2017. július 12., szerda

Index - Belföld - Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek visszaszerzése

Ezért nagy durranás a Seuso-kincsek visszaszerzése

-da-





DSC 1668
Azt továbbra sem tudjuk, ki ölte meg a Seuso-kincseket megtaláló Sümegh Józsefet és még mindig homály fedi a katonai titkosszolgálat szerepét az ügyben, noha jó lenne ezekre is választ kapni. Ettől függetlenül az Orbán-kormánynak sikerült az, ami elődeinek nem: hazakerültek a felbecsülhetetlen értékű kincsek. Orbán valószínűleg szándékosan időzítette mostanra a bejelentést, hiszen a bemutatott kincsek egy ideje már Magyarországon voltak.Több évtizedig hadakozott Magyarország azzal, hogy visszaszerezze a Seuso-kincseket - ezért nagy dolog, hogy végül sikerült. Igaz, nem bírósági, hanem üzleti úton: az angol Lord Northamptontól egyszerűen visszavásárolták a kincseket. Azaz nem is volt ez a visszavásárlás olyan egyszerű, évekig tartó alkudozásról van szó, amelynek részletei minősített adatok, tehát titkosak. Orbán Viktor mindenesetre okkal lehet büszke a végeredményre, hiszen végül mégiscsak visszakerültek a kincsek Magyarországra. Nem véletlen, hogy 2014-ben a kampány előtt jelentette be, hogy a kincsek egy részét visszaszerezték. És most is rendkívüli sajtótájékoztatón, a kormányülés szünetére időzítette a nagy bejelentést, igaz, nem kampányidőszakban. 
Orbán nagy bejelentése: a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került

Orbán nagy bejelentése: a Seuso-kincs összes ismert darabja Magyarországra került

Maga a miniszterelnök jelentette be, hogy sikerült visszaszerezni a Seuso-kincsek második hét darabját.Tovább


De mik is ezek a kincsek?

A  4. században egy gazdag római több nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüstedényt rejtett el Polgárdi környékén, valószínűleg  egy barbár katonai betörés miatt. 1975-ben  Sümegh József amatőr kincskereső találta meg ezeket a tárgyakat Kőszárhegyen, el is hencegett vele a környezetében. Ez lett a veszte, 1980-ban a pincéjében felakasztva találták meg, a hatóságok akkor még öngyilkosságként könyvelték el a történteket.
A Seuso-kincs 15 darabból áll (14 ezüsttárgy: edények, tálak, kancsók és egy szelence, továbbá az ezeket rejtő rézüst), de összességében valószínűleg 248 tárgyról lehet szó. Az ismert tárgyak összsúlya 65,5 kilogramm, anyaguk szokatlanul nagy tisztaságú ezüst. A lelet nevét tulajdonosáról kapta, akinek nevét egy majdnem 9 kilogrammos, 70 centiméter átmérőjű tál szélére köriratban felvésett vers örökítette meg.
Azt nem tudni, hogy ki vagy kik csempészték ki a kincseket az országból, de  1982-ben az angol Lord Northampton megvásárolta azokat egy kétes hírű bécsi műkincskereskedésben, libanoni eredetpapírokkal. Nyolc évvel később a  Seuso-kincsek feltűntek a New York-i Sotheby's árverésén. Az eredetpapírokról ekkor derült ki, hogy hamisak. 
Fotó: Bődey János / IndexDSC 1693
A magyar kormány 1991-ben bejelentette igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. 2000-ben a magyar rendőrség már biztos volt abban, hogy Sümegh József nem öngyilkos lett, hanem megölték, ezért emberölés miatt kezdtek el nyomozni, ez az eljárás jelenleg is tart. 
Az ezüstedények a lord birtokában maradtak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanná váltak. A brit tulajdonos 2006-ban bejelentette, hogy eladná a kincseket, amelyet nem nyilvános kiállításon be is mutattak.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ez ellen levélben tiltakozott, közölve, hogy a magyar jogszabályok értelmében a kincsek a magyar állam tulajdonát képezik, a magyar állam tulajdoni igényét továbbra is fenntartja, és ezzel kapcsolatban minden lehetséges jogi lépést megtesz, ezek után a kincset nem sikerült értékesíteni. De az állam sem tudta azokat visszaszerezni.
DSC 1694
Végül a második Orbán-kormány úgy döntött, kerül amibe kerül, de a kincseket visszaszerzi. Ennek persze volt előzménye. Baán Lászlót (a Szépművészeti Múzeum főigazgatója) egyik svájci ismerősén keresztül megkeresték meg a tulajdonosok, tehát nem a kormány kezdeményezett. És nem Northampton, hanem Peter Wilson, a kincsek egy része ugyanis a Wilson-család alapítványánál voltak. Baán elmondása szerint
a kormány tagjai közül is csak néhányan, egy szűk kör tudott a tárgyalásokról. 
Miután 2014-ben 15 millió euróért, vagyis  körülbelül négy és fél milliárd forintért visszavásárolta Magyarország a leletegyüttes hét darabját, kiderült: a visszavásárlás részletei titkosak, leghamarabb 2043-ban kerülhetnek nyilvánosságra az adatok. Ezt a kormány azzal indokolta akkor, hogy továbbra is folynak a tárgyalások a kincsek többi darabjainak visszaszerzéséről és ha kiderülnének a részletek, az rontaná az állam tárgyalási pozícióit. A most bejelentett darabokat már Northamptontól vásárolta meg az állam, összesen 28 millió euróért, nagyjából 8,6 milliárd forintért. 

De hogyan kerültek ki az országból?

A Seuso-kincsek története rengeteg titkot rejt. Nem csak azt nem tudni, kik ölték meg Sümeghet, hanem azt sem, hogyan vitték ki a kincseket az országból. Van olyan elmélet, miszerint a kommunista katonai titkosszolgálat vagy annak néhány munkatársa érintett lehet az ügyben. Ezt támasztja alá, hogy Czinege Lajos pártállami honvédelmi miniszter fia, Czinege József - saját bevallása szerint - a 80-as években segített néhány ezüsttárgyat Nyugatra csempészni az akkori magyar katonai titkosszolgálat egyik fedőcége közreműködésével. Ezt a teóriát erősíti, hogy Sümegh sorkatona volt, amikor megölték. 
Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Sümegh halála előtt a kincsek több darabját eladta, volt, amelyiket a budapesti Ecseri piacon. Ezeket továbbra is próbálja megtalálni az állam. A nyomravezetői díj 10 millió forint, ami azért is fura, mert ennél jóval többet érnek a darabok a feketepiacon.
DSC 1696
A kincsekről dokumentumfilmet készített Dézsy Zoltán. Ő később nyílt levélben nevezett meg egy fehérvári milliárdost, akinek szerinte köze lehet a kincsekhez, de a műkincsgyűjtő vállalkozó ezt kikérte magának. Dézsy egyébként a szerdai bejelentés után azt írta ki a Facebook oldalára, hogy "több mint egy éve folyt az alkudozás a Lorddal, az ár miatt volt szükség a nagy titkolózásra". Mint írta,
a most bemutatott tárgyakat már egy ideje visszaszereztük, de szükség volt háttérmunkára, vizsgálatokra.
Mindenesetre a Seuso-kincsek feltételezett megtalálási helyén új  régészeti feltárások indulhatnak.  A feltárásokat a témával 2011 óta foglalkozó Dénes József régész elméletére alapozzák. Dénes szerint a kincsek lelőhelyén még bőven akadhatnak tárgyak a föld alatt, mivel a teljes étkészlet, amelynek a Seuso-kincs is része, akár kétszáz darabból is állhat.   

gondola.hu - Sikerült visszaszerezni a Seuso-kincseket

 Sikerült visszaszerezni a Seuso-kincseket

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.
2017. július 12. 14:38




Orbán Viktor azt mondta: a kormány álláspontja, hogy a felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincseinknek, a "családi ezüstnek" Magyarországon van a helye.

A miniszterelnök a bejelentés után bemutatta a sajtónak a Parlament Vadásztermében kiállított kincseket.


Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta: 1990 óta minden magyar kormány törekedett arra, hogy visszaszerezze a kincseket, hol perben, hol egyezségben. Hozzátette: ez most két lépésben sikerült, hiszen 2014-ben tért haza az első hét darab, most pedig a második, művészettörténeti szempontból még értékesebb rész került Magyarországra. Ezzel a teljes ismert Seuso-kincs hazatért - hangsúlyozta.

Mint mondta, a kincsek visszaszerzése hosszú évek óta várt pillanat nemcsak a magyar emberek, hanem az egész világ részéről.

Felidézte: a Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, a 70-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. Mint mondta, a kincseket egyetlen napot láthatta a közönség 1990-ben, New Yorkban, egy aukción, ahol mai értéken 100 millió eurós kikiáltási áron akarták eladni. Sem ezelőtt, sem ezután nem láthatta ezt a felbecsülhetetlen értékű kincset sem világ, sem Magyarország - jegyezte meg.

Baán László újságíróknak elmondta: az elmúlt években sikerült megállapodni két ütemben két családi alapítvánnyal a kompenzációs díjról, ez az első esetben 15 millió euró, a második esetben 28 millió euró (mintegy 8,6 milliárd forint) volt. Ennek fejében átadták a kincseket és nem is vitatták Magyarország tulajdonjogát - fejtette ki, hozzátéve: a kincseket a becsült piaci ár harmadáért, negyedéért sikerült visszaszerezni.

Azt is hangsúlyozta: a kincsek hazatérése nemcsak Magyarország, hanem az egész világ számára rendkívüli jelentőségű, ugyanis végre bemutathatóvá válik. Ezt az eddigi birtokosok nem tették lehetővé, gyakorlatilag raktárak mélyén rejtegették azt - fejtette ki, jelezve azt is: több alternatíva van a kincsek végeleges elhelyezésére, arról a kormány fog dönteni.

Magyarország olyan ókori kinccsel gyarapodott, amelyet területén, Pannóniában kapott egy előkelő személyiség és ásott el minden valószínűség szerint egy barbár betöréskor, majd az közel 2000 éven keresztül a földben maradt - ismertette a történetet.

A főigazgató arra is kitért: azzal, hogy valamennyi kincs itt van, az anyagkutatások is jobban fognak előrehaladni. A lehetséges lelőhelyet már lokalizálták, azonban a szakembereknek még nincs egyértelmű állásfoglalásuk arról, hogy ott volt - mondta Baán László.

Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a most hazatért hét műtárgy az Achilleus és a Meleagros tál, az állatalakokkal díszített kancsó, az amphora, a Hippolytos-kancsó és a két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör.

A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség, naponta 12 és 18 óra között, augusztus végéig. Ezt követően országjárásra indulnak, végül a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülnek a műtárgyak.
Orbán Viktor miniszterelnök és Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója 2017. július 12-én Országház Vadásztermében. MTI Fotó: Illyés Tibor
MTI

2017. február 16., csütörtök

Háromezer éves temető segíthet megfejteni a filiszteusok származásának rejtélyét - Rejtélyek szigete

filiszteus-temeto01

A filiszteusok temetőjében több mint százhatvan csontvázra leltek, mellettük fegyverekre, ékszerekre, illatszeres üvegekre, amelyeket a halottakkal együtt temettek el az i. e. 11. és az i. e. 8. század között, ezen a helyen.
A régészek már harminc éve folytatnak ásatásokat Askelonban és környékén, ahol a Bibliából ismert Góliát törzse, az egykori filiszteusok egyik legfontosabb városa állt. A tudósok meglehetősen keveset tudnak eredetükről és szokásaikról, és remélik, hogy a frissen talált leletek révén legalábbis származásuk genetikai kérdései hamarosan megoldódnak.
Az ősi városfalakon kívül találták meg a temetőt, amely az eddig kiásottakon túl még további csontvázak ezreit rejtheti. A leletek alapján megállapíthatják a halállal kapcsolatos egykori szertartásaikat is. Ugyan elszórva már korábban is leltek cserepeket filiszteus sírokban, de a korábbi maradványok nem nyújtottak elég támpontot az archeológusoknak.
Az Askelonnál talált filiszteus temetőben gödröt ástak a halottaknak, és személyes tárgyakat is elhelyeztek velük, illetve olykor elhamvasztották és többkamrás sírokba helyezték vagy temették a földi maradványokat.
A filiszteus szokások eltérnek a korabeli kánaánita és zsidó hagyománytól, mert az utóbbiak barlangsírokba helyezték halottaikat, majd a test felbomlása után összeszedték a csontokat. A filiszteusok ezzel szemben a temetés után nem bolygatták többé a holtesteket, és ezek alapján egészen másféle kulturális felfogásuk lehetett a halálról és a túlvilágról.
filiszteus-temeto02
A filiszteus temetkezésről írt eddigi tanulmányok 99 százalékát újra kell fogalmazni, vagy el kell felejteni, most hogy megtaláltuk az első teljes, csakis filiszteus temetőt
– nyilatkozta Larry Stager professzor a Harvard egyetem tudósa, az ásatások társigazgatója. A szakemberek úgy vélik, hogy a filiszteusok nem valamely sémi népcsoport tagjai voltak, hanem az Égei-tengerről hajókon kerülhettek erre a vidékre, a mai Görögország vagy Törökország területéről indulhattak a korai vaskorban.
A temetőben talált nagy mennyiségű csontmaradvány várhatóan lehetővé teszi, hogy DNS-vizsgálatokkal pontosabban meghatározzák a háromezer éve élt filiszteusok eredetét, és kiderülhet pontosan merről jöttek, mely népcsoportokkal miféle rokonságban álltak.
Az ókori Askelon jelentős kikötőváros volt, amely a bronz és vaskorban nagyobbra nőhetett a szárazföld belsejében lévő településeknél, mert 10-12 ezer embert is el tudott tartani a tengeri kereskedelemből származó termékekből. A filiszteus kori Askelon az i. e. 11. századtól virágzott addig, amíg II. Nabú-kudurri-uszur újbabiloni uralkodó le nem rombolta az i. e. 604-ben. Az eddigi ásatások feltárták az egykori város számos épületét, tárgyi kultúráját, és a temető révén hamarosan többet fognak tudni az egykor ott élt emberekről is.

filiszteus-temeto03
A temető feltárását együtt jelentették be ünnepélyesen a jeruzsálemi Izrael Múzeum új kiállításával, amely az Askelonban eddig talált legérdekesebb leleteket mutatja be. A szakemberek az ősi városban huszonkét ásatási szintet különítettek el, amelyek hatezer év történelmét rejtik. Az új bemutatón látható lesz többek közt egy 3800 éves városkapu, arany és ezüstékszerek, valamint egy római kori márványlap keresztes kori és a Fámimida Kalifátus idejéből származó vésetekkel.
forrás: Múlt-kor, MTI