Előszó a regélő rejtélyes rovásábrákhoz
A 17. és 18. sz. idején tudósok hada lepte el Egyiptomot, Perzsiát és a
távoli Ázsia területeit. Hírül vették, hogy a föld és a sziklák a régmúltra
vonatkozó írások és tárgyi értékek sokaságát rejti.
A kutatások művelése közben Paul Émile Botta, francia származású tudós,
ez ideig ismeretlen tárgyi emléket ásott ki.
Az azon szereplő írás három nyelven íródott:
– ó-perzsa,
– arámi és
– babiloni.
Ezen írások megfejtésén több kutató dolgozott, köztük a francia származású
Oppert, aki szerint az írás sumer. (1869)
Bobula Ida és az ő nyomán Badiny Jós Ferenc szerint az akkád értelmezés
hibás. Helyesen: Mah-Gar a szó olvasata, és jelentése a tudás népe.
Torma Zsófia régész az erdélyi Tordoson több ezer darabos cserépből álló
leletet talált, amelyeknek rajzolatán kb. 4 500-5 000 évesnek ítélt összerovásos
rajzolatok voltak.
A tatárlakai korong
A helyben talált tárgyakat kb. 6 500-7 300 évesre becsülik. (megtalálójuk
a román származású N. Vlassa nevezetű régész, aki ásatásokat végzett Erdélyben)
A történészek hosszú ideig úgy vélték, hogy kereskedők által került Erdélybe,
azonban kiderült, hogy a korongot helyi agyagból készítették.
Az eddigi megfejtések képjel-írással szólaltatták meg a jeleket.
Koricsánszky Atilla „A napút ábécéje” című munkájában megállapította,
hogy a korongon lévő feliratok csak magyar nyelven lesznek megfejthetők.
Nos, ennek is eljött az ideje, mert Varga Ferenc a rovásjelek oldaláról kö-
zelítette meg az égi üzenetet, mégpedig sikerrel.
A négy rész megfejtése (régies kiejtéssel):
I. Izenyi (ü),
II. az én édes Istenem (Egy):
III. épesen kelj, nyugodjál;
IIII. egy-ed-gy, nye nyíly(ly)!
A kör és a korongot négy részre osztó kereszt az Élyed kifejezést adja.
1
A campagnai baltatok
Korát megközelítőleg 3 000 évre becsülik. Az angol származású Lubock
régész szerint (1865) a Kárpát-medencében készült bronzöntvény.
A bronzöntvényen található jelek mindegyike összerovás (ennek különösen az
a jelentősége, hogy Európában ekkor még nem ismerték az írást)
Többen megfejtették, így pl.
Debreczeny Miklós szerint: „Segít is, üt is, ró is. ”
Pataki László szerint: „Ékesít és üt és ró is. ”
Varga Csaba szerint: „Sebesít is, üt is, ró is. ”
Varga Ferenc szerint: „Segítse, intse szó, és…”
A hármashalom a kereszttel
Barát Tibor és Varga Ferenc megoldása alapján az ábra jelentése:
„Egyessége egység ― egysége egyesség. ”
A csontfuvola
Országunkban Koricsánszky Atilla s Varga Csaba ismertette Josef Kleibl:
Ádám előtt c. könyve alapján. A fuvola rénszarvas agancsból készült s rovátkákkal
(rovással írt) díszített. (a régebbi kőkorszakból való, kb. 10 000 éves)
Megállapíthatjuk, hogy a tatárlakai korong és a csontfuvola között kb. 3
ezer év telt el.
Megjegyzem, hogy minél távolabbi a kor, annál nagyobb a szakadék a korokat
elválasztó nyelvek között.
A felirat jelentése – véleményem szerint: Tisztes és idesde(de)bb.
A dálnoki templom
Dálnok kisközség Háromszék vármegyének kézdi járásában.
Már 1332 -ben létezett, itt született Dózsa György az Ulászló alatti parasztlázadás
vezére és Dálnoki Mihály, a kolozsvári híres lektor.
Záhonyi András észrevette, hogy a templom (1526 -ban épült) feliratának
kiegészítése is van (nagyon elmosódott, csak közelről látható).
Így a felirat korábbi magyarázatát ezzel az észrevétellel egészítettem ki:
A régi ígérgetés – a jászoké (a dálnoki) – , ami itt kész.
2
A hódmezővásárhelyi Kenyereér-dűlőn lelt gyűrű
Vastagsága: 1 mm, átmérője 2,1 cm. Senyei József kútásás közben lelte
egy kis edényen a 14. századi, ún. elekron (arany –ezüst ötvözet) gyűrűt.
Csalány Dezső megfejtése szerint: „Idis, nemes kisesek, adjik Isten.”
Varga Csaba szerint: „Édes, nemes, jó kis uram, Gyóni Rüasz. ”
Az én olvasatom: Ides, nemes, kenéses (felkent) ékesünk (az) Isten.
A felsőszemerédi római katolikus templom
1987 -ben a tetőszerkezet javításánál Szabó Lajos, helybéli lakos, felfedezte,
hogy a templomtető szentély feletti csúcsán a fára erősített fém kereszten
bevésett jelek vannak. Az utána lévő 1482 -es évszám az építésre utal.
Erre Tipary László néprajzkutató figyelmét felhívta, aki szerint a jelentés:
„Szentséges hely, szerény, dicsér e felírás. ”
Mai nyelvünkön: szerény, szent hely (a templom), amelyet a felirat dicsér.
A jeleket tanulmányozva a megfejtésem:
Ékes (az) erélyed és eszes, szent, élj édes!
A battonyai avar kori gyűrű
Battonyán Mag István házának telkén lelték 1910 -ben. Egy lovas tömegsírból
került elő.
A 8. századból származó gyűrű átmérője: 2,4 cm, súlya : 6,9 gr.
Anyaga feltehetően aranyötvözet.
Csalány Dezső egy türk-magyar vegyes nyelvű szöveget olvasott ki belőle:
„Dénes bég pán es keberi” , vagyis Dénes bég a kéb nép ura.
Vizsgálatom alapján a teljes magyar nyelvű szöveg:
Inti ész, inti a tőr Dénes bánt: ő az idő.
3
A vargyasi keresztelőmedence.
A Vargyas falu templomában található keresztelőmedence vagy szenteltvíztartónak
használt kövön van egy13-14. századi felirat.
A rajta lévő írás korábbi megfejtése: „Mihály J. irtán (e) követ.”
A J. rövidítés egy keresztnév kezdőbetűje.
Az általam jónak tartott olvasat:
Ím e hely a szent Istennek avat.
A rugonfalvi református templom.
A templomfelirat átfordítás utáni magyarázata:
Eseng (az), 'ki imígy(en) írta.
A homoródkarácsonfalvi unitárius templom
Ez a település Udvarhely megyében található. A templom tornyának má-
sodik emeletén egy domborodó szemöldökkőre vésett rovásfeliratot fedeztek
fel. A templomot a 13-14. század fordulója körül építették, a torony a
század végén: 1495 -ben készült el.
Csallány Dezső megfejtési kísérlete alapján a szöveg:
„Homoródkarácsonfalvaiak mind ők, hun-székely írások.”
A kőre rótt jelek – szerintem – az alábbi kijelentést tartalmazzák:
Nem hun-magyar, hun-székely szavak.
A sepsikilyéni unitárius templom
A feliratot az egyik külső falfestmény alsó szélébe karcolták. (kb. 15. sz.)
Ennek jelentése: Benedeké e kereszt.
4
A Homokmégy-halmi rovásfelirat
A felirat a magyarság Árpád vezetésével történő hazajövetele idejéből
származik.
Jelentése: (Az) én édes úrnőm tündér.
A kibédi lőportartó
A lőportartón rögzített szaru-jelek olvasata: Szenteli vagy szentelj.
A balatonboglári zablapálca
Az írás egy csontból való zablapálcán található, amelynek kora a 4. és a
9. század közé tehető.
Abban az időben lovas nemzetek lakták a területet és ők hagyták ránk ezt
a tárgyat.
A rovásemlék értelmezése: (A) negyvenet megélted.
Kispest, 2008. álom havában
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése