Forrás: Tóth Gyula
Szkítiától Maghrebig
Kunágota titka
https://maghreb.blog.hu/2019/02/02/kunagota_421?fbclid=IwAR1NGZf8ZirK7LUAKXPfH3XBr2w_2elqlayzQBR7aBx61Um90670ly4mTgo
2018 januárjának legelső
napján egy érdekes üzenetet találtam elektronikus postaládámban.
Az üzenet írója egy bizonyos Éva volt, aki levelével a Gutkeled
nemzetségről írt gondolataimhoz szeretett volna egy újabb
adalékot szolgáltatni. Ahogy azonban az ilyenkor lenni szokott, ez
a rövid, néhány soros üzenet tartalmazott egy szinte csak
mellékesen, zárójelben odavetett szót, egy nevet, ami később
gondolatok és új felismerések egész lavináját indította el
bennem, és hatalmas megerősítését jelentette mindannak, amit a
keresztény Európa hun kezdeteiről a korábbi fejezetekben
feltártunk. Ez a név nem más volt, mint egyik településünk
neve: Kunágota.„Tisztelt Tóth Gyula!
Köszönjük értékes gondolatait! Tennék egy kis mozaikot talán a témához. Békés megyében Dombegyháza környékén számos Atilla-mondát gyűjtöttek. A település mellett találtak egy Szt. Kingednek tulajdonított kolostort, ill. csak nyomait. A művészettörténészek tudtommal a mai napig nem tudják ki volt a XI. sz-i Kinged. Erről a neten is található némi anyag. A napokban hallottam (erről anyagom nincs), hogy a környéken találtak kb. száz éve 1,5 kg skót aranypénzt. (Közeli település Kunágota)
Tisztelettel, Éva”
Akik olvasták a Gutkeled
nemzetség eredetéről írt tanulmányomat azok talán még
emlékeznek, hogy nyomozásunkat a Nyáry Krisztina naplójában
megörökített családi hagyomány alapján kezdtük meg. Ez a
nyomozás hamarosan megdöbbentő eredményre vezetett, amely a
nemzetség eredetét teljesen új megvilágításba helyezte. A
Gutkeledeket végül Vasbordájú Edmund angolszász király
Magyarországra menekült fiaihoz, és rajtuk keresztül Attila
idősebbik fiához, Aladárhoz vezettük vissza. Nyáry Krisztina
naplójában a következőképp olvastuk a történetet:
„Volt egy Edmundus nevő angliai király, Eduardus angliai királynak unokája, öregebbik Edmundusnak penig a fia, ki az is angliai király volt. Az megírt Edmundusnak halála történvén circa annum dni 998, maradott két fia: Edmundus és Eduardus, ezen két királyfiak egy Canutus nevő Anglia napnyugoti részének királyátúl kiűzettetvén Angliábúl, jöttek Pannóniában, azaz Magyarországban Henric császár és Szent István magyarországi király ideiben. Ezen ifjabbik Edmundusnak fia volt Ottó, amely elsőben adta Szent István szolgálatjára magát...”
Ez a Nyáry Krisztina idején még
elevenen élő családi emlékezet tehát azt az Ottót nevezte meg a
Gutkeled nemzetség ősének, aki Vasbordájú Edmund angol király
unokája volt, és aki - amint olvastuk: "elsőben adta Szent
István szolgálatjára magát". Ahogy arra a korábbi
fejezetekben is utaltam, a dán hódítás elől Magyarországra
menekült angolszász királyfiak életének és későbbi sorsának
gazdag irodalma van. Tudjuk, hogy Száműzött Eduárd később
feleségül vette István király lányát, Ágotát, majd Hitvalló
Eduárd hívására feleségével és három gyermekével megkísérelt
visszatérni Angliába. Lánya, Margit a skótok legendás királynéja
lett és Skóciai Szent Margit néven vonult be a történelembe.
Száműzött Eduárd testvéréről, Edmundról azonban már jóval
kevesebbet tudunk. Fiáról, Ottóról pedig szinte semmit. Az
egyetlen forrás, amely említést tesz róla Nyáry Krisztina
naplója.
