Szent István király és augusztus 20.
(A régiségben "Szent Király"; 1001- 1038-ig uralkodott.)
Az ország és a nemzet mennyei patrónusa, istápja. Pogány
nemzetségeink eredethagyománya, égi választottsága az Árpád-ház
szentségi tekintélyében él tovább. István legendájának legarchaikusabb
eleme, amikor is éjszakának évadján életére törnek: az utód örökölni
akarja az öreg király bölcsességét, mágikus szentségi erejét.
A Szent Király koronáját, a magyar Szent Koronát a középkorban élő
személyként tisztelték. A vele megkoronázott király a szertartás által
nemcsak közjogi elismerésben, hanem István és Koronája szentségi
karizmájában is részesült: integritás, sacralis contactus!
Az édesanyának, Saroltának Vajk születése előtt a protomártír Szent
István jelent meg álmában. Megjósolta, hogy fia király lesz, s
parancsolta, hogy az ő nevét adják majd neki. Gézának az Isten angyala
adta tudtul, hogy művét nem fejezheti be, mert kezéhez vér tapad; fia
születik, akinek a földi korona után a mennyei korona is megadatik. Az
egri székesegyházból minden vasárnap körmenet indult a régiségben a
Szent István templomba, az égi koronát elnyert Szent Király ereklyéinek
köszöntésére.
István uralkodásának emberfeletti próbái adódtak: Imre korai
halála, a pogánysághoz húzó törzsek megfékezése, az ország megvédése.
Élete végén a Szent Koronával lelkét és nemzetét, az egész hazát
Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Koporsójának domborműképei-a Mennyei
Királyt megillető szimbólumok. A középkorban szakadatlanul
zarándokoltak e koporsóhoz; idegenek is. Számtalan beteg lelte
gyógyulását sírjánál, akadt olyan is, aki már útközben gyógyulását
kapta. Hatalmas kőrakást halmoztak föl sírjánál a hálás meggyógyultak
Székesfehérvár az ő ereje miatt válhatott szent magyar várossá.
A legenda szerint István Asztrikot küldte koronáért és áldásért a
pápához. Az időn a lengyelek fejedelme is követet küldött Rómába,
Szilveszter pápa el is készíttette részére a koronát, de az Úr Istvánt
választotta. Asztrikkal a korona mellett Szent Keresztet is küldött a
pápa, hogy azt István apostolsága jeléül majd előtte vigyék. (A
legújabb kutatások szerint a magyar Szent Korona készítése
évszázadokkal megelőzte István korát. A pápa a koronát "visszaadta" a
magyaroknak.)" A magyar Szent Korona az örök királyi méltóságot
jelenti, az egymás után következő halandó királyok sorát. A XIV.
századtól a tanúkat a Szent Koronára is eskették. A korona elhurcolása
után, amint hazakerült, mindig, minden jobbra fordult. Egyes uralkodók,
például Rudolf jól tudták, ha a koronát birtokolják, az országot is
kezükben tartják. Rudolf lemondása után díszes menet hozta haza
Prágából a koronát. Az őt fogadó tömeg eképpen köszöntötte: "Légy
üdvözölve hazánknak isteni ereje... Krisztus képe!"
A Szent Jobb, István király jobb keze, a magyarság egyik
legtiszteltebb jelértékű ereklyéje. A Napot idéző Szent Jobb
tiszteletét az Aranybulla törvénybe iktatta. Az Úr csodát művelt: a
király gyógyító és áldó jobbját megkímélte az enyészettől. Ünnepi
miséjében egyebek között ezt találjuk: "Szegd meg a kenyeredet az
éhezőknek, s a szegényeket, a bújdosókat fogadd hazádba." A Szent
Jobbra a XVIII. században Ragúzában akadtak rá. Mária Terézia hozatta
vissza 1771-ben Bécsbe, majd nemsokára Budára került. Amerre vitték, az
országutakat elözönlötte a jámbor nép. Megállt a munka, zúgtak a
harangok, dörögtek a mozsarak. Az ereklye országjárása 1938-ban és
1986-ban megismétlődött.
Boldogasszony után, Szent Márton mellett Szent István az ország
patrónusa. Szerte a világon számos templomnak ő a védőszentje. (A
brazíliai Sao Paolo államban Szentistvánfalva található!) Acoma mexikói
indián falu templomának Szent István királyunk a védőszentje.
Búcsúnapján, szeptember 2-án szobrát kultikus tánc és ének kíséretében
hordozzák körül.
Ikonográfiájában a Szent Koronát ajánlja föl Boldogasszonynak.
István nemcsak a szent, hanem a történelmi héroszt is jelenti
számunkra. Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet alapított.
Szegeden a csizmaszár díszes, szívalakú kivágását
"szentistvánkivágás"-nak nevezik. Csizmadiák, szabók, bányászok,
pénzverők védőszentje. A körmöcbányai bányászbúcsún körmenet,
lovasjáték, kardtánc, lövészverseny volt tiszteletére. Felsőszakonyon
és Buzsákon az asszonyok és a lányok fekete ruhában "gyászos öltözetben
sírván" mentek el szentmiséjére. A malmokat és a hajókat a Szent Király
ünnepén zöld ággal díszítették Szegeden. A gabonaszállító hajókat Szent
Istvánra keresztelték.
Az ócsádi szlovák legendában István király a Racsa nevű hegy
belsejében rejtőzködik, a hegy tetején repedés tátong. Az erre
legeltető pásztornak régebben minden napon eltűnt itt egy-egy báránya.
Bojtárját küldte utánuk, aki pár nap múlva került csak elő. Ő mesélte,
hogy a hegy belsejében tágas terembe jutott, ahol fegyveres katonák
alszanak, lovon, s az egyikük Szent István király. A király azt mondta
neki, hogy még nem jött el az ideje annak, hogy fölszabadítsa népét,
hazáját. A moldvai csángók balladaszerű énekében Szent István egykor
majd "a világ minden népének szabadítója és királya lesz". Szlovák és
morva legenda szerint a magyar haza földjén pogány ellen küzdő
szlovákokat a Szent Király, István segíti győzelemre. Bánáti román
mondában a palotaépítő István álmot lát, a mennybot három angyal száll
le hozzá, s ezt mondják neki: mikorra elkészülnek palotáid, életedet
általadod. A főpapok ezt meghallották, s nyomban szentté avatták.
Pöstyén szlovák lányai éjfélkor kimentek a Lánykútra - a Szent
Király éjfélén, annak erejében - a templomosok klastromának romjaihoz
vizet meríteni. Megmosdottak benne, s reggel azzal a legénnyel
találkoztak, aki később feleségül vette őket.
naput.hu
Kapcsolódó:
Szent
István király "Égi királynénk" oltalmára bízta hazánkat
*** www.nemzetihirhalo.hu
*************
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése