2014. december 22., hétfő

Az emberiség legnagyobb titka: a Kozmikus Terv |

Az emberiség legnagyobb titka: a Kozmikus Terv |

"Minden ember, aki életet ad egy másik embernek, aki segíti egy másik ember, állat vagy növény életét, aki baráti, emberi közösséget épít, aki ápolja a környezetét, aki érzéseivel, gondolataival hozzájárul a Természet felemelő szépségének kiteljesedéséhez, a maga módján részt vesz a Kozmikus Tervben, és tevékeny résztvevője a Világegyetem további épség felé fejlődésének, felépülésének.Az emberiség összetartozása nemcsak egy szívdobogtató, nélkülözhetetlen és emberi érzés. Az emberi összetartozás egyben törvényszerűség is, a Kozmikus Terv része."

2014. december 2., kedd

Civil Régészeti Alap - A Maykhan Uul csodái

 M Korkut Tor albumát.

Mongol területen került elő ez a különleges lelet. Nemzetközi expedíció keretein belül lett feltárva, a leletmentés és konzerválás Krym Altynbekov érdeme. A Maykhan Uul csodái a 2011-es év egyik legnagyobb régészeti szenzációjának számítanak.

M Korkut Tor 148 új képet töltött fel Mayhan Uul Kurganı című albumába — TC Emine Karaca Özcan társaságában.
lıyor. Göktürkler bu topraklarda binlerce değerli kültür mirası bırakmışlardı. Bunlardan biri de Mayhan Uul Kurganı’ydı.Kazakistan ve Moğolistan’ın 2011 yılında Prof. Kharcaubay Sartkojaulı’nın başkanlığında başlattığı ortak bir proje ile bu kurganda kazılar gerçekleştirildi.Mayhan Uul Kurganı Orta Moğolistan’da, başkent Ulan Bator’un 210 kilometre batısında, Bulgan eyaletinde, adını aldığı dağın, Mayhan Uul’un (Çadır Dağı’nın) eteğindedir. Ayrıca yine bu dağın eteklerinde, Mayhan Uul gibi yığma topraktan, kümbete benzer 12 kurgan bulunmaktadır; 7-10. yuzyıllar arasına tarihlenen bu anıtmezarların tumu Göktürklere özgü bir gelenek olarak bilinen hendeklerle çevrilidir. Mayhan Dağı’nın güney eteğinde uzanan Ulan Hirem (Kızıl Kale) bozkırında ise, kalesiyle bu bozkıra adını veren bir ortaçağ kentinin kalıntıları bulunmaktadır.Mayhan Uul Kurganı’nın 20 kilometre batısında da bir eski Türk yazıtı olan Ar Hanan yer alır. Bu coğrafyayı şekillendiren bir diğer özellik ise kurganların 5 kilometre kadar doğusunda, kuzeye doğru akan Tola Irmağı’dır. Eski Türk yazıtlarında Tola Irmağı’nın adı “to لاla diye yazılıdır ve eski Moğolcada da “to لا la” olarak geçer. Eski Türkçedeki anlamı gibi nehir kavislenerek yani menderesler yaparak ilerler. Mayhan Uul Kurganı Mayhan Uul Kurganı 34x36 metre çapında bir alanı kaplar ve yüksekliği 4 metreye ulaşır. Kurganı çevreleyen 110 metre 4 çapındaki hendeğin bugünkü derinliği 50 santimetre kadardır.Bir benzeri, 760 yılında “İl Etmiş Bilge Kağan” onuruna yapılan Mogoyn Şine Us Barıqın (Barıqın: anıt tapınak) yanındaki Orgot Dağı’nın tepesinde bulunan bu tür kurganların, şekilleri bozmayacak bir yöntemle kazılmaları