2010. december 11., szombat

Szeplőtelen fogantatás = Immaculata Conceptio

Szeplőtelen fogantatás = Immaculata Conceptio (lat. 'szeplőtelen')

http://www.newadvent.org/cathen/07674d.htm

A Szeplőtelen Fogantatás dogmáját ünnepélyesen IX. Pius pápa hirdette ki 1854 december 8-án az alábbi szavakkal:
"Határozzuk, hogy az a tanítás, melynek értelmében a Boldogságos Szűz Mária a mindenható Isten páratlan kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel, fogantatásának első pillanatában az eredeti bűnnek minden szennyétől ment maradt - Istentől ki van nyilatkoztatva, és ezért minden hívőnek kötelessége azt erősen és állhatatosan vallani."

Szeplőtelen Fogantatás egyik legnagyobb Mária-ünnepünk. Parancsolt ünnep.


AZ ÜNNEP TARTALMA:


1. A Szeplőtelen Fogantatás Szűz Máriának ama kiváltsága, melynél fogva őt Isten különös kegyelme Krisztus érdemeire való tekintettel életének első pillanatától, a fogantatása pillanatától kezdve megőrizte az áteredő bűntől, és megajándékozta a megszentelő kegyelemmel.

2. Fogantatása pillanatától kezdve: attól a pillanattól, ahogy élni kezdett.

3. Isten minden embert öröktől fogva bizonyos természetfölötti hivatás betöltésére szánt, és erre nemcsak kijelöli, hanem alkalmassá is tervezi, és a megfelelő kegyelmi segítséget is biztosítja számára. Az Istennek ezt az örök határozatát predestinációnak nevezzük, mely nem szünteti meg, sőt, szükségessé teszi az ember szabad akarati közreműködését. A Boldogságos Szüzet istenanyai szerepére predestinálta: ennek a szerepnek vállalására és betöltésére alkalmasnak tervezte Mária egyéniségét.  A Szeplőtelen Fogantatás Mária nagy kiváltsága.

Szűz Mária tisztasága a legteljesebb és legtökéletesebb, felülmúlja az angyalok tisztaságát.



AZ ÜNNEP SZENTÍRÁSI ALAPJAI:


A Szentírásban magát a Szeplőtelen Fogantatás tanát nem találjuk, de gyökereiben igen:


"Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és az ő ivadéka közé" - mondja a Teremtés könyvében Isten a sátánnak (Ősevangélium).
Mária Jézussal együtt szemben áll a sátánnal, rajta nincs hatalma. Szeplőtelen Fogantatás = Győzelem a Sátán fölött.  Mária élete első pillanatától mentes volt a Sátán uralma alól. Az ő győzelme számunkra is szabadulást hozott

"Vessző kél majd Izáj törzsökéből, hajtás sarjad gyökeréből."

Izajás próféta jövendölése Isten országát, a szeretet világát mutatja be látomásban.
Az eljövendő lesz az egyetemes béke meghozója. A vessző és hajtás kifejezés a Messiásra utal. Bálint Sándor úgy véli, talán ez a kép ihlette a palóc parasztházak tisztaszobáiban a mestergerenda házközépen álló tartóoszlopának boldoganya, vagy Füzesabonyban a Boldogasszony fája nevét.

Az Újszövetségben:
Az angyal Máriát "malaszttal teljes"-nek nevezi, áldottnak az asszonyok között, akivel különös módon van együtt az Úr. Eltelve kegyelemmel = nincs az életében helye a gonosznak. Lelkének tisztasága nem lenne teljesnek mondható, ha akár csak egy pillanatra is beárnyékolta volna az áteredő bűn. Kezdettől fogva mentesnek kellett lennie az Istentől való elfordultságtól, az Isten elleni lázadástól. Már a szentatyák úgy dicsőítik Máriát, hogy benne az Atya méltó hajlékot készített Fiának. Méltó hajlék csak egy egészen bűntelen édesanya lehetett.
János evangélista prófétikus látomása (Jel 12,1): "Nagy jel tűnt fel az égen, egy asszony, akinek öltözete a nap, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagú korona." A Napbaöltözött Asszony, a Szeplőtelen Szűz eltapossa a lábánál heverő bűn, a kígyó fejét.

AZ ÜNNEP HAZAI TÖRTÉNETE:


Hazánk az ünnepet a Bizánccal való szomszédsága révén a legelsők között tartja számon. A XII. század végéről származó Pray-kódex már jeles ünnepként örökíti meg. A Tihanyi-kódexben (1530-32)"Asszonyunk Máriának foganata" elnevezéssel találkozunk, zalai, főleg göcseji neve: Földtiltó Boldogasszony, Eketiltó Boldogasszony.

A magyar egyház a középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette.


A Szeplőtelen fogantatás magyar kultusza Szent Anna tiszteletéből indul, hiszen Szent Anna áll legközelebb ehhez a hittitokhoz. Szent Anna mint a termékeny anyaság ideálja ismeretes.
Sok szentannás egyházi áldást ismerünk, amelyet az állapotos és szülő anyák kaphattak.
Kultuszában gyakori a kivirágzott fa, virágos koszorú, kert motívuma, mint anyaságának jelképei.
"Pálma szülte pálmáját,
Pálmája meg az ágát.
Ága meg a bimbóját,
Bimbója a virágát.
Virágja meg Szent Annát,
Szent Anna szűz Máriát,
Szűz Mária szent Fiát:
A világ megváltóját."

"Gyökér adja fáját,

fája adja ágát,
ága adja bimbaját,
bimbó adja virágát,
virág adja almáját,
köszöntsük a Boldogságos Szűz Máriát."

(zalai pásztorköszöntő)

Középkori eredetűek a szentannás Üdvözlégy-ek, amely a Szeplőtelen Fogantatás dicsőségéből Szent Annára is fényt akarnak sugározni.
Idvezlégy, Mária,
malasztval teljes,
Úr vagyon teveled,
te malasztod legyen énvelem.
Te vagy áldott az asszonyok között,
és áldott legyen szentséges anyád, Szent Anna asszony,
kitől születék a te szentséges és istenes tested
minden szeplő nélkül és fertelmesség nélkül nekünk.
Ó, édes szűz Mária,
tetőled kegyég születék az áldott Jézus Krisztus,
Atyaistennek Fia.
Ámen.

A NÉPI TISZTELET FŐBB VONÁSAI:

  • Az erkölcsi tisztaság gondolata
  • A szeplőtelen fogantatás (Immaculata) tisztelete: amely népies imádságainkban és énekeinkben megjelenik.
  • A lourdes-i jelenés magyar kultusza
  • A Napba öltözött Asszony régi magyar tisztelete

Az erkölcsi tisztaság gondolata

Követni és tökéletesen leutánozni nem tudjuk Mária eredeti bűntől való mentességét, csak törekedni tudunk lelkünk tisztaságának megőrzésére és visszaszerzésére. Kivált a magzatos asszonyok ülték meg a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét - elsősorban bűnbánattal, igaz gyónással, szentáldozással (amint a Debreceni-kódexben - 1519 - olvashatjuk). A 18. század második felében Telek József ferences buzdítja híveit ugyanerre: a Boldogasszony tiszta fogantatását tisztelő asszonyok boldog szülést remélhetnek.

A lourdes-i jelenés magyar kultusza

A 19. század legnagyobb katolikus élményei közé tartozott a lourdes-i jelenés. A népi lelkület, amely oly sokat megőrzött a középkor szakrális szelleméből és lelki fogékonyságából, a lourdes-i kultuszt nagyon gyorsan elfogadta, beledolgozta a népi kultúrába, és jeles napként megülte.

A népi lourdes-i ájtatosság megjelenési formája a hetenként megismétlődő "lurdi búcsú" (pl. a Karancs-hegyen tavasztól őszig szombat este lányok vitték körmenetben a Szeplőtelen Fogantatás szobrát, a nép meg égő gyertyával kísérte); valamint a "lurdi kilenced": "Imádkozó házak"-nál gyűlik össze a rokonság vagy a szomszédság, díszes helyre teszik a feldíszített Mária szobrot, és imádkoznak, énekelnek.

Templomokba, az otthonokba és a búcsúshelyekre lurdi Mária szobrot helyeztek. Ismeretes a lurdi litánia, lurdi olvasó, a Ludri szűz népies zsolozsmája.


A Napba öltözött Asszony régi magyar tisztelete


Ábrázolása a Jelenések könyvének 12,1 leírásán alapul. Ez a jelkép és az általa képviselt eszme minálunk a török elleni küzdelem szimbólumává is vált. Mária diadalmasan lába alá veti a félholdat, és a keresztény nép megmenekül a pusztító sárkánytól.
A "Patrona Hungariae" ábrázolása is innen merít.
(IV. Sixtus pápa - ur. 1471-84 - a Szeplőtelen Fogantatás nagy tisztelője volt. Búcsút engedélyezett azok számára, akik egy ilyen típusú Szűz Mária ábrázolás előtt a kegyelem állapotában rövid imát végeznek és a kereszténység fenyegetett ügyéért a szokott feltételek mellett imádkoznak.)

A "Napba öltözött Asszony" elnevezés biztos, hogy legalább 250 éves múltra tekint vissza, hiszen már Telek József ferences barát 1765-ös prédikációjában használja a "Napba öltözött Asszony" kifejezést. Legtöbbször az alábbi formulát használja: "egy Asszony állat a napba öltözve".

Forrás:
Előd István: Katolikus dogmatika
Badalik Bertalan: Istennek Szent Anyja
Hetény János: A Mária-ünnepek népi megülésének teológiai vizsgálata
Katolikus lexikon
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I. kötet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése