ch, i, j, k, kh, l, ll, m, n, o, ö, p, ph, r, rr, s, sz, ssz, t, tz, th, u, ü, v,  w, z, zs.
Ha feltételezzük, hogy a magyar ábécében meglevő betűk hangértéke megegyezik a ma szokásossal, akkor sem világos, milyne hangokat jelölnek a következő betűkapcsolatok: cz, csh, ch, gh, kh, ph, tz, th, w. Az örmény hangrendszer ismeretében arra tippelhetnénk, hogy a h-végűek hehezetes mássalhangzók, de [gh] nincs az örményben sem. A cz és a tz esetében teljesen tanácstalanok vagyunk. Az sem világos, hogy a sejthetően hosszú mássalhangzókat jelölő ll, rr, ssz betűkapcsolatokat miért kell külön felsorolni.
A szerző látszólagos gondossággal megjegyzi: „Mintahogyan az örményben sincs TY és NY mássalhangzó, úgy a hunban sincs jelölve”, s mint fent láthattuk, arra is fgyelmet fordít, hogy az örményben nincsen [ü]. Ugyanakkor azonban az örményben nincs meg néhány további hang, illetve neki megfelelő betű, amelyet a fenti felsorolásban és a szólistában megtalálhatunk: [á] és [gy]. (A fenti felsorolásban eleve 44 „betűt” találunk, holott az örmény ábécében legfeljebb 39 van. Ha levonjuk azokat a „betűket”, amelyek feltehetően csupán hosszú mássalhangzókat jelölnek, akkor is 41 marad.)
További probléma, hogy a [p]-t és a [b]-t, a [t]-t és a [d]-t, illetve a [k]-t és a [g]-t a keleti örmény pont fordítva jelöli: a leírásból nem derül ki, hogy a kódex az átírás a keletin vagy a nyugatin alapul-e. Sőt, a minimális gondosságot az jelentené, ha pontosan le lenne írva, hogy melyik örmény betűt miként írja át a közlő. Ezzel kapcsolatban nem lehet technikai nehézségekre hivatkozni, hiszen ezek elérhetőek, amint a linkelt wikipédiás oldalon látható is. Arról nem is szólva, hogy a görög ábécé egészen más jelekből áll: a két forrást tehát nem lehetne összemosni.
De nem csupán az átírással kapcsolatban van probléma. A leírás tartalmazza a ’nyíl’ szó összes személyragozott alakját. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha az összes alak szerepelne a kódexek szövegében. Ez azonban eléggé valószínűtlen: a nyilaitok alak pl. még a terjedelmes nyelvtörténeti korpuszban sem fordul elő.
További furcsaság, hogy a kódexekben állítólag szövegek szerepelnek (bár a neten egyes források hun–örmény szótárról beszélnek), ám mi mégis csak a szövegekben szereplő szavakról kapunk listát. Miért nem láthatjuk a szövegeket is? Hiszen ha találunk egy nyelvemléket, az első lépés, hogy a szövegét publikáljuk (természetesen fényképmásolat kíséretében). Mi több, a szövegpublikáció első lépése, hogy arról számolunk be, miként bukkantunk rá a nyelvemlékre, azt hol tárolják, leírjuk a kódex külsejét, továbbá minden rendelkezésre álló információt a történetéről… Persze okkal félünk, hogy az MTA sötét titkosügynökei útra kelnek, hogy megsemmisítsék ezt az értékes forrást – ebben az esetben viszont annál inkább arra törekszünk, hogy minél több helyen, minél részletesebben publikáljuk felfedezésünket, még mielőtt minket magunkat is eltesznek láb alól…
Az iszfaháni zsinagóga sok értékes régi iratot rejt. Vajon vannak-e közöttük hun nyelvemlékek?

Az iszfaháni zsinagóga sok értékes régi iratot rejt. Vajon vannak-e közöttük hun nyelvemlékek?

