2010. december 25., szombat

A csergetés tudománya

Forrás:  http://gazdakor.szie.hu          2010. február 28. 11:10

Vidék » Hagyománykincseink


Egy, (...) esemény késztetett arra, hogy tollat ragadjak. A hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum udvarán, 2010. március 27.-én vár(t)ák szeretettel a „Böszörményi csergetés” rendezvényre látogatókat a házigazdák. Céljuk a karikás ostor készítésének, fajtáinak, és a csergetés technikájának bemutatása. 

Éppen 50 esztendeje történt, hogy Hosszúpályiban a falu kanászától, Vida János bácsitól megtanultam csergetni. Szegény pásztorember volt, így a karikás ostorát kötélből készítette, mellőzve minden díszítést. Az ostor nyele valamely gyümölcsfából – de nem szilvafából – készült. A felső végét bicskával átfúrta, dupla madzagból nyaklót húzott át rajta, amelyhez ostorderékként istrángot kötött. Ennek, a vékony végéhez kötötte a disznóbőrből készült lapos csapót, aminek végére került a lósörény sudár. Nehéz és rossz súlyelosztású volt János bátyám karikása, és Isten nyugtassa, csergetni is csak kongatva, olyan kanászosan, merev karral és csuklóval, oldalt tudott.

Mert bizony az igazi csergetés a csikósok tudománya, a szíjból készített karikás ostorral. A jó vállizületek mellett erős kart és laza csuklót követel az a bizonyos apró bólintó mozdulat, amely az ostor folyamatos forgatása közben a csikós előtt egy pillanatra bekunkorodva szólaltatja meg a sudarat, és ezt követően azonnal visszatér a körívre. Alkalom adtán próbálják ki, és igazolni fogják, hogy valóban tudomány.

A karikás elnevezés abból adódik, hogy eredetileg a nyelet és az ostorrészt elforduló karika köti össze. Az idők folyamán aztán a pásztorok főleg tájegységenként módosították ostoraikat, de mindegyiket karikásként nevezik. A szép, díszes ostor nem csupán terelőeszköze, hanem büszkesége, címere a pásztorembernek. Éppen ezért érdemes néhány mondatban ismertetnem a karikás ostor részeit, anyagait, készítését.

A hortobágyi pásztorok az ostor 30-40 cm-es nyelét a szilvafa tövéből készítik. A nyél pontos hosszát és vastagságát a leendő gazda alkarja és marka határozza meg. A nyél felső vége a nyélfű (nyélfej), a középső része a nyéltelek, melyet gazdag fonással és pillangókkal díszítenek. A díszítéshez használt bőr a hasi, a borjú hasa aljáról lefejtett bőr. A nyél alsó részét, a fogót faragásokkal vagy berakásokkal, úgynevezett kiveréssel díszítik, és gyakran karszíjjal látják el. A karszíj a díszítés mellett azt a célt szolgálja, hogy esős időben a nyél ne csússzon ki a pásztor kezéből.

Az ostorszíj fejét a nyélfűvel a telek köti össze, mely egy igen erős bőrszál. A telekszíj hosszúságával szabályozható a nyél és az ostorszíj súlyának arányos elosztása, az ostor „jó járása”.

Az ostorszíj láthatatlan része a kenderkötél, amire ráfonják a már említett hasiból hasított szíjakat 8-10, de akár 24 ágból indítva. A sokágú fonatot kígyóhátasnak nevezik, de mintázatuk alapján létezik még zabszem, kocka és egyéb fonás is. Az ostorszíj fonott része, teljes hosszának kétharmada, a többi része a hátbőrből hasított és a vége felé folyamatosan keskenyedő csapó. A csapó végére kerül a sudár, mely lószőrből vagy rafiából készül.

A legnagyobb számban a hortobágyi pásztorok „művészei” készítenek karikás ostorokat, ami érthető, hiszen az „Isten homloka” az élő pásztorság kiemelkedő otthona hazánkban. A megközelítőleg 30 míves kezű pásztorember közül kiemelném Kordás János és József, id, és ifj. Garai Lajos, Szabó Gábor és Szőke Péter munkásságát. Nagy örömömre, id. Garai Lajos egyik 1982-ben készített, kiverés nélküli, vitézkötéses, kígyóhátas karikását a gyűjteményemben tudhatom. Lajos bátyám csikósként egész Európát bejárta az egykori Lovas Népiegyüttessel. Lovas tudása mellett karikás ostorait is megcsodálhatta a világ. Hála Istennek napjainkban is készíti karikásait és a Pünkösdi Csikósversenyek bírói bizottságának elnökeként vezetésével, értékelésével, adalékaival segíti a csikós hagyományok hiteles továbbélését.

Végül megemlíteném a csikósok egyik igen régi ügyességi próbáját a farkasfogást karikással, ami elmaradhatatlan eleme volt a szilaj pásztorkodásnak. A testi erőn kívül óriási bátorságot, ügyességet és lélekjelenlétet követelt, hiszen testközelből lehetett elejteni a farkast, miközben a csikósnak úrrá kellett lennie a ragadozótól ösztönösen rettegő lova felett is. Az ostorszíj végére vékony drótot fontak, ehhez pedig ólomnehezéket erősítettek. Amennyiben ez a farkas nyakára tekeredett, akkor a nehezék és a drót nem engedte kioldódni, hurokba szorította a ragadozó nyakát. A csikós ekkor vágtába ugrasztotta lovát, és mindaddig maga után vonszolta az ordast, amíg ki nem lehelte a lelkét.

Mindezek után, aki kedvet érez, ne mulassza el meglátogatni a cikkem elején említett hajdúböszörményi rendezvényt.





Kapcsolódó linkek:

   • A pusztaötös hiteles története
   • Pásztoradvent a Hortobágyon
   • Őtözz Kisfattyú! Megyünk a Hortobágyho!
   • Más volt régen a perzselt disznóbőr íze
   • Lótenyésztésünk útja a 19. század végéig


2010. december 11., szombat

Luca napja december 13.

Rating:★★★★★
Category:Other
-->> Luca-napi hagyományok Gömörországban

Luca-napi hagyományok Gömörországban

Kiadja a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület,Rimaszombat

Csáky Károly

A Luca-napi szokások  hagyományozódása Hont  megyében


Luca (december 13.) szokásokban, hiedelmekben, mágikus cselekedetekben az esztendő leggazdagabb napja volt a Palócföldön, így Hont megyében is. S bár a Középső-Ipoly mentén sem tartozott a kötelező ünnepek közé, mégis számon tartották azt. Sőt a mai napig megőrződött egy s más hagyományvilágából.
A névadóval kapcsolatos népi adatok igen ellentmondásosak: hol boszorkányként, hol pedig valamiféle szentként emlegetik Lúciát. Személye egyszer fényhozó, másszor kísértet alakjában szerepel. Alakja tehát a néphitben kettős: egyrészt kapcsolatos a legendabeli Szent Lucával, másrészt a boszorkányszerű, rontó nőalakkal, lucaasszonnyal, aki ezen az éjszakán az emberek és állatok kárát okozhatja.1
A legenda szerint Szent Lúcia keresztény hitéért halt vértanúhalált. Az V–VI. században élt, s Siracusa legelőkelőbb  családjából származott, szűzként és vértanúként számontartott hölgyet állítólagos vőlegénye, egy pogány fiú vádolta bosszúból a bíró előtt. A lány ugyanis nem akart férjhez menni, s ezért az ifjú hiába várt a gazdag hozományra. Sajnos, a bíró elrendelte, hogy emiatt Lúciát nyilvánosházban gyalázzák meg. Legendája alapján a szembetegségben és vakságban szenvedők, a bűnbánó utcanők és a varrónők(?!) patrónusa lett.
A Gergely-féle naptárreform előtt (1582) az esztendő közepének is tartott legrövidebb naphoz – amely a téli napfordulónak is kezdőnapja volt – gazdag, pogány elemeket is tartalmazó szokásanyag kapcsolódott, melyek sok-sok tilalmat, előírást, jóslást tartalmaztak.

A reggeli „lucázás”

A Középső-Ipoly mentén és a Börzsöny tájékán az e napi szokások közül szinte napjainkig él a reggeli lucázás. Egykor az iskolás gyermekek már a hajnali órákban megkezdték     szokásos falujárásukat. Volt ahol ketten, másutt többen is jártak egy csoportban. Minden házhoz elmentek: szerencsét, bő termést, áldásos szaporodást kívántak, ezután pedig leheveredtek a földre. Nagycsalomján versmondás közben a lucázók a kezükben lévő, spárgára kötött két kulcsot rázták, csörgették. Ezért általában néhány fillért, almát vagy diót kaptak. Apátújfaluban egy patkót és egy vasat tartottak a kezükben, azokat ütögették egymáshoz.2
A lucázás általában a legtovább élő népszokásaink egyike volt az Ipoly mente legtöbb falujában. Az ötvenes években még sok helyen házaltak ilyenkor a fiatalabb fiúgyermekek. Egyes községekben – például Kelenyén – azonban még napjainkban is előfordul, hogy Luca reggelén a rokon gyermekek megjelennek a házaknál, s előadják mondókájukat. Paláston általában a nagyszülőket keresi még fel egy-két     unoka. 2003-ban ötödik osztályos ipolyfödémesi tanulóm, Bodzsár Balázs iskolába jövet előtt az apai s az anyai nagy-szülőknél lucázott, az alábbi verset mondta el, melyet már régebben tanult Bodzsár Sándor (1937) nagyapjától:

„Acét hoztam kéteknek,
Cin legyen tányérjok,
Cin legyen kanájjok,
Cin legyen villájok!
Bornyas legyen tehennyek,
Csikó legyen lovok,
Fias legyen asszonnyok!
Tyúkok, ludak jó tojjonak,
Annyi verem búzájok legyen,
Mint az égen a csillag,
Így heverjenek a tyúkok e!”

A jókívánságokat tartalmazó versikékkel, bár azok több helyen azonosak vagy hasonlóak, mégis érdemes bővebben foglalkoznunk. A fent közölt födémesi köszöntőhöz is hasonlít a kelenyeieké, akik szintén azt kívánták, hogy a gazdaszszony edényei ne törjenek, evőeszközei épségben maradjanak. Kívánták továbbá a szaporodást is. Erre, meg a termékenység biztosítására irányult többek közt földre heveredésük is:

„Acét hoztam kéteknek,
Cin legyen tájjok,
Cin legyen kanájjok, villájok!
A tehenek bornyazzonak,
A disznók malacozzonak,
Az asszonyok fiazzonak!
Annyi verem búzájjok legyen,
Mint égen a csillag!
A tyúkok meg igy heverjenek, e!”

Az általam lejegyzett szöveg (melyet annak idején még én is mondogattam) részben megegyezett azzal, amit Manga János 1941-ben gyűjtött szülőfalumban. Feljegyzéseiből az is kiderül, hogy a XX. század első évtizedeiben már virradatkor mentek lucázni a fiúgyermekek. „Rendesen három-négy gyermek jár együtt, akik minden házba bemennek (újabban csak rokonokhoz), dicsértessékkel köszönnek.” Földre heveredésükért aszalt gyümölcsöt, diót, esetleg pénzt kaptak.3
A fentiekétől kicsit különbözött a pereszlényiek köszön-tője, bár lényege ennek is ugyanaz volt. A jókívánságokat magam is lejegyeztem, de itt most a falu szülöttének, Manga Jánosnak gyűjtését tesszük közzé:4

„Vas legyen fazekatok,
cin legyen tálatok,
ólom legyen kanalatok,
csikózzon meg a lovatok,
bornyazzon meg a tehenetek,
malacozzon meg a disznótok!
Adj Isten gazdának bort, búzát,
gazdasszonynak tyúkot, lúdat,
menyecskének egy kas gyereket!
Igy heverjenek a tyúkok e!”

A gyerekek itt hajnali mise után indultak „lucáznyi”,    hogy „sokat tojjanak a tyúkok és heverjenek”. Köszöntőjükért diót, mogyorót, aszalt gyümölcsöt vagy pénzt kaptak.
A deméndi gyerekek Luca reggelén mondott szövegét is Manga János jegyezte le:

„Acélt hoztam magoknak,
Cin legyen kanaljok,
Cin legyen tányérjok,
Bornyazzon meg tehenjek,
Csikózzon meg lovok!
Gazdasszonynak fia legyen,
Igy heverjenek a tyúkok e!”5

Perőcsényben is korán reggel mentek a gyerekek lucázni. Az iskolások köszöntőjének bőségvarázsoló töredékét Diószegi Vilmos jegyezte le 1962-ben:

„Jó reggelt.
Csikós legyen a lovok,
malacos a disznójok,
borjas legyen a tehenje,
jó tojósak legyenek a tyukok,
meg jó heverősek legyenek a tyukok meg a ludak.”6

A Luca-napi köszöntőszöveget sok helyen énekelve adták elő. A Magyar Népzene Tárában olvashatjuk például a kemenceiek énekszövegét, mely így hangzott:

„Cin lëgyën táljok, vas lëgyën fazëkjok,
ólom lëgyën kanaljok, hizós lëgyën a lovok,
borjas lëgyën tehenjëk, hátas lëgyën disznójok!
A gazdának bort, búzát, gazdasszonynak tyúkot, lúdat,
a jánnak szép mátkát, a legénynek azon szerént!
Igy heverjënek a këjtëtt tyúkjai!”7

Tésán ugyancsak énekelték Luca-napi kívánságukat a gyerekek:

„Acélt hoztam kenteknek,
cin legyen táljuk,
vas legyen fazekjuk, ólom legyen kanaljok!
Adj Isten gazdának bort, búzát,
gazdasszonynak egy kas gyereket!”8

Sikerült egy énekes Luca-napi köszöntőt felgyűjtenem 2003-ban Skadra József (1916) szetei adatközlőmnél is. Első részének töredékét közlöm az alábbiakban:

„Cin legyen tányértok,
Ólom legyen fazekatok,
Vas legyen kanáltok.
Amennyi tányértok,
Annyi jánykérőtök.”


 

A fentiektől különbözik az a tréfás szövegközlés, melyet Felsőtúron gyűjtöttem 2004-ben Cselkó Rozália (1925) volt uradalmi cselédlánynál:

„Luca, Luca ma vagyon,
Elcsúszkátam a fagyon.
Azért jöttem nálatok,
Pár koronát aggyatok!
Ha nem adtok, meghaltok,
Rám marad a házatok.”

Az evangélikus szlovák községben, Felsőpribelen a gyerekek szintén kora reggel indultak lucázni. Később már csak a rokongyermekek, az unokák jártak. Az utcán menet közben felvettek egy nagyobb követ. Azt az asztal alá tették, majd elmondták a napi köszöntőjüket. Ők is az acélt emlegették; azt kívánták, hogy ne törjenek az edények, bő termés legyen a szőlőben, a réteken és mezőkön. Kívánták ezenkívül az asszonyok termékenységét is:

„Cencere, cencere,
doniesol som vám ocele,
aby sa vám hrnce, misky nelámali,
že aby ste mali na vinice veľa vína,
na lúke veľa sena,
na poli veľa žitka,
a že ak z kozuba trúba,
gazdina by ostala do roka hrubá.”

(2004. Mária Celengová-Štrihová, 1946)

A Luca napi szövegeket elemezve Dömötör Tekla említi, hogy azokban egy démonikus nőalak jelenik meg, az az aszszony, akitől az ember és az állat szaporodása függ. Ezért kívánják a gyermekek, hogy „bornyas legyen” a tehén, „csikós legyen” a ló, „malacozzon” a disznó, „tojósak” legyenek a tyúkok, lúdak; az asszonyok „fiazzanak”, s „egy kas gyerekük legyen”. Ez utóbbi Ipolykeszin így hangzik: „a gazdasszony alatt legyen egy filkas gyerek”.
Ugyancsak Dömötör Tekla írja, hogy L. Kretzenbacher európai összefüggésében vizsgálta a Luca-napi köszöntő       szokást, s megállapította, hogy a gazdasszonyoknak szóló mondóka ugyan a baromfi és más háziállatok szaporodását célozza, ám a szövegek tréfás-erotikus részleteket is tartalmaznak, melyek nem öncélúak, hanem mágikus hatásúak.9
A Középső-Ipoly menti köszöntőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy azok szintén többféle kívánságot, célzást tartalmaznak. Az acél emlegetése például („Acét hoztam kéteknek”) akár a tűz, a fény jelképe is lehet. Gondoljunk      csak az acél és a kovakő csiszolta tűzre. A cin, az ólom, a vas („Cin legyen tájjuk, / Cin legyen kanájjok, villájok!”) az erő jelképe, s arra utal, hogy a gazdasszonyok edényei ne törjenek, evőeszközei épségben maradjanak.10
Az Ipoly bal oldalán települt hontiak mondókája az említetteken kívül a szerencsés párválasztást kívánó sorokat is magába foglalja. A Manga János lejegyezte szöveg így hangzik:

„Heverő legyen a tyúkjok, lúdjok,
bornyazzon meg a tehenjek,
csikózzon meg a lovok,
fiazzon meg az asszonyok, vas legyen fazekok,
cin legyen tányárjok!
A lánnak szép mátkát,
a legínnek azok szerint.
Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!”11

A párválasztásra egyébként találunk utalást a fentebb idézett szövegekben is. A kemenceieké például csaknem azonos a hontiakéval, de felbukkan a párválasztás-kívánság a  szeteiek versében-énekében is:

„Amennyi tányértok,
annyi jánykérőtök.”

Valószínűleg a jó szerelmi életet, az áldásos szaporodást kívánták biztosítani mágikus cselekedetükkel a perőcsényi gyerekek is, amikor a földre öntött dió közé heveredtek.12
A lucázó fiúknak természetesen mindenütt örültek a házak lakói. A férfi vagy fiú elsőként való érkezése ugyanis   szerencsét hozott a házra. Sok helyen ezt még ma is így tartják. A hiedelem szerint ha asszony volt az első látogató, akkor a következő esztendő nyara „áldás nélküli” maradt: a tyúkok nem tojtak, s nem is hevertek meg. Az asszonyok korai látogatásának azért sem örültek, mert ebből arra következtettek, hogy egész évben törni fognak a tányérok.13
Egy 2001-ből származó perőcsényi adat szerint: „Mán reggel azzal kezdődött, hogy jaj, nehogy asszony gyüjjön be a portára, mer’ akkor egész évbe’ nem tojnak a tyúkok.”14
 

Jósló-varázsló hiedelmek és praktikák, előírások és tilalmak

Köztudott, hogy Luca napjához számos tilalom, előírás, szerelmi és időjóslás is fűződött. A szóban forgó területen tilos volt például e napon a varrás, „mer’ akkor bevarrták vóna a tyúkok seggit”, s nem lett volna elég tojás. Ugyancsak tiltották a tökmagtörést, nehogy törjenek a tányérok a következő évben.
Ha valaki Luca napján fonni próbált, azt azzal riogatták, hogy: „Luca majd bevetyi orsóját a kemencébe.” Az alábbi adatközlést Ipolyfödémesen jegyeztem le az 1970-es évek végén:
 „Törtínt eccer, hogy Luca estéjjin valamellyik asszony a faluba’ font, oszt Luca bedobott neki az ablakon vagy a kürtön egy zsák kendert. Azt mind meg köllött neki ott fonnyi. Hát azóta oszt nagyon fétek ettöl.”15 Azt is mondogatták,      hogy a fonónak Luca „bevetyi az orsójját a kemencébe”. A fonás tilalmának megszegése Perőcsényben hasonló bajt okozott volna, mint a varrás: „Luca napján nem fontunk, mert befontuk a tyúkok seggit, és nem tojtak.”16
Óvakodtak a kenyérsütéstől is, merthogy ilyenkor „Luca ráűt a lapátra, oszt összenyomta a kenyeret”. Ehelyett lepényt kellett neki sütni.17 A berneceiek a termése.18
A lugzás tilalmával kapcsolatban ipolynyéki adatközlőmnél jegyeztem le a következőket: „Valamikor egy asszony Luca napján lugzott. Oszt az ugy kővé maradt, hogy mindég csurgott neki a lugzóbó’ a lúg.”19
A lugzás miatti kővéválásról már hiedelemvilágunk jeles kutatója, Ipolyi Arnold is írt Magyar Mythologiájában. Az általa lejegyzett „szántói eset” így történt:
 „Hontban a szántói hővíz források közt látható egy lugzókatlan alakú szikla, fölötte álló ember alakkal, alóla pedig kénköves forrásvíz bugyog elő; a rege szerint Luca napján a szokás ellenére lugzott egy komámasszony, szomszédja látta, megbotránkozott, s rá kiálta: hej komámasszony, mit lugoz kié Luca napján! Míg a Luca megjő, felelte a másik, meglugzom én addig. De alig-hogy kimondta, máris kővé vált lugzójával együtt.”20 
Bernecén azért nem volt szabad Lucakor mosni, mert a víz vérré vált.21 Perőcsényben aki ilyenkor mosott, annak megfájdult a szeme.22
A kölcsönadást szintén tiltották. Ha valaki mégis kölcsönkapott valamit, az „elvitte a szerencsét” is. Bernecén a tejesgazdák ilyenkor az aznap fejt tejet sem adták el, mert akkor elvitték volna a szerencséjüket is.23 Ugyanitt nem lehetett baromfit se vágni Lucakor, mert akkor egész évben pusztult volna a jószág. Tiltották a favágást is, mert a balta  szintén kővé válhatott. Perőcsényben akkor döglött volna a baromfi, ha a látogató a sparherthoz „dörgölődzik”. A „kajdászás” itt azért volt tilos, hogy a tyúkok „ne tojjanak szét”.24
A fenti tilalmakkal szemben ajánlatos volt viszont néhány előírás betartása.
A fosztást például azért javasolták, hogy a tyúkok a következő évben „jó szétrepőjjönek, sokat tojjonak”. Perőcsényben azt mondogatták, hogy ha ilyenkor fosztanak, „kinyitják a tyúkok seggit”. Valaminek a bontását is azért ajánlották, hogy jobban „szétbontsák a tyúkok seggit”. Ugyancsak a tyúkok jobb tojóképességét segíthette elő a forgácshordás a „favágatótuskóról”. Pereszlényben a          szomszéd favágatójáról lopott forgácsot hasonló céllal tették a tyúkólba. A szalma tyúkok alá helyezése a szomszéd kazalból Perőcsényben azt segítette elő, hogy „a szomszéd haszna is oda menjen”. A lópatkóból kiszedett sarat is tyúkok alá helyezték, hogy azok jobban megheverjenek. A tojást kalapból kellett a tyúk fészkébe tenni, hogy sok kakas legyen.
A jó tojáshasznot vélték biztosítani azáltal is, ha a zsákokat szájjel felfelé akasztották fel, vagy a szemetet a gazdaszszony alá söpörték.25
Bernecén a háziasszony Luca napján diót dobott a ház minden sarkába, hogy jól heverjenek a tyúkok. A gazdasszony ugyanitt ilyenkor lefekszik az asztal mellé, hogy sok kotlósa legyen. Reggel a ház asszonya szénavonóval „megkeveri” a tyúkokat, hogy a jövő évben többet tojjanak.26
Ha a Luca-napi tojást ugyanitt a tyúk alatt hagyták, akkor az jobban megült. Perőcsényben ha Lucakor kimostak, akkor a tyúkok jól tojtak. Ugyancsak ebben a református faluban „korán reggel a nagy kerékkötő láncot körbe terítették”, és abba tették a búzát, hogy a tyúkok ne   tojjanak szét. A Diószegi Vilmos gyűjtötte iménti adatot még nekem is sikerült felgyűjtenem 2001-ben. Sőt adatközlőmtől azt is megtudtam, hogy a mágikus cselekedetet napjainkban is végzi: „Luca-napkor láncba’ etettük a jószágot, baromfit. Letettük a nagy kerékkötő láncot, és akkor abba tette mindig nagyanyám az ennivalót, hogy összetartsanak, ne menjenek szét az állatok. Ezt még én is megcsinálom még most is.”27
Hasonlóképp vélekedett egy másik itteni adatközlőm is: „A tyúkokat meg, kevertek össze mindenféle élelmet – kukoricát, búzát, árpát – egy nagy vékába, oszt abbó etettük Lucátó karácsony böjtjéig minden nap. Vót ollyan nagy kerekkötő lánc, aztat ugy körbe izétük, oszt abba adtuk nekik, hogy nehogy szét menjenek.”28
A néprajzi szakirodalom szerint a mai magyar néphitben szereplő Luca valamiféle anyaistennő lehetett, aki a női munkát ellenőrzi, a szaporodást pártfogolja. Azért az a sok munkával kapcsolatos, elsősorban pedig a női munkára vonatkozó (mosás, fonás, fosztás, lugzás stb.) megannyi jóslás és tilalom, melyekről a fentiekben szóltunk részletesebben. S azért a szaporodást célzó mágikus cselekedetek és tárgyak gazdag tárháza, az ezeket kísérő varázsszövegek változata.
A Luca napjához kötődő házasságjóslások valószínűleg Szent Lúcia alakjával, szüzességével is összefüggnek, ahogyan az időjóslások is kapcsolatba hozhatók a fényváltozásokkal, a természet átalakulásával, a jó terméssel stb.
A szerelmi jóslások közül az Ipoly mentén valamennyi megkérdezett adatközlő emlékezett például a „cédulázás-ra”. A lányok papírszeletekre fiúneveket írtak, s gombócba tették azokat. A gombócokat forró vízbe dobták, majd azt, amelyik elsőként feljött a víz színére, kikapták, s megnézték a benne elhelyezett cédulát, illetve az arra írt fiúnevet. Ez jelentette ugyanis a lány jövendőbelijének a nevét.
Egy másik esetben a kíváncsi lányok a papírszeleteket egyenként a tűzbe dobták. Csak az utolsó cédulát hagyták meg, mert az arra írt fiúnév jelentette a lány jövendőbelijének keresztnevét.
Pereszlényben a lányok 12 papírszeletre írtak fiúneveket. A Lucát követő napokon ezekből dobtak egyet-egyet a tűzbe. Az utolsót meghagyták, mert az rejtette a jövendőbeli nevét.29
Bernecén a kíváncsi lány Lucakor férfinadrágot tett a feje alá, s akivel álmodott, az lett a férje. Ugyanitt a lánynak délben ki kellett szaladnia az udvarra a mákosgaluskával, s amilyen nevűt ott a nőtlen férfiak közül meglátott, olyan nevű lett jövendőbelije.30
Több helyen gyakorolták a kazalverést, illetve az esztri-rázást. Ha Bernecén e művelet közben a szalmakazalból rozsszalma esett ki, akkor szegénylegény, ha pedig búza-      szalma, akkor gazdaglegény vette feleségül a lányt.
Perőcsényben a „cédulázás” összetettebb műveletét jegyezte le 1962-ben Diószegi Vilmos. Ezt közölte vele az egyik adatközlő:
 „Kis gölödineket főztünk, ahány évesek voltunk, annyit. Oszt írtunk cédulára neveket, azt beletettük. Bedobtuk a fazékba, azt emelik előbb főgyütt, kanálval kikaptuk, azt megnéztük, hogy milyen név van benne. Azt ha nem tetszett, vártunk, hogy gyüjjön föl másik is. Azt megnéztük. Ha teccett, kimentünk az uccára, hogy gyün-e olyan nevű vagy nem. Ha nem gyütt, azt montuk, hogy nem igaz,    hogy ilyen nevű lesz a férjünk.”
A piros alma is egyik eszköze volt a jóslásnak Perőcsény-ben. Ugyancsak Diószegi gyűjtéséből ismert az alábbi adatközlés: „Nagymamám monta, hogy Luca napján reggel éjomra karácsony bőttye reggelig minden nap egy harapatot /eszik/ egy piros almából. És karácsony böjtyi reggel kiáll a kisajtóba, és akkor megeszi, ami megmarad alma. Azt amillen nevű ember vagy legény gyün arra, ollan nevű lesz az ura.”31
Vannak adataink az esztrirázással és az almaevéssel kapcsolatban Kelenyéről is. 1941-ben Manga János jegyezte le, hogy itt „Lucakor az esztrit is rázták. Akinek pók esett a kötényébe, arra azt mondták, hogy juhász vagy kanász lesz az ura.” Ugyanitt „A leányok Luca napjától karácsonyestéig minden nap beleharapnak egy piros almába, aztán a leány karácsonyestéjén ezzel az almával szótlanul megy az éjféli misére, és útközben a maradékot megeszi. Amilyen nevű férfi szólítja meg közben, olyan nevű lesz a férje.”32 A hiedelem szívósságát mutatja, hogy az idézett adatközléshez hasonlót az 1980-as évek közepén még nekem is sikerült lejegyeznem szülőfalumban. Igaz, mindez már csak az emlékezet szintjén maradt meg: a mágikus cselekedetet nem végezték, a hiedelem így funkcióját vesztette.
Mint említettük, a karácsonyi ünnepkörbe tartozó Luca napja alkalmas volt az időjóslásra is.
A Lucát követő tizenkét nap időjárása alapján például a következő év hónapjainak időjárására jósoltak. Ipolynyéken többek közt így mondogatták: „Ha az első nap mongyuk esett, akkor január is essős lett. Ha a másogyikon fujt a szé: akkor a február is szeles vót. A harmagyikon ha hideg vót, akkor mácius is ollyan lett. Oszt így tovább.”33
Bernecéről Kocsmáros László gyűjtött időjóslással kapcsolatos anyagot: „Ha a Luca utáni napokban, pl. 7 napig esett a hó, akkor 7 hónapban lesz hó.”34

 

Luca estéje – zajkeltés, alakoskodás

Luca estéje a néphit szerint mindenekelőtt a boszorkányoknak volt kedvező időpont. Már Mikszáth Kálmán is írt szülőfaluja boszorkányos Luca-estjéről. A jó palócok Galandáné asszonyom című elbeszélésében többek közt ezt olvashatjuk: „A juhászbojtárok hozzáfogtak a Luca-szék faragásához, a kocsisok keresztet pingáltak fokhagymával az istálló-ajtókra, a gonosz boszorkányok hatása ellen, mi gyerekek pedig remegve néztük: hogyan esteledik s mint ve-szik át az éjt hatalmukba a tüzes seprű szörnyetegei.”35
Az ördögök orsója című elbeszélésében meg a falu egyik boszorkányának Luca-napi jelenéséről így ír: „A zúgolódás most már egész erővel kitört az özvegyasszony ellen s megindult a falusi pletyka, hogy Luca napján fekete kutya alakjában látták bandukolni a temető felé, máskor meg lúddá változott s a házak, pajták tetején sétált és gágogott.”36
Manga János írta 1939-ben: „Luca estéje valóságos ünnep a palócoknál.”
Napnyugta után mindenkinek otthon kellett lennie. A kanász ilyenkor tülkölt, kolompolt, ostorával pattogott az utcán, akárcsak Gömörben a 15-16 éves suhancok.37
Vannak zajkeltésre vonatkozó adataink az egykori Hont megye több községéből is. Bernecebarátiban Luca napján például a kanász végigtülkölte a falut, hogy a kürt szavára kikergesse a dögöt. A Luca-napi tülkölés itt egészen az 1930-as évek végéig szokás volt. A kanász ezért pénzt is kapott.38
A református Boriban Luca előestjén lámpagyújtáskor a gyerekek láncokat csörgettek, vasdarabokat vertek össze az utcán. A pásztorok ostorral pattogtak, trombitáltak és dudáltak-tülköltek „Luca emlékezetére”.39
Hasonlóképp cselekedett Luca estéjén a közeli Deménden (katolikus falu) is a kanász. Pattogott és tülkölt ő is az utcán, a fiúgyermekek pedig láncot csörgettek és kolompoltak,40 hogy a rossz szellemek elhagyják a házat.
A távolabbi Mátraszelén a fiúk és a lányok este Lucának öltöztek: egymás ruháját öltötték magukra, sorra járták a házakat, „megsuprálták” a lakókat, meszelővel dörzsölték a falakat.
A fehérleples alakoskodásra a Nyitra megyei Kolonban is sor került, máshol a legények ilyenkor kicserélték a porták kapuit, a gazdák szekerét szétszedve a padlásra vitték stb. Az utóbbihoz hasonló tréfákra egykor vidékünkön is sor került, s halványan emlékeztek az alakoskodásokra is.
Érdekes Luca-napi szokásról olvashatunk Györffy Györgyné 1952-ben Vámosmikolán gyűjtött recens anyagában. Az asszonyok december 13-i „pincézéséről” közöl adatokat a kutató. Az asszonyok itt Lucakor „heverni” jártak a pincébe. „Asszonyok mentünk csak. 5-6 összefogott. Egyik pincéből ki, a másikba be. Táncótunk, danoltunk. Forralt bort ittunk, cukros bort. Vót aki hevert, berúgott. Ugy is mondtuk »lucázni«.”41
A Luca-napi antropomorf maszkos alakokkal Ujváry Zoltán is foglalkozik egyik kötetében. A jelmezes Luca-aszszony kapcsán az alábbiakat írja: „A fehér leples alakoskodók mind a Kárpát-medencei, mind általában az európai népek hagyományában nagyfokú hasonlóságot, sőt, egyezést mutatnak. (...) A katolikus szentként emlegetett maszkos alak sokkal régibb múltra tekint vissza, mint a kereszténység elterjedése Európában. A téli ciklus »pogány« maszkos alakoskodói köréből maradt fenn, felruházva keresztényi vonásokkal.”42
 

A boszorkányok kultusza – fokhagymázás, lucaszék készítése

A fentiekben már említettük, hogy Luca napja a boszorkányság kedvező időpontja volt. Részben a zajkeltés is ezzel kapcsolatos: a boszorkányok elleni védekezés egyik formája valójában.

Manga János írta 1930-ban, hogy hajdan „a falu öreg- asszonyai a Luca estéjét teljesen a boszorkányság kultuszának szentelték”. Hittek ugyanis a boszorkányok létezésében meg azoknak a gazdaságban való hasznos és kártékony „közreműködésében”.43
Nem is csoda, hisz Hont megye egyik szabad királyi városában, Korponán 1675-től 1744-ig 18 boszorkánypert tárgyaltak, s állítólag itt égették el Magyarországon az utolsó boszorkányt is.

Luca estéjéhez még a harmincas években is egész sor misztikus szertartás fűződött. Az állatok fejét például fokhagymával dörzsölték be, hogy a boszorkányok meg ne rontsák azokat. De bekenték az istálló ajtaját is, eléje pedig hamut szórtak, hogy a macska képében ott járt boszorkány nyomait felszedhessék.

Mielőtt a ház népe lefeküdt volna, mindenkinek meg kellett ennie egy gerezd fokhagymát. És összeszedték a seprűket is, hogy a boszorkányok ne nyargalhassanak azokon Szent Gellért hegyére.

Kelenyén a ház ablakaira meg az ólak ajtóira fokhagymával keresztet „írtak”, hogy „a gonosz szellem azokon be ne menjen”. A bűvös szerrel egymás homlokát is bedörzsölték.

Pereszlényben is fokhagymagerezddel „dörzsőték” az ólak és a ház ajtaját, miközben ezt mondogatták: „Űzd el, Isten, házunk tájáró’ az ördögöt!” A gazdasszony a ház lakóinak homlokára keresztet vetett a fokhagymával, hogy „a gonosz lélek ne vegyen erőt azokon”.44

Fokhagymával dörzsölték Bernecén is az ajtókat meg az asszonyok homlokát, hogy a rossz szellemek elmenjenek. Ugyanitt Luca napján az öregek (akik 50 éven felüliek voltak) bekenték a szemöldökfát fokhagymával, hogy a boszorkányok be ne mehessenek a lakásba.45

A közeli református Perőcsényben „Az öreg Mestra kanász mondta, hogy Luca estéjén meg karácsony böjtye estyéjén visszakézből fokhagymával keresztet kell húzni az istállóajtóra kívülről. Akkor nincs ereje a boszorkaságnak.” Az öreg Mestra egyébként nem a faluból való volt, csak ide jött kanásznak.46

Az asszonyok, sőt a férfiak egy része is e napon a boszorkányságnak áldozott, hisz december tizenharmadika a tudománykapásnak is alkalmas időpontja volt. Sokan Luca éjjelén nem aludtak, mert igyekeztek a szomszéd teheneit titokban megfejni. A tejet aztán elvitték a keresztútra, ahol ceremóniák közt kérték a boszorkányokat, hogy a megfejt tehenek tejét is saját tehenüktől fejhessék ki legközelebb.

Ipolykeszin Luca éjjelén a keresztútra ment „az egyik boszorka nászasszonya is, hogy ő is ollyan legyen. Oszt látták is őtet ottan a lucaszékrő’ macska meg nyúl képibe’.” A kelenyei Benkó István arra emlékezett, hogy szülőfalujában, Felsőtúron Koncz Sándor igáskocsis Luca-napkor fiatal legényeket vitt a keresztútra, hogy átadja nekik tudományát, s aztán ők is tudós kocsisok lehessenek. A legények éjféltájban mentek a kijelölt helyre, vitték magukkal ostoraikat is, s közben erősen csattogtatták azokat. A keresztúton a kocsis egy kört rajzolt a földre, annak a közepébe feküdtek az „inasok”. Hirtelen elaludtak, majd az öreg égő papírdarabokat dobált a levegőbe. Mikor a fiatalok felébredtek, nagyon    megijedtek, s szaladtak volna valamennyien hazafelé. A gazda azonban nem engedte őket. Éjfél után egy óráig a kör közepén kellett maradniuk. Közben „keresztet hagyigátak magokra”, majd a kocsis azt mondta: „Most mán elmehettek, mer mán kocsisok lettetek.”47

A tudományszerzésről Diószegi perőcsényi gyűjtésében is olvashatunk:
„Vót az öreg Kocó bácsi, az kanász vót, ő a Lenkétől tanúta ezeket a boszorkányságokat. Mennyen el véle éjjel 12 órakor a kemencei templombó’, de vissza ne nézzen. A két hüvejkujját szoríjja a markába. Oszt ollyan nagy zörgés, csattogás volt utánuk, mintha egy század katonaság ment volna utánuk. De mindig azt mondta: vissza ne nézzen! Mikor a kemencei templomhó értek, a templom ajtóhó, ott mán mentek ollyan állatok, oroszlányok, vaddisznyók, meg ollyan nagyszarvú bikák. És a szájukon ugy gyütt ki a láng! Oszt onnan mentek a temetőbe. Kilenc sírró kilenc-féle virágot meg fé marék földet minden sírró, oszt azon az éjjelen 9 temetőben voltak. Ugy ki vót merűve a fáradságtól. Oszt hazagyüttek. Még azon az éjjelen kimentek a kereszt-utakra, oszt mondta neki, vágjon ollyan csipkevesszőt, olyan hajtást, ami abba az évbe nőtt, azt kerekijjen magának avval egy kört. Akarmiféle állat megy oda, ne engeggye magához, mert mentek mindenféle állatok. Mer hogyha magához enged valakit, akkor kivégzik. A kemencei templomba azért mentek, mer onnan loptak szentelt vizet. Avval rontottak. Avval rontottak, amit a temetőből hoztak. És avval a veszszővel védte magát. Mer akkor tanulta.”48

December tizenharmadikára népünk hiedelemvilágában jellemzőbb volt a boszorkányok elleni védekezés meg-annyi praktikája, mágikus cselekedete. Fontosnak tartották azt is, hogy a boszorkányokat felismerjék, valami módon felfedezzék. Ennek egyik hatásos eszköze volt a lucaszék. A „készül, mint a Luca széke” szólást jól ismerték a Középső-Ipoly mente községeiben is. A „sámlihoz” hasonló támlátlan szék, amely a „boszorkányfelfedezés” egyik eszköze volt, december 13-tól karácsony böjtjéig készült. Naponta végeztek rajta valamilyen munkát. Éjféli misekor aztán erre álltak rá, hogy „megláthassák a falu boszorkányát”.

Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából készült: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser-, és rózsafából. Szöget sem lehetett beleütni, az ékek bükkfából voltak kifaragva. Miután ráálltak s meglátták a boszorkányt, a lucaszéket nyomban elégették. Ha nem ezt tették volna, a hiedelem szerint „csudára elverték vóna őköt a boszorkányok”.

Ipolyvarbón a lucaszék tulajdonosának mákot is kellett magával vinnie az éjféli misére, hogy hazafelé ezt gyorsan   szétszórhassa. Ellenkező esetben „szétszaggatták vóna őket a boszorkányok”. Kisné Bado Julianna (1908) mesélte ezzel kapcsolatban az alábbi történetet 1984-ben: „Az öreg Bacsa csinát ollyan lucaszéket, oszt mellátta, hány boszorka van a faluba’. A széket aztán a templomajtóba tette, de nem várta be a mise végit. Elment, szétszórta a mákot. Éppen    hogy az ajtóján beért, a hideg kitörte, mer mán elkapták vóna a boszorkák. Aszonták neki, hogy köszönd Istenednek, hogy hazaérté’.”49

Perőcsényben a széket Luca napján kezdték csinálni. Karácsony böjtjéig minden nap csináltak rajta valamit. Az utolsó nap éjfélkor, aki bátor volt, kiült rá a keresztúton, s várta, hogy lovagolnak a boszorkák. A széket itt szerelmi jóslásra is használták. A legények „karácsony böjtyin kiültek a ház elejibe, amilyen nevű ment arra nő, ollyan lett a feleségük”.50 Ebben a faluban a mai napig megőrződött egy lucaszék, melyet a néprajzi kiállításon láthatunk.

Bernecén is hasonlóképp készült a lucaszék, mint Perőcsényben. Lévén azonban katolikus falu, itt is az éjféli misére kell elvinni. Ott rá kell ülni, s akkor készítője azt látja, hogy „a boszorkák hogyan akarják elhurcolni a plébános urat és azt is, aki a lucaszéket készítette. Felkapják a Luca       székét, és hozzák kifelé a készítőjével együtt. Ezt azonban       csak az látja, aki a széket készítette. Ha az illető nincs felkészülve erre, akkor a boszorkányok kihurcolják és jól elnáspángolják” – mondta az egyik adatközlő Kocsmáros Lászlónak. Egy másik adat szerint: „Elviszik a széket az éjféli misére és még egy tarisznya mákot is. Otthon ez alatt az idő alatt ég a kemencében a tűz. A széket a legény elviszi az oltárhoz, rátérdel, és meglátja a rossz szellemeket. Ezok reá rohannak. Szalad haza a székkel, és közben a háta mögé szórja a mákot. A rossz szellemek kapkodják a mákot. Az illető szalad haza, a széket bedobja a kemencébe. Ahogy a szék elég, a rossz szellemek ereje is megszűnik.”51

A fenti adatközlésekből látjuk, hogy a Középső-Ipoly mentén a lucaszéket elhelyezhették a ház előtt, a kereszt-úton vagy a templomban is. Az utóbbi helyen általában az ajtóban álltak rá, vagy az oltár közelében térdepeltek a székre. A felfedezésnek természetesen más módjai is lehettek. Manga János említi, hogy a Palócföld távolabbi településén, Mikófalván a Szent Antal-szobor tájékán ültek a lucaszékre a kíváncsiskodók. Ám aki arra ráült, afelett egy nagy malomkő forgott, s közben azt súgta neki valaki, hogy keljen fel, mert a kő ráesik. Persze nem volt szabad mozdulnia sem, mert ha így tett volna, a boszorkányok nyomban elvitték volna.

Karancsberényben a lucaszéken ülő tenyerével takarta arcát, s ujjai közt nézett az oltár felé. Ott aztán meglátta a gonosz asszonyokat.

Luca gazdag hagyományanyagával: mágikus cselekedeteivel, hiedelmeivel, előírásaival és jóslásaival sokáig és szívósan tartotta magát népünk hitvilágában. Töredékei jól gyűjthetők ma is: számon tartják a vele kapcsolatos babonákat; itt-ott a nagyszülők megtanítják unokáikkal a termékenység- és  köszöntőket is.


FORRÁS:             http://www.gomororszag.sk/



JEGYZETEK

  1. 1 Tátrai Zs. – Karácsony-Molnár E. 1997. 174. 

    2 Csáky K. 1987. 23.; 2000. 11.

    3 Manga J. néprajzi gyűjtése, 1941. Néprajzi Múzeum EA 508. 1.

    4 Csáky K. 1987. 24..; Manga J.: EA 506. 6.

    5 Manga J.: EA 907. 3–4. 

    6 Diószegi Vilmos gyűjtése, 1962. Néprajzi Múzeum EA 7072. 22.

    7 Magyar Népzene Tára II. Budapest, 1953. 345. sz. 380–381.

    8 uott. 346. sz. 381.

    9 Dömötör T. 1974. 126.

    10 Csáky K. 2001. 174–175.

    11 Manga J. 1979. 90.

    12 Erre vonatkozó adatokat közöl Diószegi V. is. 1962. EA 7072. 28.

    13 Csáky K.. 1987. 26.

    14 Saját gyűjtés (Bugri Józsefné Berényi Eszter /1934/)

    15 Csáky K. 1987. 26.

    16 Diószegi V. 1962. EA 7072. 27. l.

    17 Csáky K. 1987. 26.

    18 Kocsmáros László gyűjtése. Néprajzi Múzeum EA 14775. 1.

    19 Csáky K. 1987. 26.

    20 Ipolyi A. 1854. 118.

    21 Kocsmáros L., EA 14775. 1.

    22 Diószegi V. 1962. EA 7072. 9.

    23 Kocsmáros L. EA 14775. 1.

    24 Diószegi V. 1962. EA 7072. 27.

    25 Csáky K. 2001. 166–167.

    26 Kocsmáros L. EA 14775. 2–3.

    27 Saját gyűjtés. Bugri Józsefné Darányi Eszter /1934/

    28 Saját gyűjtés. Csenki Istvánné Koczó Erzsébet /1919/

    29 Csáky K. 1987. 30.

    30 Kocsmáros L. EA 14775. 1.

    31 Diószegi V. 1962. EA 7072. 29–30.

    32 Manga J. gyűjtése, 1941. Néprajzi Múzeum EA 508. 1.

    33 Csáky K. 1987. 30–31. l.

    34 Kocsmáros L. EA 14775. 3.

    35 Mikszáth Kálmán é. n. 176.

    36 Mikszáth Kálmán 1968. 655. 

    37 Manga J. 1939. 211–242.; Ujváry Z. 1999. 190.

    38 Kocsmáros L. EA 14775. 2–3.

    39 Manga J. 1939.; Uő: EA 903. 1.

    40 Manga J. EA 907. 3.

    41 Dr. Györffy Györgyné 1952. EA 26816.

    42 Ujváry Z. 1997. 295.

    43 Manga J. 1930/50.

    44 Csáky K. 1987. 27–28.

    45 Kocsmáros L. EA 14775. 2.

    46 Diószegi V. 1962. EA 7072. 6.

    47 Csáky K. 1987. 29–30.

    48 Diószegi V. 1962. EA 7072. 4.

    49 Csáky K. 1987. 28–29.

    50 Diószegi V. 1962. EA 7072. 3–4.

    51 Kocsmáros L. EA 14775. 3–4. 

IRODALOM

Csáky Károly
1987: Hallottátok-e már hírét? Bratislava
2000: Apátújfalu. Komárom
2001: A Középső-Ipoly menti palócok népi hiedelemvilága. Dunaszerdahely
Dömötör Tekla
1974: A népszokások költészete. Budapest
Ipolyi Arnold
1854: Magyar Mythologia. Pest.
Magyar Népzene Tára II. Budapest, 1953
Manga János
1930: Luca estéje a falusi nép babonás hitében. Hét
1939: A visszatért Felvidék néprajza. Budapest
1979: Palócföld. Budapest
Mikszáth Kálmán 
é. n.: Összes Művei 9. Budapest 
1968: Összes Művei 10. Budapest
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika
1997: Jeles napok, ünnepi szokások. Harmadik kiadás. Budapest 
Ujváry Zoltán
1997: Népi színjátékok és maszkos szokások. Debrecen
1999: Folklór az Ördögi kísértetekben. Debrecen


Készítette Gyetvai Zoltán (C) 2000-2001

Szeplőtelen fogantatás = Immaculata Conceptio

Szeplőtelen fogantatás = Immaculata Conceptio (lat. 'szeplőtelen')

http://www.newadvent.org/cathen/07674d.htm

A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját ünnepélyesen IX. Pius pápa hirdette ki 1854 december 8-án az alábbi szavakkal:
"Határozzuk, hogy az a tanítás, melynek értelmében a Boldogságos Szűz Mária a mindenható Isten páratlan kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel, fogantatásának első pillanatában az eredeti bűnnek minden szennyétől ment maradt - Istentől ki van nyilatkoztatva, és ezért minden hívőnek kötelessége azt erősen és állhatatosan vallani."

Szeplőtelen Fogantatás egyik legnagyobb Mária-ünnepünk. Parancsolt ünnep.


AZ ÜNNEP TARTALMA:


1. A Szeplőtelen Fogantatás Szűz Máriának ama kiváltsága, melynél fogva őt Isten különös kegyelme Krisztus érdemeire való tekintettel életének első pillanatától, a fogantatása pillanatától kezdve megőrizte az áteredő bűntől, és megajándékozta a megszentelő kegyelemmel.

2. Fogantatása pillanatától kezdve: attól a pillanattól, ahogy élni kezdett.

3. Isten minden embert öröktől fogva bizonyos természetfölötti hivatás betöltésére szánt, és erre nemcsak kijelöli, hanem alkalmassá is tervezi, és a megfelelő kegyelmi segítséget is biztosítja számára. Az Istennek ezt az örök határozatát predestinációnak nevezzük, mely nem szünteti meg, sőt, szükségessé teszi az ember szabad akarati közreműködését. A Boldogságos Szüzet istenanyai szerepére predestinálta: ennek a szerepnek vállalására és betöltésére alkalmasnak tervezte Mária egyéniségét.  A Szeplőtelen Fogantatás Mária nagy kiváltsága.

Szűz Mária tisztasága a legteljesebb és legtökéletesebb, felülmúlja az angyalok tisztaságát.



AZ ÜNNEP SZENTÍRÁSI ALAPJAI:


A Szentírásban magát a Szeplőtelen Fogantatás tanát nem találjuk, de gyökereiben igen:


"Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé" - mondja a Teremtés könyvében Isten a sátánnak (Ősevangélium).
Mária Jézussal együtt szemben áll a sátánnal, rajta nincs hatalma. Szeplőtelen Fogantatás = Győzelem a Sátán fölött.  Mária élete első pillanatától mentes volt a Sátán uralma alól. Az ő győzelme számunkra is szabadulást hozott

"Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből."

Izajás próféta jövendölése Isten országát, a szeretet világát mutatja be látomásban.
Az eljövendő lesz az egyetemes béke meghozója. A vessző és hajtás kifejezés a Messiásra utal. Bálint Sándor úgy véli, talán ez a kép ihlette a palóc parasztházak tisztaszobáiban a mestergerenda házközépen álló tartóoszlopának boldoganya, vagy Füzesabonyban a Boldogasszony fája nevét.

Az Újszövetségben:
Az angyal Máriát "malaszttal teljes"-nek nevezi, áldottnak az asszonyok között, akivel különös módon van együtt az Úr. Eltelve kegyelemmel = nincs az életében helye a gonosznak. Lelkének tisztasága nem lenne teljesnek mondható, ha akár csak egy pillanatra is beárnyékolta volna az áteredő bűn. Kezdettől fogva mentesnek kellett lennie az Istentől való elfordultságtól, az Isten elleni lázadástól. Már a szentatyák úgy dicsőítik Máriát, hogy benne az Atya méltó hajlékot készített Fiának. Méltó hajlék csak egy egészen bűntelen édesanya lehetett.
János evangélista prófétikus látomása (Jel 12,1): "Nagy jel tűnt fel az égen, egy asszony, akinek öltözete a nap, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagú korona." A Napbaöltözött Asszony, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a lábánál heverő bűn, a kígyó fejét.

AZ ÜNNEP HAZAI TÖRTÉNETE:


Hazánk az ünnepet a Bizánccal való szomszédsága révén a legelsők között tartja számon. A XII. század végéről származó Pray-kódex már jeles ünnepként örökíti meg. A Tihanyi-kódexben (1530-32)"Asszonyunk Máriának foganata" elnevezéssel találkozunk, zalai, főleg göcseji neve: Földtiltó Boldogasszony, Eketiltó Boldogasszony.

A magyar egyház a középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette.


A Szeplőtelen fogantatás magyar kultusza Szent Anna tiszteletéből indul, hiszen Szent Anna áll legközelebb ehhez a hittitokhoz. Szent Anna mint a termékeny anyaság ideálja ismeretes.
Sok szentannás egyházi áldást ismerünk, amelyet az állapotos és szülő anyák kaphattak.
Kultuszában gyakori a kivirágzott fa, virágos koszorú, kert motívuma, mint anyaságának jelképei.
"Pálma szülte pálmáját,
Pálmája meg az ágát.
Ága meg a bimbóját,
Bimbója a virágát.
Virágja meg Szent Annát,
Szent Anna szűz Máriát,
Szűz Mária szent Fiát:
A világ megváltóját."

"Gyökér adja fáját,

fája adja ágát,
ága adja bimbaját,
bimbó adja virágát,
virág adja almáját,
köszöntsük a Boldogságos Szűz Máriát."

(zalai pásztorköszöntő)

Középkori eredetűek a szentannás Üdvözlégy-ek, amely a Szeplőtelen Fogantatás dicsőségéből Szent Annára is fényt akarnak sugározni.
Idvezlégy, Mária,
malasztval teljes,
Úr vagyon teveled,
te malasztod legyen énvelem.
Te vagy áldott az asszonyok között,
és áldott legyen szentséges anyád, Szent Anna asszony,
kitől születék a te szentséges és istenes tested
minden szeplő nélkül és fertelmesség nélkül nekünk.
Ó, édes szűz Mária,
tetőled kegyég születék az áldott Jézus Krisztus,
Atyaistennek Fia.
Ámen.

A NÉPI TISZTELET FŐBB VONÁSAI:

  • Az erkölcsi tisztaság gondolata
  • A szeplőtelen fogantatás (Immaculata) tisztelete: amely népies imádságainkban és énekeinkben megjelenik.
  • A lourdes-i jelenés magyar kultusza
  • A Napba öltözött Asszony régi magyar tisztelete

Az erkölcsi tisztaság gondolata

Követni és tökéletesen leutánozni nem tudjuk Mária eredeti bűntől való mentességét, csak törekedni tudunk lelkünk tisztaságának megőrzésére és visszaszerzésére. Kivált a magzatos asszonyok ülték meg a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét - elsősorban bűnbánattal, igaz gyónással, szentáldozással (amint a Debreceni-kódexben - 1519 - olvashatjuk). A 18. század második felében Telek József ferences buzdítja híveit ugyanerre: a Boldogasszony tiszta fogantatását tisztelő asszonyok boldog szülést remélhetnek.

A lourdes-i jelenés magyar kultusza

A 19. század legnagyobb katolikus élményei közé tartozott a lourdes-i jelenés. A népi lelkület, amely oly sokat megőrzött a középkor szakrális szelleméből és lelki fogékonyságából, a lourdes-i kultuszt nagyon gyorsan elfogadta, beledolgozta a népi kultúrába, és jeles napként megülte.

A népi lourdes-i ájtatosság megjelenési formája a hetenként megismétlődő "lurdi búcsú" (pl. a Karancs-hegyen tavasztól őszig szombat este lányok vitték körmenetben a Szeplőtelen Fogantatás szobrát, a nép meg égő gyertyával kísérte); valamint a "lurdi kilenced": "Imádkozó házak"-nál gyűlik össze a rokonság vagy a szomszédság, díszes helyre teszik a feldíszített Mária szobrot, és imádkoznak, énekelnek.

Templomokba, az otthonokba és a búcsúshelyekre lurdi Mária szobrot helyeztek. Ismeretes a lurdi litánia, lurdi olvasó, a Ludri szűz népies zsolozsmája.


A Napba öltözött Asszony régi magyar tisztelete


Ábrázolása a Jelenések könyvének 12,1 leírásán alapul. Ez a jelkép és az általa képviselt eszme minálunk a török elleni küzdelem szimbólumává is vált. Mária diadalmasan lába alá veti a félholdat, és a keresztény nép megmenekül a pusztító sárkánytól.
A "Patrona Hungariae" ábrázolása is innen merít.
(IV. Sixtus pápa - ur. 1471-84 - a Szeplőtelen Fogantatás nagy tisztelője volt. Búcsút engedélyezett azok számára, akik egy ilyen típusú Szűz Mária ábrázolás előtt a kegyelem állapotában rövid imát végeznek és a kereszténység fenyegetett ügyéért a szokott feltételek mellett imádkoznak.)

A "Napba öltözött Asszony" elnevezés biztos, hogy legalább 250 éves múltra tekint vissza, hiszen már Telek József ferences barát 1765-ös prédikációjában használja a "Napba öltözött Asszony" kifejezést. Legtöbbször az alábbi formulát használja: "egy Asszony állat a napba öltözve".

Forrás:
Előd István: Katolikus dogmatika
Badalik Bertalan: Istennek Szent Anyja
Hetény János: A Mária-ünnepek népi megülésének teológiai vizsgálata
Katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. kötet

2010. december 2., csütörtök

A MAGYAR ALKOTMÁNY TERVEZETE - MUNKAANYAG

forrás:  http://www.parlament.hu/biz/aeb/resz/munkaanyag.htm


Magyarország alkotmányának szabályozási elvei

  1. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett. Megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra.
  2. Ennek érdekében még az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények tartalmazzák. A nem garanciális jelentőségű részletkérdéseket egyszerű többséggel elfogadandó törvényekben indokolt szabályozni.
  3. Az alkotmány legünnepélyesebb része a praeambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Ezek az értékek azonban akkor kapnak valódi súlyt, ha nem csak a praeambulumban jelennek meg, hanem visszatükröződnek az alkotmány rendelkezéseiben is. A praeambulumnak tehát nem kell nagyon hosszúnak lennie, olyan tömör szöveget kell tartalmaznia, amit az első rendelkezések bontanak ki.

PRAEAMBULUM

Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.

A praeambulumot utolsó mondata vezet át a tételes rendelkezésekre annak kijelentésével, hogy a nemzet az Országgyűlés, mint az alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország Alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következő rendelkezések tartalmaznak.

Alapvető rendelkezések

1.

 
 

Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.

2.

 
 

Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

3.

 
 

Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója és a himnusz. A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel. A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének napja. Magyarország fővárosa Budapest.

4.

 
 

Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye, rendelkezései és az alkotmányos jog szabályai mindenkire kötelezőek. Jogszabály alkotására csak az alkotmány adhat felhatalmazást. A jogalkotás rendjéről sarkalatos törvény, a törvényalkotásról az Országgyűlés Házszabálya rendelkezik.

5.

 
 

Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.

6.

 
 

Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, nemzetével és országával, elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. Elfogadja ezért a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei és saját joga közötti összhangját.

7.

 
 

Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

8.

 
 

Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.

9.

 
 

Az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek; az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti. A férfiak és a nők egyenjogúak.

10.

 
 

Minden gyermeket megillet a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák; a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük neveléséről és taníttatásáról gondoskodni. A családok, valamint az anyák és gyermekek támogatásáról és védelméről, törvényben kell rendelkezni.

11.

 
 

A magyar állam tulajdonáról, mint nemzeti vagyonról a kizárólagos állami tulajdonba tartozó elidegeníthetetlen kincstári vagyontárgyakról, valamint a kizárólagos állami tevékenység köréről törvény rendelkezik. A közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, a közszükségletek kielégítése, ez azonban nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket majd kielégítsék. Az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.

ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK

Az Alkotmány tartalmazza valamennyi, a jelenlegi alkotmányban foglalt alapvető emberi és állampolgári jogokat.

Ennek megfelelően:

1.

 
 

Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen.

2.

 
 

Mindenkit megillet a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani csak törvényben meghatározott okokból és eljárás alapján.

A törvény előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, a védelem és a jogorvoslat jogához. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet büntető ítélettel sújtani olyan cselekmény miatt, mely az elkövetéskor nem volt bűncselekmény.

Mindenkit megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.

Mindenkit megillet a jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza.

Mindenkinek joga van a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára, a közérdekű adatok megismerésére.

Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.

Az Alkotmány védi és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Mindenkit megillet a gyülekezési és egyesülési jog, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza. A pártok – amelyek közreműködnek a nemzet akaratának kialakításában és kinyilvánításában – az Alkotmány és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról ugyancsak sarkalatos törvény rendelkezik. Mindenkit megillet az a jog, hogy egyedül vagy másokkal kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.

3.

 
 

Mindenkit megillet a tulajdonhoz való jog, amely a tulajdonosra kötelezettséget is ró. Mindenkit megillet az a jog, hogy halála esetére tulajdonáról rendelkezzék, végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. Ez utóbbi alapján történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenes ági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók, és a házastárs jogosult, az állam és más személyek csak ezek hiányában. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehet, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.

Az Alkotmány elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, ennek érdekében a köz- és magántulajdont egyenjogú és egyenlő védelemben részesíti.

4.

 
 

Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését. Mindenkinek joga van munkájáért arányosan a másokéval egyenlő bérhez, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. Mindenkinek joga van gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezet alakításához, illetve ahhoz való csatlakozáshoz. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.

Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és élettelen környezet óvása. A testi és lelki egészség biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.

5.

 
 

Minden magyar állampolgárt megilletik az alapvető állampolgári jogok.

Senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani. A magyar állampolgárt megilleti a külföldről való hazatérés joga. Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Az állampolgárságról sarkalatos törvény rendelkezik. Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

Minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog, továbbá minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

A magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, a művelődéshez való joghoz. Az Alkotmány – az egészséghez való joghoz hasonlóan – tartalmazza azokat az állami kötelezettségvállalásokat, melyek az Alkotmányban szereplő szociális és kulturális jogok érvényesülését előmozdítják.

Az Alkotmány államcélként rendelkezzék a rászorulókról történő gondoskodásról és az ifjúság védelmezéséről.

Az alapvető állampolgári jogok gyakorlásáról rendelkező törvények egyes alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkezőknek is biztosíthatja.

A magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásának megfelelően nem magyar állampolgároknak törvényben előirt feltételek esetén menedékjogot biztosít.

6.

 
 

Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet. A közteherviselési kötelezettségeket törvény szabályozza, a honvédelmi kötelezettség szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

7.

 
 

Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait - ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését - sarkalatos törvény szabályozza.

Az államfő

1.

 
 

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s akinek személye sérthetetlen.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással; a köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, továbbá az őt megillető költségtérítés összegéről, személyének sérthetetlenségére tekintettel büntetőjogi védelméről az Országgyűlés külön, sarkalatos törvényben rendelkezik.

2.

 
 

Köztársasági elnökké az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti harmincötödik életévét. A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges újraválasztani.

„A" változat:

A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani.

"B" változat:

A köztársasági elnököt az Országgyűlés két háza együttes ülésen választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani.

A köztársasági elnök megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályok változtatást nem igényelnek.

3.

 
 

Az államfő meglévő jelenlegi jogosítványai nem igényelnek alapvető változtatást. Így maradjanak fenn a köztársasági elnöknek az Országgyűléssel (általános választás kitűzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyűlésben, rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos vétójoga, valamint a törvények kihirdetéséről történő intézkedés, az Országgyűlés feloszlatása, népszavazás kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az állam képviselete, nemzetközi szerződések megkötése, nagykövetek, követek kinevezése), az igazságszolgáltatással (bírák, Kúria elnökének helyettese, a legfőbb ügyész helyettese kinevezése), az európai parlamenti választások kitűzésével, az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével, valamint az országos népszavazás időpontjának kitűzésével kapcsolatos jogosítványai.

Változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos és egyéb jogosultságai, köztük a jelenlegi keretben megmaradó főparancsnoki tisztség.

Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. Az Alkotmány - hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz - szabályozza pontosan, hogy mely államfői aktusok érvényességéhez szükséges a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek az ellenjegyzése, és mely hatáskörök gyakorolhatók e nélkül. Érdemi változtatás e tekintetben sem szükséges. Az Alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, melynek értelmében a köztársasági elnök a Kormány (a miniszterelnök, illetve a miniszter) előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az az Alkotmány által védett értékeket sértené.

4.

 
 

Abban az esetben, ha a köztársasági elnök feladatai ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, az akadályoztatás elhárultáig, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása bármely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, a köztársasági elnök feladatai és hatáskörei vonatkozásában a jogköreit az Országgyűlés elnöke (két kamara létének esetén az első kamara, avagy a képviselőház elnöke) gyakorolja minden korlátozás nélkül. Az Országgyűlés elnöke (az első kamara, avagy a képviselőház elnöke) a köztársasági elnököt helyettesítő időszakban képviselői jogait nem gyakorolja, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

Az államfő jogi felelősségre vonásának szabályai nem szorulnak változtatásra, de a jogi felelősségre vonás megindítását követő felelősségre vonási eljárás szabályairól külön törvényt kell alkotni.

A törvényhozó hatalom

Az Országgyűlés

 

A nép közvetett hatalomgyakorlásának legfőbb alkotmányos szerve az Országgyűlés, mely érvényre juttatja a népképviselet elvét és gyakorolja a törvényhozó hatalmat.

Az Országgyűlés szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást nem igényel. Ezek a hatáskörök az Alkotmányban nem sorolhatók fel kimerítően, így utalni kell arra, hogy az Országgyűlés hatáskörét törvények bővíthetik. Mindenképpen tartalmaznia kell az Alkotmánynak az Országgyűlésnek az Alkotmány megalkotására, a törvények hozatalára vonatkozó, illetve a legfontosabb közjogi méltóságok megválasztásával, a költségvetéssel, a kiemelkedően fontos nemzetközi szerződések megkötésével, a háborúról és békéről való döntéssel, a honvédség külföldön történő alkalmazásával és az ország szuverenitását érintő más katonai csapatmozgásokkal, a rendkívüli és a szükségállapot elrendelésével kapcsolatos hatáskörét. Kifejezetten tartalmazza azt is az Alkotmány, hogy az Országgyűlés dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekben.

 

"A" változat:

Az Országgyűlés egykamarás, a népképviseleti elv szerint, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület.

"B" változat:

Az Országgyűlés kétkamarás parlament. Az első kamara (a képviselőház) megválasztására a népképviseleti elv szerint általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján kerül sor. Megbízatása négy évre szól. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben meghatározott összetételű testület. E törvénynek biztosítania kell a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek (Magyar Tudományos Akadémia, kamarák), egyetemek, kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét, továbbá a területi érdekek megjelenítését megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy a megyékben közvetlenül választottak útján. A törvény tegye lehetővé a tudományos, kulturális és politikai élet legkiemelkedőbb személyiségeinek a második kamarába történő korlátozott számú delegálását az államfő által. A második kamara (illetve tagjai) megbízatásának létrejöttéről és megszűnéséről az összetételét meghatározó törvény rendelkezik.

A második kamarát a képviselőház törvényben meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illeti meg. A költségvetés és annak végrehajtásáról szóló törvények elfogadása, illetve a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdések eldöntése csak a képviselőház hatáskörébe tartozik.

Az említett kérdéseket részleteiben rendező törvényt sarkalatos törvényként az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el.

 

"A" változat:

Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható. Az Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség szabályozását is) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott sarkalatos törvény rendelkezik. A képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza.

"B" változat:

Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható. A második kamara tagja az általa megjelenített érték vagy érdek képviseletét a köz érdekével összhangban valósítja meg, egyébként mandátumának jellegéről a második kamara összetételét meghatározó törvény rendelkezik. Az Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt és a második kamara tagját mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői, illetve a második kamarai tagi jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség szabályozását is) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott sarkalatos törvény rendelkezik. A képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza.

 

"A" változat:

Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökei, jegyzői – megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit a jelenlévő képviselők kétharmadának többségével elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak.

"B" változat:

Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - a két Ház elnöke, alelnökei, jegyzői - megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit házanként a jelenlévő képviselők, illetve a második kamara jelenlévő tagjai kétharmadának többségével elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak.

A második kamara tagjainak az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogait a Házszabály tartalmazza.

 

"A" változat:

Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad.

"B" változat:

Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.

7.

Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. A törvényjavaslatot a Kormány nyújtja be az Országgyűlésnek. A költségvetésben érvényesíteni kell az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség elvét. A költségvetés elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére (appropriáció). Amennyiben a költségvetés az év végéig nem születik meg, az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról alkot törvényt (indemnitás). Ha a költségvetési törvény az aktuális pénzügyi év kezdetéig nem született meg, és az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem rendelkezett, a Kormány jogosult a bevételeket a hatályos törvények szerint beszedni, és az előző évre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok korlátai között időarányos kifizetéseket teljesíteni (ex-lex). Amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.

A Kormány az állami költségvetést a hatékony közpénzkezelés elvének szem előtt tartásával hajtja végre. A végrehajtásról zárszámadásban számol el, melynek elfogadásával az Országgyűlés felmenti a gazdálkodás felelőssége alól.

Az Állami Számvevőszék

8.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve, amely tevékenységét törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést; a jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről sarkalatos törvény rendelkezik.

Az országgyűlési biztosok

9.

Az országgyűlési biztosok feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat megvizsgálják, kivizsgáltassák, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek. Az országgyűlési biztosok tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az országgyűlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyűlési biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs rendes jogorvoslati út (ide nem értve a bírósági jogorvoslatot) vagy azt már kimerítették. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az országgyűlési biztosok feladatkörükben önállóan járnak el. Az országgyűlési biztosok jogállásáról, feladatkörükről és eljárásukról sarkalatos törvény rendelkezik.

A közvetlen hatalomgyakorlás

10.

A nép közvetlen hatalomgyakorlásának formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Az Alkotmánynak ezen intézmények tekintetében az alábbiakat kell tartalmaznia: Népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás lehet. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgyként az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás is megjelölésre kerül. Az országos népszavazás a szavazási részvétel mértékétől függően véleménynyilvánító vagy ügydöntő népszavazás lehet. A helyi népszavazás ügydöntő. Az országos ügydöntő népszavazás az Országgyűlésre, a helyi népszavazás a helyi önkormányzatokra kötelező.

A végrehajtó hatalom

A kormány

1.

 
 

Az Alkotmány a Kormány feladatait a legfontosabb feladatok (törvények végrehajtása, az állami általános és szakágazati politika irányainak meghatározása és azok érvényesítése, a honvédelmi és a belső rendvédelmi tevékenység ellátása, a helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés biztosítása) megjelölésével határozza meg, a feladatok részletezésének mellőzésével. Az Alkotmány speciális szabályként tartalmazza a honvédség külföldön történő alkalmazásának és az ország szuverenitását érintő más katonai mozgásoknak nemzetközi szerződésen alapuló azon eseteit, melyben a döntéshozatal a kormány hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen az Alkotmány szabályozza az Országgyűlés és a Kormány viszonyát az európai uniós tagsággal összefüggő döntéshozatalok kapcsán.

Az Alkotmány rendelkezik arról, hogy a rendészeti szerveket, melyek feladata a közbiztonság, a belső rend és az államhatár védelme, a Kormány irányítja, működésük alkotmányos garanciális elemeit sarkalatos törvény szabályozza.

A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló testület. A minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza. A Kormány központi (országos) közigazgatási szervezeti rendszer felépítését az alkotmány és a törvények keretei között maga határozza meg.

A Kormány alkotmányos feladatkörében vagy törvény felhatalmazása alapján rendeletet bocsát ki, amely az Alkotmánnyal, illetve törvénnyel nem lehet ellentétes. Saját működését és az irányítása alá rendelt szervek tevékenységét határozattal szabályozza.

A Kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek. Megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályai annyiban változnak, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt a képviselők egyharmada terjesztheti elő, egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese.

A Kormány megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásáig a Kormány ügyvezető kormányként jár el. Az ezzel kapcsolatos további szabályozás részleteit - ide értve a miniszterelnöki jogkör gyakorlását is - törvény szabályozza.

A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, a Kormány programjának keretei között megjeleníti és képviseli a Kormány politikáját, és összehangolja a Kormány tevékenységét. Működéséért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladatokat. A miniszterek a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősséggel tartoznak. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek az Alkotmánnyal, törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek.

2.

 
 

A hatékony közigazgatási működés érdekében és államszervezési hagyományainkat követve Magyarország területe a fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekből áll, a városokban kerületek alakíthatók. Törvény kivételesen ettől eltérő, területközi egységekben is megszervezheti a közigazgatás egyes szerveit.

3.

 
 

A közigazgatás egyes ágai és szervei a Kormány vagy annak tagja közvetlen irányítása alatt működnek (államigazgatás), a helyi önkormányzatok, valamint a külön törvénnyel létesített más önkormányzattal rendelkező szervek működésükben önállóak. Törvény valamely államigazgatási szerv esetében - az általa ellátandó hatáskör jellegére tekintettel, kivételesen - a Kormány irányítási jogkörét megoszthatja vagy el is vonhatja. Ilyen szerv lehet különösen a gazdasági verseny tisztaságával, a közbeszerzésekkel, a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos államigazgatási feladatokat ellátó szerv. A Kormánnyal és a közigazgatással kapcsolatos további részletszabályozások (pl. miniszterelnök helyettesítése, az államtitkárok feladatai, érdekegyeztetési, döntéshozatali szabályok és mechanizmusok stb.) külön törvényekben, illetve a Kormány ügyrendjében rendezendők.

A helyi önkormányzatok

4.

 
 

A helyi önkormányzás a magyar alkotmány hagyományainak őrzője, egyben a választópolgárok közügyek intézésében való részvételének alapvető formája, s mint ilyen alkotmányos értéket közvetít és képvisel. A fővárosban és a fővárosi kerületekben, a megyékben, városokban és községekben az ott élő választópolgárok közösségét érintő, törvényben meghatározott helyi közügyek önálló, demokratikus intézése és a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása céljából helyi önkormányzatok működnek.

A helyi önkormányzatok a feladataikhoz igazodó, egyenlő alapjogokkal, de eltérő kötelezettségekkel rendelkeznek. A helyi önkormányzat önállósága és hatásköreinek jogszerű gyakorlása védelme érdekében a közigazgatási bírósághoz, alapjogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogvédelemért. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetve helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatok szervezetéről, az önkormányzati szervek és tisztségviselők megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről, valamint működésük alkotmányos garanciális szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

Az önállóság védelme érdekében a helyi önkormányzati képviselőtestület alapvető hatáskörei önkormányzati alapjogként kerülnek meghatározásra. E jogok garanciáit sarkalatos törvény tartalmazza, a jogok lényege törvénnyel sem vonható el (nem üresíthetők ki), törvénnyel azonban kivételesen és közérdekből, azzal arányosan korlátozhatók.

Az önkormányzati alapjogok (vagy szóhasználattól függően: alapvető hatáskörök) „anyajogaként" a helyi képviselőtestület a törvényben maghatározott vagy az önként vállalt feladat- és hatáskörei ellátása során önállóan szabályoz és igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül, ennek érdekében:

- megilleti a rendeletalkotás joga törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására és törvényben nem szabályozott helyi közügy önálló rendezésére;

- tulajdonával és bevételeivel a testület önállóan rendelkezik, kiadásait önállóan eszközli, vagyonával a törvény keretei között saját felelősségére gazdálkodhat - ez a jog a törvényben előírt vagy önként vállalt feladataival összefüggésben illeti meg;

- a kötelező önkormányzati és az átadott államigazgatási feladatok ellátásához azokkal arányos költségvetési támogatásra jogosult;

- a törvény keretei között meghatározza a helyi adók mértékét és önállóan dönt az egyes adók bevezetéséről;

- a törvény keretei között önállóan határozza meg szervezeti és működési rendjét (ennek részeként jelképeket alkothat, kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat);

- a hatályos keretek között szabadon társulhat, de sarkalatos törvény a hatékony és eredményes feladatellátás érdekében, kivételesen előírhatja meghatározott társulásban való részvételét.

Az Alkotmány utaljon arra, hogy testület egyes szervei vagy tisztségviselői felhatalmazhatók államigazgatási feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására.

A Magyar Honvédség

5.

 
 

A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, sarkalatos törvényben szabályozottak szerint felhasználható a rend helyreállítására.

A Magyar Honvédség feladatairól és a működésére, irányítására, vezetésére vonatkozó részletes szabályokról sarkalatos törvény rendelkezik.

Az Alkotmány megerősíti, hogy a Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult, e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja. A Magyar Honvédség és a rendészeti szervek hivatásos állományába tartozók nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

A Magyar Nemzeti Bank

6.

 
 

A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét biztosítandó a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A jogforrási rendbe való illesztése miatt az Alkotmánynak külön rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank elnöke által a külön törvényben meghatározott feladatkörében kibocsátott rendeletről, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

ALKOTMÁNYVÉDELEM, BÍRÓI HATALOM, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

1.

 
 

Az Országgyűlés által, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával megválasztott alkotmánybírákból álló Alkotmánybíróság az Alkotmány érvényesülése és az alkotmányos jogok védelme érdekében felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit. Az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Jelölésükre az Alkotmányban meghatározott módon kerül sor. Az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről és működéséről sarkalatos törvény rendelkezik.

2.

 
 

A bíróságok a bírói hatalom gyakorlása útján, jogalkalmazási tevékenységük során az Alkotmány és az alkotmányos jog szabályai érvényesítésével védik és fenntartják az alkotmányos rendet, védik a természetes személyek és más jogalanyok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, elbírálják a jogvitákat. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen és kötelező erővel döntenek. Ítélkező tevékenységük mellett, annak csorbítása nélkül ellátják a törvényben előírt más feladatokat.

3.

 
 

A közigazgatási bíróságok a közigazgatás törvény alá rendelésének fenntartása érdekében felülvizsgálják működésének és cselekményeinek törvényességét és célszerűségét. Biztosítják a helyi önkormányzatok jogainak védelmét, elbírálják a közigazgatási jogvitákat és ennek során a törvényben előírt módon hatékony jogvédelmet biztosítanak. Sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések törvényessége feletti felülvizsgálatot.

4.

 
 

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehessen elmozdítani és áthelyezni, ugyanilyen törvény szabályozza jogállásuk és függetlenségük egyéb alapvető garanciáit.

Továbbra is szükséges, hogy más személyek (nem hivatásos bírák – ülnök, fogalmazó, titkár) ítélkezésben való részvételére az Alkotmány adjon felhatalmazást.

5.

 
 

A bírósági szervezet élén a jogegység biztosítását is ellátó Kúria áll, elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az alkotmánynak szabályoznia kell azt, hogy a közigazgatási bíróság hogyan illeszkedik az igazságszolgáltatás rendszerébe, illetve vezetője megbízatásának keletkezését.

6.

 
 

A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bírói önkormányzati szervek részvételével. A bíróságok szervezetéről – ideértve a fórumrendszer tagozódását is – és igazgatásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

7.

 
 

A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető igényét érvényesíti, közvádló. Gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat. A legfőbb ügyész, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, az Országgyűlésnek közjogi felelősséggel tartozik, és működéséről köteles beszámolni. A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket, akik nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészségre, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény szabályozza.

8.

 
 

Törvény a bírósági eljáráshoz való jog csorbítása nélkül igazságszolgáltatási feladatokat ruházhat a közjegyzőkre. Törvény szabályozza az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek jogállását és feladatait.

Az Alkotmány módosítása

 

Az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

Záró rendelkezések

 

Az Alkotmány hatályba léptetéséről úgy kell rendelkezni, hogy a megalkotandó, illetve módosuló egyéb törvényekre is tekintettel az alkotmányos rendszer folyamatos működése biztosított legyen.