Minden, ami Wass Albert

Rating:	★★★★★
Category:	Books
Genre:	History
Author:	http://wassalbert.eu/

Wass Albert





http://www.wassalbert.linkpark.hu/

http://wassalbert.eu/

Búcsú Balogh Mártontól

Szőke István Atilla:
Ott feszít mellette

Balogh Márton kunkapitány,
népdalénekes emlékére

elment a kapitány
a csillagokhoz fel
ott vártak reája
most nékik énekel

nótás álmú magyar
hallom éneked
megőrizzük hidd el
szép emlékedet

az ég áldjon pajtás
dalolj csak tovább
hangod nélkül szürkébb
az egész világ

elment a kapitány
a Jóistenhez el
ott feszít mellette
s néki énekel

Nyírő Józsefről, Tamási Áronról - Wass Albert

Összeállította : Mészáros Sunyó - Köszönet illeti érte.

Nyírő József

1889. július 18-án Székelyzsomboron született Nyírő József író. Rá emlékezve idézek Wass Albert idevágó dolgozatából "Egy este hármasban ültünk volt annál az asztalnál. Ezerkilencszázharmincnyolcat írtak a kalendáriumkészítők. Tamási Áron, Nyírő József és jómagam. Ők ...ketten vitték a szót, én végeztem a hallgatást. Súlyos nagy politikai vita nehezkedett kettőjük közé: a nacionalizmus és a humanizmus néztek egymással farkasszemet a kávéházi márványasztal fölött. Nyírő József azt hirdette nagy szóval, hogy a székelység jövendőjét hordozó székely író elsősorban székely kell legyen s csak azután ember. Tamási Áron úgy látta célszerűnek, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha a székely sorsot beállítja az ember az egyetemes emberiség élvonalába, tehát először ember s csak azután székely. Kemény nagy birkózás volt ez kettejük között s igazi székelyes birkózás. „Csakazértis székely!" dörrent föl Nyírő Jóska s nagy csontos öklével az asztalra csapott. Olyan csönd lett a kávéházban, hogy még a pincér kezében is megállt a tálca. „Csakazértis ember!" felelte Áron s nagy széles tenyere az asztalra csapott. Aztán csak nézték egymást. „Székely!" mordult egyet Nyírő József ötperces hallgatás után. "Ember!" adta vissza Tamási Áron a szót tíz perccel később. Aztán félóra is eltelt, csak ültünk ott és senki se beszélt. Megittunk egy-egy konyakot. Majd sok idő múltával Nyírő lassan és tempósan benyúlt a zsebébe, elővett onnan egy nagy gyöngyháznyeles bicskát, gondosan megnézte, kinyitotta, megpöckölte ujjával a pengéjét s keményen letette maga elé az asztalra, hogy csak úgy koccant. „Székely!" mordult föl haragosan. Áron nézte a nagy csúnya bicskát egy darabig, aztán ő is belenyúlt a zsebébe s előkotort onnan egy nagy csorba békanyúzót. „Ember!" felelte keményen s odarakta ő is a nagy csúnya hasnyitogató szerszámot maga elé az asztalra. Aztán még ültünk ott körülbelül egy jó órát. Kós Károly bejött, megnézte a bicskákat, megrendelte a maga kávéját, megitta, mondott néhány szót s elment. Mások is jöttek, beszéltek erről-arról s elmentek megint. S a két székely pedig ott ült még mindég, szemben egymással és hallgatott. Hirtelen Nyírőné jelent meg az ajtóban. Odajött az asztalhoz, szelíden ránk mosolygott s ura vállára tette a kezét. „Megfeledkezett a színházról?" kérdezte. Nyírő Jóska megrándult, mintha álomból ébresztették volna föl. „Dehogyis kicsi lelkem" felelte vidáman a feleségének, „csak belemelegedtünk a beszédbe s elmúlt az idő nagysebesen. Megyünk hát, hogyne mennénk". S már föl is állott nagy igyekezettel. Áron fölnézett reá az asztal mellől. „Azért harag nincsen?" félig kérdezte, félig mondta, mint egy megállapítást. Nyírő feléje fordult s ránevezetett. „Miért lenne? Sze’ még itt vannak a rományok, észbe tartsuk, Áron". Azzal már ment is, egyenesen mint a szálfa, kis rózsabokor-felesége mellett. Már kívül voltak az ajtón, amikor Áron felsóhajtott mellettem. „Micsoda ember", mondta bámulattal a hangjában, „kár, hogy fejjel rohan neki mindennek s az eszit nem használja".

Készítette:Sunyo Mészáros

Fényképek:1

Nádasdy Történelmi Fesztivál Sárváron

A három részre szakadt török kori Magyarországot eleveníti fel a Nádasdy Történelmi Fesztivál, amelyet

július 16-17-18-án rendeznek meg Sárváron.

Az első nap programjai a Magyar Királyság mindennapjait idézik fel játékos és látványos formában, mesemondókkal, vásári mutatványosokkal, kézművesekkel és végvári vitézekkel, de a forgatagban természetesen megtaláljuk az országban már egyre erősödő jelenlétű oszmán csapatokat is — ismertette közleményében Takács Viktor, a Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület elnöke, a fesztivál főszervezője.

A második nap, a Magyar Virtus Napja látványos felvonulással kezdődik, melyen több mint kétszáz korhű viseletű és fegyverzetű hagyományőrző vesz részt. A fesztiválprogram gerincét képező török kori hagyományőrzés, illetve a Vivát Huszár kísérőrendezvény szerepel a folytatásban: a 16. századi török és magyar csapatok látványos csatája, valamint a szabadságharc és kiegyezés korát megjelenítő ügyességi lovasverseny a Nádasdy-vár parkjában ingyenesen látogatható. Eközben a külső várban kézművesvásár, a magyar és török csapatok hagyományos tábora és a Villa Maecenae várja a látogatókat, a belső vár udvarán felállított nagyszínpadon pedig egymást váltják a különböző autentikus előadások, koncertek és gyermekprogramok.

A harmadik tematikus napon a török hódoltság mindennapjainak forgatagában találja magát a fesztiválozó közönség, a Nádasdy-vár és Sárvár mezőváros utcáit fosztogató oszmán csapatok járják. A délelőtti órákra beszedik az adót, amit a „porta” rótt ki a hódoltság népére: a rablott marhák, jószágok és a janicsárnak szánt gyermekek csak Nádasdy Ferenctől remélhetik szabadulásukat. A fekete bég csapatai a délelőtti ostromjáték során megkísérlik feltartóztatni a túlerőben lévő oszmán csapatot. Az oszmán uralom kellemesebb oldalából ad ízelítőt a hatvan hastáncos, a történelmi rendezvénysorozat kísérőrendezvényeként megrendezésre kerülő Orient Mirage Hastáncfesztivál keretében.

honlap:
email: info [kukac] nadasdyfesztival.hu
twitter:

Báró Nádasdy Ferenc (1555–1604) magyar főnemes, hadvezér, Vas vármegye főispánja, a fekete bég “sereget tartott a maga zsoldján, amely sűrűn csapott át a török végekre fejeket szedni. A száguldozásokat Nádasdy uram maga vezette, és ahol a hadizászlóit meghordozta, ott ámulatot keltett a mindent mérő vitézségével, és rémületet a kegyetlenségével. És bár a mezei munka (portyázás) volt az úri kedvtelése, ezért sok más mesterségben is jeleskedett. Szerette a lantosokat és a képírókat, csuda tulipánokat és óriás barackokat növesztett kertjében, idegen nyelveket tanult, külhoni tudósokkal levelezgetett, aranyon vásárolta a szép könyveket, és Sárváron könyvsajtót tartott. Az urasága dúsabb volt a bécsi királyénál” — írta Herczeg Ferenc Nádasdyról.

Tallózó a Nagy Magyarország oldaláról:

• Nagy Magyarország hírek
• A Székely Hadosztály – Postáztuk az idei második számot
• Politizáló katonatisztek a Horthy-korszakban
• Elfogyott „A szlovákok története” – a Nagy Magyarország egyedülálló sikere

• Nagy Magyarország cikkek

• Fővezérből kormányzó
• Honnan származik a szlovák kettőskeresztes címer?
• A legfelsőbb bíráskodás kialakulása

forrás: nadasdyfesztival.hu
2010. július 7. 09:50
Történelemportál » Hagyomány