gerekiyordu.Kazakistan adına Kharcaubay Sartkojaulı ve Jantekin Kharjaubayulı ile Moğolistan adına Ayudayn Ocir ve Lhagvasuren Erdeneboldlar’ın katıldığı proje ekibi, özellikle bozkır arkeolojisinde pek fazla bilinmeyen, sadece yığma topraktan tepe şeklinde yapılan bu tür kurganlar için yeni bir kazı stratejisi geliştirme ihtiyacı duydu. Gerek yükseltiyi tahrip etmeyen, gerekse geniş alanları kazmadan anıtmezara ulaşmaya yönelik bir strateji geliştirildi ve anıtmezarın yapımı sırasında giriş cıkışı sağlayan, dromos adını verdiğimiz koridor tespit edilerek kazılara bu koridordan başlandı.İlk olarak topoğrafik detaylara göre kurganın güney eteğindeki giriş koridorunun izi belirlendi ve onu tamamen dolduran toprak ve taş temizlendi. Uzunluğu 42 metreye ulaşan koridorun ilk 20 metresi yaklaşık 35 derecelik eğimle alçalıyordu.Düz ilerleyen son 22 metrede ise kenarların yıkılmasını engellemek için beş tane kemer yapılmıştı. Bu son bölümün inşası için önce aynı hizada 7,5 metre derinliğinde dört çukur açıldıktan sonra çukurların arasındaki toprak alttan tünel gibi delinerek birbirine bağlanmıştı. Bu sayede arada kalan kısımlar kemer şeklini almış ve kemerli bir koridor oluşmuştu. Anıtmezarı inşa edenler bu yöntem sayesinde hem hava ve ışık ihtiyaçlarını gideriyor, hem de kazılan toprakları buralardan çıkartıyorlardı. Koridorun bütün duvarları samanlı bir harçla sıvanıp üzerine ince toprakla son kat çekilmiş ve resimlerle bezenmişti. Duvarlarda, 99,2 metrelik bir bolumu kaplayan, kırmızı ve siyah boyalarla yapılmış 45 resim açığa çıkarıldı. Bunların en büyüğü, ürkütücü bir şekilde tasvir edilen ve boyu 7,5 metreyi bulan pars betimlemesiydi.Kemerleri süsleyen resimler arasında oryantal üslupta tapınaklar,koruyucu boğa ve nilüfer çiçeği dikkati çeken diğer betimleri oluşturuyordu.Koridorun eğimli kısmında iki pars,altı kırmızı bayrak ve sekiz farklı rütbe ve teçhizata sahip insan resimleri ile karşılaşıldı. Koridorun diğer yarısı da resimlerle kaplıydı. İlk çukurun bulunduğu yerde iki süvari ile koşumlu iki at; ikinci çukurda iki erkek betimi;üçüncüde yine iki erkek ve bir tazı ile dördüncüde dört erkek hizmetçi resmi bulundu. Oldukça net ve en ince detaya kadar özenle yapılan resimler niteliklerinin yanı sıra çok sayıda ve buyuk boyutlu olmalarıyla da Moğol bozkırında bir ilki temsil ediyordu. Töreni Anlatan Heykelcikler Dorduncu cukurun bulunduğu kesimde bizleri bir başka keşif bekliyordu.Mezar odasına ulaşan koridorun duvarına acılan iki odacık (niş) ahşap bir kapı ile ortulerek tunc bir kilitle de kilitlenmişti. Dış yuzu duğmelerle suslu,122х102 santimetre boyutlarındaki iki kanatlı kapının ardındaki bu odacıkların her birinde pişmiş topraktan 45 heykelcik bulundu. Kadın ve erkek betimlerinden oluşan, bazıları elinde bayrak tutan bir grup, yuvarlak bir donuşe sahip kenarlara paralel dizilmişlerdi. Odacığın ortasında ise at ustunde muzisyenler,zırhlı at, deve, tanımlanamayan bazı hayvan ve tazı heykelcikleri yer alıyordu.Olasılıkla gomu torenini canlandıran bu eserler Mayhan Uul Kurganı’nın bir başka gizemini ortaya koyuyordu Mezar Odası Kurganın ana bolumunu oluşturan mezar odasının girişine ulaştığımızda,mezarı soygunculardan ve mezar kapatılırken koridora doldurulan topraktan korumak icin orulmuş bir taş duvar ile karşılaştık.Duvarın yanı sıra girişte, koruyucu olarak bircok yırtıcı hayvanın karakteristik yanlarını kendinde toplayan iki mitolojik hayvan ile iki zırhlı insan heykeli yer alıyordu. Boyalarla renklendirilen bu pişmiş topraktan insan heykelcikleri,varlıkları kadar oldukça detaylı işlenmiş yüzleriyle dikkat çekiyordu.Heykellerin ardında, mezar odasının ahşaptan, kilitli kapısına ulaşıldı. Ne yazık ki çöken toprak kapıyı tahrip ettiği gibi mezar odasının zeminindeki tüm buluntuları örtmüş ve odayı 1,5 metre yüksekliğe kadar doldurmuştu. Odanın eni ve boyu 4 metre, yüksekliği ise 4,5 metreydi. Temizliği tamamlandıktan sonra odanın batı kenarında ahşap bir tabut, doğusunda ise ahşap eşyalar açığa çıkarıldı. Yamuk biçimde, iki kat tahtadan yapılan tabutun içinde, 80x35 santimetre boyutunda bir kutu vardı. Dört kat farklı bezle sarılan kutunun içinde altından yapılmış eşyalar ile karşılaşılırken,kutunun yanında duran bez torbanın içinde de 45 adet altından Bizans ve yerel üretim sikke bulundu. Göktürk geleneklerine göre yakılan ölünün külleri ise ahşap bir kutuya konulmuştu.Bulunan eşyalar arasında taç, altın bardak ve kemer plakalar olasılıkla gömü töreni için yapılmamış, mezar sahibinin yaşarken kullandığı eşyalardı. Koridorda olduğu gibi mezar odasının duvarları da büyük boy resimlerle kaplıydı. Yanında erkek ve kadın bulunan kutsal ağaç resmi beş ayrı yeri süslüyordu. Yüzleri hüzünlü olarak betimlenen insanlar arasındaki bir kadın figürü de elinde mendile benzer bez parçasıyla ağlar şekilde çizilmişti.Yazılı bir belgeye rastlanmayan mezarın gerek yapım şekli, gerekse açığa çıkarılan buluntular değerlendirildiğinde Göktürk yöneticilerinden birine ait olduğu anlaşılmaktadır. Tabuttan çıkan Bizans sikkelerine göre 7. yüzyılın ortalarında yapıldığı anlaşılan kurgan Göktürk yöneticilerine ait, bugüne kadar bulunan ilk mezar. Toplam 560 ahşap eşya, pişmiş topraktan heykelcikler, altın eşyalar, süslemeler ve duvar resimleri gibi çeşitli buluntular yine 7. yüzyılda bu bölgede yaşayan Türklerin yaşam tarzı,sanatı, mimarisi, gömü geleneği ve dünyaya bakışı hakkında eşsiz bilgilere ulaşmamızı sağladı. PROF. DR. SARTKOJAULİ KARCAUBAY, AVRASYA ÜNİVERSİTESİ TÜRKOLOJİ ENSTİTÜSÜ MÜDÜRÜ CANTEKİN KARCAUBAY, MİMAR SİNAN GÜZEL SANATLAR ÜNİVERSİTESİ TARiH BÖLÜMÜ’NDE DOKTORA ÖĞRENCİSİ ATLAS OCAK 2013




(29) Facebook


2014. szeptember 25., csütörtök

Ólevendula blogja: A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas tex...



A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda :



A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda 19.05

 http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=108649



Szegedről indulva, Budapesten át a francia tengerpartig, majd a honvágy hatására szinte meg sem állt Csíksomlyóig, hogy onnan Kőrösi Csoma Sándor síremlékének felújítása érdekében Delhibe vigye a sorsa. 3D-ben, azaz térben szőtt textilműveivel egyedülálló a világban. Kubinyi Anna szíve valahogy fokozatosan, napról-napra aranyozódik be a megélt események hatására.

2014. július 19., szombat

Határok nélkül - a kultúráról - 100. lapszámához érkezett az aradi Szövétnek című folyóirat.

Határok nélkül - a kultúráról
 http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2014-07-19

18:30
Határok nélkül - a kultúráról
Műsor a határon túliakról minden magyarul értő embernek, bárhol éljen is a Kárpát-medencében.

Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó
Határok nélkül a kultúráról
2014.07.19.
100. lapszámához érkezett az aradi Szövétnek című folyóirat. Pataki Lehel Zsolt 5.15
A Trianoni Szemle Elfelejtett magyarok című sorozatának külhoni szereplői Benkei 9.00
Az ürmösi néprajzi múzeum a helyi iskolában várja a látogatókat Erdei Edit Zsuzsanna 6.50
Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényét állították színpadra a Kosztolányi Dezső Színházban abból az alkalomból, hogy 95 éve oltotta ki felesége életét Csáth Géza szabadkai író Németh Ernő 6.55
Szerk.mv. B.I.

Határok nélkül - a kultúráról
18:30 - 19:00
Határok nélkül - a kultúrárólSzerkesztő-műsorvezető: Benkei IldikóHatárok nélkül a kultúráról2014.07.19.100. lapszámához érkezett az aradi Szövétnek című folyóirat. Pataki Lehel Zsolt 5.15A Trianoni Szemle Elfelejtett magyarok című sorozatának külhoni szereplői Benkei 9.00Az ürmösi néprajzi múzeum a helyi iskolában várja a látogatókat Erdei Edit Zsuzsanna 6.50Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című regényét állították színpadra a Kosztolányi Dezső Színházban abból az alkalomból, hogy 95 éve oltotta ki felesége életét Csáth Géza szabadkai író Németh Ernő 6.55Szerk.mv. B.I.

2014. július 1., kedd

Mégis... mi van a képen? :): szeptember 2011

Mégis... mi van a képen? :): szeptember 2011

Ízelítő  egy kiváló blogból:
"Miről is?
Hányszor ültél úgy templomban, hogy csak bámultad a festményeket, freskókat, és fogalmad sem volt, mit látsz? Hányszor sétáltál végig úgy kiállítótermen, hogy felfogtad aszépséget, de a tartalmat nem? Hányszor nézegettél úgy rajzos blogot, hogy nem is rémlett, kik vannak a képen és mit is csinálnak? Én sokszor. És ezután is sokszor fogok. Tudom. :) De mentsük ami menthető....! :) "


(...)


A kezében János evangéliumának egy részlete (Jn, 15,14): Vos amici mei estis: ti az én barátaim vagytok. * 
*Szintén bérmaanyai segítség. :-)





(...)

Szeptember 12-én Mária nevének ünnepe van, 15-én pedig Fájdalmas anya (Mater Dolorosa). Utóbbi is gyakran tárgya vallásos témájú alkotásoknak, melyeken Máriát fájdalmasan összekulcsolt kezekkel, egy, vagy hét tőrrel a szívében ábrázolják. "A te lelkedet majd tőr járja át." (Lk 2,35).

Végül egy csodálatos szobor fotója a flick-ről...

2014. május 31., szombat

Hangoskönyv, hangoskönyv letöltés, hangoskönyvek ingyen, hangoskönyv mp3 letöltés

Hangoskönyv, hangoskönyv letöltés, hangoskönyvek ingyen, hangoskönyv mp3 letöltés:



'via Blog this'

ingyenesek és legálisak, mp3 formátumban érhetők el.
Iskolásoknak letölthető a legtöbb kötelező olvasmány hangoskönyvként.

Hangoskönyv letöltés - hangoskonyv.net
Legújabb hangoskönyv letöltések
Az 1001 éjszaka meséi a legismertebb arab mesegyűjtemény, melynek eredete a középkorba nyúlik vissza, és az idős során különfé
Letölthető hangoskönyv meséink tovább bővülnek, mégpedig a A bujdosó macska című mesével.
A Szent Bibliát nem kell bemutatnunk senkinek, a világ egyik, ha nem a legismertebb könyve.
Verne kevésbé ismert, 1877-ben megjelent, kalandokban bővelkedő regénye a XIX.
Tamási Áron 1933-ban megjelent műve az Ábel-trilógia második kötete az Ábel a rengetegben után.
A regény Tamási Áron Ábel-trilógiájának harmadik kötete, amely az Ábel a rengetegben és az Ábel az országban ut&aac
Tamási Áron 1932-ben megjelent műve az Ábel-regénytrilógia első kötete, amelyben érzékletesen mutatja be a székely falvak világ&a
A Quo Vadis a lengyel író leghíresebb regénye, amely hamar világsikereket ért el.
Shakespeare legismertebb színműve, mely azóta is nagy hatással van az irodalomra és számtalan feldolgozást kapott.
Shakespeare egyik legismertebb tragédiája, melynek címszereplője Hamlet, a nemrég elhunyt Hamlet király fia.
Rimbaud műve egy sajátos önéletrajz, amiben saját lelki harcát mutatja be.
A francia író egyik legismertebb alkotása, mely a mai napig kötelező olvasmánya az iskolai tanulóknak.
Reményik műve azok számára íródott, akik látóként szeretnék megismerni egy nem látó ember életét és
Piszkos Fred ismert regényalakja Rejtőnek, aki több történetében is feltűnik, ebben a kötetben Fülig Jimmy néven.
Rejtő egyik legjobbnak és legmulatságosabbnak tartott légiós regénye, amiben minden rejtői elem a helyén van: humor, légiósok, erős karaktere

2014. május 18., vasárnap

Megtaláltuk az elveszett gonfákat az Ondava menti temetőkben | Magyar Patrióták Közössége

Megtaláltuk az elveszett gonfákat az Ondava menti temetőkben | Magyar Patrióták Közössége:



'via Blog this'



Megtaláltuk az elveszett gonfákat az Ondava menti temetőkben

Komoly néprajzi felfedezést eredményezett a Magyar Patrióták Közössége május első napjaiban megtartott felvidéki útja. Egyesületünk küldöttsége felkereste az Ondava menti magyarságot, elszórványosodó, kelet-szlovákiai magyar kistájunkat. Mivel sajnos több évtizede nem járt errefelé magyar néprajzkutató, nem lehetett tudni, hogy Vájlok Sándor tudósunk 1939-es dolgozatában említett archaikus temetői fejfákat, az ún. „gonfákat” sikerül-e még megtalálnunk. Ezt az archaikus temetkezési módot az Ondava menti református lakosság őrizte meg, az ilyen sírkerteket a köznyelvben többnyire „kopjafás temetőknek” nevezzük, a faragott fejfákat a magyarság ősi szimbolikájukkal együtt még Keletről hozta magával. Lükő Gábor kiváló néprajztudósunk szerint az Uraltól egészen Koreáig állítottak hasonló síremlékeket.
Gonfák 2
Az Ondava az Erdős-Kárpátokban, a lengyel határvidéken ered. Többen úgy tudják errefelé, a folyó neve Ond vezér emlékét őrzi. A mai szlovák-magyar határtól 15 km-re egyesül a Latorcával, összefolyásukból ered a Bodrog. Az Ondava alsó folyása mentén, a folyó jobb partján még négy községben élnek magyarok, a legutóbbi népszámlálás szerint már csak alig négyszázan. Ezek a falvak: Imreg (Brehov), Szürnyeg (Sirník), Garany (Hraň) és Hardicsa (Zemplínske Hradište). Ez a határtól csak alig harminc-negyven kilométerre található, Tőketerebes központú térség ma már a Kassa-környéki szórványvidék része.
A Patrióták tanulmányi útjának legnagyobb sikere, hogy mind a négy falu temetőjéből jelentős számban előkerültek az elveszettnek hitt gonfák. Érdekes, hogy valamennyi településen eltérő, sajátos faragású fejfákat készítettek. Az egyes helységekre jellemző változatok alakja, formája is különböző. További jelentős felfedezés, hogy a gonfák két olyan faluból is előkerültek, ahol már nem élnek magyarok. Kazsu (Kožuchov) és Magyarsas (Zemplínske Jastrabie) temetőiben két-három faragott fejfa még mindig áll, s ezek is sajátos faragásúak. A néprajztudomány hosszú ideig nem különítette el a különböző sírfákat egymástól, ezért a fából készült síremlékeket sokan együttesen kopjafaként ismerik. Az Ondava mentén élő reformátusok ezeket a sír fej felőli részénél helyeztek el. Fejfáik a „klasszikus” kopjafánál és a gombosfánál sokkal egyszerűbb díszítésűek, leginkább csak a sírhant felőli oldalukon, a felirat fölött találunk rajtuk vésett díszítést.
gonfa_003
A hardicsai temető részlete
Az Ondava mentén talált gonfák valószínűleg a magyar népi kultúrából ismert gombfákkal azonosak, és meglepő hasonlóságot mutatnak egyes háromszéki temetőkben Balassa István néprajztudósunk által gyűjtött és leírt síremlékekkel. A garanyi gonfa-típus például csaknem megegyezik a bölöni változattal, a szürnyegi pedig az egyik nagyajtai gombfához rokonítható. A szürnyegi forma Bölönben is előkerül. Mindez azért is érdekes, mert a garanyi és a hardicsai lakosság máig székely vagy szerémségi eredetűnek tartja magát (Géczi Lajos kutatásai szerint). Az Ondava menti fejfák a székelyföldiekhez képest kisebb méretűek és faragásuk is sokkal egyszerűbb.
 gonfa_001
Gonfák az imregi temetőben
Természetesen, távoli következtetéseket még korai levonni, ugyanis a fejfaállítás protestáns vidékeken egészen a 20. századig a magyarság általános temetkezési szokása volt. Kassa környékén sem csak az Ondava mentén, hanem a Szalánci-hegységben is állítottak faragott fejfákat, sőt Gömörből és a Bodrogközből is tudunk ilyenekről. Ezek tudományos igényű feldolgozása máig várat magára. A Magyar Patrióták Közössége erre a munkára nem vállalkozhat, ezért a nagy jelentőségű felfedezés publikálása és fényképes dokumentálása mellett levélben fordulunk a Magyar Tudományos Akadémiához annak érdekében, hogy a négy faluban fellelhető még közel száz gonfa tanulmányozására küldjenek sürgősen néprajztudományos kutatócsoportot. Az értékes felfedezés további kutatásától azt várjuk, hogy a térség autentikus magyar jellege bebizonyosodjon, székely kapcsolatairól pedig többet megtudjunk. Elvárjuk, hogy az MTA érdemben foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mivel ezt az intézményt ehhez hasonló célokra hívta életre Széchenyi István.
gonfa_002
Temetők (balra: Szürnyeg, jobbra: Garany)
Korábbi dolgozatok, jelentések azt állították, hogy a most megtalált archaikus síremlékek a 80-as évekre teljesen eltűntek. A valóság azonban, hogy a 80-as évektől „csupán” elhalt a gonfaállítás hagyománya, de ez nem jelenti azt, hogy még ne találnánk a környék protestáns temetőiben több-kevesebb népi fejfát. Maga a szokás és ősi motívumkincsének jelenléte, formavilága a bizonyíték arra, hogy ez a vidék eredendően magyar volt, még ha elszlovákosodása már több mint egy évszázada is tart.
Az eltűntnek hitt gonfák, az ősi magyar temetkezési mód újra-felfedezése a Magyar Patrióták Közössége 2014. május 1-4. között megtartott értékfelmérő kerékpáros kirándulásának legnagyobb eredménye. 
Látogatásunk célja eredetileg is az volt, hogy a települések történelmi-nemzeti emlékeit, műemlékeit felkeressük és dokumentáljuk, és az „otthonokba szorult anyanyelv” állapotát felmérjük. Méltatlannak tartjuk, hogy ez a négy falu „lekerült” a magyar térképekről. Az Ondava mente fontos végvárunk, identitásáért küzdő magyar lakossága, elfogyó református gyülekezetei pedig több figyelmet érdemelnének.
2014. május 7.
© Magyar Patrióták Közössége - Az írás a forrás megjelölésével, változtatás nélkül szabadon felhasználható!
Az Ondava völgyében tett látogatásunkról készített fényképes beszámolónkat hamarosan honlapunkon olvashatják.

2014. május 3., szombat

HUNHIR.INFO - természetesen magyar hírportál

Kérdőjelek II. János Pál szentté avatása kapcsán

2014. április 27. 17:30
ifj.Tompó László - Hunhír.info



'via Blog this'



I. János Pál ma történt szentté avatása kapcsán kérdőjelek vetődnek fel, ugyanis egyesek, nem is kevesen, nehezményezik, mennyire elhanyagolta a Trianonban elrabolt területeinken élő véreink magyar papokkal való ellátását. Mások viszont egyéb, de nem kevésbé fontos okok miatt tesznek fel kérdőjeleket.
Egyre többen kérdezik ugyanis, hol vannak már vén kontinensünk azon korai, amikor még valóban minden igaz keresztény által tisztelteket avatott szentekké a mindenkori szentatya, Krisztus földi helytartója? Amint a mindmáig időtálló, Bangha Béla jezsuita által szerkesztett, 1931 és 1934 között megjelent Katolikus Lexikonban Bőthy Lajos egri teológiai tanár írta, a szentté avatás a pápának az az ünnepélyes, csalatkozhatatlan kijelentése, amellyel valakiről megállapítja, hogy a megdicsőültek között van, s tiszteletét az Egyház számára előírja. Olyanokról, akikből életükkel, tanításukkal mind az öt világrészen Krisztus katonái váltak.

A III. Sándor pontifikátusáig (1159-1181) a hit hősei püspököknek, onnantól a Szentatyának fenntartott jegyzékbe vétele (kanonizációja) valóban minden igaz keresztény óhaját kifejezte. Olyanok lettek szentek, akik szüzekként, vértanúkként vagy egyházdoktorokként, netán világi uralkodókként kiérdemelték a hit hőse (defensor fidei) címet, egészen XII. Piuszregnálásig (1939-1958). Aki múlt századunk egyik legnagyobb elméjét, X. Piuszt méltán avatta szentté. Azt a Szent Péter-utódot, aki már a század elején könyörtelenül szembeszállt a korunkat oly jellemző teológiai és etikai relativizmussal, a modernista világnézettel.

Mert nézzünk csak szét szerte a mai világban! Az olyan fogalmak, mint a rend, becsület,
erkölcs, hazaszeretet, csaknem teljesen kiveszőfélben vannak. Hát még a vallásosság! Amikor is hovatovább az egykor oly keresztény Európában több mecset épül évente, mint egykor valaha összesen. Amikor ráadásul az eleink fogalmaiban Roma aeternaként, örök Rómaként élő apostolfejedelmi székhelyen XII. Piusz pápa óta olyanok ülnek, akik egyáltalán nem lépnek fel határozottan a hitellenes életszemléletből következő deviáns magatartásformák elterjedése ellen, sőt lassan létezésüket majdhogynem maguktól értetődőnek tartják.

Arról, hogy e téren közülük a jelenlegi napról napra hány téglát bont le a kereszténység várából, vaskos tanulmányban sem számolhatnánk be eléggé lelkiismeretes pontossággal. De ezzel nincs egyedül. Ugyanis elmondható ez elődei közül különösen is éppen II. János Pálról. Aki működése alatt (1978-2005) mindent tőle telhetőt elkövetett, hogy elvizenyősítse atyái hitét. A II. Vatikáni Zsinat (1961-1965) Marcel Lefebvre francia érsek és papi közössége által megannyiszor teljes joggal kárhoztatott, a teológiai és etikai relativizmussal, a modernista világnézettel kiegyező szemléletét II. János Pál ugyanis magáénak vallotta.

Mindennek jobb megérése érdekében idézzünk a Lefebvre érsek által alapított Szent X. Piusz Papi testvériség egyik képviselője, Franz Schmidberger atya egyik, még 1989-ben a németországi Mainzban az Actio spes unica mozgalom meghívására A II. Vatikáni Zsinat időzített bombái címmel megtartott előadásából! Ebben elmondta, hogy e zsinaton a nem keresztény vallásokról szóló dekrétum (Nostra aetate) minő képtelenségeket tett magáévá, például a zsidósággal kapcsolatos passzusaiban, melyekből kiderül, mennyire hamis a zsidóság és a kereszténység közötti antagonisztikus ellentét relatívvá tétele.

Az egész Ószövetséget Isten a Messiás előkészítésére rendelte. Különleges módon kiválasztott egy népet a többi közül, és megajándékozta kinyilatkoztatásával, törvényével és ígéretével, amely szerint belőle fog támadni az eljövendő Megváltó. És amikor ez a Megváltó fellépett, tulajdon népe vetette el. Tulajdonába jőve, de övéi őt be nem fogadák. (Jn 1, 11.) Krisztus kereszthalálával meghasadt a templom függönye, az Ószövetség eltöröltetett, és a Megváltó átdöfött oldalából megszületett a minden népet, kultúrát, fajt és szociális különbséget felölelő Egyház, a katolikus. - fogalmazott Schmidberger atya.

És levonta a következtetést: Ezáltal azonban napjaink zsidói nemcsak hogy nem idősebb testvéreink a hitben, mint ahogy azt a pápa 1986-os római zsinagóga-látogatásán kijelentette, hanem inkább bűnrészesek az istengyilkosságban mindaddig, amíg Krisztus istenségének megvallása és a keresztség által el nem határolják magukat őseik bűnétől. Ezzel szemben a II: Vatikáni zsinat azt állítja, hogy Krisztus szenvedésének eseményeit nem lehet sem minden akkor élt zsidónak megkülönböztetés nélkül, sem pedig a mai zsidóknak rovására írni. Majd felteszi a kérdést, e zsinati tézisek miképpen egyeztethetők össze a katolicizmussal?

Aligha, ugyebár. Mint ahogyan fogalmazott, szomorúan látjuk, hogy a pápa egy zsidó zsinagógába megy. Szomorúan látjuk, hogy II. János Pál pápa a különböző világvallásokat Assisibe hívja közös imára a békéért. Melyik istenhez fognak egyáltalán imádkozni? A hinduizmus és a buddhizmus istenségeihez, akiknek nincsenek is személyes isteneik, akiknek istenségei magával a teremtéssel azonosak? Vagy Allahhoz, aki éles ellentétben áll az élő Szentháromsággal?A mi Istenünk, kedves barátaim, a megfeszített és feltámadt Jézus, a háromszemélyű Isten. Nem ismerünk semmilyen más istent. Bizony nem!

Mert II. János Pál úgyszólván mindenkit a keblére ölelt, de legkevésbé azokat, akik keresztény hitükhöz csorbítatlanul hűek kívántak maradni. Akik nem kértek a különféle vallások keveredéséből, az úgynevezett ökumenizmusból. Akik nem akartak frigyet sem a judaizmussal, sem az iszlámmal, sem a protestantizmussal. Akik, lett légyen bármennyire is kétségbeejtő a keresztény világ saját önfeladásosságából következő jelene, a kard és kereszt egységét hirdetik. Akik, Schmidberger páter akkori szavait idézve, tudják, hol az igazi béke:

Ott, ahol Urunk Jézus Krisztus trónol, ahol Ő kormányoz, ahol a lelkeket mennyországává tette, ahol a családok, az iskolák, a kórházak, a munkahelyek, a bíróságok, a parlamentek Őt barátként és a ház uraként meghívták és befogadták, ott uralkodik Krisztus békéje Krisztus országában, pax Christi in regno Christi. Máshol hiába keressük a békét. Az Istennel való kiengesztelődés békéjén kívül ma is érvényes, talán még inkább, mint valaha, Jeremiás próféta szava: így szólnak: Békesség, békesség! Holott nincsen békesség! (Jer 6,14). Ilyetén aligha lehet viszont már kérdés, miért merülnek fel kérdőjelek teológiai és világnézeti vonatkozásokban is II. János Pál szentté avatása kapcsán?

De szép is lenne, ha megérhetnénk már végre-valahára, hogy inkább olyanokat avatnak szentekké, pláne a pápák közül, mint aminő volt például a mai világ elkorcsosulását előre megjövendölő, ellene mindvégig küzdő XIII. Leó, XI. és XII. Piusz. Vagy ha már rólunk, magyarokról van szó, egy Prohászka Ottokárt, Bangha Bélát, Tóth Tihamért, Uzdóczy-Zadravecz Istvánt, Mindszenty Józsefet vagy Márton Áront.