Mivel semmi arra utaló
információ nem áll rendelkezésünkre, hogy Edmund vagy fia Ottó
valaha is megkíséreltek volna visszatérni Angliába, könnyen
feltételezhető, hogy mindketten Magyarországon élték le az
életüket, itt haltak meg és itt is temették el őket. Annál is
inkább, mivel Ottóról úgy olvastuk, hogy Szent István királyunk
szolgálatjára adta magát. Ezen a ponton kezdenek tehát érdekesé
válni a Dombegyháza környékén gyűjtött Attila-mondák, az
állítólag ott talált skót aranypénzek, és a Szent Kingednek
tulajdonított kolostor. Na de ki volt az a Szent Kinged?
A Dombegyház története című
Zsóri József által 2009-ben összeállított tanulmányból a
következőket tudjuk meg:
"Valószínűleg a Kárpát-medence legrégebbi kultúrtörténeti emlékei a kunhalmok, egyesek szerint hunhalmok. Egy ilyen dombon épülhetett fel minden bizonnyal az Árpádkorban annak a településnek a temploma, amelyről a falut „domb-egyház”-nak nevezték el. (Ez a „10 falu temploma” lehetett.) A község északi részén a kevermesi út mellett található az a 8-10 méter magas, feketeföldű domb, amelyen a helybeliek szerint a Kolostor emelkedett. Így lett a neve Kolostordomb. Ezt a dombot egyesek Attila-dombnak is nevezik. (Romjai ma is megtalálhatók.) 1936-ban dr. Nagy Zoltán dombegyházi származású múzeumigazgató végzett ásatást. Szerinte a dombon a XI-XII. században a Szent Kinged kolostor állt.
(Megjegyzés: Bajnai Beke István szerint, aki A Dombegyházi Katolikus Egyházközség története címő könyv szerzője, könyvében a következőket írja: „Valószínűleg téves az elnevezés, mert a szentek jegyzéke vagy a martyrologium nem ismer ilyen nevő szentet. Inkább lehetséges, hogy Szent Kilián vértanú nevéről van szó. Szent Kilián ír származású hittérítő volt, aki Kr.u. 689-ben halt vértanúhalált a mai Würtzburg környékén. Ismeretesek az Árpád-házi királyok ír kapcsolataik, sőt jelentősek voltak német-bajor kapcsolataik is. Ily módon kerülhetett a magyar királyság területére Szent Kilián kultusza, s ez a népnyelvben alakulhatott át többszörösen. Az is elfogadható magyarázat, hogy nyugati bencés szerzetesek hozták magukkal a Szent tiszteletét, amely az azt követő évszázadokban eljellegtelenedett.”
(Az én véleményem szerint a Kinged falu és a Szent Kinged kolostor elnevezés Szent Kinga nevéből származik, a népnyelvben Kingedre alakulva. — Szent Kinga IV. Béla királyunk egyik gyermeke volt.)"
Látható tehát, hogy a kutatók
között messze nincs konszenzus Szent Kinged kilétével
kapcsolatosan. Vannak, akik Szent Kilián kultuszát vélik
felfedezni e névben, mások Szent Kinga nevéből eredeztetik azt.
Igaza volt tehát a levélírónak:
"A művészettörténészek
tudtommal a mai napig nem tudják ki volt a XI. sz-i Kinged."
Ezen a ponton azonban tegyünk
egy kis kitérőt. Néhány évvel ezelőtt, amikor a Gutkeled
nemzetséggel foglalkoztam, feltűnt a különféle Gutkeled
családnevek egy érdekes sajátossága. Egy darabig terveztem ugyan,
hogy egyszer majd ezt a sajátosságot is alaposabb vizsgálat alá
vetem és egy tanulmány formájában majd közzéteszem ezzel
kapcsolatos gondolataimat, ez azonban mindeddig nem történt meg.
Most legyen elég annyi, hogy e családnevek között rendre
felbukkan néhány olyan név is, amely egyértelműen az "apa"
illetve "atya" szavainkkal áll kapcsolatban, azokból
eredeztethető.
Kezdjük mindjárt a
Sárvármonostori főággal. Ennek egyik ága az Apaj - István bán
ág nevet viseli. Itt máris figyeljünk fel az Apaj névre. Ezen az
ágon belül felbukkan egy szintén sokatmondó családnév:
raszinjakeresztúri Apajfi család. A Farkas ágon belül találkozunk
egy Atyai családdal, a Tiba ágon belül úgyszintén van egy Atyai
család, de ugyanott felbukkan egy Apagyi család is. Végül az
Egyedmonostori ágon belül az Adonyi család zárja a sort. De én a
magam részéről e felsorolás után megemlíteném még az
ugyancsak Gutkeled családból származó nagy költőnk, Ady Endre
nevét is. Tehát figyeljük meg: Apaj, Apajfi, Atyai, Apagyi,
Adonyi, Ady. Miért érdekes ez a mi szempontunkból? Nos azért,
mert már az Angolok és Saxonok c. fejezetben is felfigyeltünk egy
érdekességre:
"...mint láttuk az Ed név
is meglehetősen gyakran felbukkant angol királyok neveiben. Mint
tudjuk Ed és Edömén Attila unokái, Csaba fiai voltak, s így
joggal feltételezhetjük, hogy a hunok között gyakori volt ez az
elnevezés. A rengeteg Edwin, Edward, Eadred, Edmund és Edgar
szintén egyértelmű jele annak, hogy az anglosaxon hódítók
valójában hunok, azaz magyarok voltak."
Ezen a ponton kezdett lassan
derengeni, hogy ezek a nevek a sok-sok változatos formájuk ellenére
valójában mind ugyanazt a jelentéstartalmat hordozzák, eredetük
azonos. A Cerdic házból származó angolszász királyok nevei,
akárcsak magyarországi Gutkeled családok jó részének nevei
gyakorlatilag közös tőről fakadnak, jelentésük azonos.
Valamennyi az ATYA, illetve APA szavunkból ered. És ez egyáltalán
nem véletlen. Korábbi kutatásaink során arra a megdöbbentő
felismerésre jutottunk, hogy az angolszász Cerdic ház éppúgy
mint a magyar Gutkeled nemzetség végső soron a hatalmas Attilától,
Isten ostorától, a földkerekség ijedelmétől származik. Az
"Attila hun király" c. Wikipédia szócikk pedig a
következőket írja Attila nevének jelentéséről:
"Az atta+ila (atya+kicsinyítő képző) összetételének tartják általában, jelentése a gót nyelvben atyácska, tiszteletreméltó apa, uralkodó. (...) Egy másik elmélet pedig az Attila név török eredetét próbálja bizonyítani, ugyanis elképzelhető, hogy az „ata” (atya) és az „il” (föld) szóból származik – neve így „föld atyát” jelent."
Vegyük tehát észre, hogy akár
a gót, akár a török magyarázatot fogadjuk is el, Attila neve így
is meg úgy is ATYA jelentéstartalmat hordoz. A népszerűbb gót
elmélet szerint Attila nevében az atya jelentésű ATTA szó ILA
kicsinyítőképzővel ellátott, becéző alakját figyelhetjük
meg. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy azok az Attilától
származó történelmi családok, amelyek akár Angolhonban akár
Magyarhonban a későbbi századok során tovább vitték Isten
ostorának hatalmas örökségét, nevükben is megőrizték az
Attilától való származásuk emlékét. A magyar Apaj, Apajfi,
Atyai, Apagyi, Adonyi és Ady nevek, akárcsak az angol Edwin,
Edward, Eadred, Edmund és Edgar nevek ugyanannak a hatalmas
uralkodónak, a nagy Attilának a nevét vitték tovább. Már
említettük korábban a magyar nemzeti krónikákban Attila
unokáiként felbukkanó Ed és Edömén neveket is. De én ide
sorolnám magának Csabának a nevét is, amely könnyen lehet, hogy
szintén az ATYA, APA szavunkat tartalmazza. Árpádházi királyaink
között felbukkan továbbá Aba Sámuel is, akinek a neve szintén
önmagáért beszél.
De hogyan kapcsolódik ez a
jelenség a mai tanulmányunk fő témájához? Nos úgy, hogy
meggyőződésem szerint a fent említett nevek sorába szervesen
illeszkedik egy másik jól ismert név is. Ez a név pedig nem más,
mint az Ottó. A fenti összefüggések fényében egycsapásra
megérthetjük, hogy Vasbordájú Edmund angolszász király
unokáját, akit Nyáry Krisztina naplója a Gutkeled nemzetség
őseként azonosít, miért hívták éppen Ottónak! De megérthetjük
azt is, hogy az elmúlt évszázadokban az európai uralkodó
dinasztiák dicső sarjai miért választották e nevet oly gyakran.
Hovatovább rövid időn belül mindjárt négy (!) német-római
császár is viselte ezt a nevet! Ha tudjuk azt, hogy ez a név
valójában Attila nevének egyik alakváltozata, teljesen érthetővé
válik ez a jelenség. Olyannyira közös e két név eredete, hogy a
Wikipédia az "Ottó" címszó alatt e név becézett
alakjai között felsorolja az Odiló és Otelló változatokat is,
amelyek így, ebben a formában valóban kísértetiesen
emlékeztetnek nagy királyunk nevére.
Játsszunk tehát el egy kicsit
ezekkel a nevekkel! Az az "atya" jelentéstartalommal bíró
szó, ami Attila nevében még ATTA formában jelent meg, az a
későbbiekben ED, EDE vagy akár OTTO formában is felbukkanhatott
és számtalan különféle, de jól felismerhető változatban
létezhetett. Ezek után úgy gondolom nem túl nagy merészség
kijelenteni, hogy az angolszász ED név és a Nyáry Krisztina által
említett OTTO név valójában azonos. Így pedig egycsapásra
megérthetjük a Dombegyház környékén egykor létezett Szent
Kinged kolostor nevének jelentését is! E névnek természetesen
semmi köze sincs sem Szent Kingához, sem pedig Szent Kiliánhoz. Ez
a kolostor egy OTTO vagy ED nevű nagy megbecsülésnek örvendő
személyről kapta a nevét, aki angolszász királyi származással
büszkélkedhetett, vagyis KING volt. Ez a kolostor a szent emlékű
Ed (Ottó) királyfi tiszteletére épült, ezért kapta a Kinged
nevet.
A szemfüles olvasónak azonban
bizonyára nem kerülte el a figyelmét, hogy jelen tanulmányom címe
nem "Kinged", hanem "Kunágota". Eddig jóformán
csak a Kinged név megfejtésére összpontosítottunk és egy szó
sem esett Kunágotáról. Kunágota egy Dombegyházhoz és
természetesen a Szent Kinged kolostorhoz közeli település. Ahogy
azt a felvezető olvasói levélben is olvashattuk, a skót
aranypénzeket, amelyeknek feltehetően köze lehet az angolszász
királyfiak és így a Gutkeledek eredetéhez, Kunágota közelében
találták. Érdekes, hogy az olvasói levél írója csupán csak
zárójelben tett említést Kunágotáról, pedig nevének a
jelentősége ennél sokkalta nagyobb!
Mielőtt tovább mennénk,
feltétlenül tudnunk kell, hogy Kunágota neve viszonylag késői.
Ezt a nevet Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja adta az
akkor újonnan létesült településnek. De olvassuk a részleteket
Kovács József "Kunágota elnevezéséről és alapításának
évéről" c. 2011-ben keletkezett munkájából:
"Kunágota (Kwnagatha), neve először 1461. május 30-án kerül említésre az Aradi Káptalan által kiállított oklevélben. (...) A Káptalan, ebben az időben közjegyzői feladatokat is ellátott. Ekkor rögzítette, hogy a környékbeli tanúk kijelentése alapján Horogszegi Szilágyi Mihály a király (Mátyás) nagybátyja Szilas (Zylas) nevű település lakóit, mely Maróthy Lajos és Mátyás birtoka volt, elhajtotta, és egy új helyre költöztette. Az új települést pedig Kunágotának nevezte el. A tanúk erre az eseményre visszaemlékeznek. (...) Szilágyi Mihály féktelen természetű ember volt. Mátyás is elfogatta egy az ellene szőtt összeesküvés miatt, később azonban kibékültek. (...) Kunágota erőszakos telepítése nem egyedüli akciója volt Szilágyi Mihálynak."
Szilágyi Mihály tehát
kiszemelte magának Szilas települést, a lakóit egyszerűen
elzavarta onnan és új helyre költöztette őket. Ez az új
település kapta később Szilágyi Mihálytól a Kunágota nevet.
Természetszerűen merül fel a kérdés: Miért adta Szilágyi
Mihály éppen a Kunágota elnevezést az új településnek? Ezzel
kapcsolatban olvassuk tovább Kovács József írását:
"Hogy miért kapta a Kunágota nevet a település, csak következtethetünk. A kun előtag a falu elnevezésében a népre utalhat. A tatárdúlást követően a XIII. században a megye elnéptelenedett. IV. Béla, majd IV. (Kun) László az elnéptelenedett vidékre kunokat telepített. Ő maga azonban 1280-ban kénytelen volt kiűzni őket a területről, de később visszatelepítette őket. Borovszky Samu a következőket írja: Kún-Ágota neve arra látszik mutatni, hogy a kúnok telepítették. Borovszky még nem ismeri az 1461-es oklevelet. Lehetséges, hogy a Szilasról áttelepített jobbágyok kun eredetűek voltak. A kun kapcsolatra egy másik magyarázat is adódhat. Maga a Hunyadi család is kun eredetű volt, bár ez mindmáig vitatott. Vannak, akik székely eredetre is hivatkoznak, vagy másra."
Kovács József tehát kezdi a
dolog könnyebben megválaszolható részével. A "Kun-"
előtag nála értelemszerűen "kun" jelentéstartalommal
bír, mi mást is jelenthetne! Ez a megoldás oly magától értetődő,
hogy nem is veszteget rá több szót, folytatja a településnév
nehezebben megfejthető részével:
"Egy jelentős szempont feltűnik Szent Ágotával kapcsolatban is. A középkorban az ereklyék tisztelete népszerű volt az Egyházban. (...) A közeli Aradon nagy tiszteletben állt Szent Ágota vértanú ereklyéje. Szent Ágota 230 körül a szicíliai Cataniában született és 250-ben halt vértanúhalált szülővárosában. A keresztény ókor egyik legnagyobb szentje."
Ezután Kovács hivatkozik Juhász
Kálmánra, a Csanádi Egyházmegye történetírójára, aki a
következőket írta:
"Gazdagon díszített kéz alakú ezüst-tartóban őrizte az aradi egyház Szent Ágota karcsontját. Midőn a török betörésének híre félelembe ejtette a lakosságot, (1439) ezt az ereklyét ideiglenesen a nagyváradi székesegyházban helyezték el. Rómában is tudtak arról, hogy Aradon Szent-Ágota ereklyéit őrzik."
Majd Bunyitai Vince "A
Váradi Püspökség története" c. munkájából a
következőket idézi:
"Ivanics kanonok feljegyzése Szent László fején kívül egyéb ereklyéket is említ, anélkül azonban, hogy azokat, egynek kivételével, névleg felsorolnák. Ezen egy Szent - Ágota karja szintén ezüst s gazdagon díszített kézalakú tartóban. Tulajdonképpen az aradi társaskáptalani egyház birtoka, honnat csak biztosabb megőrzés végett hozatott át a váradi székesegyházba, mert eredeti helyén a törökök gyakori beütései miatt veszélyeztetve volt. Mikor történt az áthozatal? Feljegyezve nem találjuk, de bizonyos, hogy 1443-ban már Váradon létezett s a többi ereklyékkel együtt közel járt az megsemmisüléshez. E körülmény valószínűleg csak sietteté az ereklye visszavitelét s pár évvel utóbb, 1457-ben már csakugyan ismét az aradi egyházban találjuk."
Végül Kovács levonja a
teljesen egyértelmű következtetést Kunágota nevével
kapcsolatban:
"Az ereklye Aradról Váradra (1439-1443) és Váradról Aradra (1457) való szállítása nagy valószínűséggel a település területén keresztül haladt, melyet Szilágyi Mihály ezen időszakban alapíthatott. Maga a puszta tény is lehet ok az elnevezésre (mármint az ereklye áthaladása), de lehet, hogy az ereklyével megpihentek a településen, vagy számunkra ismeretlen esemény játszhatott közre, dokumentumok hiányában nem deríthető ki. Így a falu elnevezésében az Ágota név eredetét nagy valószínűséggel Szent Ágota ereklyéjéhez lehet kapcsolni, aki egyben valószínűleg a falu templomának védőszentje is volt."
Minden egyben van tehát,
összeállt a történet! Szilágyi Mihály épp akkor alapítja meg
Kunágota települést a Szilasról elzavart kun eredetű lakosság
számára, amikor Szent Ágota ereklyéjét Aradról Váradra,
illetve Váradról Aradra szállítják. Mivel azonban az út hosszú,
és valahol út közben muszáj megpihenni, nyilván a későbbi
Kunágota közelében pihentek meg, amiről Szilágyi Mihály végül
elnevezte az új települést. Ez a történet azonban amilyen
frappáns, legalább annyira bizonytalan. Figyeljük meg a fenti
idézetet egy kicsit jobban: "nagy valószínűséggel",
"alapíthatott", "de lehet, hogy", "számunkra
ismeretlen esemény játszhatott közre", "dokumentumok
hiányában nem deríthető ki", "nagy valószínűséggel",
"valószínűleg". Túl sok ez a bizonytalanság egy ilyen
rövid idézethez képest!
És ez a bizonytalanság nem
véletlen. Akármilyen magától értetődőnek is tűnik a fenti
megfejtés, Kunágota nevével kapcsolatosan eddig mindenki figyelmen
kívül hagyott egy korántsem elhanyagolható körülményt.
Mégpedig azt, hogy a település Szent Kinged kolostorának
közvetlen szomszédságában épült! Elég csak egymás mellé
tenni e két elnevezést, hogy az értő szem azonnal felismerje a
lényegi azonosságot:
King – Ed
Kunág – Ota
A mássalhangzó torlódás
szabályszerűségeit figyelembe véve e két alak szinte azonosnak
tekinthető. A nevek végén szereplő ED vagy OTA ugyanaz a Gutkeled
nevekre jellemző név, amellyel a fentiekben már részletesen
foglalkoztunk. Míg az első változat az angolosabban csengő ED
nevet tartalmazza, addig a második a számunkra ismerősebben csengő
és Nyáry Krisztina naplójában is megörökített Ottó névhez
áll közelebb. Ha azonban megvizsgáljuk ezen összetett nevek első
tagját is, az eredmény már sokkal, de sokkal tovább vezet minket!
Ha ugyanis a KING és a KUNÁG
valójában ugyanaz a szó, és a KING jelentése „király” ...
akkor vajon mi mást jelenthetne a KUNÁG, ha nem ugyanazt! Vegyük
észre, hogy ez a két szó a mássalhangzó torlódást is
figyelembe véve gyakorlatilag azonos! Ha pedig ez az okfejtés
kétségeket ébresztene a tisztelt olvasóban, hadd hozzam ide e
névnek egy másik ismerős formáját is, ezúttal a német
nyelvből: KŐNIG! Ugyanaz a jelentés, csaknem ugyanaz a forma.
Szilágyi Mihály tehát nem az
áttelepített lakosság kun eredete és nem is a váradi Szent
Ágota-ereklye miatt nevezte el az újonnan alapított települést
Kunágotának. Hanem bizony a közelben lévő Kinged kolostorról,
mégpedig ugyanannak a névnek egy teljesebb, archaikusabb formáját
felhasználva, amely abban az időben még ismert lehetett.
Ez viszont újabb megdöbbentő
felismerésre vezet bennünket. Ugyanis mindez nem kevesebbet jelent,
mint hogy Európa nyugati felének nemes uralkodói, az angolszász
kingek és a német kőnigek azért viselhették ezt a királyi címet
és titulust, mert kezdetben valamennyien Attila kapitányai voltak
és a hunok ágából származtak! A KUNÁG – KŐNIG - KING
elnevezések ugyanis éppen erre utalnak!
Az elmúlt sok-sok év alatt,
ahogy történelmünk frissen feltárt mozaikkockái lassan egymás
mellé kerültek, egy hatalmas, összefüggő, koherens és
konzisztens képet kezdtek kirajzolni Kárpát medencei történelmünk
kezdeteiről. Attila hatalmas vállalkozásáról, amely elsöprő
erejű hadjárataival egy új korszak kezdetét jelentette: a
keresztény Európa korszakának kezdetét. Teljesen világossá
vált, hogy Attila nem csak Kárpát medencei magyarság számára
vált atyává, de az egész kontinens számára is. Szerte
Európában, Spanyolhontól Frankhonig, Angolhontól Magyarhonig
nemes hun családok, egykori hun kapitányok és azok leszármazottai
fogtak hozzá a Római iga alól felszabadult népek állammá,
országgá és nemzetté szervezéséhez. Az ő királyi,
arisztokratikus előjogaik egyetlen forrása, az ő uralkodásuk
minden jogalapja Attila hőstette és a hun származásuk ténye
volt. Attól váltak kingekké és kőnigekké, hogy hun ágból
származtak. Abból a dicső hun nemzetből sarjadtak, amely Isten
kegyelméből megszabadította a kontinens népeit a lidércnyomásként
rátelepedő keresztényüldöző központosított szuperhatalomtól.
Ezen a ponton felsejlik bennem
gyönyörű ősi mondánk, Emese álma. Régóta nem hagy nyugodni a
gondolat, hogy ez a monda némileg régebbi, és valamivel korábban
keletkezett, mint ahogy azt általában tudni véljük. Noha
hagyományosan a történet Árpád apja, Álmos csodálatos
születésének körülményeit írja le, nekem mégis az az érzésem,
hogy egy néhány generációval korábbi kontextusba visszahelyezve
sokkal teljesebb értelmet nyer. Mindez ugyanis sokkal jobban illik
arra a hatalmas vállalásra, amely során a hun seregek Attila
vezetésével nyugat felé törtek. Anonymus Gestájának harmadik
fejezete így ismerteti a történetet:
„Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentü-Mogyerban Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak – ami latinul annyi, mint szent –, mivel az ő ivadékából szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!”
A legfontosabb mondat a fenti
idézetből magának az álomnak a leírása:
"...teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el."
Amikor ezeket a szavakat
olvassuk, hajlamosak vagyunk csupán későbbi Kárpát medencei
magyar hazánkra gondolni, és az Emese ágyékából fakadó dicső
királyokban Árpád-házi uralkodóinkat felismerni. Ha azonban ezt
az álmot pár generációval korábbi kontextusba helyezzük vissza,
és Attila nyugatra törő seregeiben felismerjük ezt a nyugat felé
törő fénylő folyamot, akkor egyúttal az is megérthetjük, hogy
ez a folyam sokkal nagyobb, sokkal szélesebb és sokkal fénylőbb
annál, hogy pusztán csak Árpád házi királyainkra utaljon. Emese
álmában hirtelen felfedezzük Attila álmát. Királyokká lett
kapitányaiban pedig a fénylő folyamot, amely ezer esztendőn
keresztül adott dicső kingeket és kőnigeket Európának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése