A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időkép. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: időkép. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 23., vasárnap

Világító hullámok (frissítve)

Nagy Gergely | 2011. január 19. 04:52
http://www.idokep.hu/hirek/vilagito-hullamok

Kékesen ragyogó éjszakai tenger és misztikus fodrok az óceán partján. Melyik bolygón vagyunk?

A vélt, vagy valós gömbvillám után, néhány kevésbé ismert videóval kiegészíte mutatjuk meg érdeklődő nézőinknek ezeket a - kissé talán túlviláginak tűnő - ám nem kevésbé varázslatos, és elgondolkodtató képeket.

Az alábbi képek egy jól ismert és tudományosan megmagyarázható jelenség, a biolumineszencia extrém megnyilvánulásai - és bárki a saját szemével is meggyőződhet róla, ha elutazik néhány ezer kilométerrel délebbre, a Gibbsland szigetekre. A fényt egy bizonyos Noctiluca scintillans nevű alga bocsátja ki, melyek mechanikus hatásra lépnek működésbe. A fény így kizárólag a hullámzó parton, illetve a vizet felkavaró éjszakai fürdőzők mellett jelenik meg.

Forrás és nagy febontású, eredeti képek - (C) Phil Hart and Neil Creek, 2011.

 

Forrás és nagy febontású, eredeti képek - (C) Phil Hart and Neil Creek, 2011.

Az alábbi videók pedig mintha az "Abyss", (a "Mélység titka") c. filmből köszönnének vissza, pedig bármily elképesztő is, majdnem ugyanezen jelenségen alapulnak.

További információ »
Várjuk érdeklődő nézőink, olvasóink, szkeptikus és mindenre nyitott látogatóink véleményét is.
Köszönjük!

Világító hullámok (frissítve)

Nagy Gergely | 2011. január 19. 04:52
http://www.idokep.hu/hirek/vilagito-hullamok

Kékesen ragyogó éjszakai tenger és misztikus fodrok az óceán partján. Melyik bolygón vagyunk?

A vélt, vagy valós gömbvillám után, néhány kevésbé ismert videóval kiegészíte mutatjuk meg érdeklődő nézőinknek ezeket a - kissé talán túlviláginak tűnő - ám nem kevésbé varázslatos, és elgondolkodtató képeket.

Az alábbi képek egy jól ismert és tudományosan megmagyarázható jelenség, a biolumineszencia extrém megnyilvánulásai - és bárki a saját szemével is meggyőződhet róla, ha elutazik néhány ezer kilométerrel délebbre, a Gibbsland szigetekre. A fényt egy bizonyos Noctiluca scintillans nevű alga bocsátja ki, melyek mechanikus hatásra lépnek működésbe. A fény így kizárólag a hullámzó parton, illetve a vizet felkavaró éjszakai fürdőzők mellett jelenik meg.

Forrás és nagy febontású, eredeti képek - (C) Phil Hart and Neil Creek, 2011.

 

Forrás és nagy febontású, eredeti képek - (C) Phil Hart and Neil Creek, 2011.

Az alábbi videók pedig mintha az "Abyss", (a "Mélység titka") c. filmből köszönnének vissza, pedig bármily elképesztő is, majdnem ugyanezen jelenségen alapulnak.


Várjuk érdeklődő nézőink, olvasóink, szkeptikus és mindenre nyitott látogatóink véleményét is.Köszönjük!

2011. január 18., kedd

Időkép | 2011. január 17 Gömbvillámot fotóztak?

Időkép | 2011. január 17
A múlt hétvégén készült fénykép, ha csak nem optikai csalódás, páratlan az egész világon. Máshol is furcsa fényeket észleltek.

Gömbvillámokról, mint a természetes környezet (és talán éppen a meteorológia) egyik legkülönösebb, még megfejtésre váró ritka jelenségéről már többször is írtunk itt, az Időképen. Korábbi cikkjeinkben kiemeltük, milyen furcsa az a tény, hogy "ufókról" világszerte ezerszer több fotó, sőt, videó készült, mint gömbvillámokról; a legnépszerűbb keresőkbe beírva annak angol megfelelőjét ("Ball lightning"), talán csak 3-4 elmosódott, homályos fényfoltot fedezhetünk fel a képeken.

Még múlt hét végén jutott el szerkesztőségünkbe az a fotó, amelyet azóta nagyon sok szempontból elemeztünk, és - ha csak valaki meg nem tudja cáfolni - talán az első, majdhogynem kristálytiszta felvétel erről a ritka természeti tüneményről.

Miért gondoljuk, hogy a fotó hiteles?
Nos, elég sok érv szól mellette.

1) Szerkesztőségünk megkapta annak digitális eredetijét, amelynek az EXIF információk érintetlennek tűnnek (vagyis szinte bizonyos, hogy soha nem nyitották meg, ill. mentették el olyan képszerkesztő szoftverrel, amivel azt manipulálni lehetne). Az eredeti képet közzé is tesszük, hogy külső szakértők is elemezhessék azt - letölthető az alábbi linkre kattintva.
http://www.idokep.hu/images/jpg.gif

2) A képen lévő fénygömb környezetét kinagyítva és drasztikusan kiélesítve látható, hogy a zajszintek eloszlása tökéletesen illeszkedik a környezetéhez (márpedig a legtöbb manipulált képen a hamisított objektum, és az eredeti háttér zajszintjei élesen elkülönülnek egymástól).

Figyelem! A visszacsillanásokat bemutató kép (alul) kattintás után teljes méretben is megjeleníthető.



3) A fotón összesen 6 különálló, jól megfigyelhető optikai reflexió látható (ezeket külön bekarikáztuk), amelyeket vélhetően a több lencsetagból álló objektív optikai elemei okoznak, és amelyek relatív mérete és elhelyezkedése jól összevethető a fényképezőgép sajátosságaival (ezek tökéletesen illeszkedő hamisítása rendkívüli szakértelmet igényelne). A kép előtt nem található üvegablak, vagy más reflektív felület.

4) Van egy kontroll-felvételünk is, amely közvetlenül ezután (az EXIF információk szerint ugyanabban a percben) készült, ugyanonnan, ugyanolyan beállításokkal, amely tökéletesen érintetlennek mutatja a kérdéses területet. Ha valaki egy tényleges fényforrást (pl. egy 50 cm átmérőjű, jelentős tömegű, nagy fényerejű kerti lámpát) helyezett volna el, aligha hihető, hogy ugyanabban a percben el is tudta volna azt látható nyomok nélkül távolítani. A kontroll-felvételnek szintén rendelkezünk az eredetijével, ezt is közzétesszük független elemzés céljából, letölthető az alábbi linkről.

JPEGgombvillam_control.jpg (1132 KB)

5) A közeli nagyítás és élesítés kimutatta, hogy az elsőre gömbnek tűnő forma nem tökéletes gömb (a jobb felső szélén lévő, amorf horpadás túl nagy, és túl jól látható ahhoz, hogy JPEG tömörítési hiba legyen - főleg ilyen magas minőségi beállítások estén). Márpedig ilyen "tökéletlen gömb" formájú kerti lámpákat nem igazán gyártanak.

Az archívumunkban is megtalálható hőtérképen jól látható az a közel tíz fokkal melegebb, furcsa alakú hőfolt, amely mint egy "nyelv" nyúlik be délről a főváros délkeleti agglomerációjába.


6) A múlt hét végén - amikor a fotó készült - jelentős különbségeket mutatott a hőmérséklet-eloszlás hazánkban, amelyről akkor (ettől teljesen függetlenül) cikket is írtunk. A fotó helyszínéhez közel húzódott az a határsáv, ahol a déli és az északi tájegységeket elválasztó gradiens szélsőséges, közel 10 fokos csökkenést mutatott 10 km-en belül. Ilyen hatalmas eltérések csak a legnagyobb nyári zivatarok vonalában, a legerősebb hidegfrontok esetén szoktak előfordulni, most viszont szinte teljesen nyugodt volt időjárásunk.

7) A képet nem közvetelnül, közlés céljából küldék szerkesztőségünkbe, hanem majdhogynem "véletlenül", kíváncsi ismerősökön keresztül jutott el hozzánk, akik személyesen kértek tanácsot meteorológusunktól annak értelmezésével kapcsolatban (így elég valószínűtlen lenne szándékos félrevezetést feltételeznünk).

8) Megkaptuk a kép készítésének pontos koordinátáit (címét) is, amelyet természetesen személyiségi okok miatt nem tehetünk közé, de szerkesztőségünknek az elmúlt napok során ezáltal módjában állhatott a helyszínt ellenőrizni, az esetet rekonstruálni (fények és árnyékok, a kép újbóli elkészítése szimulált fényforrásokkal, stb).

9) Végül, de nem utolsó sorban, ugyanazon a napon több, független szemtanú is rendkívüli fényjelenségekről számolt be mintegy 30 km-el arrébb, Budaörs térsége felett, amelye nem biztos, hogy bármilyen módon összefügg ezzel a jelenséggel - de azért elgondolkodtató.

Ha valós a fotó, akkor mi lehet rajta?

Létezik és jól ismert az ún. fantomvillám jelensége, amely egy, a képmezőn kívüli, erős kisülést (pl. egy, a fejünk fölötti égbolton történő, rendkívül fényes, felhő-felhő villámot) a fényképező optikájának többszörös tükröződései miatt úgy vetít a fényérzékeny CCD érzékelőre, mintha az szinte közvetlenük előttünk csapott volna le a földbe. Ehhez viszont az égbolton kellett volna lennie egy ugyanilyen gömbnek.

Ismertek beszámolók a "láthatatlan", pontosabban áttetsző vagy majdnem teljesen átlátszó gömbvillámokról, amelyek szabad szemmel alig észrevehetőek (inkább csak "vibrál körülöttük a levegő"), fényt talán csak infravörös vagy ultraibolya tartományban bocsájtanak ki (amire viszont néhány fényképező érzékeny), mégis képesek áthatolni falakon, vagy éppen megolvasztani egy autó antennáját. Elképzelhető, hogy a fényképező vakujának villanása okozott volna olyan reakciót, ami éppen egy ilyen jelenséget tett volna láthatóvá?

Nos, nem tudjuk, de reméljük, hogy olvasóink között van olyan, aki további részletekkel, ötletekkel vagy észrevételekkel szolgálhat a jelenséget, jelenségeket illetően.

Mindenellett ugyanaznap este Budaörsről több szemtanútól is érkeztek beszámolók egy rendkívül erős felvillanásról, amely bevilágította a Törökugrató feletti égboltot, eredete eddig nem tisztázott. A felvillanás látszó átmérőjét a beszámolók alapján 2-300 méteresre becsülték, de erről sajnos nincsen felvétel, így nem tudjuk, hogy bármennyire is hasonlított-e a lefényképezett jelenséghez. 

A fénygömböt ábrázoló felvételt Popele Róbertnek és feleségének, a Budaörsi fényekről szóló beszámolókat Monostori-Kalovits Márknak és Farmasi Nikolettnek köszönhetjük.
Nagyon várjuk nézőink, olvasóink, és főleg a fotózásban jártas, vagy a látottakhoz hasonló meteorológiai és csillagászati jelenségeket elemző szakértők - esetleg további szemtanúk - véleményét, észrevételeit.

Köszönjük!
2011. január 17.
Az Időkép Csapata


2009. november 11., szerda

Rejtélyek nyomában A HAARP project

  Forrás: http://www.időkép.hu

Alkalomhoz illően ma éjjel egy titokzatos, időjárás-befolyásolási kísér(le)tet vizsgálunk meg. Lehet, hogy a nagy nyilvánosság csak álca? Tények és talányok.
Nagy Gergely | 2008. október 31. 22:58 | Frissítve: 1 hete   

Így néz ki a mező közelről
Így néz ki a mező közelről

A Nagy Hadrongyorsító után egy újabb különleges létesítményt mutatunk be, amely viszonylag kevés figyelmet kapott a hazai médiában, pedig igen sajátságos célokat szolgál. Hogy pontosan milyeneket? Azt talán senki nem tudja néhány kiváltságos tudóson és katonai vezetőn kívül, akik Alaszka kietlen jégmezőin, fagyos tundráin dolgoznak.

Itt emelkedik ugyanis az a több száz példányból álló, túlméretezett ruhaszárító formájú, scifibe illő anenna-mező, amely közel 10 éve nem hagyja nyugodni az Ufó-rajongók, a pacifisták, valamint az összeesküvés-elméletek kedvelőit. Ez a HAARP, vagy más néven High Frequency Active Auroral Research Program, legalábbbis amennyi látható belőle. Elméleti (nyilvános) célja az Ionszféra tanulmányozása, méghozzá aktív eszközökkel. Ez azt jelenti, hogy nem csak mérik az Ionoszférában zajló eseményeket, ott eredő sugárzási frekvenciákat, hanem nagy energiájú rádióhullámokkal befolyásolják is azt. Vagyis, óriási teljesítményű adókkal, nagy intenzitású sugárnyalábbal bombázzák a légkör ezen rétgét, az eredményt pedig a mezőn álló antennákkal mérik - elméletileg.

 

További képek: Az eredmény ugyanis sokak szerint nem csupán néhány visszavert radarhullám, amely az ionoszféra állapotát tükrözi. Számtalan elmélet kering arról, hogy a kisugárzott energia mi mindenre lehet képes; és ezek közül még a legkevésbé vad elképzelés az időjárás aktív befolyásolása. Sokan még ezen is túlmennek; úgy vélik, hogy a HAARP segítségével lehetővé válik földrengések kiváltása, vagy éppen az emberi tudatállapot befolyásolása, méghozzá távoli kontinenseken, földrészeken. Persze néha ugyanezek az emberek azt is állítják, hogy naponta elrabolják őket, vagy szellemekkel társalognak.De vajon mi lehet az igazság a HAARP projecttel kapcsolatban? Vizsgáluk meg a tényeket kicsit részletesebben.

Először is, a HAARP project (látszatra) közel sem olyan titkos, mint bármilyen más katonai fejlesztés, vagy akár a híres-hírhedt 51-es körzet. A HAARP projectnek saját honlapja van, webkamerával és fotókkal. A HAARP project látható Google Earth-on (62.3928 N, 145.1502 W), igaz, valamiért az egyi felét "véletlenül"(?) kisebb felbontásban vette fel a műhold. A HAARP projectet részben az amerikai Légierő, részben a Haditengerészet finanszírozza (ami persze nagon is elgondolkodtató egy tudományos kísérlet esetében). A HAARP projectnek saját erőműve van, mivel a kisugárzott energiamennyiség leadásához több MW-ot használnak fel az antennák. Mihez kell ennyi energia? Kétségtelen, hogy alkalmas lehet például az EMI-hatás részleges kiváltására, mi bizonyos típusú atombombák robbanásakor keletkező, elektromos kommunikációt és elektronikát megbénító másodlagos effektus. Ezt figyelembe véve a HAARP lehet védelmi fegyver, de vajon hogyan irányítható?

Az időjárás módosítása a szekptikusok szerint azért képtelenség ily módon, mivel az Ionoszféra a 30-150 km-es magasságon helyezkedik el, míg az időjárás, mint folyamat (ismereteink szerint) döntően a troposzférában, max. 10-15 km-es magasságig zajlik. Ez az elmélet viszont figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az utóbbi évtizedekben fény derült számtalan olyan magaslégköri jelenségre, amelyek valószínűleg döntően hozzájárulnak a légkör elektromos engyensúlyának fenntartásáoz. Ilyenek például a normál, láthat villámok felett keletkező titokzatos, kékes-vörös színben pompázó jetek, sprite-ok v. manók, amelyek - tiszavirág életű létezésük idejére - akár a mezoszféráig is felérhetnek. Mivel ezeknek a puszta létét is alig több, mint tíz éve fedezték fel, szinte semmit nem tudunk az időjárásban betöltött szerepükről, vagy természetükről. Lehetséges, hogy a HAARP project megalkotói többet tudnak minderről?

Ami a tudatmódosítást illeti, elméletileg valóban befolyásolhatóak az emberek alacsony frekvenciás rádióhullámokkal, ha azok elég erősek. Természetesen nem lehet őket rávenni arra, hogy "A" kóla helyett "B" kólát vegyenek, vagy X helyett Y elnökre szavazzanak; de hangulatok, például eufória v. depresszió egyaránt stimulálhtóak lehetnek így.

Ugyanakkor viszont a HAARP project ennél jóval magasabb hullámsávokon sugároz (legalábbis hivatalosan). Rejtély viszont, hogy - ha folytak, vagy folynak is ilyen irányú kísérletek - hogyan lehetne irányítani mindezt földrajzilag. És mielőtt bárki azt hinné, hogy csak az USA telepít titokzatos komplexumokat távoli, elhagyott vidékeken, egy még ennél is több talányt felvető alakzat található Szibéria egy félreeső szegletében. Ennek a kísérteties épületegyüttesnek nincs hivatalos honlapja (további képek itt) , és nincs rá se hivatalos, se félhivatalos magyarázat.

Vajon ez lenne az Orosz HAARP project? Az időjárást akarták ezekkel az óriási, transzformátorokra emlékeztető monstrumokkal befolyásolni? Lehetséges ez? És ha az amerikai változat csupán meteorológiai kutatás, akkor miért a Légierő és a Haditengerészet finanszírzza?

Várjuk olvasóink véleményét a HAARP projecttel, illetve annak oroszországi párjával kapcsolatban.

2008. október 31. - Halloween estéjén
Nagy Gergely (Időkép-Viharvadász Project)

Rejtélyek Gabonakörök és gömbvillámok

  Forrás: http://www.időkép.hu

Nem csak az égen, hanem a földön is újra és újra megjelennek döbbenetes formák. Egy régi-új ügyet járunk körül ismét, kicsit más szempontból.
Nagy Gergely | 2009. október 23. 03:47 | Frissítve: 9 napja   

  

Érdekes módon a 90-es évek egyik legnépszerűbb, misztikus, ufós (néha kissé mulatságos) scifi-sorozata, az X-akták egyáltalán nem foglalkozott az utóbbi 20 év egyik legnagyobb rejtélyével - a gabonakörök létével és létrejöttük okával, vagy létrehozóik lehetséges céljaival.

Mulder és Scully ügynökök helyett mi most megtesszük, méghozzá úgy, hogy megvizsgáljuk azok lehetséges kapcsolatát eddig ismeretlen vagy alig ismert természti- és időjárási jelenségekkel, mint amilyenek például a tornádókkal együtt megjelenő gömbvillámok vagy azt kísérő lidércfények.

 

Az előjáték

A gabonakörök közel 2 évtizeddel ezelőtt tűntek fel legelőször, és ekkor - mintegy húsz évvel ezelőtt - valóban még csak egyszerű "körök" voltak. A legtöbbször Kansas végtelen kukorica-ülteltvényein, vagy éppen Írország távoli, kevésbé ismert vidékein vették észre őket -  repülőgépről, mert hogy a klasszikus gabonaköröket máshonnan látni nem lehet; a sík mezőn, szemmagasságból, a kalászok és levelek szintjéből egyszerűen beleolvadnak a tájba.

Ez már önmagában is érdekes - a Nazca-vonalakhoz hasonlóan, bárkik is készítették őket (már persze ha tudatos alkotásnak tekintjük őket), a cél mindenképpen a felülről történő látásmód képességét igényelte, legalábbis a nézők szempontjából mindenképpen.

Akkor a tudományos világ nem nagyon foglalkozott vele, egyszerű csalásnak és/vagy gyerekcsínynek tekintették őket, és megmosolyogták a köröknek túl nagy jelentőséget tulajdonító ufó-hívők lelekes táborát.

Ha a legelső (2 évtizeddel ezelőtti) gabonaköröket nézzük, valóban egyet kell, hogy értsünk; hiszen a körkörösen letaposott kukorica- vagy búzaszárak tényleg készülhettek akár egy-két szórakozni és feltűnni vágyó tinédzser által, mindössze egyetlen zsineg, egy földbe letűzött karó, és egy nagy taposó-deszka segítségével. A körök egy (jelentős) részéről utólag valóban ki is derült, hogy tényleg hamisítványok; sokszor maguk az alkotók jelenttték be büszkén a csalást, miután a bulvárlapok napokig a címoldalon hozták a bizarr formációkról készült légifotókat. Az átverés-hullám idővel lecsengett, és a média "megunta" a jelenséget; 5-10 évig alig lehetett hallani róla.

Az evolúció

A 90'-es években aztán a "körök" hirtelen elkezdtek megváltozni, átalakulni. Egyetlen éjszaka alatt, egyszerre több kör is keletkezett ugyanazon a mezőn, amelyek vonalakkal vagy másfajta ívekkel össze is kapcsolódtak; hamarosan már elképesztő komplexitású és bonyolultságú szimbólum-rendszerek jelentek meg a kukorica- és búzatáblákban, méghozzá a világ minden táján szerteszét.

Ez új lendületet adott a kutatásoknak, és néhányan olyan komolyan vették mindezt, hogy szinte szektának nevezhető közösségeket alapítottak a gabona-körök csodálatának adózva; isteni jelnek tekintették őket, és életüket annak szentelték, hogy megpróbálják kideríteni, mi állhat az események hátterében. Ezek a csoportok a társadalmi rétegek széles spektrumát érintették, mind műveltségi szint, mind életkor, nem és foglalkozás szempontjából; az elvakult hívőktől a jelenséget tudományosan megmagyarázni próbáló egyetemi professzorokig.

Megjelentek a szám- és forma-misztikával foglalkozó csoportok, akik addig-addig játszottak a formák méretével, az azokat összekötő vonalak hosszával, szögével és arányaival, amíg meg nem találták bennük a saját Szent Gráljukat; legyen az a Pi értéke, a prímszámok vagy éppen a természetes logaritmus alapja.

Az Ufó-hívők (és ellenzőik) részéről félig-medig komolyan vehető próbálkozások is voltak arra nézve, hogy a jelenséggel összefüggő esetleges egyéb, szemmel nem látható fizikai anomáiákat tanulmányozák; így például a földmágnesesség, statikus feltöltődés vagy rádióaktív sugárzás normálistól eltérő értékeinek kimutatására tett kísérletek. Utólag visszanézve, az eredmények igen ellentmondásosak voltak; a "kutatók" kellő számú pozitív minta után igazolva látták saját, vélt vagy valós felfedezéseiket; míg más "kutatók" nem tudták (és talán nem is akarták) igazolni ezeket.

Aztán, ahogy egy évtizeddel ezelőtt is, a vita meddőnek bizonyult, és megintcsak ráuntak az emberek; alig-alig foglalkozott valaki a jelenséggel. Az millenium mégis rácáfolt arra, hogy a gabonakörök bonyolultsága nem fokozható tovább; a 2000-es évek első évtizede soha nem látott, idegen szimbólumok végtelen és felfoghatatlan formagazdagságát hozta magával, földön és égen egyaránt.

A jelen

A legtöbb, ún. 3. generációs gabonakör általában holografikus jellegű. Sokször több száz méter nagyságúak, akár több ezer független elemből is állhatnak, és minden egyes apró rész valamilyen módon az egész összhatását hordozza. Egyenes vonalakat alig tartalmaznak;sokkal jellemzőbbek rájuk a csavarodó ívek, spirálok és örvények; önmagukba visszatérő, földöntúli hatású formák, motívumok és szimbólumok. És ami a legérdekesebb, megjelenésük nem korlátozódik sem egy országra, kontinensre vagy tájegységre sem - a misztikus eredetű formák egymástól több ezer kilométerre lévő farmokon, ültetvényeken tűnnek fel szinte egyszerre, Észak-Amerikától Európán és Ázsián át Ausztráliáig.

És ha mindez nem lene elég, már nem csak a gabonatáblákon bukkannak fel: ugyanezeket a köröket megfigyelték hóban, jégen, és a sivatag homokjában is; az Anktartisztól a Szaharáig szinte mindenütt.

Tudományos kutatás

Ahogy lenni szokott, a szkeptikusok is hallatták hangjukat, sőt, tettek is; nem egy esetben a kamrák nyilvánossága előtt másoltak le gabonaköröket azok, akik kihívásnak tarottták a misztikum leleplezését. Tény viszont, hogy csak nagyon-nagyon egyszerű köröket sikerült létrehozniuk, hosszú idő alatt; nézzük inkább, mire jutottak az világ élvonalába tartozó egyetemek.

A MIT egy igen összetett, komplex kutatási programja, mely hallgatóinak segítségével megkísérelt létehozni egy minden szempontból hiteles gabonakört, rendelkezik a legtöbb, "igazi" gabonakörre vonatkozónak hitt vagy vélt jellemzővel - ezek közé tartozik a törés nélkül meghajlított szárak; a termőföldben megnövekedett, magas sugárzás hőmérsékletre jellemző apró, szemmel észrevehetetlen, kvarc-szerűen összeolvadt fémgolyók, és persze a mértani tökéletesség netovábbja.

A kísérletet egy dokumentumfilm formájában a National Geographic, illetve a Discovery is bemutatta; íme a tények.

A hallgatók feladata az volt, hogy egyetlen éjszaka (éjféltől hajnali 4-ig) tartó időszak alatt hozzanak létre egy olyan formációt, ami 2, független körből, egy őket összekötő vonalból áll, mértanilag tökéletes, és ugyanolyan mikroszkopikus, olvadt fém-részecskék borítják, mit az ufó-leszállóhelynek hitt eredetiket.

A kísérletben részt vevők a létező legmodernebb labortechnológiát használhatták; lézeres szintmérőket, GPS-t, irányított magnetron-hullámokat (mint a mikrohullámú sütőben), illetve a legújabb pirotechnikai eszközöket. Összesn 5-en vehettek részt a feladat végrehajtásában.

A feladatot sikerült megoldaniuk, de éppen hogy csak. Hajnali 4 előtt néhány perccel már pirotechhnikai robbantást kellet végrehajtani, hogy szétszórják a fémrészecskéket. A két kör mindazonáltal elkészült; mire a nap felkelt, két tökéletes, egyenes vonallal öszekötött gabonakör várta az ellenőrző-helikoptert, mintha csak a valóságban lennénk (és egy permetező-repülő pilótáját szembesítenénk a látottakkal).

Akkor most bizonyítottnak vehetjük a hamisítás lehetőségét?

Igen is, és nem is. A hallgatók megoldották ugyan a feladatot, de alig-alig sikerült egy éjszaka alatt, ötüknek. A világ legmodernebb navigációs, pozícionáló és szimulációs berendezései álltak a rendelkezésükre. Óriási stáb állt mögöttük, akik biztosították a szükségs feltételeket, (fény, elektromos áram a mikrohullámú rezonátorokhoz, lézeres pozícionálás - stb). Két önálló kört sikerült létrehozniuk, amit 1 vonal összeköt, 4 óra alatt.

Ez mit bizonyít?

Bizonyítja, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló eszközökkel igenis lehetséges létrehozni (hamisítani?) a gabonaköröket.

Viszont, éppúgy hitelesnek tekinthető beszámolók (pilóták, mezőgazdasági szakértők) szerint több helyen is akár fél óra(!) alatt ennél tízszer nagyobb, több ezer elembő álló, képtelen, holografikus szimbólum-rendszerek keletkeztek a mezőségi földeken, csupán annyi idő alatt, amíg a permetező repülőgép megtett egy kört a földek felett.

Tehát, a lehetőség adott; az idő- illetve technnológiai, emberi erőforrás-tényező viszont erősen korlátozott. Konkrétan, a mellékelt képeken látható bonyolultságú minták létrehozásához nem egy, öt vagy 30 perc, és nem 1, 3 vagy 5 ember szükséges - ennél sokkal több. Lássuk, mi kellene egy ilyen (fél óra alatt megjelenő), 3. generációs holografikus gabonakör emberi hamisításához.

A legkomplexebb formák megvalósíthatósága

Kezdjük a mértani tökéletességgel. A megfigyelt holografikus formák fél-1 méterre pontosak, a lakossági GPS navigáció viszont csak 5-10 méteren belül ad pontos eredményt. Ezt persze kombinálni lehet lézeres pozícionálókkal, éjjellátó szemüvegekkel, statisztikai átlagolással és rengeteg (számítgépet igénylő) pontostással. Ez sok-sok időt és embert vesz igénybe.

Nézzük a független (egymáshoz illeszkedő) formák kialakítását. Ahhoz, hogy a több száz, vagy több ezer egymáshoz illeszkedő, önmgában is szimmetrikus elemet emberi erővel kialakítsuk, több száz önkéntesre lenne szükség, és minimum egy egész, hosszú éjszakára, még ha a pozícionálás és a kommunikáció, logisztika tökéletes is.

A meghajló szárak kezelése. Mint tudjuk, a hitelesnek tekintett gabonakörökben a szárak nem törnek el, amikor elhajlítják őket; inkább képtelen szögben, lágyan meghajolnak, amit az MIT kutatóinak csak mikorohullámú sugárzással sikerült szimulálniuk. Tehát, mindenkinek kell egy speciálisan átalakított magnetrom, vagy mikrosütő.

A terep tisztasága. Ennyi ember óhatatlanul tönkreteszi a környezetet amin, lépked. Az elkészült gabonakör végül csak egy nagy, össze-vissza taposott szemétkupacra emlékeztetne. Ha mindenki valamilyen elképesztően összehangolt terv szerint a holografikus íveken vonul ki, az olyan szervezést igényelne, ami az Egyesült Államok hadseregét is megszégyenítené.

A földrajzi távolság. Ilyen gabonakörök egymástól képtelenül messze, képtelenül rövid idő alatt jelentek meg - sokszor ugyanazon az éjszakán. Ez vagy lehetetlen, vagy valamilyen szinte elképzelhetetlen, világméretű összeesküvést sugall, ami még a gabonköröknél is ijesztőbb. Milyen lehetőségek maradtak még?

Emberek vs. gépek

Ha belátjuk az emberi megvalósítás képtelenségét, még mindig szóba jön a fejlett légi- és űrtechnológia, illetve a katonai célú alkalmazás. Nem titok, hogy az Egyesült Államoknak van olyan, repülőgépre telepíthető óriás-lézere, amely több ezer kilométeres távolságból is meg tud semmisíteni ellenséges rakétákat; ráadásul az USA rendelkezik a lakosságinál 10-szer pontosabb GPS-navigációval is (állítólag 50 cm-es felbontással). Egy ilyen lézerrel, vagy mikrohullámú nyalábbal talán lehetne így hatni a kukorica-földekre. Ekkor viszont a cél a kérdéses - miért? Miért pocsékolná a méregdrága haditechnológiát Amerika, vagy más katonai nagyhatalom arra, hogy talányos ábrákat rajzoljon a földekre, mezőkre, jeges hómezőkre és sivatagokra?

Emberek vs. földönkívüliek

A legnépszerűbb elmélet az ufó-hívők szemében, hogy ezek a formák valamifajta titkos üzenetek egy nálunk fejlettebb civilizációtól számunkra; és ha megértjük, mit rejtenek, akkor majd valami csodálatos dolog fog történni (eljönnek ide, megtanítanak minket a téridőben utazni, megszüntetik az éhínséget, háborúkat és minden rosszat... stb.). Mivel ez még E.T.-nek sem igazán sikerült, nehéz elhinni, hogy a szuperintelligens csillagközi lények naivabbak lennének, mint Drew Barrymore kislány kedvenc földönkívülije.

Természeti jelenségek vs. gabonakörök

Képtelenségnek tűnik (mégsem biztos, hogy az), miszerint a gabonakörök - még a leginkább komplex formák is - valamilyen általunk ismeretlen természeti jelenség eredményei. Hihetetlennek hangzik, hogy ennyire bonyolult formát létrejöhetnek "csak úgy", de álljon itt ellenpédaként egy egyszerű jégkristály. Amikor fehérbe burkolódzik a táj, milliárdnyi ilyen hókristály lepi el környezetünket, és mindegyik önmagában is egy csodálatos, holografikus formát rejt. Miért ne lehetne ez igaz a gabonakörökre?

Több beszámoló, sőt videofelvétel is van, ami a gabonakörök keletkezését egy másik rejtélyes természeti jelenséggel, a gömbvillámmal kapcsolja össze. Egyes tudósok szerint a különleges hatásokat - örvényszerűen meghajlott szárak, megváltozot geomágnese jellemzők, statikus feltöltődés - mind-mind létrehozhatják helyi légörvények ill. gömbvillámok furcsa, mégis elképzelhető összjátékai. Az elmélet semmiféle bizonyítékon vagy dokumentáción nem alapul; mégsem szabad teljesen elvetnünk a lehetőséget.

Emberek vs. emberek

Talán ez a legérdekesebb feltevés mindannyi közül (még érdekesebb, mint az Emberek vs. földönkívüliek) esete. Ha ugyanis hozzánk hasonló - társadalmunkhoz tartozó - embertársaink állnak a jelenségek mögött, akkor az az összeesküvés-elméletek egy egészen új, megdöbbentő szintjére vezet minket. A jelenlegi komplexitású gabonakörök még a legmodernebb, legismertebb techológiák mellett is azt feltételezik, hogy minden országban vagy államban, megyében emberek tucatjai (ha nem százai) alkotnak titkos szövetséget, hogy néhány óra leforgása alatt létrehozhassák ezeket az elképesztő méretű, holografikus szimbólumokat.

És ezek az emberek talán éppen a szomszédaink, akik ugyanúgy minden reggel leviszik a szemetet, kiugranak a sarki közértbe tejet venni, és van munkahelyük egy gyorsétteremben, áruházban vagy irodában, éppúgy, mint nekünk. De akkor mit tudnak ők, amit mi nem? És miért nem osztják meg velünk?

Zárószó

Jelen cikk szerzője nem kíván egyik verzió mellett sem kiállni; sokkal fontosabb ennél egy viszonylag egyértelmű végkövetkeztetés. Egyrészt, a gabonakörök misztikumát továbra sem tekinthetjük megoldotttnak, másrészt - akár gépek, akár földönkívüliek, akár emberek, vagy éppen természeti jelenségek hozzák őket létre, egy dolog szinte biztos.

A körök, ívek és formák valamilyen üzenetet hordoznak. Talán nem egyedi üzenetet, és talán nem is egy konkrét témára vonatkozólag. A tény viszont vitathatatlan.Senki, és semmi nem áldozna ennyi erőforrást, időt és energiát több száz, vagy több ezer elemből álló, és ehhez fogható nagyságú formák létrehozásához a világ valamennyi kontinensén, ha az üzenet nem volna fontos. Csak éppen - néhány kiváltságoson kívül - nem érjük, mi az.

Éppen ezért, mint mindig - nagyon kíváncsian várjuk nézőink, olvasóink véleményét, észrevételeit a Hozzászólás lehetőség használatával.

2009. október 31. - Halloween éjszakáján
Nagy Gergely (Időkép Project)

Halloween A végítélet fellegei


Forrás: http://www.idokep.hu

(Rém)mesébe illő, túlvilági, idegen felhők jelentek meg 2009-ben a világon sok helyen. Magyarázat alig van, kérdések annál inkább. Melyik a legfélelmetesebb? Várjuk nézőink véleményét.
Nagy Gergely | 2009. október 23. 03:21 | Frissítve: 9 napja   

Csak az elmúlt évben legalább két, egymástól független misztikus égi jelenséget sikerült lefényképezni, illetve videóra venni, amelyek egyikére sincs igazán meggyőző magyarázat. Félelmetesnek és ijesztőnek tűnnek, létrejöttük körülményei pedig homályba burkolóznak.

Semmilyen ismert időjárási jelenséget nem sikerült kimutatni például az idén először katalogizált Asperatus, vagy népszerűbb nevén Apokalipszis (végítélet) fellegek kialakulása mögött. A sötét, túlvilági formákat felvevő, önmagukba csavarodó, idegen világok égboltját idéző, fantasztikus filmekbe illő tünemények valódi rejtélyek egész sorát tartogatják a meteorológusok, illetve a légkörkutatók számára.

Léteznek ugyan ritka és különleges felhők, mint például a Lenticularis vagy a Kelvin-Helmholtz tarajos, szörfösök álmaiban gyakran felbukkanó óriási hullám-vonulatok, ám ezeket már évszázadok óta ismerjük és katalogizálták is őket. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy akkor hol rejtőztek eddig a túlvilági, Salvador Dalit is megszégyenítően bizarr Asperatusok?

Az idén a közönség elé tárt Iowa államból származó fotók láttán a helyi meteorológusok teljesen értetlenül álltak, hisz a felhők megjelenését semmilyen különleges vagy szokatlan légköri, magaslégköri jelenség nem indokolta. Más Asperátus felhők leginkább egy fodrozódó tenger képét mutatják alulnézetből, felmerült az a feltételezés, hogy kialakulásuk gravitációs hullámok megjelenésével függ össze, ám erre sosem született bizonyíték. Találgatások és féltudományos (áltudományos) magyarázatok egész sora látott tehát napvilágot ezzel kapcsolatban; ami biztos: kialakulásukhoz hatalmas mennyiségű energiának és nedvességnek kellett összegyűlnie a légkörben, melyet a felhők rendkívül sötét árnyalata igazol. Meglepő azonban, hogy e hihetetlen alacsony felhőalappal rendelkező képződményeket szinte egyetlen esetben sem követte semmilyen vihar, szupercella, tornádó, de még egy gyenge zivatar kipattanása sem. Ki tudja, belátható időn belül talán még a Nemzetközi Felhőatlaszban is kiérdemelnek egy új felhőfajt e csodálatos, megmagyarázhatatlan képződmények?

Mindenesetre megdöbbentő, hogy évezredek óta fürkésszük az égboltot, és még csak hasonlót sem láttunk soha. Vajon mi lehet az oka? Talán a globális felmelegedés (amúgy továbbra is vitatott) folyamata olyan, eddig ismeretlen légköri instabilitásokat, különleges áramlási rendszereket hozott létre, amik eddig nem voltak jellemzőek légkörünkben? Akárhogyan is, az Asperátusok lenyűgöző és félelmetes léte talánya immár tény, nem képzelgés.

Október közepén egy még elképesztőbb formáció jelent meg Moszkva felett az égen, amely annyira furcsa és bizarr volt, hogy sokáig azt feltételezték, egyszerű videotrükkről van szó. Az amatőr videón látható felhőalapon egy elképesztően éles, ragyogó fénygyűrű jelent meg, és maradt fenn percekig.

A formáció megjelenését végül a Moszkvai Meteorológia Szolgálat illetékese is elismerte, ám lehetséges magyarázatként egy teljességgel semmitmondó, már-már viccesnek tűnő félmondattal szolgált, szó szerinti fordításban a következőképpen hangzik - "[..]Moszkván több időjárási front is áthaladt a közelmúltban, ráadásul volt egy sarkvidéki hidegbetörés is, a nap pedig nyugatról sütött - így keletkezett a jelenség".

Nem állítjuk, hogy légköroptikai specialisták volnánk, de ez azért kicsit kevésnek tűnik egy ilyen elképesztő, fénylő felhő-gyűrű magyarázataként. Bizonyos UFO-rajongói oldalak szerint a Youtube-ra is felkerült videó 7. másodpercében egy azonosítatlan tárgy válik ki a gyűrű közepéből, ám ezt most inkább hagyjuk, koncentráljunk csak a felhőkre.

Tisztán meteorológiai szempontból nem túl sok magyarázat kínálkozik; felmerülő kérdésekből azonban annál több van: vajon összefügg-e a jelenség a városi klímával, a légszennyezettség magas koncentrációjával vagy talán az akkor fújó erős szélnek, szélnyírásnak volt köszönhető a felhőkön átsejlő világos gyűrű megjelenése? Az átvonuló frontokat követő, megerősödő légmozgás miatt előbbit kizárhatjuk, egy azonban biztos: a felhőkön áttörő napsugarak természetesnek mondható, ám igen komplex háttérfeltételek véletlen egybeesésekor jöhettek csak létre.  

Mégis, fizikai és meteorológiai szempontokat figyelembe véve a legvalószínűbb válasz, hogy Moszkva városa felett egy sugárhajtású repülőgép "ütötte e lyukat", melyet a szaknyelv csak hole punch cloud, azaz lyukfelhő néven emleget. E felhők kialakulásához szükséges ereszkedő jégkristályok magasszintű felhőkből, vagy az imént említett repülőgépek sugárhajtóművéből származhatnak. Amennyiben a levegő megfelelő hőmérsékletű és elegendő nedvességet tartalmaz, a lehulló jégkristályok elnyelik a környező levegő nedvességét, és növekedésnek indulnak. A levegőben fellépő nedvességhiány növeli a felhőben található vízcseppek párolgásának mértékét, az égbolton ezáltal tudják létrehozni a gabonakörökre emlékeztető lyukakat. Megjegyzés - a Moszkvai eset így is különleges, mert - bár a kilyukadó felhők jelensége ismert, a legtöbb, dokumentált (lefényképezett) esetben a kivágott kör üresen is marad, vagy teljesen más jellegű felhőzet tölti be a helyét. Itt ez nem így történt...

Különleges felhőkből az Asperatuson és a moszkvai gyűrűn túl is bőven akadt példa; a nemzetközi űrállomásról pedig sikerült lefényképezni egy elképesztő magasságban, gyakorlatilag a világűrben lebegő, korábban ilyen  magasságban soha meg nem figyelt formációt. A mellékelt fotón látható foszlányok valahol 80 és 100 km között lebegnek, ahol gyakorlatilag már semmilyen levegő nincsen, mégis fenn tudnak maradni.

Egyre több fotó készül a korábban nagyon ritkának tartott ún. noticulant (világító) felhőkről; mindezeket túl az elmúlt év rekord számú melléknap, halo észlelés született, az ég mosolyaként emlegetett zenit körüli ívről is egyre több fotó készült. Az egyik legszebb szivárványos felhőt Murmanszkban fényképezték le, amely hihetetlenül élénk színekben pompázott (sajnos nem HDR a fotó, de így is nagyon látványos).

Az eddig kategorizált felhőtípusok "ijesztőségi" rekordját eddig egyébként a mamma-típusú, illetve a szupercellák és tonádóvá fejlődni képes formációk tartották; ezt szárnyalták túl az idén a Végítélet és a Függetlenség Napjának fellegei.

Vajon mik lehetnek ezek? A fénylő gyűrű Moszkva felett, az idegen világból származó Asperatusok...(?) Halloween estéjén várjuk olvasóink véleményét, észrevételeit és lehetőleg minél rémisztőbb elképzeléseit.

A képekre kattintva a fotók nagyíthatóak!

(A hozzászólásokban az egyes típusokat 1-től 10-ig terjedő skálán kérjük osztályozni, a szubjektív pánik-szint szerint, alkalmasint indoklással.)

Várjuk a véleményeket!

Köszönjük!
-Nagy Gergely, Kurunczi Rita
2009.10.31/Időkép.hu

2009. szeptember 3., csütörtök

Meglepő igazságok

Sokan és régóta várják a tavaszi cikksorozat befejezését. Leleplezzük a kacsát, és a maradék érdekességeket.
Nagy Gergely | 2009. szeptember 2. 00:47 | Frissítve: 2009. szeptember 2. 06:36

TükörA "Jövőbe látás" és a "Fénynél is gyorsabban" című cikkünkre több, mint száz érdekes kommentár érkezett; örülünk, hogy ilyen sokan gondolkodtak el ezeken a - tudomány mai állását tekintve - zavarba ejtően valóságos kérdéseken.

Összesen 5 olyan állítást tettünk közzé április elsején (a megújult Felhőkép premierjének hajnalán), amelyek mind-mind scifibe (vagy inkább - zárt osztályra ) illőnek tűnhettek, mégis, csak az egyik volt igazi "kacsa".

A jövőbe látás, és a fénysebességnél gyorsabban bekövetkező távolba hatás elképesztő tényét (valószínűségét?) hosszan elemeztük, és a legújabb kísérleti eredmények hatására azt a következtetést kellett levonnunk, hogy igenis lehet valóságalapjuk.

Maradt a száz forintosok rejtélye, a képforgató trükkös tükrök, és a halálos kókuszdiók triumvirátusa.

Igaz - A százforintosok rejtélye valóban fennáll, a kávé-, üdítő-, szendvics- és egyéb automaták valóban furcsa és eddig meg nem magyarázott okok miatt sokszor csak földhöz vágás után fogadják el a 100 Ft-os érméket, pedig belátható, hogy ettől nemigen vátozik sem a tömegük, sem a hőmérsékletük, sem a mágneses vagy egyéb tulajdonságaik, amiket az automaták mérni tudnának. Ehhez képest megdöbbentően magas arányban működik ez a "trükk", magyarázat pedig máig nincs.

Igaz - A trópusi üdülőhelyek riviéráin, a kb. 20 méter magasról lehulló kókuszdiók valóban sokkal több ártatlan és bámészkodó nyaralóval végeznek a tengerparti sétányokon, mint ahányan a szörnyűnek tűnő repülőgép-katasztrófákban vesztik életüket. Ebből az első adat tűnik megdöbbentőnek, pedig valójában  a második az - igazából hihetetlenül alacsony a repülőbalesetek száma, olyannyira, hogy kb. ezerszer (!) nagyobb veszélyben vagyunk, ha autóval közlekedünk az M0-ás 15 km-es szakszán, mint ha 15 000 km-t repülnék Thaiföldre és vissza, nap mint nap, egy egész éven át.
Az egyetlen kacsa - a visszafordított tükörszindróma
A felvetés úgy szólt, hogy a tudósok máig nem tudják megfejteni, miért fordítja meg látszólag a tükör vízszintesen a feliratokat és a képet, de függőlegesen nem (lásd. fordítva feliratozott mentő-, tűzoltó- és rendőrautók), hogy a kocsi visszapillantó tükréből olvasható legyen.
Bár a jelenség olyan hétköznapi, hogy igen kevesen gondolkodnak el rajta valaha; mégis, akik rászánták magukat a probléma elemzésére, általában nem sokra jutottak. Ha ugyanis egy írott lapot (pl. könyvet) a tükör felé tartunk, valóban megfordul a a kép balról jobbra, de lentről felfelé nem. És ez akkor is így van,ha a tükröt elfordítjuk 90 fokkal, vagy lefekszünk a tükörrel vízszintesen a földre.De honnan tudná a tükör, hogy mi a különbség a balról jobra, illetve a fentről lefelé; a vízszintes és a függőleges között? Hogy létezhetne kitünetetett irány?A megoldás elképesztően egyszerű, csak éppen ellentmond hétköznapi gondolkodásunknak; ezért nem olyan egyszerű rájönni.Valójában a tükör nem fordítja meg a képet sem vízszintesen, sem függőlegesen; mi magunk fordítjuk meg a könyvet, vagy feliratot, amikor a tükör felé mutatjuk annak látható felét. Ez a jelenség pontosan olyan, mintha egy átlátszó kirakat matricázott feliratait belülről próbálnánk meg elolvasni, ami persze nem sikerülne; ugyanez igaz a mentő-, rendőr- és tűzoltóautókra. Nem azért kell megfordítani rajtuk a feliratokat, mert a tükör még egyszer megfordítja őket, hanem azért; mert ha a visszapillantó tükörből nézzük őket, akkor olyan, mintha egy kirakat feliratait néznénk belülről. Csak akkor olvashatóak, ha eleve meg vannak fordítva. Nem a tükör csal, hanem mi magunk.
Az öt elképesztő állításból négy tehát igazolást nyert (beleértve a részleges jövőbe látást, illetve a fényebességnél gyorsabb kvantummechanikai távolbahatást is), ám egy egyszerű és hétköznapi tükrös trükk megbukott.Köszönjük a rengeteg érdekes hozzászólást, amit korábbi cikkjeinkre írtak nézőink, és reméljük, a jövőben is érdeklődve olvassák és kommentálják majd elképesztőnek tűnő, ám tudományos alapos nem nélkülőző írásainkat; ahogyan ezt is.

Nagy Gergely
2009. szeptember 2.
Időkép-ViharVadász Project

2009. augusztus 22., szombat

Elázhat a Madonna-koncert? Elsőfokú riasztás a Dunántúlon

Percről percre
Percről percre
Bár a főváros felé tartó zivatar vesztett erejéből, a koncert még mindig elázhat
Narancs esőriasztás
22:54 - Vezessünk óvatosan!
A Balatontól délnyugatra, illetve Székesfehérvár környékén mozognak most a legintenzívebb gócok, melyeket villámtevékenység is kísér. Az M7-es autópályán közleke... (tovább)
22:41 - Markáns különbségek
Markáns hőmérsékletkülönbség figyelhető meg a csapadék hűtő hatásának köszönhetően, míg északnyugaton 17-18°C-ot mutatnak a hőmérők, addig délnyugaton helyen... (tovább)
22:22 - Narancs riasztás!
Az OMSZ kiadta a narancs riasztást a nyugat-dunántúli régióra. A déli területeken elidőző zivatarokból akár néhány órán belül 50 mm feletti csapadék is hullhat.
RSS Elsőfokú riasztás, kisebb zivatarok a Dunántúlon.
Zivatar figyelmeztetés: Radar | SMS viharriasztás | Info
Zivatar jelenleg (22:45-kor) - Balatonalmádi, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Berhida, Enying, Ercsi, Gárdony, Hévíz, Keszthely, Pacsa, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Sárbogárd, Simontornya, Siófok, Vasvár, Velence, Zalaegerszeg, Zalakaros, Zalalövő, Zalaszentgrót
Zivatar lehet hamarosan - Adony, Badacsonytomaj, Balatonföldvár, Dunaföldvár, Dunaharaszti, Dunaújváros, Dunavarsány, Dunavecse, Fonyód, Gyönk, Körmend, Lenti, Marcali, Martonvásár, Nagybajom, Nagykanizsa, Paks, Rácalmás, Ráckeve, Százhalombatta, Székesfehérvár, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szombathely, Tamási, Tapolca, Tököl, Várpalota, Vép, Veszprém, Zamárdi

2009. augusztus 4., kedd

Időkép.hu - zivatarjelentések

Percről percre
Percről percre
Cartman nevű (Gödi) észlelőnk fényképe, néhány igencsak nagyra hízott jégszemről.
Szupercella a Nyírségben
0:13 - Kisvárda és környéke
Kisvárda térségében is pusztított a vihar. Pátrohán az áramszolgáltatás este 7 órától megszűnt. 11 óra körül biztosítottak a lakásokba áramot, de a falu közvil... (tovább)
23:44 - Déli zivatargóc
A Duna-Tisza köze déli részén kialakult zivatargóc, miután zivatarvonalba rendeződött az északival, elkezdte az ország nyugati része felé venni az irányt. Nem kizárt,... (tovább)
23:31 - Villámok mindenhol
A villámtevékenység még mindig erős.(8665 villámlást regisztrált a villámtérkép) (kép) (kép) Nem regisztrált olvasónk, és JK.71 észlelőnk fényképe. Köszönj�... (tovább)
RSS Narancs riasztás a Duna vonalától keletre, elképesztő zivatarhullám
Zivatar figyelmeztetés: Radar | Észlelések | Automaták | Info
Zivatar jelenleg (00:30-kor) - Dabas, Gyöngyös, Hatvan, Izsák, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kistelek, Lajosmizse, Lőrinci, Mindszent, Ócsa, Örkény, Pilis, Sándorfalva, Soltvadkert, Tiszakécske
Zivatar lehet hamarosan - Abony, Albertirsa, Aszód, Budaörs, Cegléd, Csongrád, Dunaharaszti, Dunavarsány, Gyál, Gyömrő, Hajós, Halásztelek, Jászapáti, Kalocsa, Kecel, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Maglód, Martfű, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Pásztó, Rákóczifalva, Solt, Szabadszállás, Szeged, Szentes, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Szolnok, Tiszaföldvár, Tököl, Tura, Üllő, Vecsés

2009. augusztus 3., hétfő

Érkező front: 3 zivatarhullám tart a Balaton felé

Ahogy közép-európai kompozit radarképünkön is jól látszik, 3 zivatar-rendszer is elérheti legnagyobb tavunkat.

Nagy Márk | 2009. augusztus 3. 19:40 | Frissítve: 2009. augusztus 3. 20:01

A kompozit radarképnek ezen része a Szlovén, a Horvát, az Olasz és természetesen a magya publikus radarképekből áll össze, és jól megfigyelhető rajta, hogy az intenzív zivatarhullám akár még 3-szor is megismétlődhet ma este.

Ez már a negyedik nagy vihar egy hónapon belül, ami legkedveltebb nyári üdülőhelyünket érinti, természetesen mindenhol a legmagasabb fokú viharjelzés van érvényben. A zivatarok a Szárszói ill a Siófoki kamerán élőben is nyomon követhetőek.

Radar videó | Kompozit radar | Képtár | Kamerák

Időkép.hu:Zivatar figyelmeztetés

Zivatar figyelmeztetés: Radar | Észlelések | Automaták | Info
Zivatar jelenleg (20:30-kor) - Ajka, Badacsonytomaj, Balatonboglár, Balatonlelle, Beled, Celldömölk, Devecser, Fonyód, Igal, Kadarkút, Kaposvár, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Nagybajom, Répcelak, Sárvár, Szentgotthárd, Tapolca
Zivatar lehet hamarosan - Balatonalmádi, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Csorna, Dombóvár, Enying, Herend, Kapuvár, Körmend, Mágocs, Pápa, Sásd, Siófok, Sümeg, Szombathely, Tab, Tamási, Tét, Vasvár, Vép, Veszprém, Zalalövő, Zamárdi
Időjárás előrejelzés