2011. március 27., vasárnap

A sumir(?) nyelv a szkíták nyelve

AZ ELSŐ SZEMITA CSAVAR
/emlékeztető írás 2011/

Az egész művelt világot lázba hozták azok a domborművek, szobrok, pecséthengerek és ékírásos agyagtáblák, amelyek a folyamközben 1843-ban a francia Botta és 1845-ben az angol Layard ásatásain kerültek elő. A tudósok a legnagyobb igyekezettel láttak hozzá annak kikutatásához, hogy az ismeretlen ősnép, melynek a Botta-Leyard - féle leletek elkészítését tulajdonították, hogyan nevezte meg önmagát, milyenek voltak embertani adatai, milyen nyelven beszélt és nyelvüknek milyenek voltak a sajátosságai. Beszélt nyelvük a ma élő nyelvek közül, melyik nyelv sajátosságaihoz hasonlítanak a legjobban. Honnan származott ez a nép és mikor telepedett le a folyamközben, milyen volt a vallása, műveltsége, történelme stb.

A legfontosabb ezek közül annak a megállapítása volt, hogy ennek a folyamközi ősnépnek mi volt az anyanyelve.
A kezdetekben a tudósok az ősnépnek és nyelvének az akkád-cháld nevet adták. Ezt az elnevezést azonban nem sokáig használták, mert jött a zsidó Julius Oppert asszirológus, aki felülírta a történelmet és a folyamköz szkíta ősnépét átnevezte sumer-nak.


Nézzük meg, hogyan történt ez a "csavar" és mit okozott az egyetemes nyelvészeti és történelemkutatások tekintetében.
A régészeti leletek között nagy számban kerültek elő ékírásos cseréptáblák. Fontos lett kikutatni, hogy az ékírásjeleknek mik a hangértékei, hogy azok szavakat, szótagokat, vagy csak hangzókat jelölnek?

Miután 1844-ben Henry Rawlinson (1810-1895) angol katona-diplomata lemásolta a behisztumi sziklafeiratot, majd Georg F. Grotefend (1775-1853) német középiskolai tanár megfejtette. A háromnyelvű felirat közül az ó-perzsa feliratok adták meg a kulcsot a babiloni ékírás és nyelv megfejtéséhez. Ennek alapján jutottak el az asszír ékírás és nyelv megfejtéséhez is. Csak ezek után vált lehetővé az ős szkíta (sumer) ékírás és nyelv megfejtése.

Az angol Georg Smith a kujundicsi palota romjai között Asszurbanapli könyvtárát, és ebben ős szkíta (sumer) szövegeknek asszír fordításait tartalmazó ékírásos táblák ezreit találta meg, melyeket ma a British Museum őriz. A cseréptáblák között olyanok is vannak, amelyek az ős szkíta (sumer) nyelv nyelvtanát írják le. Vannak szótárak, vannak olyanok, amelyek az ős szkíta (sumer) szavak értelmét és azok kiejtését magyarázzák. Ezen ékírásos cseréptáblák nélkül az ős szkíta (sumer) nyelvet talán sohasem sikerült volna megfejteni.

Az ékírás megfejtése terén Grotefend, Rawlinson és Smyth elévülhetetlen érdemeket szerzett. Igen fontos eredményeiket csodálatosan éles, logikus okfejtéssel és némi szerencsével érték el.

A kor vezető tudósai között komoly, időnként személyeskedésig fajuló vita alakult ki az ős szkíta (sumer) nyelv sajátosságait illetően. A fő kérdés az volt, hogy a ma élő nyelvek közül, mely nyelv sajátosságaihoz hasonlítanak a legjobban?

A vitából Haribald Sayse (1846-1909), Francois Lenormant (1837-1885), Julius Oppert (1825-1905), Fr. Hommel (1859-1936), Joseph Halévy (1827-1917) és Fridrich Delitsch (1860-1925) szereplése emelkedik ki.

H. Sayse az oxfordi egyetemen az összehasonlító nyelvtudomány tanára volt.

J. Oppert zsidó származású volt, Hamburgban született, majd Franciaországban telepedett le, ahol a reimsi egyetemen német nyelvi lektori állást vállalt és az asszír nyelvet kezdte tanulni. Hamarosan asszirológus lett. Az ékírás tanulmányozásával a figyelmet annyira magára vonta, hogy a párizsi egyetemen az összehasonlító nyelvtudomány tanára lett.
Részt vett abban az expedícióban, amelyet a francia kormány 1852-ben a folyamközbe küldött. A folyamközi ősnépnek (ős szkíták) 1859. évi munkájában ő adta a "sumer" nevet.

Amikor megkérdezték tőle, hogy miért nevezte el ezt a népet és nyelvét sumer-nak, a következő választ adta: "A régi babiloni uralkodók sumer és akkád királyainak nevezték magukat. Akkád annak a vidéknek a földrajzi neve volt, amelyet sémiták laktak. Sumer, Babilonia nem sémita lakosságú vidékének elnevezése. Ezért Babilonia nem sémita lakosságát sumeroknak, nyelvüket pedig sumer nyelvnek nevezhetjük."

J. Oppert már 1855-ben a következőket írja:
"Az ékírást nem a semiták, tehát nem is az asszírok találták fel. Egy semita nyelv kifejezésére az ékírás - szótagoló jellege folytán - nem igazán megfelelő. Az asszír jelek hangértékei egyébként sincsenek a legcsekélyebb vonatkozással sem a jelek képi jelentéseire."

J. Oppert az ékírásnak 16 féle típusát ismerte. Nem csak a "sumer" elnevezés, de az ékírásnak a keilschrift és az écriture de cuneiforme elnevezés is az ő nevéhez fűződik.

J. Halévy zsidó származású, Drinápolyban született, és Párizsban a héber irodalom elismert tudósa lett. Sok keleti nyelvet beszélt. Abessziniában és Yemenben régészeti kutatásokat végzett és sok sziklafeliratról másolatot készített.

Miután az Ó-Testamentum szerint az emberiség Noé gyermekeitől származik, nem tudta elhinni, hogy Mezopotámiában (folyamköz ógörög elnevezése) az igen korai időkben semita népen kívül más nép is élt, s hogy az már I.Sargon (i.e.2260) idején is a műveltség magasabb fokán állott, mint a semitáké.

F. Hommel az ékírásos táblákat sokáig a British Museumban, majd később a berlini egyetemen tanulmányozta.

F. Delitzsch az erlangeni egyetemen a semita nyelvek tanára volt.

J.Halévy a vitába akkor kapcsolódott be, amikor még csak kétnyelvű (bilingvisztikus) asszír- ős szkíta (sumer) és babiloni- ős szkíta (sumer) nyelven írt ékírásos cseréptáblák álltak rendelkezésre.

Halévy azt állította, hogy akkád, cháld, sumer néven nevezett ősnép és ősnyelv sohasem létezett. Szerinte a kétnyelvű ékírásos cseréptáblák azonos szövegei közül az egyik szöveg szemíta nyelven, a másik szöveg pedig a szemita papok titkos nyelvén van megírva.

Állítása helyességét azzal igyekezett bizonyítani, hogy ha akkád, cháld, sumer nép és nyelv valaha is létezett volna, akkor az ásatásoknál egynyelvű, csupán sumer nyelven írt ékírásos cseréptáblák is előkerültek volna.

Halévy különböző érvekkel azt is igyekezett bebizonyítani, hogy az ékírás a szemita nép géniuszának terméke, s hogy az a fejlett kultúra is, amelyről az ékírásos cseréptáblák tanúskodnak, tiszta szemita kultúra.

Halévy nagy tudása és magas kora miatt nagy tekintélynek örvendett. Azonban egy újabb felfedezés hatására érvei tarthatatlanokká váltak.

Ernesr de Sazek a Tigrist és Eufráteszt összekötő, Satt el Haj nevű ősi szkíta csatorna mellett lévő dombot 1880-ban feltárta. Ezt a dombot az arabok Tello-nak nevezik, de amely Lagas, az ősi szkíta város romjait takarja. Itt i.e. a IV. évezredből származó olyan szobrok, pecséthengerek, ékírásos cseréptáblák kerültek elő, amelyek már csak egy nyelven, ős szkíta (sumer) nyelven vannak megírva. Ezek ma a Louwre féltve őrzött kincsei.

A leletek tehát abból a korból valók, amikor a folyamköz népe az ős szkíta volt és területén szemita népek még nem léteztek.

A tellói leletekről szóló tudományos leírásokat az Academie Francaise csak 1882-ben hozta nyilvánosságra. Tehát minden kétséget kizáró módon bebizonyosodott, hogy Mezopotámia területén az igen korai időkben élt egy ragozó nyelvet beszélő nép, ez pedig az ős szkíta volt, amelyet J. Oppert 1859-ben átkeresztelt sumer-nak.

J. Oppert az írás feltalálását a scytháknak (szkítáknak) tulajdonította, amit Lenormant, Rawlinson, Sayse és végül Hinks is elfogadott, de ő háromféle scythát különböztetett meg: méd-scytha, kasdo-scytha és ős-scytha. Ez utóbbit nevezte sumer-nak.

Kérem a tudósokat, ne folytassák tovább a kutatásokat a sumer- szkíta folytonosságot (continuitás) illetően, mert az nem létezik!

Létezik viszont az ős szkíta-sumer folytonosság, de már azt sem kell kutatni, mert ismét tényként kezelhetjük, és taníthatjuk!
A történet itt még nem ért véget.

J. Oppert 1863. január 13-án a Société Francise de numismatique et d' archeologique társaságban megtartott előadásában jelentette ki először, hogy az ős szkíta (ős scytha) (sumer) nyelv a ma élő nyelvek közül a magyar és török nyelvekkel rokonságot mutat.

Fr. Lenormant régész volt, de mint nyelvész is kiváló volt, mert ő teremtette meg a szumír philológiát és állapította meg az alábbiakat:
  • 1.) A szemita nyelvek flektáltak, a szumír nyelv agglutinált. (ragozó)
  • 2.) A szemita nyelvekben a szó tőhangzója megváltozhat, míg a szumír nyelvben nem.
  • 3.) A szemita nyelvekben a szavaknak nemei vannak, a szumír szavaknak nincsenek.
  • 4.) A szemita nyelvek előragokat (prefix) használtak, a szumír nyelv utóragokat (suffix) használt.
  • 5.) A szemita szavak zöme 2-3 tagú, a szumír szavak zöme egytagú.
  • 6.) A szemita (asszír, babilóniai stb.), valamint az árja (indoiráni és indoeurópai) nyelvek hajtogató (konjugáló-flektáló), a szumír nyelv pedig olyan ural-altáji eredetű, ragozó (agglutináló) nyelv, amely az előbbiektől szerkezet és fogalomképzési rendszer tekintetében lényegesen különbözik.

1880. után két prominens finnugrista August Ahlqvist és Ottó Donner áttekintette Lenormant munkáit és azt következtették ki, hogy a sumeri határozottan nem egy ural-altáji nyelv. Ezt széles körben a sumer-ural-altáji hipotézis végének tekintették és azóta az asszírológusok általánosan elutasítják.

A J.Oppert-J.Halévy vitát közös megegyezéssel végül J.Oppert nyerte. Vitáik során "divatba" hozták a sumer elnevezést, majd fokozatosan elhallgatták az ős szkíta-sumer folytonosságot (continuitást).

A vita hevében Joseph Halévy 1867 után még "elejtett" egy fontos információt. Azt állította ugyanis, hogy az ős szkíta (sumer) nyelv nem természetes, hanem egyfajta mesterséges nyelv, amelyet titkos célokra hoztak létre.
Az ezzel kapcsolatos kutatások rendkívül meglepő dolgokat tártak fel, amelyekkel a következő tanulmányomban kívánok részletesen foglalkozni.

A "nyelvtudomány" ma a sumer nyelvet izolált nyelvnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy szigetnyelv, vagy elszigetelt nyelv. Abszolút értelemben, más élő nyelvekkel demonstrálható genealógiai kapcsolatok nélküli természetes nyelv. Más szavakkal élve, egy olyan nyelv, amelynek nincs közös őse más nyelvekkel. A gyakorlatban ez egy olyan nyelvcsaládot jelent, amely család csupán egyetlen nyelvből áll.

A témához kapcsolódik a következő információ:
E.Delitsch 1902-ben a Deutshe Orient Gesellshaft (Német Keleti Társaság) előadó termében (amely társaság főleg Babilon feltárási munkájából a maga részét nagyon is kivette), olyan saját tanulmányát olvasta fel, amely a német népet nagyon is meglepte. A tanulmányt a császári palotában II. Vilmos előtt is fel kellett olvasnia. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a világ teremtése, a vízözön, az első emberpár büntetése stb. olyan ős szkíta (sumer) hitregék, amelyeket a babiloniak és az asszírok az ős szkítáktól vettek át, az izraeliták pedig a rokon szemitáktól örökölték.

Ez volt hát az első ismert szemita csavar hiteles története. Ezóta "tudja" az egész világ, hogy a csodálatos "sumer" nép találta fel az írást és rakta le jelenlegi kultúránk alapjait.

A valóság pedig a következő:
Jelenlegi tudásunk szerint!!!
I.e.3250- körül a folyamköz területére betelepült egy viszonylag alacsony növésű sötét hajú egyedekből álló népcsoport. Ezek a jövevények számunkra ismeretlen helyről érkeztek.

Ez a népcsoport intellektuálisan és technológiailag igen fejlett volt. Egy ragozó nyelvet beszéltek. Ismerték a kereket és ők használták először a kör 360 fokos felosztását. Fejlett matematikájuk volt. A tízes és hatvanas számrendszer kombinációját használták. Ők alkalmazták először az ékírást. Azt viszont nem tudjuk, hogy aki az írást feltalálta, az is az ős szkíta nép tagja volt-e, vagy nem, de azt már tudjuk, hogy az a csodálatos nép, amely jelenlegi kultúránk alapjait már i.e.3250-ben birtokolta - mint a folyamköz ősnépe - az az ős szkíta nép volt.

Az ős szkíták eredettörténetének kikutatása lehet a jövő nagy kihívása.

Ui.: "Magyar"
"Tudományos"
"Akadémia"

Akad-é mi a nemzetünk szempontjából fontosabb,
Mint népünk eredettörténete?
Hölgyek! Urak! Meddig hazudnak még?

Budapest 2011 jégbontó hava 12.
M. X. AVARIKUS
/Magfilozófiai Társaság/

Forrás: katt>> Zsuffa Sándor: A magyarországi szumír probléma állása különböző korokban. A Magyar Adorján Baráti Kör kézirat gyanánt közreadott kiadása (Budapest 1996)

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

2011. március 18., péntek

Márc.19. SZUPERHOLD

Március 19-én ugyanis a Hold olyan közel lesz a Földhöz, mint 1992 óta soha. Mivel a Hold elliptikus pályát ír le a Föld körül, így a „holdközelség” is változik. A legkisebb távolság március 19-én 356.600 kilométer lesz. (A átlagos holdtávolság 378.000 kilométer, a legnagyobb távolság 399.000 kilométer.) A jelenség szabad szemmel is kivehető, mert a holdkorong az égen érzékelhetően – 14 százalékkal – nagyobbnak és mintegy egyharmadával fényesebbnek látszik majd. Ráadásul a holdközelség most teliholddal is párosul, így a jelenség különösen látványos lehet.



*******

"I've been planning this shot for a long time," says Paco Bellido of Cordoba, Spain. "Using Google Earth, I calculated the best place to set up my camera; then I followed my GPS to the spot. I waited for the Super Moon to rise and--voilá!--there it was behind Espejo's Castle."

Spaceweather.com has been inundated by fine pictures like Bellido's. Browse the links for selected moonshots: from Peter Scott of Joss Bay, Kent, England; from Amirreza Kamkar of Qayen, Khorasan, Iran; from Andrew Greenwood of Kerridge Ridge, England; from Stephan Heinsius of Bad Soden, Germany; from Azhy Hasan of Arbil city, Kurdistan, Iraq; from Daisuke Tomiyasu of Higashinada, Kobe, Japan; from Marek Nikodem of Szubin, Poland; from Jan Koeman of Neeltje Jans, the Netherlands; from Ole Ambrosiussen of Hørbylunde bakke, Silkeborg, Denmark; from Fredrik Broms of Kvaløya, Norway; from Francisco Diego of London, England; from Jens Hackmann of Weikersheim, Germany; from Mahdi Zamani of Tehran, Iran; from Marco Langbroek of Leiden, the Netherlands; from Gregory Scheckler of North Adams, Massachusetts; from Miguel Claro of Cabo Espichel, Sesimbra, Portugal; from Peter Rosén of Central Stockholm, Sweden; from Kevin Palmer of Lindenhurst, Illinois; from Jonathan Sabin of St. Petersburg, Florida; from Bryan Hansel of Grand Marais, Minnesot

2011. március 9., szerda

Lajdi Péter : Magyar Keresztút

Köszönet érte LIPTO - nak

Jézus és a Magyarság EGY-sége

Lajdi Péter : Magyar Keresztút
 

 Idézet egy korábbi írásomból: „Amikor a rómaiak megneszelték, hogy 

közeledik  a  hun hadsereg, rettegés vett rajtuk erőt.   A   hunok    már

Róma falai alatt álltak  (Jézus  Pilátus  előtt),  amikor  I. Leó, római 

püspök  vezetésével  esdeklő  körmenet  közeledett feléjük a célból, 

hogy   megakadályozzák   a   város   elpusztítását.   Atilla   ekkor   is 

kegyes  és  irgalmas  uralkodónak  bizonyult,   mint  korábban  már 

oly sokszor. Ekkor jelent meg Atillának a legenda szerint a pápa feje fölött Jézus angyala, aki ezt üzente a hun nagykirálynak: Ha megkíméled a várost, amelyben apostolaim csontjai nyugszanak, egy távoli utódodnak adom az élet koronáját. Ez a leszármazott Szent István, a megígért korona pedig a Magyar Szent Korona    Szántai Lajos elemzése szerint Atilla az üdvtörténet e pontján, akarata ellenére (Jézus a Getsemáné kertben), mert a leírások szerint nagyon nehezére esett e döntés, népe számára vállalt egy sorsot, Jézus sorsát, a Magyar Keresztutat. Róma falai alatt dőlt el Isten akarata szerint a magyar nemzet sorsa. Voltaképpen Atilla emelte Róma püspökét a keresztény püspökségek élére azzal, hogy megóvta Jézus kérésére Rómát. Ahogyan Jézus további sorsa a római Pilátus előtt dőlt el, úgy dőlt el nemzetünk sorsa Róma püspökének jelenlétében a szent város falai alatt. Míg Atilla megkímélte Rómát, addig két germán törzs, Alarik gótjai és a vandálok (ld. vandalizmus!) szörnyű pusztítást vittek végbe az örök városban.”(Lajdi Péter: A magyarság hiteles őstörténetének alapjai; 37. o.; Brusam Kiadó, Békéscsaba, 2008.)

 

    A már említett Szántai Lajos és mestere, Pap Gábor egy erdélyi templom keresztútjának  tanulmányozása közben Jézus szenvedéstörténetének egyes stációi és a magyar történelem sorsdöntő eseményei között egyértelmű tartalmi és üdvtörténeti párhuzamokat fedeztek fel. A következőkben e két tehetséges és nagytudású kutatónk kitaposta ösvényen járva, de nem mindenhol az ő lábnyomukat követve pontosítsuk Jézus szenvedéstörténetének egyes állomásait a magyar történelem sorsdöntő eseményeire vetítve, saját megfogalmazásban.

Magyar Keresztút

„Mondd el, mert ez a világ csodája
Egy szegény nép karácsonyfája
A Csendes Éjben égni kezdett –
És sokan vetnek most keresztet.
Földrészek népe nézi, nézi,
Egyik érti, másik nem érti.
Fejük csóválják, sok ez soknak.
Imádkoznak vagy iszonyodnak,
Mert más lóg a fán, nem cukorkák:
Népek Krisztusa, Magyarország.”
 
/Márai Sándor: Mennyből az angyal/
 
 

Jézus szenvedéstörténetének állomásai, amelyekre nagypénteken emlékezik meg a keresztény világ, és magyar történelmi párhuzamai:

1. Pilátus halálra ítéli Jézust.

    Atilla Róma falai alatt Jézus kérésére megkegyelmez a „szent” városnak és püspökének. Ha ellenszegül I. Leó  kérésének, minden bizonnyal cca. 1600 éve, a hun idők óta egyike vagyunk a mérhetetlen vérontással és hazugságokkal hatalmi státuszba került nagyhatalmaknak, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia, megkapva „e világ fejedelmétől” a komiszságért és a gonoszságért járó szokásos földi jutalmakat. Egyike lettünk volna azon evilági hatalmaknak, akik Jézus szavával élve már „megkapták” ideát „jutalmukat”, egyike azon hatalmaknak, melyeknek a Jézus által újjáalkotott új ég és új föld eljövetelekor már nem lesz alkalmuk tartani a tenyerüket. Atilla azonban, bár igen nehezére esett (Getsemáné-kerti motívum), isteni sugallatra másként döntött. Népe számára a jézusi sorsot vállalta fel: a Magyar Keresztutat választotta.

2. Jézus vállára veszi a keresztet.

    Azzal, hogy a kelet-európai és belső-ázsiai térségbe az ősidőkben a kárpát-medencei őshazából pulzálásszerűen ki-kirajzó királyi szkíták leszármazottai visszatértek az ősök által elhagyott Szentföldre, a történelmi Nagy-Magyarország területére, az első keresztény évezred három hullámban visszatelepülő szkítái, a hunok, az avar-magyarok és Álmos és Árpád magyarjai képében Nemzetünk, a népek Krisztusa vállára veszi keresztjét, nemzeti méretűre tágítottan folytatva a pártus-szkíta Jézus megváltó szenvedését és keresztáldozatát önmaga és az egész világ javát szolgálva.

3. Jézus először esik el a kereszttel.

    Nyugati hittérítő papok kitartó aknamunkával a szabadnak született, szkíta-keresztény Magyar Nemzetet a zsidókereszténység feudális rabszolgaságának jármába kényszerítik. Tűzzel-vassal pusztítanak mindent, ami magyar: Írásbeliségünket, igaz történelmünk magyar nyelven, magyar betűkkel írott visszahozhatatlan és fölbecsülhetetlen értékű emlékeit, ősi, egyedül hiteles és igaz jézushitünk szertartásrendjét, tanítását és ezek képviselőit: mágus- és táltospapjainkat kegyetlen dühvel tűzre vetik, pusztítják, leöldösik és üldözik.

4. Jézus szent Anyjával találkozik.

    Szent István, szomorúan látva, hogy a római egyház idegen szellemiséget és érdekeket szolgáló képviselői milyen jellemtelen módon szegik meg korábban tett, csalárd ígéreteiket, és hogyan pusztítják a Nemzet ősi kultúrkincseit, kétségbeesésében halálos ágyán ősi Istenasszonyunk, a Boldogasszony kezébe és oltalmába ajánlja országát, népét és a Szent Koronát.

5. Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet hordozni.

    1250-ben, a tatárjárás borzalmainak múltán, IV. Béla táltoskirályunk uralkodása és oltalma alatt megalakul a pápa által is kénytelen-kelletlen elismert magyar alapítású beavatásos  mágusrend, a fehérruhás pilisi pálos „szerzetesrend” Boldog Özséb kezdeményezésére és vezetésével. A Szakrális Magyar Királyság Istentől rendelt hathatós segítőre talál a Pilis energiaközpontjának a magyarság számára áldásos működtetéséhez szakavatottan értő mágusrendben. „Ha van pálos rend, van Magyarország. Ha nincs pálos rend, nincs Magyarország. (értsd:  függetlenségben, jólétben, erőben) – mondták a középkorban. Ez a stáció a magyar történelem kronológiája folytán kizökkenti a szenvedéstörténet megszokott sorrendjét. Ez azonban nem érinti a lényeget. Én ennek ellenére megtartom az egyház által jónak ítélt számozást, hogy belém ne köthessenek.

6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak.

    A pápa „őszentsége” által kiátkozott nagy uralkodónk, II. Endre királyunknak 1207-ben Sárospatakon leánygyermeke születik, aki a Turul-ház szentségét és valódi jézusi alapokon nyugvó életpéldáját viszi a „barbár” magyaroktól a hozzánk képest valóban barbár teuton-germán földre. Őt Árpádházi Szent Erzsébetnek hívják. IV. Béla király nővére és Szent Margit nagynénje volt. A nyugati egyház legnagyobb, és minden túlzás nélkül állíthatjuk, talán világszerte legkedveltebb női szentjéről van szó. A nyugat számára olyan magyar,  valóban jézusi magatartásmodellt él meg személyes életpéldája által, mellyel a feltétel nélküli isteni szeretet és irgalmasság az indoeurópai népek Európájában azóta sem megvalósított életszentségének állított múlhatatlan példát.

7. Jézus másodszor esik el a kereszttel.

    A tatárjárásA pápa „őszentsége” felbujtására és a nyugati zsidókeresztény hatalmak örömére 1241-1242-ben Batu kán kegyetlen és vad hordái lerohanják a Magyar Királyságot. Amerre seregük elhalad, példátlan pusztítást visznek véghez. A Niederaltaichban sercegő lúdtollal krónikát körmölő osztrák szerzetes a sorok mögül kiérezhető alig titkolt kárörömmel veti pergamentre e pár szót: „Magyarország harmadfélszáz éves fennállás után elpusztult.” Mint tudjuk, ekkor is túl korán ittak ellenségeink a medve bőrére.

    A Cirenei Simon segítségnyújtásával összefüggő stáció kronológiailag most kellene hogy következzék.

8. Jézus vígasztalja a siránkozó asszonyokat.

    Hunyadi Mátyás király, egyike legnagyobb uralkodóinknak, az atillai minőségek egy személyben való újraszületése, az egész ország ugyanis annakidején ennek tartotta, a pálos rend nagy patrónusa és támogatója, a még be nem következett magyar föltámadás előtt utoljára megcsillogtatja a történelmi szkíta-magyar virtusokat. „Volt egy nagyon régi jövendölés, mely szerint Magyarországnak két Atilla királya van: az egyik I. Atilla, ő indítja a Magyar Királyság történetét, és majdan lesz valamikor egy II. Atilla, aki zárja a Magyar Királyságnak ezt a nagyformátumú, hatalmas ívű, fényes történelmét.” (Szántai Lajos) 1443. február 24-én, Mátyás napján megszületik a majdani Mátyás király. Ha ettől a dátumból – nem matematikai pontossággal – 1000 évet visszaugrunk az időben, megközelítőleg Atilla király halálának évét kapjuk. Tehát volt Európában egy Ezeréves Királyság. A Jelenések Könyve is egy ezeréves királyságról beszél Jézus uralma alatt – véli Szántai. Thúróczy JánosChronica Hungarorum-ában többször is második Atillának nevezi Mátyást.

    Mátyás király koronázásáról fontos tudnunk, hogy az 1464-es év koratavaszán igen nagy esőzések voltak, és a megáradt folyók miatt akadályoztatva nem minden nemes ember ért oda a koronázás helyére időben, Virágvasárnapra, amikor az eredeti tervek szerint le kellett volna zajlania a szertartásnak. Mivel magyar királyt érvényesen csak nagy egyházi ünnepnapon lehet megkoronázni, két eshetőség maradt a koronázás időpontjaként az ezt követő héten: Nagypéntek avagy Húsvétvasárnap. Az ország felelős vezetőinek lelki nagyságát jelzi, hogy választásuk Jézus urunk passiójának napjára, Nagypéntekre esett, ám ez nem volt  véletlen. A királykoronázás nagypénteken (1464. március 29.)való szándékának megválasztása, amikor pedig a Magyar Királyság hatalma a tetőpontján állott, nyomatékosítása volt a „Második Atilla”, azaz Mátyás és tanácsadói által annak a nagyformátumú üdvtörténeti tervnek, amit az Első Atilla közel 1000 évvel azelőtt Róma falai alatt állva nemzete számára felvállalt: a Magyar Keresztútnak. Azzal, hogy az utolsó teljesértékű magyar uralkodót Nagypénteken koronázták királlyá, a Nemzet és az Ország  visszavonhatatlanul bekerült  Nagypéntek szertartásrendjébe, és ezzel a szenvedő Megváltó nyomdokaiba lépett.

    Trónralépését gyengekezű, nem a magyar érdekeket szolgáló uralkodók (I. Albert, Jagelló I. Ulászló, V. László) okozta hosszas anarchia előzte meg. Még a Szent Korona sem tartózkodott az országon belül, mert Habsburg Albert király özvegye egy udvarhölgye, Kottanerné segítségével a koronát előzőleg útszéli tolvaj módjára elraboltatta a visegrádi várból. Mátyás király uralkodása alatt újra virágjában áll az ország, Hazánk újra nagyhatalom, és nem csak katonai, hanem kulturális téren is. Utolsó vígasz a Nemzetre váró újabb tortúrák előtt.

9. Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt.

    A mohácsi csata. 1526. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János, vagy ahogyan a helyiek mondják: Nyakavágó János lefejezésének emléknapján a kis Duna-parti városkától, Mohácstól pár kilóméterre, délre fekvő síkon összecsap két hadsereg: a nemesek bandériumaival együtt körülbelül 24.000-25.000 főből álló magyar királyi sereg és a II. Szulejmán szultán és Ibrahim hadvezér vezetése alatt álló, a 100.000 főt is meghaladó, sokszoros túlerőben lévő török had. A csata kimenetelét ismerjük: A nemesség és az egyházi vezetőség színe-java odaveszett a mohácsi síkon. II. Lajos király a vesztett csata  utáni menekülés során a nagy esőzések miatt megáradó Csele-patak iszapos sodrában lelte halálát. Más teória szerint pártütő nemes urak végeztek vele (Duna)Szekcső várában. A középkori, nemzetileg független  Szakrális Magyar Királyság megszűnésével volt egyenlő e csatavesztés, mely nyitánya volt annak a folyamatnak, mely országunk és népünk teljes felszámolására irányult és irányul ma is. 

10. Jézust megfosztják ruháitól.

    A Mohács utáni évszázadok. A „két pogány közt”, a török és a Habsburg barbárság pusztításai, vérengzései közepette majdnem a kihalás szélére taszított és nincstelenné vált országot „megfosztják ruháitól”. Még a bécsi udvarnak be nem hódoló nemesi réteget is kirabolja a mohó és tolvaj Habsburg-hatalom. Mérhetetlen vagyon áramlik ezen a módon Bécsbe. Császári parancsra kevés kivételtől eltekintve (pl. Siklós vára) fölrobbantják a főleg a mai, csonka ország területén lévő, annakidején még ép állapotban maradt várainkat. Szegény, árva Magyarország pőrén és kiszolgáltatottan várja sorsa további alakulását.

    Két föllángolásra futotta még a Nemzet erejéből: 1703 és 1711 között a Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem vezette kuruc szabadságharc és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc dicsőséges, ám végül az ellenséges túlerő miatt meghiúsuló próbálkozásai a magyar szabadság újrateremtése érdekében.

11. Jézust a keresztre szegezik.

    Az 1500 éves Szakrális Hun-Avar-Magyar Királyság testét összeurópai segédlettel, az 1918-1919-es patkányforradalom által tudatosan és szándékosan legyengítve és kompromittálva 1920. június 4-én ártatlanul öt részre vagdalták, és a szégyenfává aljasított Kárpát-medence keresztjére szegezték Trianon szegeivel. 

12. Jézus meghal a kereszten.

    1956. ősze. Európa, mint már oly sokszor, ismét cserbenhagyja Mária Országát az istentelenség szédítő méretű, baromarcú bálványa, a sátáni Szovjetúnió elleni egyenlőtlen harcában. A pesti utcán vérbe fagyott srácok és a hazájukért tenni kész, szovjet golyótól elesett hazafiak, valamint a véreskezű Kádár börtöneiben hazaszeretetükért ártatlanul meggyilkolt ezrek testét megölhették ugyan a minden emberségükből kivetkezett kommunista pribékek, de e nemzeti hőseink erkölcsi győzelme és példamutatása örök időkig tovább él.

    „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a lelket meg a testet is pokolba taszíthatja!” (Mt. 10./28.)

13. Jézus testét leveszik a keresztről és fájdalmas Anyja ölébe fektetik.

    A megcsonkított testű, 1956 novemberében, decemberében szovjet tankok által letiport és meggyilkolt Kis-Magyarországot Regnum Marianum Nagyasszonyának és Királynőjének, a fájdalmas Boldogasszonynak ölébe fektetik, miközben júdeai és római gyilkosai örömmámorban úszva ülték-ülik a tort. Már egyébként nem túl sokáig. (Ma: A háttérből irányító zsidókommunista és -bankár árnyékhatalom és a Római Birodalom utódhatalmai: az Európai Únió és az Amerikai Egyesült Államok, melyekkel a piszkos munkát végeztetik az őket tudatosan eladósító „szentföldi” hitelezők.) 

14. Jézus holttestét sírba teszik.

    Évezredekig minden tőlük telhetőt megtettek az indoeurópai-szemita kultúrkör hatalmai a kárpát-medencei Szentföld meghódítására, bekebelezésére. 2004-ben elérkezett a rég várva-várt alkalom: a Trianon miatti terület- és tudatveszteség, a két elvesztett világháború, negyven év zsidókommunista agymosása és a be nem következett rendszerváltás máig tartó botránysorozata és a teljes erkölcsi anarchia következtében a legyöngített és a haldoklás utolsó stádiumába taszított Magyar Nemzet tetemét eltemetik az Európai Únió sírboltjában. Undorító síri férgek és az enyészet bűzlő lárvái megkísérelnek lakmározni a halottnak hitt testből.

15. A szenvedéstörténet folytatódik – A feltámadás

    „Nagy lesz Hazánk elárulóinak a döbbenete, de még nagyobb lesz büntetése, ha a nagy magyar halott testének ereiben, még mielőtt beállna a rothadás, újra áramolni kezd majd a vér, és elernyedt idegzetét átjárják a feltámadás villámként cikázó életenergiái. Legyünk tudatában annak, hogy a keresztút végén a sírbatételt törvényszerűen követi a feltámadás.” 


2011. március 4., péntek

AZ ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGRÓL

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

NEM ALKOTMÁNYOZNI KELL, HANEM TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTANI

TÖRTÉNELMI
Mert a Magyar népközösség létezése óta fennállóan, lelkiségünkben hozott, ezért nem leírt, és államalapításunk óta leírt (I. István törvényei, Aranybulla, Werbőczy 3-as, 1800-as törvények egy része, stb.) szerves-társadalomi rendünket szervező, fenntartó közösségi akarat tömör, mai megfogalmazása.

ALKOTMÁNY
A magyar népközösség állam ALKOTÓ akaratát
kifejező, szervestársadalom-politikai (és nem pártpolitikai) értékrend!
Ez az értékrend, őseink sok száz év alatt kikristályosodott közösségépítő és összetartó ereje!
Ezt az ősi hitvallást, minden magyar embernek, szívébe és lelkébe kell hordoznia! Ezért őseink, ezt nem is foglalták írásba!
Sajnos a világ rossz irányba fordulásával, újkori írásos megerősítése, szükségessé vált!
Mivel az Alkotmányt, a Nemzet alkotta, csakis a Nemzet egységes akarata változtathatja meg! Időszakosan regnáló párthatalmak, vagy külföldről érkező agresszorok, ezt soha nem tehetik!
Ha teszik, akkor az nem volt és nem lehet törvényes!

ALAPTÖRVÉNY
Nem alkotmány!
Feladata, hogy az örökérvényű Alkotmányunk pontjait, a mindig aktuális társadalompolitikai rendszerhez illessze.
Értelmezze és utat mutasson a napi élet törvényeinek megfogalmazásához.
Alaptörvényt, a Parlamentnek kell meghatároznia, minősített többséggel.
Ma azért kell az Alkotmányt és az Alaptörvényt egymástól elválasztani, mert bonyolult világunkban a társadalmi szerveződési formáció viszonylag gyorsan változik, míg az Alkotmányos értéke viszont örökösek!

TÖRVÉNYKEZÉS
(TAXÁCIÓ)
Az Alkotmány és az arra épülő útmutatás (Alaptörvény) szerint elkészített szaktörvények összessége.
A Szak minisztériumok készítik és a Parlament hagyja jóvá.

SZENT KORONA
Nem azért Szent, mert azt mondja a keresztény egyház, hanem azért szent, mert mindenek felett álló és a magyar népfelség államalkotó örök akaratát szimbolizálja!
Összeköti a magyar múltat, jelent és jövőt! Összeköti a természeteset, a természetfölöttivel!
Mivel teste a magyar népközösségünk, ezért mondjuk, hogy élő
organizmus, vagyis személy!
Mivel teste a magyar Nemzet, ezért minden magyar érték TULAJDONOSA is!
Így válik Ő, a legmagasabb közjogi méltóságunkká!

MIÉRT ELLENEZIK A NEMZETKÖZI HATALMAT KISZOLGÁLÓK, TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK HELYREÁLLÍTÁSÁT?
Azért, mer akkor minden aktuális nemzetközi szerződést, újra kellene tárgyalni és olyan formában megkötni, amiből a Magyar Nemzetnek csak előnyei és nem hátrányai származnak! Ez pedig sérti a globalizációs törekvéseket és érdekeket!
Egy nemzet ALKOTMÁNYÁT semmilyen nemzetközi szerződés sem írhatja felül!

EZÉRT,
MINDENÜTT HANGOZTASD, IRD LE HA SZÜKSÉGES:

TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK HELYREÁLLÍTÁSÁT KÖVETELEM!

Magyar Szent Korona eszme szerinti
Szabadság Alkotmány

Preambulumba javasolt:
1. Deklarálni a magyarság kárpát-medencei ősi eredetét.
2. Deklarálni, "Magyarnak nem születni, hanem lenni kell" örökös tényét.
3. Történelmi Alkotmány, Alaptörvény, Taxáció fogalmak rögzítését.
4. A Magyar népközösségi fennmaradási, területi, környezeti védelmének általános meghatározását.
5. Hazaárulás, fogalmának örökös tényét.

1. Hungaria szemper libera

      (1) Magyarország örökké szabad.
      (2) Az állam szabadsága
        a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének,
        b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának,
        c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának,
        d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának,
        e./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő "Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló" 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti.
    (3) Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg.

2. Una et eadem libertas

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható.
       (2) A Szent Korona tagja:
        a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint
        b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek .
      (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén.
      (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljes körű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával.
      (5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az "Államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától.
      (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve:
        a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van,
        b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában,
        c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa.

3. § Sacra Corona radix omniumpossesionum.

(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak.
      (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve:
        a.) Nem semmisítheti meg a birtokot.
        b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését.
        c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot.

4. Subspecie Sacra Coronae

      (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja.
      (2) Magyar érték minden olyan - (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet
        a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal,
        b./ Magyarország területén,
        c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése
        hozott létre, illetve szolgáltatott.
      (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely
        a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás),
        b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése,
        c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet.

5. § Ius resestendi et contradiscendi

        (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni.

        (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti:
        a./ az állam szabadságának,
        b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának,
        c./ a birtoklás szabályának,
        d./ a vendégjog szabályainak,
        e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás.

A KÉRDÉSEK AZ ÚJ ALKOTMÁNYRÓL LEVÉLRE, AZT NEM KITÖLTVE, ÍRD RÁ KERESZTBE, NAGY BETŰKKEL:

TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK HELYREÁLLÍTÁSÁT KÖVETELEM!

Ajánlottan add postára, vagy gyűjtsd össze és juttasd el hozzám, hogy egy csomagban feladva, visszaellenőrizhető legyen beadványunk!

Ugrin András
2081 Piliscsaba Szent István Király utca 61 sz.