(Forrás: Wikimedia Commons / Hamed Saber / CC BY-SA 2.0)
Megszólaltatható-e az akadémia?
A körlevél vége az akadémia szerepét firtatja:
Mérvadó nyelvészi vélemények szerint a kódexekből napvilágot látott  részek egy olyannyira egyedi nyelvi rendszert fednek fel, hogy gyakorlatilag kizárt a hamisítás lehetősége. A Magyar Tudományos Akadémia nagyon hallgat a témáról.
Kérdés azonban, hogy kik lehetnek azok a mérvadó nyelvészek. Miért nincsenek név szerint említve? Miért nincsenek felsorolva azok a publikációk, amelyek a kérdéssel foglalkoztak? (Az „egyedi nyelvi rendszer” értelmetlenségéről ne is szóljunk: ha lenne is ilyen nyelvemlék, annak a magyar nyelvtörténet szempontjából lenne jelentősége.)
A levél így folytatódik:
Én egyetlen reakciót tartok elfogadhatónak részükről:
“Minden követ megmozgatunk, és ha léteznek ezek a kódexek, akkor a

föld alól is előkerítjük őket.”
De ezt sajnos még nem mondták. Bármi más válasz pedig mellébeszélés. Mert ha már a nyomára bukkantunk ennek az anyagnak, akkor az MTA feladata az eredeti kódexek felkutatása. (A neten megjelent, hogy az MTA egy irodistája küldött valahova Iránba egy levelet, amire nemleges választ kapott, vagyis lerázták, és az MTA ezzel lezártnak tekinti az ügyet.)
Különösen komikus a zárójelben szerepelő információhalmaz: nem közli, hogy a hír hol jelent meg, személy szerint ki, hova és milyen tartalmú levelet küldött. Nekünk ilyen vonatkozású hírre nem sikerült rábukkannunk. Ráadásul nem világos, hogy e szöveg alkotója szerint mit is kellene tennie az MTA-nak, különösképpen pedig mi olyat, melyet bárki más ne tehetne meg. Hiszen ha a hír annyira megalapozott, miért nem ül repülőre valamelyik kereskedelmi tévé sztárriportere, és látogatja meg az iszfaháni kolostort? Hiszen nyilván óriási nézettséget produkálna a kódex bemutatása…
A levél a következőképpen zárul:
Tény, hogy az MTA nem tett közzé hivatalos állásfoglalást az ügyben. Noszogassuk őket emberek, hogy dolgozzanak a pénzükért!!! És hogy ne kelljen annyi évet várni, mint amennyit a Tárih-i Üngürüsz krónika napvilágrahozására kellett.
Nem világos, mit is várnak az MTA-tól, hiszen most csak állásfoglalást kérnek (ami aligha lehet más, mint hogy az egész ügy komolytalan), vagy pedig azt, hogy kerítsék elő a kódexeket „a föld alól is”. A Tárih-i Üngürüsz krónikája pedig aligha vonható ide: nem nyelvemlékről, hanem történeti dokumentumról volt szó. Története sem hasonló, hiszen első felbukkanásakor Vámbéry és Budenz is ismertette, majd feledésbe merült. Újbóli előkerülése után egy évtizeddel viszont teljes fordítása is megjelent: ez a munka nagyságát és nehézségét tekintve nem mondható hosszú időnek.
Összefoglalva elmondhatjuk: az állítólagos hun nyelvemlékek körül folyó hisztéria teljesen komolytalan. A felbukkanó információk csöppet sem hitelesek, éppen ezért az akadémia részéről pontosan az lenne a pénzkidobás és pazarlás, ha foglalkozna az üggyel.
Nyest
magyarno.com
Képtalálat a következőre: „hajrá magyarország hajrá magyarok”

2016. szeptember 20., kedd

Portik jegyzőkönyvön kívül: Gyárfás Tamás a baloldal miniszterelnöke - PestiSrácok.hu

Portik jegyzőkönyvön kívül: Gyárfás Tamás a baloldal miniszterelnöke - PestiSrácok.hu

2016-09-20
http://pestisracok.hu/portik-jegyzokonyvon-kivul-gyarfas-tamas-baloldal-miniszterelnoke/


http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2015/02/portik-tamas-21.jpg

Nem csak az 1990-es években, hanem a 2010-es  kormányváltás után is hamis szálak bedobásával  próbálta a hozzá köthető leszámolásos ügyek nyomozásait manipulálni a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt évre ítélt Energol-vezér, Portik Tamás – ez olvasható ki abból a PestiSrácok.hu által megismert, a Fenyő-gyilkosság ügyében született rendőri jelentésből, amely Portik jegyzőkönyvön kívül tett, ám a rendőrség által mégis rögzített elmondásait tartalmazza. Az Energol-vezért ugyanis 2011 nyarán tanúként akarták meghallgatni a médiacézár meggyilkolásával kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai, a rettegett olajos vállalkozó azonban megtagadta a vallomást.  Helyette jegyzőkönyvön kívül kezdett el beszélni saját szerepéről, a 90-es években elkövetett emberölésekről, alvilági haragosairól, volt rendőrökről, valamint az egykori médiavállalkozóhoz, Gyárfás Tamáshoz fűződő viszonyáról. Ennek a „vallomásnak” az első részét tesszük most közzé.
Hamarosan másodfokú ítéletet hirdet a magyar maffiaháború legvéresebb gyilkosságait magába foglaló büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla. Ezek közé tartozik egy ferencvárosi strici, Domák Ferenc „Cinóber” hidegvérű kivégzése, az egész országot megrázó Aranykéz utcai robbantás, valamint az ismert médiavállalkozó, Fenyő János lelövése is. Mindhárom merénylet elkövetésével a szlovák és a magyar alvilág hírhedt bérgyilkosát, Jozef Rohácot vádolják. A négy áldozat halálával végződő leszámolás és a médiamágnás 1998-as megölése ügyében nem jogerősen a törvényszék ki is mondta a szlovák férfi bűnösségét. Előbbi ügyben a bíróság igazoltnak látta, hogy Portik Tamás volt Rohác megbízója, utóbbiban ugyanakkor kétséget kizáróan nem bizonyítható a megrendelő személye. Megjegyzendő, hogy a bíróság által ismertetett jegyzőkönyvek tanúsága szerint Jozef Rohác meggyanúsítása után a Fenyő-ügyben rengetek tanút, ismert közéleti személyiségeket, politikusokat, valamint a magyar alvilág több ismert tagját ismeghallgatták, köztük az olajmaffia  két ismert alakját, az olajszőkítési ügyeiről elhíresült Energol Rt. két volt igazgatóját, Drobilich Gábort és F. Attilát.  A nyomozás korai szakaszában meghallgatásuk azért volt rendkívül fontos, mivel a korabeli rendőri jelentések szerint a két férfi személyesen ismerhette Rohácot, aki az energolosok megbízásából bizonyítottan az olajos cég nagykőrösi telephelyét védte szlovák embereivel. Ezt Drobilich nem is tagadta, igaz, cégtársához hasonlóan tanúvallomásában ezen túlmenően semmilyen érdemi információval nem szolgált a leszámolásokról.
portik tamas 06a
portik tamas 06a
Portik Tamás megtagadta a vallomást a Fenyő-ügyben, de jegyzőkönyvön kívül több alvilági kulcsszereplőről is beszélt. Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

PORTIKOT JEGYZŐKÖNYVÖN KÍVÜL FAGGATTÁK

Rendőri jelentések szólnak arról is, hogy az Energol Rt. egykori marketingigazgatója, az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott, a Prisztás-gyilkosság miatt jogerősen tizenöt, az Aranykéz utcai robbantás miatt első fokon tizenhárom évre ítélt Portik Tamás is ismerhette a szlovák bérgyilkost. A PestiSrácok.hu által megszerzett nyomozati iratokban ennek ellenére nem találtuk annak nyomát, hogy Portikot meghallgatták volna a médiacézár meggyilkolásával összefüggésben. Úgy tudjuk, ennek egyetlen oka van: az akkor még szabadlábon lévő Portik a rendőröknek kerek-perec kijelentette, hogy megtagadja a vallomástételt és nem segíti a hatóságok munkáját. Az Energol-vezért 2011. július 11-ére idézték a Nemzeti Nyomozó Irodába, és a portálunk által megismert, kihallgatása után készült jelentésben rögzítették, hogy Portik jegyzőkönyvön kívül arról panaszkodik, hogy azért tagadja meg a vallomást, mert a Fenyő-ügyben „majdnem minden érintettnek politikai és magas rangú rendőri kapcsolatai vannak” ,és a „fejére koppintanának”, ha ezekről beszélne.  A maffiózó ezzel összefüggésben megemlítette azt is, hogy pontosan tudja, Mercedes gépkocsijába „GPS jeladót, valamint a kocsi fejtámlájába lehallgató berendezést szereltek be”.

2005. augusztus 20-án Sólyom László akkori köztársasági elnök (b) átadja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Stefán Gézának, a hadtudomány doktorának, a Katonai Biztonsági Hivatal fõigazgatójának. Mellettük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b2) és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila
2005. augusztus 20-án Sólyom László akkori köztársasági elnök (b) átadja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Stefán Gézának, a hadtudomány doktorának, a Katonai Biztonsági Hivatal fõigazgatójának. Mellettük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b2) és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila
2005. augusztus 20-án Sólyom László akkori köztársasági elnök (b) átadja a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Stefán Gézának, a hadtudomány doktorának, a Katonai Biztonsági Hivatal fõigazgatójának. Mellettük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (b2) és Szili Katalin, az Országgyûlés elnöke. Fotó: MTI/Kovács Attila

BESZÉLT A TITKOS KAPCSOLATÁRÓL

Később kérdés nélkül közölte kihallgatójával: „neki is van olyan kapcsolata”, aki annak idején időben értesítette arról, hogy még az olajügyek miatt ellene 1997-ben kiadott elfogatóparancs előtt hagyja el az országot. Emlékezetes,Portik ennek köszönhetően egyedüliként úszta meg az Energol Rt. vezetői és tulajdonosai ellen milliárdos adócsalás és más bűncselekmények gyanújával indított,később nevetség tárgyává váló büntetőeljárást. Az energolos titkos kapcsolatáról ennél többet ugyan nem mondott, de az ma már gyakorlatilag tényként közölhető, hogy Portik Tamást a 2009-ben elhunyt legendás katonai elhárító, Stefán Géza által irányított katonai titkosszolgálat pajzsolta leginkább. Az energolos kihallgatója leírta még, hogy a rettegett olajos vállalkozó szóba hozta Prisztás József meggyilkolását is, amely ügyben nemrég a Fővárosi Ítélőtábla is kimondta, hogy a gátlástalan leszámolásnak az Energol vezetője volt a felbujtója.  Portik persze akkor nem saját szerepéről beszélt, hanem a meggyilkolt üzletember legközelebbi üzlettársát keverte gyanúba. Elmondta, hogy„mindenki tudja”, a több százmilliós, egyes tanúvallomások szerint milliárdos Prisztás-vagyon örököse, H. István volt a gyilkosság megrendelője, aki ráadásul a férfi halála után feleségül vette Prisztás volt feleségét.  Portik közölte azt is, hogy tudomása szerint H. István kisemmizett üzletfelei bosszúból azt tervezték, hogy Mészáros Péterrel, a kecskeméti maffiaper későbbi érintettjével „elcsábíttatják” az üzletember nejét, a légyottot pedig felveszik, „majd lejátsszák H. Istvánnak”. Ez azonban valami miatt mégsem jött össze – mondta a jelentés szerint Portik.

MÁR HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT IS MANIPULÁLTA A NYOMOZÁSOKAT

Az energolos szavai egyébként könnyedén cáfolhatók, és nem csak azért, mert a fenti ügyben éppen az ő bűnösségét mondta ki jogerősen a bíróság, hanem mert már a leszámolás első, 1996-97-es nyomozása során ő került a hatóságok célkeresztjébe.  Ezt bizonyítja az az 1997. október 21-én készített összefoglaló jelentés is, amelyben leírták, hogy a bűncselekmény hátterében Portik Tamás állhatott. Ennek fényében utalt a Prisztás-per első fokon eljáró bírónője arra, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján lett volna lehetőség, hogy továbbvigyék az eljárást, „ott voltak a megoldás határán”, ennek ellenére mégis lezárták a nyomozást. Itt érdemes megjegyezni, hogy Portik, ahogy a 2011-es kihallgatásán, úgy már 1996-ban is megpróbálta manipulálni a Prisztás-gyilkosság nyomozását. Erre utal az a titkosított, majd 2012-ben a minősítés alól feloldott rendőri jelentés is, amely Portik Tamás mint informátor meghallgatását tartalmazta. A maffiózót 1996. november 22-én hallgatták meg a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Prisztás József lelövése után nem sokkal. Az egykori olajos a rendőröknek elmondta, hogy véleménye szerint a leszámolások Seres Zoltán érdekeit szolgálták. Portik akkor még Prisztás lelövését nem H. István, hanem Seres Zoltán nyakába akarta varrni.
gyarfas-index

PORTIK: GYÁRFÁSNAK SZÁZMILLIÁRDOS VAGYONA VAN, Ő A “BALOLDAL MINISZTERELNÖKE”

Érdemes megemlíteni, hogy a PestiSrácok.hu-nak korábban megszólaló, a leszámolásos ügyekre rálátó forrás szerintPortik és csapata nem csak a Prisztás-gyilkosság, hanem az „albán vonal” bedobásával a Fenyő János sérelmére elkövetett merénylet nyomozását is sokáig sikerrel tévútra terelte. Portikot jegyzőkönyvön kívül a Margit utcai gyilkosság vonatkozásában arról kérdezték, hogy milyen kapcsolatban áll Fenyő János legnagyobb üzleti riválisával, az úszószövetség jelenlegi elnökével, Gyárfás Tamással, akit sokáig az emberölés első számú gyanúsítottjaként tartottak számon a nyomozók. Utóbbiról maga Gyárfás beszélt 2005-ben a rendőrségen, ahova az úszóelnököt tanúként idézték, mivel előtte feljelentést tett a nemrég szabadult, korábban súlyos bűncselekmények miatt börtönben ülő Tasnádi Péter ellen, aki tízmillió forinttal megzsarolta a merénylettel összefüggésben. Az úszószövetség elnöke  a meghallgatásán többek között panaszkodott egy tekintélyes rendőrre, akinek a gyilkossággal kapcsolatos elmélete rá nézve „tragikus” volt, azaz a ma már nyugdíjas zsaru Gyárfást  vélte a leszámolás felbujtójának. Visszatérve Portik kihallgatásához, az olajmaffiózó a Nap TV korábbi tulajdonosáról – állítása szerint – azért nem akart nyilatkozni kihallgatójának, mert szerinte a volt médiavállalkozónak „százmilliárdokban mérhető vagyona van, így nagyon befolyásos ember”.  A maffiózó emellett a„baloldal miniszterelnökeként” jellemezte az úszóelnököt,utalva nyilván Gyárfás korábbi kiváló MSZP-s kapcsolataira, valamint arra, hogy az általa fémjelzett Nap-kelte című televíziós műsor csaknem két évtizeden keresztül, 2009-es megszűnéséig a mindenkori baloldali kormányok kiszolgálója volt.  Azt persze mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a 2010-es kormányváltás óta az egykori médiavállalkozó a sportdiplomáciában tett érdemének is köszönhetően a jelenlegi kormánypárttal is rendezte a múltban nem mindig felhőtlen viszonyát.
DCF 1.0
DCF 1.0
Az egykori Művészinas étterem. Tanúvallomások szerint itt döntöttek Prisztás József, Domák Ferenc “Cinóber” és Fenyő János sorsáról is. Fotó: PestiSrácok.hu

AZ ENERGOL-VEZÉR A MÉDIAVÁLLALKOZÓ JELENLÉTÉBEN MONDHATTA KI FENYŐ HALÁLOS ÍTÉLETÉT

Noha Portik a Gyárfással kapcsolatos kérdésekre is megtagadta a választ, az már az energolost kihallgató nyomozó számára sem lehetett kérdés, hogy ismerik egymást, hiszen a rendőrség évek óta tisztában volt azzal, hogy a producer egy nagy értékű hegyvidéki ingatlant cserélt el Portik Tamás élettársával, még 2004-ben. Arról nem is beszélve, hogy egy védett tanú a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak jegyzőkönyvbe mondta, hogy Gyárfás Tamás jelen volt azon a találkozón a Portik által fémjelzett Művészinas étteremben, amikor az Energol-vezér kimondta Fenyő János halálos ítéletét. Ennek előzménye, hogy a védett tanú szerint Portik médiabefolyást kívánt szerezni Fenyő segítségével, de amikor a médiacézár tudomására jutott, hogy Gyárfás is benne van az üzletben, felrúgta a megállapodást. A tanúvallomás szerint, amikor Portik ezt megtudta, őrjöngeni kezdett és kijelentette, hogy„hazavágja” Fenyőt, amire Gyárfás Tamás úgy felelt, hogy„Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél”, „különben is, megérdemli, hogy megdögöljön”. Az Energol-vezér és a producer kapcsolata a hírhedt Portik-Laborctalálkozón ( http://pestisracok.hu/kinyilt-a-vadrozsa-itt-a-portik-laborc-talalkozo-kitakaratlan-lehetseges-jegyzokonyve/ )is előkerült, amikor a maffiózó arról panaszkodott beszélgetőpartnereinek, köztük az NBH akkori vezetőjének, Laborc Sándornak, hogy a Fenyő-ügyben eljáró egyik nyomozó arra akarta rávenni, vallja azt, Gyárfás megbízta Fenyő megölésének megszervezésével, ám az egykori olajos határozottan tagadta, hogy az úszószövetség jelenlegi elnöke ilyen kéréssel fordult volna hozzá.  Folytatjuk…
Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu