2010. augusztus 12., csütörtök

Tisztelgésül a 100 éves cserkészetnek

Az 1933-as gödöllői jamboree emlékei

"Ez a(z) http://www.cserkesz.hu/otker/old/tortenelem/godollo.htm Google által tárolt változata. Ez egy pillanatfelvétel, ahogyan az oldal megjelent a következő időpontban: 2010. júl. 21. 15:35:36 GMT. Az aktuális oldal azóta meg is változhatott."

HÍREK, RIPORTOK, HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁSOK



a Jamboree hétköznapjairól


Válogatások a „Nemzeti Újság” 1933. július – augusztusi számaiból



Összeállította, szerkesztette:

Dr. Veress László cserkésztiszt, a MCSSZ V. Kerületének elnöke,

Dr. Laurinyecz Mihály cserkésztiszt,

ügyvezető elnök támogatásával


***

Kézirat gyanánt, belső használatra

2 0 0 3

Előszó


A gödöllői jamboree-t a cserkésztörténelem a világmozgalom fényes eseményei között tartja számon  A magyar cserkészet jó hírnevét eleink már korábban, az angliai és dániai világtalálkozókon nyújtott teljesítményeikkel is megalapozták,  melynek szerepe lehetett abban, hogy az 1933. évi világtalálkozó színhelyéül   hazánkat választották. Az elismerés, amely a jamboree megrendezését már egyidejűleg és a későbbiekben is övezte, minden várakozást fölülmúlt. Gödöllő neve egy csapásra ismertté vált Helsinkitől Párizsig, Bukaresttől Londonig, szerte a skandináv világban, de Amerika, Afrika, Ázsia távoli tájain is. Méltán dobogtatta meg és ma is megdobogtatja a büszkeség mindazok szívét kicsi hazánkban is, akiknek kedves az ifjúságnak e nemes mozgalma.

 

Az elmúlt idők során számos értékelés, elemzés látott napvilágot a gödöllői jamboree-ról. Tanulmányok, könyvrészletek méltatták erényeit és sorolták hibáit, valós és vélt fogyatékosságait – nem ritkán attól is függően, ahogyan azt az aktuális eszmei-politikai erőtér érdekei és szempontjai lehetővé vagy éppen kívánatossá tették. Szépirodalmi művek, visszaemlékezések sokasága jelent meg itthon és a határokon túl élő magyarság körében, amelyek szeretettel, meghatottan és nagyrabecsüléssel idézik fel a jamboree-hoz kötődő élményeiket. 10 évvel ezelőtt, a 60. évfordulón, különösen is sok emlék került felszínre és sor kerülhetett – a belpolitikai változásoknak is betudhatóan – az emléktábor megrendezésére.

 

Napjainkban már kevesen vannak, akik akkor voltak fiatalok, aktív cserkészek. Gyermekeik is – akik közvetlen forrásból hallhattak az eseményekről – előrehaladott korúak már. Számukra mindenesetre Gödöllő, a jamboree egyedülálló, semmihez sem fogható dolog. Érthető, hogy a mai cserkészfiatalok számára mindez közvetlen érzelmi kötődést nem jelenthet, bizonyos azonban, hogy a korábbi cserkészértékeket idéző minden tárgyi emlék, hitelesen közvetítő tudósítás a történelem tanító erejével hathat a nyitott szívekre és elmékre.

 

Péter László irodalomtörténész professzornak, a szegedi 552.sz.Petneházy Dávid cserkészcsapat öregcserkész őrse tagjának jóvoltából kerültek birtokunkba a „Nemzeti Újság” 1933.júliusi-augusztusi számainak megsárgult, helyenként foszladozó oldalai, amelyek részletes tudósításokat adnak a jamboree előkészületeitől kezdődően a befejezést követő napokig terjedő időszak történéseiről. A napilapból annak idején Radács Alajos, jelenleg Budapesten élő öregcserkész, az egykori, szőregi 585.sz. báró Tallián Béla cserkészcsapat tagja (a jamboree boldog résztvevője) gyűjtötte ki és őrizte évtizedeken át hűségesen a megfelelő részleteket, majd adta át Péter Lászlónak további felhasználásra.

 

Közeledve a jamboree 70. évfordulójához, úgy határoztunk, hogy az elődök iránti tiszteletadásul, az emlékek továbbőrzése és az értékek átmentése céljából „sajtó alá rendezzük”, azaz elektronikus kiadvány céljaira alkalmassá tesszük az újságcikkek anyagát. A jamboree-ról megjelent írások többségének ismeretében jó meggyőződéssel állíthatjuk, hogy színes, gazdag és új ismereteket továbbíthatunk ezúton az Olvasókhoz.

 

Kétségtelen, hogy a rég múlt történelmi korba ágyazott cserkészesemények a mai Olvasó számára olykor idegenszerűnek is tűnhetnek; az akkori idők személyiségeiről is lehetnek ellentmondásos előismeretek. Abban lehet mégis bízni, hogy a megnyerő és meggyőző adatok túlsúlya folytán az írás mindenki számára tartogathat hasznos ismereteket.

 

Amikor közreadjuk ezt a könyvet, nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetünket kifejezzük Radács Alajosnak és Péter Lászlónak az értékes anyag rendelkezésre bocsátásáért, valamint Bimbó Lajosné, Edith cserkésztestvérünknek, Aki az olykor alig olvasható újságcikkekből nagy fáradozással, de ennél is nagyobb ügyszeretettel, továbbmunkálható számítógépes másolatot készített.

 

Töretlenül hiszünk a cserkészmozgalom missziójában és jövendőjében, s azzal a reménységgel bocsátjuk útjára ezt az összeállítást, hogy – ha morzsákkal is, de – ezáltal is hozzájárulhatunk a cserkészszellemiség terjedéséhez és erősítéséhez.

Isten gazdag áldását kérjük az Olvasóra!

Szeged, 2003. augusztus havában

                                      Dr. Laurinyecz Mihály     Dr. Veress László

                              V. Ker. üv. elnök                        V. Ker. elnök 



Nemzeti Ujság XV. évfolyam 169. szám péntek Budapest, 1933. július 28. :

Jó munkát, fiúk!


Csütörtök este bezárták a világgazdasági konferenciát Londonban és csütörtökön ünnepies istentisztelettel, megnyitották a cserkészek világjamboreejűt Gödöllőn. Ugyanakkor, amikor Londonban, végelgyengülésben múlt ki a gazdasági bölcsek eredménytelen tanácskozása, Gödöllőn nagy reménnyel, lelkesedéssel megkezdik táborozásukat a világ cserkészei, hogy tanúságot tegyenek nemcsak ügyességükről, kötelezettségükről és fegyelmezettségükről, hanem arról az eleven friss szellemről is, amely új ifjúságot nevel az egész világ számára.  Odakünn Angliában a zöld asztalok tudósai megbuktak. Csődöt mondott a sok mellébeszélés, hitelüket vesztették a politika kenetes szavai, s megcsalatkozott a világ azokban, akiket eddig a gazdasági élet és a pénzügyi tudomány mestereinek tartott. Hiába tornyosították fel maguk mellett az aktákat és a statisztika számoszlopait, az adatok hideg tégláiból nem sikerült felépíteniök a gazdasági együttműködés épületét. Nem hiányzott agyukból a tudás, hiszen a fejük tele volt ismerettel, nem hiányzott elméjükből a tapasztalat, hiszen legtöbbjük a szeniokrácia messzire visszatekintő tapasztalatait vitte magával, de hiányzott a lelkükből az őszinteségnek és a megértésnek az a szelleme, amely nélkül meddő minden vita, s hiábavaló minden tárgyalás. Megbuktak, mert nem mertek őszinték lenni, s mert a ma még meglévő apró kincseikhez jobban ragaszkodtak, mint amennyire a jövendő gazdaságára vártak.

  Új emberekre és megújult lélekre van szüksége ennek a beteg világnak, hogy megtalálja a kibontakozás útját a könny és a reménytelenség nyomorúságából. Új és bátor emberekre van szükség, akik tudnak őszinték lenni, és lemernek számolni azokkal a makacs előítéletekkel, amelyeknek félredobása nélkül örökre belehorgonyzódik az emberiség a pusztulás mocsarába. Bátor embereket kell akarnunk, akik nem rettennek vissza a mult acsarkodásától és nyiltan meghirdetik azt az igazságot, hogy sem az egyénnek, sem a nemzetnek nem lehet boldogulnia, ha a többiek elpusztulnak.

Csak a lélekben megújult ember vonhatja le a mai katasztrófális gazdasági válság nagy tanulságát. Csak friss szemmel lehet meglátni a világgazdasági válság iszonyú történelmi tanulságában azt, hogy a gazdaságtörténelem utolsó néhány esztendeje halálos csapást mért a szűklátókörű, kicsinyes önzésre, amely egyre többet akar harácsolni a kevesek számára, s nem törődik azzal, hogy mit esznek majd a milliók.

Csak a tiszta szemmel megáldott ember ismerheti fel a gazdasági élet vastörvényszerűségeiből kizendülő morált, amely könyörtelenül rámutat a felebaráti szeretet kétezer esztendős parancsára. Ezt a parancsot nem lehet megkerülni, nem lehet lábbal taposni, ennek felismerésére és követésére rákényszeríti az emberiséget a történelem, amely a halálba kergeti az emberiséget, ha idejekorán rá nem lép a helyes gazdasági és erkölcsi elvek útjára.

A világgazdaság fájdalmas krízise és a londoni konferencia bukása egyaránt azt bizonyítják, hogy nem lehet egyszerre egy szájból hideget és meleget fújni, mert nincs külön gazdasági morál és külön társadalmi erkölcs. A mi korunk az, amely megdöbbentően ráeszméltet bennünket arra, hogy az erkölcsi elvek nem csupán nehezen követhető és csupán önmegtagadással teljesíthető normák, hanem a társadalmi és gazdasági élet kristálytiszta eszmévé szűrt igazságai is.

Ma már sokan vannak a világ vezetői közül, akik fölismerték ezeknek az elveknek az igazságát, de csak nagyon kevesen vannak olyanok, akik képesek lennének arra, hogy kövessék is a meglátott igazságokat. A régi nézetek, a megcsontosodott teóriák útját állják annak, hogy a pusztulás árján a megérkezett új eszmék cölöpeire verjék a menekülés hídját.

Új szellemre és új emberekre van szükség! Ezek az új emberek pedig most itt nálunk nem a zöld asztal mellett, hanem a zöld gyepen adnak találkozót egymásnak, a természet sugárzó verőfényében, ahol becsületesebb a szem tekintete, tisztább az ember hangja és melegebb a kézszorítása, mint a világvárosok szürke falai között. A gödöllői zöld mezőn a világ új lelki ifjúsága adott találkozót egymásnak. Azok a cserkészek jöttek össze a világ minden tájáról, akik Baden Powel szerint nem a gyűlölködést, nem a civódást, nem a versengést keresik, hanem a barátságot és a becsületes együttműködést. A megértés katonái ők, akik nem azt keresik, ami szétválasztja az embereket és a nemzeteket, hanem ami összehozza őket. A gödöllői világtáborozáson Japántól Amerikáig és Afrikától Finnországig minden nemzet ifjúsága képviselve van, és amikor az egyiptomi fez találkozik a magyar árvalányhajjal, vagy a skót szoknya az indiai burnusszal és a balilák fekete ingével, az egymásra tapadó szemek nem a különbséget keresik, hanem a hasonlóságot.

Aki látja azt a viszonyt, amely a különböző nemzetek cserkészfiai között fennáll, az reményt meríthet a jövőre és önkénytelenül is megérzi azt, hogy amit a multban elrontottak, azt a jövendő megjavíthatja. Ezeknek a fiúknak nincsenek gazdag tapasztalataik, nem rendelkeznek a tudásnak olyan tárával, mint a zöld asztalok tudósai, de a szívükben él a megértés, lelkesedés és jóakarat, amely nagyobb teremtő a lélek nélküli tudásnál. Egy új világ adott találkozót Gödöllőn, a cserkészek világa, amely már régen fölismerte azokat az örök igazságokat, amelyek nélkül sem az egyének, sem a népek nem boldogulhatnak. A cserkészeknek nem volt szükségük arra, hogy egy nagy összeomlás kényszerítse rájuk az öröktörvényű erkölcsi normák felismerését, mert ezeken nevelődtek fel, kora gyermekségüktől kezdve és ez a szellem nem hagyja el őket akkor sem, amikor a cserkészbot helyett az írótollat, vagy a szerszámnyelet veszik a kezükbe.

Szeretettel és örömmel üdvözöljük a cserkészeket, az új világ daliáit, akik eljöttek hozzánk Magyarországra, hogy közös munkával áldozzanak eszményeiknek. Reméljük, hogy a cserkészfiúk és vezetők nemcsak egymással ösmerkednek meg, hanem megismerik Magyarországot is, a magyar nép lelkét s azt az igazságot, amelyet mi magyar igazságnak nevezünk. Hisszük, hogy a gödöllői parkban jó munkát végeznek nemcsak akkor, amikor bemutatják ügyességüket, kitartásukat, barátságukat és áldozatkézségüket, hanem akkor is, amikor megismerik és megszeretik egymást, meglátják a különböző nyelvű és faju népekben az emberi lelket és tudatosan vagy öntudatlanul, rájönnek arra, hogy nem szabad megölni egy nemzetet, mert abba belepusztulnak a gyilkosok is.

A jamboree zöld gyepén új világ adott találkozót s megindul ugyanakkor a jövendő felé, amikor a zöld asztalok bölcsei búcsút mondanak. Azt szeretnénk, ha a cserkészek népes serege a gödöllői zöld mezőről indulhatna el egy szebb és boldogabb világ felépítésére. Jó munkát, fiúk! És ha majd felnőttök: legyetek résen!

***

Nemzeti Újság 1933. július 3o.-a, vasárnap (9. oldal):


 Jamboree


 Augusztus 1.- én érkezik Gödöllőre a külföldi cserkészek zöme

Köztudomású, hogy a gödöllői világtáborozásra özönlő külföldi cserkésztömegek zöme közvetlenül a világtáborozás megnyitása előtt érkezik meg Gödöllőre. A táborparancsnokság, amely nyilvántartja ezeket a csoportokat, még mindig nem tudja pontosan, hogy a harminchat nemzet közel tizennyolcezer cserkésze mikor érkezik napra és órára.

Az első nagy kontingensek pontos érkezési rendje azonban már birtokában van a szállítás-vezetőségének. Nagyobb csoportban mintegy 1400-an az osztrákok érkeznek Gödöllőre, még pedig augusztus 1.-én déli 1 órakor. Az angol cserkészek „derék hadja” ugyancsak augusztus 1.-én érkezik. Az angolokat szállító vonatok első szerelvénye 9 óra 46 perckor, a második 10 óra 53-kor. a harmadik délután 6 óra  49-kor, végül a negyedik este 8 órakor fut be a gödöllői pályaudvarra. Mindegyik szerelvényen 1000 angol cserkész érkezik, tehát a brittek közül nem kevesebb, mint 4000-en özönlik el augusztus 1.-én a gödöllői tábort, Ugyancsak augusztus 1.-én déli 1-órakor érkezik 400 svájci cserkész, akik az osztrákok vonatán kaptak helyet. A franciák 1500 főnyi csoportja augusztus 2-án délután 4 óra 38 perckor, majd 5 óra 16- perckor fut be Gödöllőre Az eddigi megállapítások szerint, tehát az augusztus 2.-iki ünnepélyes megnyitást megelőző napon nem kevesebb, mint 7300 külföldi cserkész érkezik Gödöllőre.

Valószínű, hogy a többi nemzetek legjelentékenyebb csoportjai is július 31.-én és augusztus 1.-én érkeznek, de ezeknek a hivatalos érkezési ideje még nincsen nyilvántartva.

Liber helyettes polgármester meglátogatta a nagytábort

 A cserkész világjamboree-nak nagy nemzeti jelentőségére való tekintettel és annál a szoros kapcsolatnál fogva, amelyet ez a nagyfontosságú idegenforgalmi megnyilvánulás a fővárosra nézve is jelent, Liber Endre helyettes polgármester szükségesnek tartotta, hogy a most rendezés alatt álló gödöllői nagytábort megnézze. A helyettes polgármester Zilahy Dezső, az idegenforgalmi hivatal igazgatójának kíséretében szerdán kinnjárt a tábor főparancsnokánál, Teleki Pál grófnál és a Cserkészszövetség elnökénél, Papp Antal államtitkárnál, velük hosszas megbeszélést folytatott, majd Fodor Ferenc dr. egyetemi tanár vezetésével bejárta az 530 holdas területen fekvő tábort.

A cserkészek még serényen munkálkodnak, hogy az eddig jelentkezett 22-25. 000 résztvevő számára minden egészségügyi és más szükséges berendezés augusztus elsejére teljesen készen  álljon, és a tábor betölthesse nagy nemzeti feladatát.

Ez a munka, amelyet részint a táborozás vezetői, részt maguk a cserkészek - mert itt csak cserkészek dolgoznak -, annyi szeretettel és lelkesedéssel végeznek, biztosíték, hogy a munka kívánt eredménye meglesz és az idegen országokból ideérkező cserkészek és hozzátartozóik a legszebb emlékekkel gondolnak majd vissza magyarországi tartózkodásukra.

Papp Antal köszönete a sajtónak

Papp Antal dr. ny. államtitkár, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, a közelgő jamboreeval kapcsolatban a következő nyilatkozatot tette:

„Köszönetet kell mondanom a sajtónak, hogy napról-napra olyan érdeklődéssel és lelkiismerettel karolja fel a jamboree ügyét. Nincs már az országban ember, aki ne tudná, hogy augusztus első napján a világ cserkészei találkoznak Gödöllőn, s hogy ez rendkívül érdekes lesz. Minden program szerint halad, és idejében meglesz. Az itt is, ott is elhangzott aggodalmaskodást mi is halljuk. Higgye el nekem, nem is őszinte együttérzés diktálja és terjeszti azokat. Mi elhaladunk mellettünk a magunk útján, mert mint tudja, a cserkész mindig vidám és teljesíti kötelességét. Hát még most, amikor jamboreet rendez, és másnak és magának egyaránt jó munkát végez.”


Nemzeti Újság 1933. július 31.-e, hétfő:


Jamboree


 

Lázas munka és nyüzsgő élet az épülő világtábor színhelyén



Ha a helyiérdekű vasút gödöllői főállomásán kiszállunk, már lépten-nyomon mindenfelé tanúi lehetünk a készülődés hatalmas iramának, amellyel szorgalmas cserkészcsoportok alakítják ki a világtábor képét. A főútvonalon nagy és mozgalmas az élet, pedig messze vannak még azok a hatalmas tömegek, amelyek a világtáborozás augusztus másodiki megnyitásán lesznek csak itt teljes számmal. A lázasan dolgozó tábori készültség azonban maga is olyan nyüzsgő életet teremt Gödöllőn, amelyet uralkodóinknak ez a nyaralóhelye talán még sohasem látott.

Minden különös nehézség nélkül jutunk a táborterület legkülönbözőbb pontjaira, mert amerre csak járunk, készségesen nyújtanak felvilágosítást az alkalmi és a cserkész idegenvezetők, akiknek már most is nagyon sok a dolguk, hiszen a tábor körül az érdeklődők sokasága ügyeli a nagyszabású készülődést.

Egymásután hagyjuk el a már elkészült sátorfalvakat és szinte a szemünk előtt nőnek ki a földből újabb sátorcsoportok, melyeket a nagy ügyességgel dolgozó cserkészifjak emelnek szakszerűen - tisztítják, szépítik a környéket, a cserkésztáborok jólismert, kedves és ízléses díszítéseivel.

Az egyik dombtetőn áll Baden-Powel lordnak, a világ főcserkészének sátra. Igazi fejedelmi sátor, amelynek a vászonfelületei tarka magyar hímzésekkel vannak borítva, a sátorpóznák keleti és székely motívumokkal faragottak, a sátor környékén pedig sima, gyepes részek és virágágyak díszlenek.

De lépten-nyomon felfedezhetjük azokat a remek technikai berendezéseket is, amelyekről a táborparancsnokság már jó előre gondoskodott. Kecses ívben hajló vashidak kötik össze az újonnan épített útvonalakat és az egész tábor területét vizvezetékhálózat borítja. Vannak ivóvízközpontok, ahol megfelelő ügyes berendezésű vízcsapok szolgáltatnak kellemes hideg ivóvizet a táborozóknak.

Egy-két napon belül már csaknem teljesen elkészülnek azok a berendezkedések, amelyeknek megteremtése a magyar cserkészet feladata volt. Jól előkésztett területre találnak majd a külföldi cserkészek, változatos és gyakran egymástól elütő felszereléseikkel. A tábor képe azonban csak akkor alakul ki véglegesen, amikor az idegen országok cserkészeinek tízezrei megérkeznek, és tábort ütnek a természetnek csaknem minden változatát és szépségét magába ölelő gyönyörű gödöllői terepen.

***

Amerika előhírnöke: egy trentoni magyar származású cserkész

 
Alig egy hét választ el a Jamboree megnyitásától, de a külföldi cserkészek még nagyon kis számban érkeztek Gödöllőre, mert a különböző nemzetek cserkészeinek igazi népvándorlása csak a hét végén kezdődik meg magyar földön. Egy zárt csoport, az egyiptomiak azonban megérkeztek és Maroda Lajos magyar származású tizenhétéves trentoni cserkész személyében eljött már az amerikaiak előhírnöke is. Trentonban ugyanis Szabó János dr. római katolikus plébános kezdeményezésére bizottság alakult, amely összegyűjtötte az anyagiakat, hogy Trentonból egy magyar származású cserkész is részt vehessen a gödöllői jamboreen.

A bizottság Maroda Lajost szemelte ki, aki július 15-én indult a hatalmas Berangaria hajón és 25-én Budapestre érkezett. Beszélgettünk a magyar fiúval, aki csak nagyon törten és idegenszerű akcentussal beszéli a magyar nyelvet, de arcán ott ragyog a boldogság, hogy meglátogathatta azt az országot, ahonnan származik. Hogy a fiatal magyar származású trentoni cserkész részt vehet a gödöllői világtoborzáson, azért az elismerés legelsősorban is Szabó János dr. plébánost illeti, aki mindig lelkes propagálója volt az ó- és új haza magyarsága közötti kapcsolatok ápolásának.

Nemzeti Újság 1933. augusztus l.-e, kedd (4. oldal):


 

Jamboree

 

Megérkezett a világ főcserkésze Baden-Powell lord, ünnepélyes fogadtatása Budapesten


 
Hétfőn a késő esti órákban több mint másfélórás késéssel érkezett meg a magyar fővárosba a világ főcserkésze, Baden-Povell lord, aki a legszigorúbb inkognitóban bécsi hajóval tette meg az utat Budapestre.

A gödöllői világjamboree legfontosabb személyiségének megérkezését titokban tartották ugyan, de a hír mégis elterjedt, így már a kora esti órákban az érdeklődők raja lepte el a Petőfi-tér környékét. Nagy számmal vonultak ki a cserkészek is, legfőbb parancsnokuk üdvözlésére, és az egyre szaporodó tömeg türelmesen várta a közel másfélórás késéssel megérkező bécsi hajót.

Amikor este féltiz óra után végre kigyúltak a hajóid ívlámpái, jelezve, hogy a  DDSC „Sophie” nevű termeshajója megérkezik, a legendás hirű „B.P.” fogadtatására máris megjelentek a kivonult cserkészrajok élén Teleki Pál gróf és Khuen-Héderváry Károly gróf főcserkészek, Molnár Frigyes dr. külügyi főtitkár kíséretében.

Közben a kikötőhöz simult az időközben megérkezett hajó, amelynek utasai közül igen sok cserkész - amerikai cserkészosztag érkezett a bécsi hajóval és egetverően lelkes diadalkiáltásban tört ki a Budapestre való megérkezés pillanatában - a parancsnoki hídon feltűnt Baden-Powell lord őszfürtös, magas szikár alakja,

Most Teleki Pál gróf és Khuen-Héderváry Károly gróf siettek fel a világ főcserkészének üdvözlésére a hajóra és Baden-Powell lord kedélyesen elbeszélgetett az üdvözlésére jött előkelőségekkel. Megemlítette többek között, hogy a hajóút igen kellemes volt és örömének adott kifejezést afölött, hogy ismét ellátogathatott a magyar fővárosba.

 Az ünnepélyes fogadtatás után, amelyen több mint kétszázötven cserkész vett részt, köztük nagyszámban leánycserkészek is, Baden-Powell lord autóba ült és egyenesen kihajtott Gödöllőre.

 

Hurrá Gödöllő!


 
Nagy lelkesedés mellett indultak el az angol cserkészek Doverból

Kedden hatalmas tömegben érkeztek külföldiek a jamboreera


 

A londoni Viktória-pályaudvar valóságos cserkészvár képét nyújtotta vasárnap délután, amidőn a gödöllői világjamboree legnagyobb kontingense, az angol birodalom kétezer főnyi csapatának túlnyomó része elindult, két óriási különvonaton Dover felé, ahol csatlakozott hozzájuk a harmadik különvönat az angliai Midland és környéke cserkészeivel.

A cserkészek hatalmas zsákokkal megrakodva, katonás rendben vonultak fel a peronon. Világos khakiszinü egyenruhájukat festői színpompával tarkította a tengerészek sötétkék és az afrikaiak sötétzöld, a jamaicaiak fekete, a Londonban tanuló sziámiak aranysárga egyenruhája, a hinduk fehérselyem turbánja, az írek haragoszöld nyakkendője.

Valamennyi cserkész szíve fölött ott ragyogott a csodaszarvas ezüstszínű jelvénye. A legtöbb cserkészt hozzátartozói is kikísérték a vonathoz. Mindegyik csapat valami különlegességet fog bemutatni.

A londoni cserkészek betűk alakjában fognak felvonulni, amelyek együttvéve a „London” szót alkotják. Az írek sípos zenekarukat, a skótok dudásukat vitték magukkal. A kenti és sussexi cserkészek kis mozgó színpadot visznek, amelyen bemutatják „A rómaiak partraszállása Britanniában” című látványos történelmi játékukat. Mások hídépítési tehetségükkel fognak tündökölni.

Windsor királyi székváros polgármestere a windsori cserkészek útján küldött levélben fejezte ki Budapest székesfőváros polgármesterének szívélyes üdvözletét.

Amidőn megszólalt a sípjel, az indulásra, a cserkészek sietve felugráltak a vonatokra. Midegyik vonatablakból boldog kipirult arcok nevettek a búcsúzókra, miközben a két különvonat a pályaudvar üvegteteje alól kigördült. Hurrá Gödöllő! - kiáltással Anglia és a birodalom ifjúságának színe-virága elindult Magyarország felé.

A világjamboree-ra érkező angol kontingens három különvonaton érkezik Gödöllőre augusztus elsején, még pedig 8 óra 46 perckor, 9-óra 46 perckor és 10 óra 53 perckor reggel. Budapest - Kelenföldre a három különvonat 6 óra 55 perckor érkezik és onnan Ferencvároson és a Keleti pályaudvaron közvetlenül Gödöllőre rányitják őket.

Elindultak a svédek is

A svéd cserkészek Lieberath őrnagy vezetésével tegnap este indultak vonattal Stockholmból. Az állomáson több száz főnyi közönség jelent meg és az indulás előtt Lieberath őrnagy négyszögbe állította a csapatot, és úgy fogadta Björklund kapitányt, aki a Svéd zászló Egyesület nevében selyemlobogót nyújtott át azzal a kéréssel, hogy szerezzenek neki dicsőséget Gödöllőn is. Az őrnagy felelt a cserkészek nevében. A búcsúztatáson a stockholmi Svéd-Magyar Társaságot Amquist volt miniszter, elnök és Leffler Béla dr. egyetemi tanár, főtitkár képviselte. A körülbelül 170 főnyi svéd cserkészcsapat Berlinben, Prágán és Bécsen át érkezik Budapestre. Egyidejűleg Gusztáv Adolf királyi herceg és felesége Sybilla királyi hercegnő is elindult Angliából Budapest felé. A svéd trónörökös legidősebb fia ugyanis - szintén Gusztáv Adolf herceg - a svéd cserkészszövetség elnöke, aki már évek óta rendszeresen részt vesz a svéd cserkészek munkájában.

Megjött a lengyelek 1400-as csoportja


 A világjamboreera érkező lengyel csoport egy részeként 1400-an hétfőn este érkeztek a Keleti pályaudvaron Budapestre. Ezzel a csoporttal együtt érkezett negyven előkelő vendég és száz cserkészlány is. A lengyeleken kívül megérkezett 31 máltai, 9 japán, 200 román, 125 cseh és az ország különböző részeiből 1200 magyar cserkész. A gödöllői tábor létszáma már a vasárnapi nap folyamán meghaladta a 8000-et.

Kedden reggel 36 litván cserkész érkezett a keleti pályaudvarra, akiket vitéz Pesthy Müller József Leó budapesti litván főkonzul fogad és lát vendégül reggelire, majd a város megtekintése után Gödöllőre történő kiszállításáról intézkedik. A jamboree befejezése után a litván cserkészeket vitéz Pesthy Müller főkonzul leányfalui birtokán megvendégeli.

 Jamboree-fiókot állított a Magyar Általános Hitelbank

 
Gödöllőn, a világjamboree területén a Magyar Általános Hitelbank kizárólagos joggal felruházott kirendeltséget létesített a Magyar Cserkész Szövetség felkérésére. A kirendeltség valuták, csekkek, hitellevelek beváltásával, értékeknek páncélszekrényekben való megőrzésével áll a világ minden tájáról ide sereglő cserkészek rendelkezésére. A bankszolgálatot nemcsak magyar nyelven, hanem német, francia, angol, olasz, cseh, román, szerb és eszperantó nyelven látják el a kirendeltség tisztviselői.

Nemzetközi cserevonatok érkeznek a Jamboreera

 
A jamboree megnyitására és megtekintésére a rendkívül nagy számban egyedül és kisebb-nagyobb csoportokban ideérkezők között a cserkészifjúság családtagjain és a nagyszámú érdeklődőn kívül, három különvonat, illetve különhajó is érkezik Budapestre. Az IBUSz-tól vett értesülés szerint elsején 13. 04 órakor érkezik a Keleti p.u.-ra a III. svájci cserevonat, az aznap este 8 és 9 óra között az Eötvös-térre megérkező különhajó pedig 300 bajor látogatót hoz a fővárosba.

Másodikán ugyancsak a Bécsből jövő különhajóval, szintén este 8 és 9 óra között 330 angol utas érkezik az Eötvös-térre, az angolok többnyire a dunamenti szállókban, a svájciak és a bajorok pedig - lehetőleg arányos szétosztás mellett - a főváros többi jobb szállodájában nyertek elhelyezést.


Nemzeti Újság 1933. augusztus 2.-a, szerda (4. oldal):


 

Jamboree

 

Együtt van már a földkerekség válogatott fiatalsága Gödöllőn.


Közel 25. 000 cserkész töltötte a szerdára virradó éjszakát a világtáborban.


 

Ami kedden a külföldiek érkezésének legizgalmasabb óráiban Gödöllőn lefolyt, ahhoz hasonlóra talán csak azok emlékeznek, akik a világháború hadsereg-felvonulásának voltak tanúi. Már a kora reggeli órákban egy nyüzsgés a hatalmas király-park és még nagyobb kiterjedésű Erzsébet-park. Amerre a szem ellát, mindenütt a legkülönbözőbb alakú és színű sátrak tömkelege és a serény cserkészmunka nyomán már ott díszeleg az egyes altáborok és rajok dísze, a táborkapu, amelynek kiépítésébe minden raj beleviszi saját csoportjának külön jellegzetességeit.

Épül a tábor, és sokhelyütt úgy fest, mintha már egy talpalatnyi hely se volna a nagykiterjedés területen, de az utakon és az erdei ösvényeken keresztül csak most vonulnak fel a külföldiek legnagyobb csoportjai, az egymásután befutó vonatok ontják magukból az imént megérkezett külföldi cserkészeket…

A felvonulásnak ez a végeláthatatlan sora lenyűgöző látványt nyújt. A tarka cserkészjelvények, a jellegzetes egyenruhák és a legkülönbözőbb típusok kifogyhatatlan kaleidoszkópja tárul a szem elé. Nem múlik el perc, hogy újat, gyakran váratlant ne nyújtana az ifjúság pompázó sokaságában szinte megzavarodottan álló nézőnek, a teljes arányaiban kibontakozó világtábor.

A sajtó képviselőinek egy nagy csoportja járja a gyönyörű parkokat. Teleki Pál gróf a jamboree táborparancsnoka kalauzolta az újságírókat és Baden-Powell lord díszes sátra előtt közvetlen szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a világ cserkészet legnagyobb eseményét. Befejezésül kérte a sajtót, hívja fel a fővárosi látogató közönség figyelmét arra, hogy vastagtalpú cipőben és esernyővel jöjjenek ki a jamboreera. Elsősorban a táborozó cserkészek érdekében kéri ezt a nagyközönségtől, amely talán nem rendelkezik az angol közönség türelmével és megfelelő öltözet, esernyő hiányában, eső esetén a sátrak alatt keresne menedéket. Ezzel pedig nagyon megzavarná a táborozó cserkészek rendjét.

Bábeli zavar helyett - rend



Pedig a rend, minden mozgalom, nyüzsgés és pezsgő élet ellenére, példás a táborban. A jóra fordult idő az előző napi esőzés nyomait felszárította és a cserkészek mindenütt simán folytathatják programszerű munkájukat. Az idegen csapatok nagy része már kedden délelőtt megérkezett. A felvonuló mintegy kétezer angol cserkész, skót dudás és dobos zenekarokkal menetelt táborhelyéig. Közöttük érkeztek az angol domíniumokból jövő csapatok, színes néger fiúk, délafrikaiak, jamaikaiak, ceyloniak, - jöttek a domíniumok angoljai, ausztráliaiak és kanadaiak egyaránt. Ausztráliából az egyik legtávolabbi pontról negyvenen érkeztek. Megérkezett 180 holland cserkész, 34 máltai, 100 főnyi román, dán és jugoszláv vendég és 80 főnyi finn cserkészcsapat. Az osztrák cserkészek közül 700 főnyi hajón jött Bécsből Vácig, ahol vonatra szálltak és szintén délelőtt érkeztek Gödöllőre.

Különös melegséggel fogadták a finneket a táborban. Ez a nyolcvanfőnyi pompás csoport szép kék ruhában teljesen egyforma tábori felszereléssel érkezett. A tábori zenekar a Rákóczi indulóval fogadta a testvérnemzet fiait, akik háromszoros „Éljen”-nel köszönték meg az ovációt. De a cserkésztestvériségnek éppen az a célja, hogy a nemzetek fiatalságát közelebb hozza egymáshoz. Nemcsak a finneket, hanem a cseheket is kedves fogadtatásban részesítették. A cseh kontingenst végtelenül kellemesen lepte meg a figyelemnek ez a megnyilvánulása, amiben Gödöllőig minden nagyobb állomáson részük volt. Sok virágot kaptak, mézeskalács szíveket, árvalányhajakat és egyéb apróságot. Hogy a csehek soraiban nagyon sok magyar fiú is volt az csak megkettőzte az adakozó kedvet.

Sétánk során magunk is elérünk Csehszlovákia táborához. Serényen építik táborukat, amelynek különös érdekessége a felvidéki fiúk „emelt” sátorcsoportja. Mintegy félméter magasságig a sátorhelyeket illatos fenyődeszkafalak veszik körül s csak ezekre a falakra kerülnek tetőül a sátorponyvák. A morva cserkészek apró kárpáti faház-modellekben laknak, rajtuk kicsiny ajtók és ablakok. Vannak kis házikók, amelyek gerendából épültek és a gerendák közeit zöld mohával töltötték ki.

Az Erzsébet -park főútvonalán újabb csapatok érkezését látjuk. Megérkezett 500 svájci cserkész, két külön csapatba osztva. Az egyes törzscsapatok nevüket híres svájci kastélyok nevéről nyerték. Megelégedetten vonulnak be az ötödik altáborban lévő táborhelyükre, ahol különösen szép tábortüzekre készülnek. Híres svájci népdalokat és színes pásztorsapkájukban régi táncokat fognak bemutatni.

Százéves bútorok, szalmatető, szélmalom...

 
Az Erzsébet-park közepetáján terül el a lengyelek nagykiterjedésű tábora.

Csuvaj! / Jó munkát!/- kiáltással üdvözöljük őket, mire kórusban hangzik el ajkukról a magyar üdvözlés- Jó munkát!

A lengyel táborban nagy a nyüzsgés, mert nagy számmal látogatják meg magyar cserkészek. A két nemzet testvéries együttérzése már az első órákban magnyilatkozott, vidám csereberélés folyik a rendezett, szép sátorsorok között s a lengyelek egy kimagasló sátra, amelyben népművészetük számos csinos tárgyát állították ki, állandóan zsúfolva van.

Odébb egy napos tisztáson, a szíriai és palesztinai arab cserkészek aprő csoportja ütött tábort. Vidáman pergő szavak, mosolygó arcok köszöntenek itt a napbarnított burnuszos fiúk között. Jellegzetes fejdíszük mellett azonban már ott leng az árvalányhaj, mintegy furcsa jelvényeként a két távoli nemzet cserkésztestvériségének.

 
De nemcsak a külföldi, hanem a magyar táborok is lépten-nyomon feltűnést keltenek Az V. altáborparancsnokság százéves magyar bútorokkal, berendezett szegedi szalmatetős házban helyezkedett el. A szentesi csapat táborhelyére egy szentesi szélmalom kapuján vezet be az út. Távolabb a békési cserkészek hatalmas táborkapuja látszik, amely a gyulai várat ábrázolja.

Nagyon érdekes része a tábornak az emigráns oroszoké, akik régies orosz fafaragással díszített, cikornyás kaput emeltek különös, fakerítéses sátorközségük előtt. A legtöbbje a derék orosz fiúknak magyarul beszél. Szüleik évekkel ezelőtt emigráltak Magyarországra, s a fiatalok már itt nevekedtek. De sokan vannak közöttük francia, német és észt földre emigrált oroszok is.

A győri, pápai és veszprémi cserkészek több kaput emeltek táborhelyük elé. Mindegyik magábanvéve is látványosság. Különösen szép a győriek ősi motívumokkal díszített kopjafás kapuja, amelyen jobbról-balra címeres szarvú ökörkoponyák fehérlenek. A jászberényi csapat megépítette Lehel-vezér kürtjének kapuját.

A teljesen elkészült, valamennyi nemzet zászlajával díszített monumentális arénatér tribünje mögött szabad térségen, ahol forrón tűz le a nap, a spanyolok, törökök és egyiptomiak táboroznak. De a nagy hőség ellenére itt is ütemben folyik a cserkészmunka, vezényszavak pattognak s a bábeli hangzavarból néha csengően felhangzik valami, amit minden nemzet fia megért: a kacagás.

A királyi park táborában az amerikaiak készülődése kelt legtöbb érdeklődést. Épülő tornyuk, amellyel a felhőkarcolókat akarják az emberek emlékezetébe idézni, ezerkétszáz pengőbe kerül. A legkülönbözőbb technikai újításokkal akarják elkápráztatni a látogatókat és táboruk technikai kiállításával odáig, mennek, hogy jégszekrényben tartják az élelmiszereket.

***

Tökéletes ellátás, pezsgő üzleti élet

Csaknem teljesen be van rendezve már az üzletváros, ahol nagy nemzetközi társaság hullámzik reggeltől estig. A külfödiek érdeklődése főleg a magyar nemzeti jellegű tárgyak iránt nyilvánul meg. Különösen tetszett a cserkészbazárnak kizárólag magyar cserkészek által készített iparművészeti kollekciója. A magyar cserkészek ötlettára kifogyhatatlan. Művészi érzékük a magyar föld őstalajából fakad. Az üzletváros szervezete egyébként is olyan tökéletes, hogy ott cipőfűzőtől az árvalányhajig és borotvától a szalámiig minden kapható.

Érdekes azonban, hogy az élelmiszerpavilonokban a cserkészek alig vásárolnak, mert nincs egyetlen cserkész sem a táborban, aki a legtökéletesebben el nem volna látva. Amerre csak érdeklődtünk az élelmezés minősége és mennyisége iránt, mindenütt megelégedett választ kaptunk. Sokan kijelentették, hogy nem tudják megenni fejadagjukat. Hétfőn tízóraira például nagy karéj kenyeret, hatalmas szelet sajtot és csokoládét kapott minden cserkész.

A hétfői ellátás alkalmából 35. 000 kiló kenyér és 3500 kiló hús fogyott el.

A pályaudvaron éjjel-nappal szolgálatban lévő cserkészek várják a külfödi vendégek további beözönlését.

A keddre virradó éjszakán már közel 25. 000 cserkész hajtotta álomra fejét a világtáborban.

Munkában a cserkészaviatika


 
A gödöllői repülőtér öt cseréptetős hangárjában jelenleg három magyar gyártmányú „Weisz Manfréd” négyhengeres gép van elhelyezve, melyek a postajáratot látják el. Rövidesen megérkezik a „Gerle 13, melyet Bánlaky mérnök szerkesztett és a Műegyetem Sportrepülő Egyesület épített. Azon kívül rövidesen megjön a vitorlázógépek vontatására berendezett „Udet” gép.

A sátor hangárokban 18 darab különféle szerkezetű vitorlázó- és síkrepülőgép van elhelyezve. A vitorlázó cserkészrepülők száma 65 fő. Azon kívül 80 személyes sátrak, valamint 100 darab legkülönb típusú vitorlázó és sikló modellek kiállítási helye.

Tegnap a repülőtáborba 22 lengyel vitorlázó cserkész pilóta érkezett. A 6 darab vitorlázógépük, melyek közül 2 speciális szerkesztésű nagy gép, csak néhány nap múlva fog megérkezni. A repülőtábor nagy bemutatója augusztus 13-án lesz, melyre az előkészületek és a gyakorlatok már nagyban folynak. Az augusztus 2.-iki ünnepélyes megnyitási ünnepélyen 3 motoros repülőgép az Aréna felett fog keringeni.

 

A cserkészrepülő postajárat már augusztus 1.-én megindult. A m. kir. Posta ezúttal felvett Gödöllőről Mátyásföldre indított cserkészrepülő-járatra levélküldeményeket. Ezekre a levelekre 20 filléres plusz taxa kerül, melyeket a posta külön bélyegzővel lát el. Küldeményeken fel kell tüntetni, hogy repülőpostával továbbítandó. Minden nap két járat indul a gödöllői repülőtérről.

 A szerdai megnyitó nap programja

 
Szerdán reggel 9 órakor tábornyitó istentiszteletekkel kezdődik a nap. Római katolikus szentmise után megáldják a katolikus csapatok zászlóit az Aréna téren. A misét Shvoy Lajos megyéspüspök pontifikálja, és ő áldja meg a zászlókat is.

A tábor ünnepélyes megnyitása délután 4 óra 30 perckor lesz.

Az egyes altáborok csapatai három órakor megkezdik a felvonulásukat az Aréna térre.

A híradásvezetők már 2 órakor hangos híradón figyelmeztetik a közönséget, hogy hagyja el a tábort és gyülekezzék a Korona téren. Először a különböző nemzetek csapatai vonulnak fel, majd a magyar csapatok, díszzászlóikkal.

A kormányzó délután félöt órakor a Királyi-park Arénatérre néző oldalán keresztül érkezik Baden-Powell lord társaságában.

Az ünnepélyes felvonuláson a különböző nemzetek csapatai táblát visznek maguk előtt, a magyar vármegyéket és városokat díszrajok és őrsök képviselik.

A nagy felvonuláson a kormányzó dísztribünje előtt fejlődnek fel a rajok és ugyanakkor a külfödiek vezetői díszzászlókkal a magyar csoport két szárnyán helyezkednek el. Ezután befejeződik a tábornyitás, a cserkészek elvonulnak, és kezdetét veszi az igazi tábori élet.

Este nyolc órakor: tábortűz a jamboree valamennyi altáborában.


 Csütörtökön lesz a cserkészlányok ünnepsége

 
A cserkészlányok nem vesznek részt a gödöllői táborozásban, csak, mint a külföldről jött idegen cserkészlányok vendéglátói szerepelnek. A külfödiek Budapesten, a Testnevelési Főiskola internátusában laknak legnagyobb részben. A magyar cserkészlányok célul tűzték ki a külfödi vendégeik ellátását, továbbá kalauzolásukat Budapesten és vidéki kirándulásaikat.

A IV. Világjamboree alkalmával a Magyar Cserkészlány Szövetség augusztus 3-án, csütörtökön reggel fél 10 órakor a Testnevelési Főiskola (I. Győri-út 13.) sportterén díszszemlét tart. Csütörtökön délelőtt fél 11-kor, pedig a Pesti Vigadó első emeletén megnyitja a cserkészlányok országos kézügyességi kiállítását, amely augusztus 13-ig lesz nyitva. A kiállítást délelőtt 9-12 óra között lehet megtekinteni.

Külföldről a következő cserkészlánycsoportok érkeztek: Lengyelországból 100 fő, Csehszlovákiából 100 fő Angliából 45 fő, Dániából 10 fő, Amerikából 3 fő, ezen kívül Ceylon szigetéről, Ausztráliából /Sidney/, Jeruzsálemből és Hollandiából is érkeztek leánycserkészek.


Baden Powell keddi napja a fővárosban                                  


Gödöllő, augusztus 1.

Baden Powell, a világ főcserkésze, kedden reggel rangrejtve Budapesten tartózkodott, ahol megtekintette a Mezőgazdasági Múzeumot. Meglátogatta Bethlen István grófot, József főherceget, majd délben Teleki Pál gróf főcserkész látta vendégül Baden Powellt löncsre.

A világ főcserkésze a délután folyamán, gépkocsin Gödöllőre érkezett, ahol ünnepélyesen fogadták. Délután hat órakor a kormányzónál tett tisztelgő látogatást és a kastélyban uzsonnázott, majd körsétára indult a táborban.


***

Gusztáv Adolf svéd királyi herceg Budapesten


A gödöllői világjamboree megnyitására érkezett a svéd cserkész-szövetség fővédnöke

 

Fejedelmi vendég érkezett kedden délelőtt Budapestre. A gödöllői világjamboree alkalmával ellátogatott a magyar fővárosba Gusztáv Adolf svéd királyi herceg, Wasterbotlen hercege. A fiatal herceg, aki V. Gusztáv svéd trónörökös fia, fiatal hitvesével Sybilla szász-kóburggóthai hercegnővel érkezett, s az egyik dunaparti szállőban részére fenntartott lakosztályt foglalta el. A herceg, aki Bremerhavenből Berlin és Bécs érintésével érkezett a magyar fővárosba, mint ilyenkor szokás, a legszigorúbb inkognitóban utazik, de megérkezésének híre mégis hamarosan elterjedt Budapesten, úgy hogy a fejedelmi vendéget szállodájában az érdeklődőknek raja fogadta.

Gusztáv Adolf svéd herceg napbarnított arcú, széles vállú, atlétatermetű, kisportolt fiatalember, aki csak nemrégen, fényes külsőségek között tartotta esküvőjét ifjú hitvesével, a szász-kóburg-góthai nagyhercegek székvárosában.

A herceg barátságosan, de határozottan tagadott meg minden részletes felvilágosítást utazásáról. Nem adott interjút a sajtó képviselőinek sem és megérkezése után kíséretének tagjaitól elbúcsúzva, azonnal visszavonult lakosztályába.

A Nemzeti Újság munkatársának később alkalma nyílt beszélni a herceg kíséretéhez tartozó notabilitások egyikével, Leif Öhrvalt követségi ügyvivővel, aki készséges előzékenységgel mondott el néhány érdekes adatot a svéd király unokájának magyarországi útjáról.

Öfelsége Gusztáv Adolf herceg nem előízben jár Budapesten - mondta az ügyvivő. Mintegy három évvel ezelőtt fordult itt meg utoljára, úgy hogy a várost nagyon jól ismeri és annak szépségeiről mindig és mindenütt a legnagyobb elragadtatással, nyilatkozik. Ezúttal hivatalos minőségben, mint a svéd cserkész.


Nemzeti Újság 1933. augusztus 3.-a, csütörtök (4. oldal):


 

Tízezrek tomboló lelkesedésével, ragyogó külsőségek között nyitották meg Gödöllőn a IV. világjamboreet


 
Szerdán korán reggel már hangos volt egész Gödöllő és hangosak voltak a jamboree összes altáborai. A kuructárogató megadta a riadójelet.

Hangyabolyként nyüzsögtek a sorakozó fiúk ezrei, majd példásan rendezett sorokban a cserkészzenekar indulóinak vidám ütemére elindultak a csapatok az Aréna felé a IV. Világjamboree megnyitó istentiszteletére.

Kilenc óra előtt pár perccel már elfoglalták helyüket a hatalmas cserkészoszlopok az Aréna díszes tábori oltára előtt.

Pár perccel később érkezett Shvoy Lajos dr. székesfehérvári megyéspüspök cserkésztiszt, akit Stuhlman Patrik premontrei főigazgató és Schlager Árpád gödöllői apátplébános fogadott nagy papi segédlettel. A püspök megáldotta a fogadására megjelenteket, kedvesen kezet fogott az őt fényképező lengyel cserkészekkel, majd kíséretével megindult az oltár felé.

 

A csapatok négyszögben foglaltak helyet színes zászlóik alatt. A jobboldali nagy árbócon a magyar, a baloldalin a pápai zászló lengett. Az oltárral szemben helyezkedtek el a táborparancsnokság tagjai és az előkelőségek. Ott volt Teleki Pál gróf táborparancsnok, Khuen-Héderváry Károly gróf, Papp Antal dr. Witz Béla dr. Sík Sándor dr., a vármegye képviseletében vitéz Endre László dr. főszolgabíró és még sokan mások. A külföldi csapatok vezetői közül ott volt Spencer dr., a kenti angol parancsnok, Valdon tábornok - a francia csapatok parancsnoka, Kergolay francia fődelegátus, Monsignore Kolett, a francia papság vezetője és még többen.

Shvoy püspök a cserkész idealizmusáról


 
Shvoy Lajos püspök meglátogatta a jamboree helyét és a jamboreen résztvevő cserkészeket, majd elhaladt a zászlók előtt s azokat megszentelte. Visszatérve az oltárhoz, megáldotta a tábor hatalmas keresztjét, majd magyar, angol, francia és német nyelven szentbeszédet intézett az egybegyűltekhez.

„Isten kegyelmével elérkeztünk a magyar cserkészek világraszóló ünnepéhez - mondta - s bár sok félreértéssel találkoztunk, csak fokozott idealizmussal folytattuk munkánkat, hogy a világ elé tárjuk a magyar cserkészek nagyságát. A magyar cserkészet a világnak ezzel a nagy cserkészünnepével beállt világtörténelmi szerepébe. Mert kell, hogy ez a jamboree úgy sikerüljön, amilyennek tervezték: az igazságosabb a szociálisabb, a békésebb, derekabb és boldogabb, tehát krisztusibb gondolkozású emberek, találkozójának…”

Shvoy püspök cserkészliliomokkal díszített kazulájában ezután az oltárhoz lépett és csendes misét mondott. A cserkészzenekarok mise közben egyházi énekeket adtak elő. A megnyitó ünnepi istentisztelet a pápai himnusz hangjai mellett ért véget.

A mise után a püspök az előkelőségek kíséretében zászlók sorfala között autójához ment. Búcsúzáskor Witz Béla dr. prelátushoz, a Cserkész Szövetség volt elnökéhez fordulva így szólt:

- Cserkész vagyok magam is és az is maradok!

Azután még Spencer dr-ral, a kenti cserkészek vezetőjével váltott néhány szót, majd Witz Béla dr. és a premontrei főigazgató kíséretében eltávozott. Ismét megszólaltak a zenekarok indulói s az egybegyűlt mintegy 12. 000 cserkész vidám lépésekkel indult vissza a táborba.

A katolikus istentisztelettel egyidejűleg a sportarénában protestáns istentiszteletet, a IX. altáborban mohamedán istentiszteletet és az I. altáborban zsidó istentiszteletet tartottak.

 Baden Powell látogatása


Baden Powell lord, aki a kormányzó vendégeként a csütörtökre virradó éjszakát már a gödöllői királyi kastélyban töltötte, délelőtt tíz óra tájban hosszú látogatást tett a táborban. A fiúk már régóta talpon voltak és várták vezérüket. Mindenki díszruhába öltözött és ünnepélyes hangulatban figyelte a Fő-utat: mikor jelenik meg Bi-Pi, a főcserkész, telivér pej lován.

Első útja Teleki Pál gróf társaságában a VII. altáborban lévő angolokhoz vezetett, ahol meglátogatta fiát. Peter Baden Powellt, aki egyetemi hallgató és szintén a táborban lakik. Rövid beszélgetés után folytatta útját és szemléje során kedvesen elbeszélgetett az egyes csapatok vezetőivel, tizenkét órakor, pedig a premontrei gimnáziumban, a táborparancsnokság székhelyén fogadta a sajtó képviselőit. A gimnázium épületében lévő világjamboree-kormánybizottság tanácsterme ez alkalommal zsúfolásig megtelt újságírókkal, akik a Teleki Pál gróf társaságában megjelenő Baden Powellt lelkes éljenzéssel fogadták.

A cserkészek és a magyarság


 
Baden-Powell lendületes szavakkal ecsetelte a cserkészet fontosságát s rámutatott a világ jamboree nagy jelentőségére.

- A világjamboree főcélja – mondta - nem a cserkészek szórakozása, hanem nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a cserkészek barátkozása, egymás munkájának megismerése, szórakozásra a cserkészek csak saját táboraikba vonulnak…

Ezután ismertette a cserkészmozgalom mai állását. Elmondta, hogy ötvenkét országban közel három és félmillió beöltözött cserkész él. Sokkal nagyobb azoknak a száma, akik négy-ötévi cserkészmunka után elfoglalják helyüket a köznapi életben, s mint volt cserkészek, itt valósítják meg a cserkészet törvényeit.

A gödöllői világjamboreeról szólva elmondotta, hogy 42 ország küldötte el ide képviselőit, a legtávolabbi országokból is jöttek cserkészek. Kijelentheti, hogy a gödöllői tábor mindnyájuk várakozását felülmúlta s valamennyien hálásak Horthy Miklós kormányzónak a gyönyör táborhelyért, amelyet oly készségesen bocsátott a cserkészek rendelkezésére. Nemcsak Magyarország kormányzója, hanem a világ minden részében felismerték a cserkészet fontosságát s a leghivatottabb vezetők ma már a legteljesebb mértékben állnak a cserkészet rendelkezésére. Ennek a bizonysága az a meleghangú távirat is, amellyel a nagy angol birodalom jövendő ura a walesi herceg a gödöllői világjamboreet üdvözölte.

- A gödöllői világjamboreenak azonban - folytatta a világ főcserkésze -. magyar szempontból is igen nagy a jelentősége. A tábor idegen résztvevői nemcsak hogy még jobban megismerik a világhírű magyar cserkészetet, hanem a legjobb benyomásukat szerzik a magyar vendégszeretetről és a magyar nép kiváló tulajdonságairól is.

A főcserkész végül köszönetet mondott a sajtónak támogatásáért, Teleki Pál grófnak, táborparancsnokoknak és kormánybiztosoknak, valamint gárdájának ezért az elismerésreméltó nagy munkáért, amellyel ilyen szép tábort varázsoltak a világ minden részéből ideérkezett cserkészek számára.


A tábor magas vendégei; a Walesi herceg táviratai


 

A sajtófogadás után Baden Powell lordot, Gusztáv Adolf svéd királyi herceget és feleségét Sybilla királyi hercegnőt, továbbá Teleki Pál grófot villásreggelin látta vendégül a kormányzó a királyi palotában.

 
A világtábor a svéd királyi vendégeken kívül Knud herceg megérkezését is várta, X. Keresztély dán király második fia, Knud herceg azonban szerdán táviratot intézett a Világtábor parancsnokságához, melyben sajnálatát fejezte ki, hogy a Jamboreen részt nem vehet, mert hadgyakorlatra kellett kivonulnia.

Ugyancsak reggel járta be a fővárost és a Világtábort a szenzációs hír, hogy a walesi herceg is Budapestre érkezik a cserkész - világtáborozás alkalmából. Az Európa fölött uralkodó kedvezőtlen légköri viszonyok azonban meghiúsították, hogy az angol trón várományosa, aki saját sportrepülőgépén akarta megtenni a hosszú utat Londonból, csakugyan megérkezzék Gödöllőre. Ezért a walesi herceg csak táviratban adott kifejezést a jamboree iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésének és a következő sürgönyt intézte a táborparancsnoksághoz.

„Remélem, hogy a gödöllői Jamboree jól fog sikerülni és nagyszerű eredményekkel fog végződni. Szeretettel üdvözlöm a nagy Világtábort!   EDWARD.”

Baden-Powell lordhoz a walesi herceg a következő táviratot intézte:

„Szívből jövő köszönetem a Gödöllőn összegyűlt cserkészeknek üdvözlő táviratukért, amelyet őszinte örömmel vettem. Remélem, hogy a Jamboree nagyon boldog és eredményes találkozásnak bizonyul. EDWARD”.

A megnyitóünnep előtt


 
A megnyitó ünnep ragyogó külsőségek között folyt le. Amíg csak olvasni lehetett ennek a különleges világeseménynek az előkészületeit, számadatait, teljességgel elképzelhetetlen volt, mit tesz az: harmincezer ember - mégha kisember, apró ember is, de harmincezer! – itt a hirtelenjében, Budapest alatt, frissen nőtt sátorvárosban! Teljességgel elképzelhetetlenek voltak azok a méretek, keretek, melyekben egy ilyen vállalkozást lebonyolítani lehet. Hiába, az emberi fantázia vérszegény és hamar fáradó, nem tehetünk róla, de így van, hogy bizonyos fokozás után már nem vagyunk képesek képzeletünk kereteit tágítani. Rugalmatlanná válik a gondolkozás tágítható szalagja, hacsak tisztán az elmélet légüres terében helyezkedik el és kapcsolódik hozzá a térben valósággal érzékelhető jelenségekhez.

 Keddre bontakozott ki a valóságban is a világtábor képe, mérete jelentősége és az eredmény egészen szédületes perspektívát nyújt.

Az újságíró, aki kedden látta először, hogy alakul át Gödöllő képe ennek a világeseménynek hatására, valósággal lenyűgözve próbálkozik megbirkózni azzal a nem csekély feladattal, hogy sok apró impresszióját úgy adja elő, hogy azokból az olvasóban is ugyanaz a mozaikszerű, de imponáló nagyméretű kép támadjon, mint amit ő látott meg.

A Jamboree képe azonban már sokkal előbb, már a fővárosban érezteti hatását. Nem arról van most szó, hogy Budapesten ma csapatostól járnak a cserkészek; hogy a cserkészuniformis az utcákon, éttermekben, nyilvános helyeken bármely más uniformissal egyenrangú polgárjogot nyert, hanem arról a hatásról akarok most írni, mely a Keleti-pályaudvar környékén mutatkozik szemmel látható formában.


Tízezrek felvonulása a táborba


 
Gödöllőt tudvalevően kétfajta vasúttal lehet megközelíteni: a MÁV hatvani vonalán és a HÉV villamosvasútján. Na már most, a Jamboree olyan egészséges konkurenciát támasztott a két vasúttársaság között, aminőre eddig Magyarországon nem, csak az angol és amerikai vasutak történetében volt példa. Mindkét vállalat rájott, hogy a Jamboree tízezreit, sőt százezreit szállítani nem rossz bolt, éppen ezért mindkettő mindent megtesz, hogy a tömegközönség az ő szállítási eszközeit vegye igénybe.

Ahogy leszáll a Jamboreere igyekvő a Keleti pályaudvar előtt, iszonyú táblák  és  nyilak intik :
J A M B O R E E !

 
Ha valaki követi a nyilak irányát, a Keleti pályaudvar jegypénztárai előtt találja magát, ahol készségesen nyomják kezébe az egy pengő negyvenes retúrjegyet.

Ugyanekkor a helyiérdekű vasút másutt hirdeti fennszóval és büszkén, hogy a következő okokból előnyös a vonalán való utazás: 1. a pályát, valamint a kocsiparkot rend behozta, 2. elektromossággal vonatatja vonatait, 3. a végállomást a világtáborozás tartamára áthelyezte a Keleti-pályaudvar elé, és így az utasoknak nem kell a Kerepesi-útra fáradniok ha a HÉV-et, akarják igénybe venni.

A különvonatok úgy a MÁV-on, mint a HÉV-en természetesen megállás nélkül robognak Gödöllőig, és tízpercenként közlekednek, amely egészen szokatlan tempó és különös képet ad a Keleti-pályaudvar környékének. Valóban egészen amerikai méret a forgalom. A négy-öt kocsiból álló szerelvények egész rövid időközökben futnak be az új pályaudvarra, telnek meg a közönséggel és indulnak a világtábor felé.

 
A vasútvonalakkal párhuzamosan fut a gyönyörű gödöllői autóút, a tábor kocsiközlekedésének főütőere. Ez egyébként Magyarország egyik legszebb útja, most azonban olyan karban van, hogy egy repedés sem látszik rajta. Olyan végig az út, mintha belterületen haladna át, minden száz, kétszáz lépésre rendőr, Budapest határán túl csendőr áll és irányítja a közlekedést.

Pár-kilométeres távolságokra mentőállomások vannak, amelyek perceken belül nyújtják az első segítséget, ha valami katasztrófa történnék. Az út egyébként teljesen átalakult cserkészúttá, jóformán valamennyi közlekedési eszközben ülő utasokról meg lehet állapítani, hogy a gödöllői táborba igyekeznek.

Közvetlen Gödöllő alatt tűnik fel aztán jobbról és balról is egy-egy sátorváros, a tábor legszélsőbb altáborai, a tíz altábor egyike, amelyet a HÉV vonala derékban szel ketté. Ez azonban semmi zavart nem okoz a tábor két fele közti közlekedésben: két óriási fahídat vertek a két tábor közé, amelyeken teljesen életbiztos a közlekedés.

Innen kezdve végig a táboron keresztül fut a helyiérdekű, amely nagy karéjban öleli körül a jamboree arénát, valamint a többi altábort.

A különvonatok közönsége, az egyes állomásokon kiömölve, életveszélyessé tenné a közlekedést, ha nem gondoskodtak volna arról, hogy a járműútakat a gyalogosok sohasem keresztezhetik, csak az újonnan épített imponálóan biztos és nagy fahidakon. Így hát a közönség a bőven rendelkezésre álló cserkész, csendőr, idegenvezetők, tolmácsok, útmutatók kalauzolása mellett a legnagyobb biztonsággal teheti meg az utat bármely táborrészbe.


Nincs egyetlen üres hely sem a tribünön


 
Félötre hirdették a világ cserkészeinek első nagy ünnepélyes bemutatkozását a magyar közönség számára, a tábor ünnepélyes megnyitását, három óra tájban azonban már hemzsegtek az ebből az alkalomból összeácsolt fehér deszkatribünök az érdeklődőktől. Három iszonyú nagy tribünt építettek annak a tisztásnak a szélére, amelyet egyik oldalon a helyiérdekű töltése, a másik oldalon pedig a koronauradalom hatvan holdas ősparkja határol. Idilli szép hely. Az enyhe dombok között húzódó ötven-hatvan holdas lankás, sűrű gyeppel és egyik részén haragoszöld lucernával van benőve. Hátulról, a koronauradalom felől, élettiszt tüdőtágító levegőt hord a tribünök felé a szél.

Három óra még csak, de a három óriási tribün szinte már zsúfolásig megtelt. A tribünök előtt is izgalmas az élet, ez az egyetlen hely, ahol szinte életveszélyes a közlekedés.

Valami egészen különleges közönség gyűlt össze ezekre a tribünökre, hogy résztvegyen a cserkészek nagy bemutatkozásán. Nem hasonlítható ez a közönség semmi más közönséghez, mert van benne minden fajtából. Először is itt van mindenki, aki az országban és a fővárosban számit, szerepet visz, aki meg szokott jelenni mindenütt, ahol meg szokás jelenni. Közvetlen mellettük azonban egész más figurákat lehet látni, mint másutt, más hasonló alkalommal.

 

A modern Bábel


 
Teljesen természetes, hogy a tribünön politikusokkal, írókkal, színművészekkel egy sorban egy

kiskereskedő ül, akinek a fia szintén a felvonulók között van, vagy ha egy ismert arcélű mágnás mellett egy pékmester özvegyét lehet felfedezni.

De az sem kelt feltűnést - hiszen mindenki számított rá, hogy egy egész különleges Bábelbe kerül -, ha egy úr vörös fezzel a fején fotografál, vagy hogyha közvetlenül az ember háta mögött valaki - japánul szólal meg.

Az újságírók számára fenntartott helyre egy szerény, angolul beszélő úrhölgy akar letelepedni.

- Bocsánat - mondta neki az egyik rendező - kizárólag a sajtó résztvevői foglalhatnak itt helyet.


Nemzeti Újság 1933. augusztus 4.-ezen, péntek:


 

Élő emléket a jamboreenak!                          


Írta: Vargyas Tivadar dr., belsőjózsefvárosi plébános

 
Kitüntető megtiszteltetés a vérző csonka Magyarországra, hogy a világtáborozás színhelyéül kiválasztatván: az egész világ érdeklődésének középpontjába került. Ezzel a jelentős ténnyel még fokozottabb érdeklődéssel tekint a földkerekség hazánkra, mert kevéssel előbb e nemzetközi Touring Clubok Szövetsége a figyelmet már élénken fölhívta Magyarországra. A végleges terv szerint ugyanis a föld leghosszabb országútja Londontól a Ganges deltájánál fekvő Kalkuttáig, Budapesten vezet majd keresztül.

Budapest és Wien közötti útrész elsőrangúan kiépítve már régebben szolgálja úgy a hazai, mint a nemzetközi érdekeket. A Budapest- Szeged közötti útszakasznak kellő időre, bármely áldozat árán, el kell készülnie.

Jó utak építése minden országnak elsőrangú érdeke. Amint a szervezetben az erek rendszerén át lüktet az éltető vér: úgy minden ország gazdasági érdekeinek nélkülözhetetlen föltételei a jó útvonalak. Az élet egyre növekvő irama követelően sürgeti a gyors közlekedés lehetővé tételére a legjobban megépített utakat.

Az ősi római birodalom politikai és gazdasági életének központi irányítását a tervszerűen kiépített útrendszer tette lehetővé. Amint provinciájává emelt Róma valamely területet, első feladata az úthálózat kiépítése volt. Pannóniát is valósággal behálózta jól épített utakkal, melyeknek maradványait lépten-nyomon ássuk ki a föld gyomrából - mint rég letűnt századok történelmét igazoló emlékeket.

Ha az egyes országok úthálózatait vizsgáljuk, úgy tapasztaljuk, hogy csak az első osztályba sorolt utak, melyeket bizonyos nemzetközi megállapodás feltételei szerint kell kötelezően kiépíteni és a dűlőutak, melyeket egyáltalában nem szokás építeni - egyformák az egész világon. Lényeges különbségek a másod,-harmad- stb. klasszisú utaknál találhatók. Magyarország útviszonyai tökéletesítésre szorulnak. Ha összehasonlítást teszünk például Olasz, Angol-, Francia-, Németország alsóbb osztályozású útjaival: az egybevetés a mi rovásunkra dől el. Ezzel szemben elismerést érdemel az a gondosság, amely a legtöbb utunkat fákkal szegélyezte. Vannak szorgosan ápolt és gondozott, nemes gyümölcsöt termő fákkal szegélyezett országútjaink is. Még a kevésbé gondozott utak is mindig kedvesebbek, ha akár csak akácokkal vagy szederfákkal vannak szegélyezve. Nem hiszem, hogy akadt volna festőművész, aki vásznán valamely kopár, sivár útrészletet örökített volna meg. Mert az a megfestett tájkép csak akkor „eleven” igazán, ha fák zöldje leheli róluk az életet.

De a festőművészeknél még több érdeke fűződik az országutak fáihoz a vándoroknak. Minden országútnak van vándora az egész világon. Amilyen felüdülést az eltikkadtaknak a források hűs vize nyújt: - olyan enyhülést ad a fáradt vándornak az utakat szegélyező fák árnyéka.

A világ leghosszabb országútján: a London- kalkuttai úton - mely két világrészt köt össze - idő folytán a földkerekség minden tájáról milliók fognak áthaladni. A Budapest-Szeged közötti útszakaszunkat úgy építsük ki, hogy a világ bármely nemzetének fia-leánya halad rajta végig, kivétel nélkül valamennyien meleg szeretettel, rokonszenves vonzódással, mély megilletődéssel járják be ezt az utat.

Hogy ez valóra váljon, tervünket állapítsuk meg „most”, amikor az összes nemzetek gyermekei idesereglettek cserkésztáborozásra. Vigyék el hírül hazájukba, hogy ezt a szép Magyarországot, ahol annyi szeretettel és jósággal fogadták őket, érdemes meglátogatni.

Az előbb azt mondtam, hogy a vándoroknak van legtöbb köze az országutakhoz. Kedves kis vendégeink „lélekben” mind-mind vándorai lesznek a magyar országutaknak. Ha majd hazamennek szülőföldjükre - a világ minden tájára: északra-, délre, keletre - nyugatra: élénk emlékezéseikben visszatérnek hozzánk, hogy bevándorolják a Gödöllő-i táborba vezető nagy utat.

Azt is említettem, hogy az a vándor az országutak fáinak árnyékában piheni ki fáradalmait, legyen a mi kedves vendégeink mindegyikének egy-egy külön fája magyar földön, amelynek árnyékában a Magyarország-i kedves emlékeivel megpihen.

Irassanak össze a világtáborozásra, Magyarországra érkezett összes vendégeink: az ugyanebben az időben hozzánk jött hétszáz Balillával és parancsnokaikkal együtt.   Állítassák össze a-b-c sorrendben a képviselt nemzetek névsora: ebben a sorrendben a Budapest-Szeged között kiépülő útszakasz mentén minden egyes vendégünk emlékére egy-egy fa ültessék, amely fa az illető nevéről neveztessék.

Ennek a tervnek a magas kormánynál leendő szíves támogatására, a magyar társadalom, a nemes Székesfőváros, az ősi Pestvármegye és a csonkult Csongrád vármegye vezető Urait kérjék fel.

Azok az emlékfák lehetnek akár tölgyek, az erő- akár jegenyék: a lélekben fölfelé törekvés - akár illatozó hársak: a békés lelkület jelképezésére, akár nemes gyümölcsfák - jelképül arra, hogy lelkünknek is nemes gyümölcsöket kell teremnie. És ezek a fák álljanak elsősorban a magyar nemzet - de egyúttal az egész világ oltalma alatt. Ne fordulhasson elő hasonló olyan szomorú eset, mint ami a „Hindenburg-tölggyel” történt, hogy gonosz kezek elfűrészelték.

Európa szerte híres a Nagycenk-i hársfasor. Az évszázados faóriások királyi méltósággal terebélyesednek egymás mellett.

Világhíressé válik majd az a Budapest-Szeged közötti fasor is - azért, mert bárki haladjon rajta végig a nagyvilágból. - megdobban a szíve arra  a gondolatra, hogy a vendégszerető Magyar Nemzet - az Ő Nemzetének vendégül látott gyermekét így megbecsülte.

Azok a lombos fák legyenek a világ táborozás élő emlékei

 

Nemzeti Újság  1933. augusztus 4.-e, péntek (4.oldal):



Fogadás az Országház dísztermében


 

A magyar kormány a világjamboree tiszteletére ma este fél kilenc órakor a régi budai országház gyönyörűen restaurált dísztermében teát adott, amelyen megjelentek a világ minden részéből Gödöllőre összesereglett cserkészcsoportok vezetői, valamint, a magyar közélet számos kitűnősége. A vendégeket a terem bejáratánál Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter és felesége fogadta. A miniszternek a vendégek fogadásában Darányi Kálmán és bárcziházi Bárczy István államtitkárok segédkeztek. Megjelent József Ferenc főherceg és felesége, Anna hercegnő. A kormány tagjai közül a teán megjelent Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Lázár Andor igazságügyminiszter is. A vendégek közül különösen Baden Powell főcserkésznek volt nagy udvara. A megjelentek között ott volt Almásy László, a képviselőház elnöke, Teleki Pál gróf, a jamboree táborparancsnoka és Khuen-Héderváry Károly gróf magyar főcserkész, Colona herceg olasz, Lepkovski lengyel követek, Khuen-Héderváry Sándor gróf, a külügyminiszter helyettese. A terem ragyogó képet mutatott. A külföldi cserkészek közül különösen a zöld turbánban, vörös fezben megjelentek vonták magukra a figyelmet. A vendégek szórakoztatására a terem karzatán a rendőri zenekar adott elő zeneszámokat. A vendégsereg a gazdag büffében sokáig maradt együtt.

Portyázás a táborban Körmendtől Minnesotáig, sőt azon túl is.


Aki gyaloglással bírja, annak nagy gyönyörűség. aki nem bírja, azt viszi a lába. Csak este veszi észre, mi történt vele egyetlen napon. A Ferenc József-téri HÉV megállónál pár lépésnyire ott az I., II., III. altábor főkapuja, az úgynevezett Párizs kapu. Hatalmas területen van ez a három altábor, a MÁV állomásig nyúlik, pedig odáig az út a Ferenc József-tértől sétalépésben kerek 30 perc. Amerikaiak, franciák, románok, izlandiak, dánok, luxemburgiak belgák, örmények, litvánok s exotikumot képviselő szíriaiak tanyáznak itt, a soproni, vasi, zalai magyar csapatok mellett.

Itt derül ki, hogy nincs is olyan messze Amerika. A körmendiek egyenesen a Rába buzogányait hozták ide, s azzal integetnek át az amerikaiak Minnesotából toborzott tábornak, amely az indiánok szent állatait festette sátrainak hátára. A helyettes parancsnoknak Turhamnak az ereiben is indián vég csurog. Nagyanyja dakota indián volt s erre nagyon büszke. A gőgös amerikaiak, akik négerrel nem ülnek le egy étteremben, az indián utódokat nagy büszkeséggel mutatják be a látogatóknak

A Nagy Sóstó messze esik ugyan a piramisok világától, a cserkészek azonban felfedezték, hogy ez a távolság nem legyűrhetetlen. Gödöllőre szakadt ugyanis két mormon s a tábor régi kedvencei már a piros-fezes egyiptomiak. Esti sörözésnél valahogyan összetalálkozott az egyiptomiak csoportja a mormonokéval. A magyar cserkészek egyöntetűen sört kértek virslivel, az egyiptomi muzulmánok s a nagysóstói mormonok ugyanakkor egyöntetűen kiegyeztek a pincérrel sajtban és limonádéban.

Az egyik mormon, Merill Christopherson mosolygós képű, jókedvű fiú. Nagyapja dán, ő pedig jenki és mormon hitű. Szeszt nem iszik s arra, kérdésre, mint jó mormonnak, hány felesége van, nevetve felelt:- Egy sincs, de csak egy lesz!

Nagysóstótól csak egy ugrás a középeurópai Nagyédestó: a Balaton. Keszthely ott van ferdén szemközt a mormon sátorral. Régi, de ma is divatos balatoni halász szerszámokból készült a keszthelyiek kapuja. Jégvágó: pelikánnyakú fejsze. Varsa: ravasz hálósszerkezet, amelynek egyik része függőlegesen feszül, s amikor a nekiütődő hal keresi e kiutat, szépen beleevickél a hálózsákba. Szigony: ötméteres rúd végén négy hegyes kar, 7-8 kilós halakba vágják. Gemics: hálós eszköz a jégalatti halászathoz. Minden ott díszlik a keszthelyi kapun s mögötte kormas falu, laposhátú halászkunyhó színesíti a hangulatot.

Ezen a tájon tanyáznak a zalaiak, akik élethű göcseji kaput építettek maguknak. Nyurga szárakon kéthajlatú zsupptető sárgállik, mellette a magasba nyúlt harangláb.

A soproniak a Fertő nádját hozták tábordísznek s a szombathelyiek a gyermek álomvilágát formázták ki kerítésükre mézeskalácsból s kapujuk maga emeletmagas lovas János vitéz. A Rákóczi csapat csupa iparosfiú, a Rákóczi indulót kottázta le kottavonalas kerítésre - még pedig nyírfa-gallyból. Az is ott van, hogy három b a letétje. Megállt tegnap itt egy zenetanár. Egy darabig mélázott, tamáskodott, aztán felderült arccal eldirigálta magának a forró melódiát.

 

A szombathelyi MÁV. „Haladás” cserkészcsapat kedvence a Jóska. Ember nagyságú görkerékről pedig inkább azt lehetne hinni, hogy inkvizíciós kínzóeszköz, semhogy lélegzetelállitóan szép mutatványok szerszámja. Két félméternyiről összeabroncsolt vaskerék, de görkerék, amelybe beáll a Jóska, eldől és hasmánt úgy libeg, táncol a földön, mint a leejtett és megbokrosodott tányér. De tud loopingot, rollingot és dugóhúzót is. Repülőszakkifejezések. Pilótajelölteket szoktatják le ezen a módon a „gyomorémelygésről”. Németh Jóska különben hegesztőmunkás az államvasút műhelyében, könyvből tanulta az egészet.

Amikor a skót „elcsencseli” a szoknyáját

 

Csencs = change = cserélni. Megérkezik egy új csapat, megrohanják a környékbeliek és harsog a csatakiáltás:

„Csencs! Csencs!”

Egy helyes kislány fehér szalmakalapját fekete-piros csontdíszétől akarták megfosztani az angolok egy vadászkés ellenében. Ez a csencs nem sikerült, ellenben egy skót cserkész addig riszálta berakott zöld szoknyáját, míg rá nem akadt egy fokosra. A skótnak tetszett a fokos, a magyarnak a szoknya. Eredmény: a skót fényes nappal kivételesen egy szál „nadrágban” ment haza.

 Viszontagságos út után megérkezett a szíriaiak tevéje. Ezzel teljessé vált a beduin sátrak létszámjelentése: 27 szíriai cserkész és egy teve. A kilencnapos utazás nem látszik meg Dzsemilin. Éppen úgy egy a púpja, mint Beyruthban volt, épp oly fehér a szőre és a szeme is. Mangolisz Józsefnek hívják azt a barnabőrű, de fehér sivatagi kendős cserkészt, aki Dzsemili piros zsinórból font kötőfékjét tartja, amikor a rég várt vendég tiszteletére jelentkezem. Express interjút csinálok:

- Mibe került?

- Húsz aranyfont /ha igaz 500 pengő/

- Meddig maradnak?

- 10-20 napig.

- Mi lesz a tevével?

- Itt hagyjuk!

- Mi a foglalkozása? - fordítottam a szót most már nyílegyenesen Mangolisznak.

- Diák vagyok a beyruthi egyetemen. Mérnökhallgató.

- Tetszik Budapest?

- Húsz percig voltam a pályaudvaron. De megnézem. Először vagyok Európában.

- Mohamedán?

- Nem zsidó.

- Hol született?

- Palesztínában.


Dzsemili nyugtalankodik. Nincs már fű a kötőfék lehetőségein belül. Az interjúnak vége.

A szíriaikhoz hasonló, de aranyos sárga színű sivatagi kendőt viselnek a palesztiniak is, akik valamennyien muzulmánok.

Az angol rádió még hetekkel ezelőtt megállapodott a jamboree vezetőségével és a magyar rádióval abban, hogy a világtábor megnyitásának napján helyszíni közvetítést ad.

Minden angol napilap közölte a programot, amely szerint augusztus 2-án este 9 óra 15 perckor Baden Powell lord szavait továbbítja az angol rádió. A hatalmas brit birodalomnak 2100 cserkésze táborozik Gödöllőn. Kanadától Ausztráliáig mindegyik világrész angol cserkésze itt van, úgy hogy az angol rádió helyszíni közvetítését az egész világon érdeklődéssel várták. A Magyarországon rendezett jamboree legnagyobb propaganda- mozzanatának indult ez a közvetítés, amely azonban elmaradt, Miért? Nem lehet még tudni. Tény hogy az angol rádió várta, mert 9-óra 15 perctől 9-óra 50 percig, tehát 35 percen keresztül, amíg csak remélte, hogy a közvetítésből mégis csak lesz valami, más műsort nem adott.                 

(Saád Béla)

 

Kilencszáz cserkészlány díszszemléje


 
A gödöllői cserkész-világtáborozás alkalmából Magyarországra érkezett számos külföldi cserkészlány is, akiket azonban nem a gödöllői fiútáborban, hanem a budapesti Testnevelési Főiskolán helyeztek el. A háromszáz külföldi cserkészlánnyal együttesen a magyar cserkészlányok válogatott csoportjai, számszerint mintegy hatszáz magyar cserkésznő - csütörtökön délelőtt díszszemlén vettek részt, a Testnevelési Főiskola tágas udvarán.

A különböző nemzetbeli cserkészlányok szebbnél-szebb egyenruhákban, már a kora-reggeli órákban gyülekezni kezdtek csoportonként, díszesnél- díszesebb lobogóik alatt. A díszfelvonuláson részvettek: dán, lett, holland, mongol, litván, észt, ír, skót, amerikai, islandi cserkészlányok, valamennyien különböző, érdekes cserkészviseletben. A külföldiek közül legnagyobb számban a lengyel cserkészlányok csapata jelent meg, szürke vászon-egyenruhában. Résztvett a díszmenetben a két ceyloni leánykiküldött, festői hindu népviseletében: ezen kívül igen nagy számmal a csehszlovák leánycsoport, akik csaknem kivétel nélkül felvidéki magyar lányok. A máramarosi ukránok képviselője ugyancsak egy magyar ajkú cserkészlány, aki gyönyörű rutén viseletben jelent meg. Az ausztráliai kiküldött kereken hat-hétig utazott, hogy Sidney-ből idejében Budapestre érkezzék. A palesztinai leánycserkészszövetség ugyancsak képviseltette magát egy leánytaggal.

A kitűzött időpontban, percnyi pontossággal megjelent a díszszemle színhelyén: Anna főhercegasszony, a Magyar Cserkészszövetség legfőbb védnöke férje, József Ferenc főherceg kíséretében. A főhercegi párt Lindenmeyer Antónia, a Magyar Cserkészlányok Szövetségének országos elnöknője kalauzolta helyeikre. Az egyes nemzetbeli csoportok feszes „vigyázz”-lépésben, jobb karjukat fascista üdvözlésre lendítve vonultak el a díszpáholy előtt. A festői menetet a magyar cserkészlányok hatalmas egyenruhás csapata zárta be. A magyar lányok gyönyörű selyemlobogó alatt vonultak fel, amelynek egyik oldalán:
„Mindent a hazáért, semmit önmagadért „!
jelmondat ékeskedett, a lobogó másik felére pedig gyengéd kezek:
 „Jó munkát, légy résen”
jeligét hímeztek.

A díszmenetet követőleg előállott három magyar cserkészlány, akik rövid, meleg szavakkal üdvözölték a külföldi cserkészlány-vendégeket. Az egyik németül, a másik angolul, a harmadik pedig francia nyelven mondott rövid beszédet. Ezután felharsant a hatszáz üde magyar leányajkon a nemzeti imádság, a magyar Himnusz.

 Az ünnepség legkimagaslóbb pontja: az úgynevezett „huszonegypróbás” magyar cserkészlányok kitüntetése volt. A cserkészlányoknak ugyanis, hogy a leánycserkészek csapatába bejuthassanak, előbb különböző próbákat kell kiállniok. A tizenkét éven aluli cserkészlányokat tündéreknek nevezik. Ezen az életkoron felül, a kötelező próbák sikeres kiállása után nyerik el a közcserkész címet, majd a tizennyolcadik életévük betöltésével bejutnak a nagylányok csoportjába. Aki azonban közülük „családvezetői”, „csapatvezetői”, vagy pláne „csapatparancsnoki”címre aspirál, annak legalább 15 próbát kell sikerrel elvégeznie. A legmagasabb kitüntetés: az Arany Nap-jelvény eléréséhez azonban legalább 21 próba szükséges.

A próbák között ilyenek szerepelnek, mint pl. főzés, varrás, gyermeknevelés, életmentés, betegápolás stb.
A mai ünnepélyes alkalommal 23 magyar cserkészlány kapta meg az Arany Nap-jelvényt s közülük a legtöbben az előírt próbánál jóval többet, egyesek 30-at, sőt 35-öt is kiálltak. Az Arany Nap- jelvényeket a kitüntetett lányok díszzubbonyára Zimmermann Rózsa országos főtitkárnő tűzte fel.

Ezzel az aktussal a tulajdonképpeni ünnepség véget ért. Ezután a magyar cserkészlányok legfőbb vezetőnői sorra bemutatták Anna főhercegasszonynak és József főhercegnek a külföldi cserkészlányok csoporvezetőit s a királyi fenségek a bájos leányokkal, kitüntető melegséggel, hosszasan elbeszélgettek.

Megnyílt a Cserkészlányok országos kézügyességi kiállítása


 
A cserkész- világtáborozással kapcsolatban a Magyar Cserkészlány Szövetség a pesti Vigadó elsőemeleti helyiségeiben országos kézügyességi kiállítást rendezett. Az országos kiállítás, amelyben huszonöt magyar cserkészleánycsoport vesz részt, ma csütörtökön délben nyílt meg, Anna főhercegasszony és József Ferenc főherceg védnöksége mellett. Az ünnepi megnyitón a főherceg és felesége is megjelentek, Lindenmeyer Antónia országos elnöknő és Zimmermann Rózsa országos főtitkárnő kalauzolása mellett. Az előkelő vendégek sorra megtekintették a kiállított érdekesnél érdekesebb dísztárgyakat, amelyeknek minden egyes darabját magyar cserkészlányok készítették.

A kiállított dísztárgyak közt értékes kézimunkák, sárvári, és matyó hímzések, nagy türelmet igénylő gobelin- és batikmunkák, díszpárnák, magyar motívumú retikülök, bőrdíszműáruk, mulatságos babák, csodaszép csipkék, asztalnemüek és hasonló dolgok szerepelnek.

A kiállítás anyagát különféle érdekes és gondosan megrajzolt grafikonok, táblázatok, statisztikai tabellák egészítették ki. Az egyik asztalon egy békéscsabai parasztszoba híven kicsinyített mása vonta magára a figyelmet. Az ügyes leánykezek Csonkamagyarország térképét is kirakták, a legkülönbözőbb anyagokból. Néhány jól sikerült portré, tájkép és egyéb festmény, szakembereknek is becsületére váló növény és bogárgyűjtemény teszi változatossá a jól sikerült kiállítást, amely augusztus 13-ig naponta a délelőtti órákban tekinthető meg.


 Bi-Pi lelkesen nyilatkozott az angol sajtónak



Baden Powell lord csütörtökön a délelőtt folyamán ismét hosszabb sétát tett a világtábor területén számos külföldi cserkészvezető kíséretében. Az altáborban mindenütt nagy izgalom futott végig, amikor meghallották, hogy közeledik Bi-Pi.

Ebben az időben, amikor Baden-Powell a szemlét tartotta, többször megeredt az eső, ami ismét beigazolta a cserkészeknek azt a gyakran hangoztatott mondatát:„ha Bi-Pi a tábort járja, mindig eső esik”.

A világ mosolygó arcú főcserkésze érdeklődéssel szemlélte a már tökéletesen kiépült tábort, amelyen azonban a kis cserkészek még mindig találnak csinosítani valót.

A magyar táborok díszei közül a főcserkésznek különösen a somogyiak bicska-kapuja tetszett, amelynek eredetiségében sokáig gyönyörködött.

Amikor a lengyel tábor elé ért, hirtelen rosszullét fogta el Baden-Powell lordot, megtántorodott.
A társaságában lévő cserkészvezetők odaugrottak és körülfogták a hetvenötéves öregurat, aki azonban elhárította az őt, támogatókat és megnyugtatta kísérőit:
 „Nincs semmi bajom, csak egy kis szédülés. A tegnapi ünnepség kimerített, de a cserkésznek le kell küzdenie a fáradságát”.

Sokan Baden-Powell lord gyengélkedésével magyarázzák azt is, hogy a tegnapi angol rádióközvetítés, amelyen a világ főcserkészének beszélnie kellett volna, elmaradt és Angliában hiába várták a híreket Gödöllőről.
Ezt a felvetést azonban maga Bi-Pi cáfolja meg, aki az Evening Standard és az Evening News szerkesztőségének adott személyes telefon-nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását az eset fölött.
A főcserkész a szerda estére hirdetett angol rádió elmaradását azzal indokolja, hogy gépkocsija félreértés folytán egy óra késéssel érkezett vissza.


Nemzeti Újság 1933. augusztus 6.-a, vasárnap (13. oldal):


 

Hogyan lát, hall, dolgozik, táplálkozik, él a cserkészváros?


Napok, hetek, hónapok óta hasábos és oldalas tudósítások jelennek meg a budapesti, a magyar és külföldi sajtóban a gödöllői jamboree-ról és ma már jóformán mindent, ami a tábor jellegzetességéhez tartozik, a lengyelek „csuvaj” köszöntésétől a szíriaiak fehér tevéjéig, úgy ismer a világ közönsége, mintha maga is végigbandukolt volna a több száz holdas óriásparkon, amely most két hétre várossá alakult.

 
A tudósítás-özönben azonban igen méltánytalanul igen kis helyet kaptak, igen mostoha elbánásban részesültek azok, akik ezért a megelevenedett álomért oly sok fáradságos nappalt és éjszakát áldoztak és áldoznak: a tábor kis munkásairól, akik nem nyaralnak, hanem most is dolgoznak Gödöllőn és nem kirándulásokkal, hanem komoly szolgálattal töltik el idejüket.

Mert nem kell azt hinni, hogy ez az óriási város csak úgy magától, tetszése szerint nőtt ki a földből és csak úgy magától, tetszése szerint éli kurta életét.

Szerves kerete van az egésznek, központilag irányított mechanizmus dirigál mindent úgy, ahogy annak lennie kell. Ez a mechanizmus, a tábor idegeinek és izmainak nagy hálózata láthatatlan, legalább is a nagyközönség számára láthatatlan - pedig ez a láthatatlan munka van annyira izgalmas, lebilincselő, mint maga az a külső, látható tábori élet, amelyet dirigál.

Tizenkét hír-sátor munkában


 
Szukováthy Imre egészségügyi főnök a tegnapi nap folyamán meg akarta találni tikárát, aki a több száz holdas tábor ismeretlen helyén tartózkodott. Felemelte a kagylót és a titkár két percen belül már jelentkezett.

Ugyancsak tegnap történt, hogy egy kis gyermek elveszett. Megint felemelődött egy telefonkagyló: hatvan másodperc nem telt bele és a gyermek megvolt.

De nemcsak a titkár és nemcsak gyermek, tehát nemcsak emberi személyek kerülnek elő ilyen hirtelenében a tábor nagyra méretezett területéről, hanem a legkülönbözőbb tárgyak és állatok is. Szombaton egy kis tarka foxi kutya veszett el, azt is perceken belül hozták gazdájának.

Az a központi szerv, amely másodpercenként belül képes fölkutatni az óriási tábor egész területét, az egyik elemi iskola épületében, a postahivatallal szemben működik és a neve „hangos híradó”. Teljesen komplett, a legmodernebb eszközökkel fölszerelt stúdiója van a tábornak, amelyből kifutó vezetékidegek behálózzák az egész tábort.

Valamennyi altáborban van egy kisebb sátor, amelynek egész berendezése nem áll másból, mint egy óriási erősítőből és egy óriási hangszóróból. Tizenkét darab ilyen úgynevezett „hírsátor” van az altáborban, amelyeknek hangja beharsogja az óriási táborterület legeldugottabb zugát is. Abban a pillanatban, amikor a stúdióban bekapcsolják a mikrofont, és beszélni kezdenek, a telefon-sátrakban recsegve szólalnak meg a hangszórók és közlik a tábor közel harmincezer résztvevőjével a legfelsőbb parancsnokság akaratát.

 

Ez a berendezés dirigálja az egész tábort. Ez költi fel hat óra harminc perckor kurucriadóval a harmincezer cserkészt és ez játssza el pontban tíz óra harminc perckor takarodóképp a Krasznahorka büszke várát, melynek hangjai után nyugovóra tér a tábor. De közben mindent ad, ami szórakoztat, nevel, irányít, tanít, épp úgy, mint egy nagy stúdió, zenét, humoros előadást, tudományos előadást, irodalmat stb.

Fodor Miklós, a hangos híradó csoport parancsnoka és Tergovits stúdió-vezető büszkén mutogatják a tökéletes gépi berendezést, amelyet a Standard bocsátott teljesen ingyen a tábor rendelkezésére. Hálásak is érte a cserkészek, hiszen ennek a hallatlanul kényes és precíz gépi berendezkedésnek értéke közel félmillió pengő.

Ugyanehhez a csoporthoz kapcsolódik a jamboree rövidhullámú rádióadója, mert azt mondani sem kell, hogy saját rádióleadója is van a tábornak. Húsz méteres hullámhosszon dolgozik a gödöllői jamboree és 70 wattos energiával, ami azt jelenti, hogy a stúdiójában leadott anyagot az egész világon, Amerika legnyugatibb pontjain is lehet hallani.

 180 kilométeres telefonvezeték


 
A hangos híradóval szemben van a tábor főpostája, a posta épületében elhelyezve. Először a telefonközpontot tekintjük meg. 180 kilométer vezetéket fektettek le a cserkészek július 20-a óta a tábor területén. A különböző altáborok egyes pontjain és Gödöllő fontosabb helyein szétszórva 200 állomása van a tábori telefonnak. Ez a szám annyit tesz, hogy a jamboree központ nagyobb, mint például Cegléd telefonközpontja.

Forgalom tekintetében azonban Péccsel vetekszik a jamboree telefon. Tizennyolc kapcsolónő teljesít szolgálatot a telefonközpontban és a nap legforgalmasabb óráiban ezek közül tizenkettő tart együttes szolgálatot. Átlag napi négyezer kapcsolást létesítenek ezek a telefonkezelők. Ebben a számban azonban nincs benne az interurbán beszélgetés, mert azt mondani sem kell, hogy az egyes sátorokban elhelyezett tábori telefonok bekapcsolódnak a nemzetközi hálózatba és bármelyikről lehet beszélni akár Londonnal is. A posta előzékenysége folytán egy budapesti beszélgetés díja húsz fillér, ami igazán nem nagy összeg. A tizenhárom érpárral rendelkező kábel Budapest és Gödöllő között így csaknem állandóan foglalt.


40. 000 levél, 25. 000 levelező-lap

 
Nem kisebb forgalma van a tábori postának, amelyet részben cserkészek, részben a posta lát el. Átlag negyvenezer levél és levelezőlap érkezik naponta a táborba, és húsz-huszonötezret adnak fel jamboree postával.

Amire azonban legbüszkébb az egész cserkészvezetőség, az öt darab Hughes-zsánerű gépe, amelynek leadását a felvevő helyen a leadással egyidőben lehet nyomtatott írással olvasni. A többi között a Magyar Cserkész tábori szerkesztőségben vannak ilyen Hughes-gépek. A lapot Gödöllőn szerkesztik és egyik budapesti nyomdában nyomják. A budapesti felvevő készülék közvetlenül a szedőgépek mellett van elhelyezve, úgy hogy az az anyag, amit Gödöllőn szerkesztenek, perceken belül ólomsorokká alakulva várja a rotációst. Vitán felül áll, hogy ez Magyarországon a leggyorsabb hírszolgálat, aminővel jelen pillanatban egyetlen magyar napilap sem rendelkezik. Ezeket a Hughes-gépeket a Siemens-gyár adta kölcsön a jamboreenek, ugyancsak teljesen díjtalanul.

 
Ezekkel a hírközvetítő intézményekkel kapcsolatos a hírszolgálat, amely ugyancsak a leggyorsabb ütemben bonyolódik le. Gerle Albert riportfőnök 12-15 cserkész riporterrel rendelkezik a hírközpontban, akik állandóan hordják a tábor különböző pontjairól az anyagot, pillanatok alatt gépbe diktálják, azután már csak Lipovniczky Pálnak, a tábor népszerű szakállas profiljáról mindenütt ismert „Pali bácsi”-jának, a hírszolgálat főnökének jóváhagyására van szükség, hogy a kőnyomatos gép meginduljon, és sebesen ontsa magából az állandóan friss anyagot.

Cserkész tűzoltók és mentők készenlétben


 
A tábor épségére a tűzoltók és mentők ügyelnek fel. Mindkét szolgálatot cserkészek látják el. A tűzoltók az újpesti 33-as csapat tagjai, a gödöllői leányiskolában kaptak elhelyezést. Komor piros zászló, tűzoltósisak a kapu fölött, az emberek félve lépnek be ezeknek a bátor és derék fiúknak a tanyájára, akik a legveszedelmesebb elemmel, a tűzzel viaskodnak, odabent a tűzoltó altáborban azonban egyszerre felolvad ez a komor hangulat. Jókedv viháncol a nagy udvaron
elhelyezett sátrak között. A tűzoltóknak ugyanis mindezideig nem akadt munkájuk. Horváth Nándor a tűzoltó táborparancsnok.

Itt állnak szegények, 24 órás szolgálat, 24 óra pihenés rendszerben váltva egymást, a legtökéletesebb berendezkedésekkel.

A főváros egy Niagara-fecskendőt, Újpest egy lóvonatú benzinmotoros fecskendőt és egy úgynevezett vészvonatot adott nekik, amelyekkel a tábor tűzbiztonsága abszolút tökéletes. Itt állnak és egy kis záporpróbán kívül még sohasem volt alkalmuk bemutatni a világ népeinek tudásukat. Hála Istennek.

Jónák Ernő hívatásos újpesti tűzoltótiszt, maga is lelkes cserkész, rendezte az újpesti 33-as csapat tűzoltó kurzusait, amelyek már két év óta folynak, és pedig oly sikerrel, hogy az ujpesti tűzoltóságnak ma már komoly támasza a fiatal gyerekekből álló cserkészcsapat. A fiúk nem egy nagy tűzoltásnál vettek már részt, így az Elektra gyár oltásánál, ahol egyik fiatal cserkész mentett ki egy nagy benzintartályt, aminek a felrobbanása komoly veszedelmet jelentett volna.

A tábor tűzvédelmi berendezése a legtökéletesebb. Az összes altáborokban és minden exponált helyen elhelyezett telefonok útján percnyi késedelem nélkül lehet értesíteni a tűzoltóságot, egy esetleges tűzről, a szolgálatos ugyanabban a pillanatban, amikor a vészhírt veszi, megnyom egy szirénát, melynek ugyanolyan vészesen komor hangja van, mint a budapesti tűzoltóautónak. Nappal harminc másodperc, éjjel egy perc az a maximális idő, melynek leforgásán belül a tűzoltóság már útban van a tűz színhelye felé.

A szirénát munkatársunk tiszteletére a parancsnok azonnal működésbe hozza, a kis tűzoltó cserkészek, a munka lázától égve futnak össze, de aztán tudomásul veszik, hogy csak sajtóbemutató volt. Még Raffay Sándor a fővárosi tűzoltóság kölcsönadott sofőrje, a Niagara fecskendő vezetője is csalódottan veszi tudomásul, hogy nincs komoly tűzesetről szó. Ő egyébként a kis tűzoltóknak „kolléga bácsi”-ja, míg viszont a két szürke újpesti táltos kocsisa „zabsofőr úr” néven ismert a táborban. A kis tűzoltók rendkívül előzékenyek, előhozzák a Csillagot és a Tündért, az újpesti szürkéket is, amelyek felkantározva, felszerszámozva, indulásra készen, de annál kipihentebben és sorsukkal elégedetten sétálgatnak a napos iskolaudvaron. Hogy ez az idilli kép teljes legyen, egy apró kis szőrpamacs rohan elő, a tábor „Duri”-ja egy kis szibériai juhászkutya, alig nagyobb, mint egy becsületes öleb, a táborban azonban nagy becsülete van, kollegának számít jóformán ő is és büszkén viseli nyakában a tűzoltócsapat vörös-narancssárga duplaszín nyakkendőjét.

3000 köbméter víz fogy naponta


 
A tűzoltók munkája elképzelhetetlen megfelelő mennyiségű víz nélkül. A vizet az a vízvezeték szolgáltatja, amelyet ugyancsak ebből az alkalomból épült Gödöllőn, és amelynek továbbfejlesztése meg fogja oldani a mintajárás székhelyének ivóvízproblémáját.

Hét darab mélyfúrású, 80,-90-, 100 méteres kút szolgáltatja a vízvezeték élvezhető, tiszta jó vizét, amelyet a dinamók azonnal a tizenkétkilométeres vízvezeték hálózatba nyomják bele és csak a telepen, kerül egy gyűjtő tartályba.

Hogy mennyire komoly és alapos munka az új vízvezeték, azt szakemberek azonnal értékelni tudják abból a tényből, hogy 80-300 milliméteres főcsövekből áll ez a tizenkét kilométeres vízvezeték hálózat, amelyet Tóth Lajos dr. mérnök vezetése alatt építettek.

1100 csap van a tábor, tehát a koronauradalom és a kastély területén, amely ivásra és mosdásra egyaránt alkalmas és 24 magasnyomású altalaj-tűzfecskendő van a tűzveszélyes helyeken, az arénában, a színház az üzletváros és az egészségház környékén.
Körülbelül háromezer köbméter vizet fogyaszt naponta a jamboree tábor, amelynek zavartalan vízellátásáról a műszaki csoport gondoskodik Ulbrich Húgó parancsnoksága alatt.

 
***

 

Cserkészmentők 15 állomása működik a világtáborban


 
A mentők főparancsnoksága a Gilvell kapuval szemben, az Erzsébet-téri HÉV megállónál található.

Ezt a szolgálatot a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületével karöltve ugyancsak a cserkészek látják el. A cserkészmentők hatásköre kiterjedt az egész gödöllői járás területére egész Mátyásföldig. Tizenöt mentőállomás van üzemben, Kovács Jánosnak, a vármegyei mentők igazgató-főorvosának személyes parancsnoksága alatt. A főorvos helyettese Horváth László dr. Két orvos, huszonegy medikus és ötvenhét mentővizsgát tett öregcserkész, ebből áll a cserkész-mentőszolgálat.

Négy autó és egy oldalkocsis kerékpár, tizenöt mentőláda és ötven hordágy áll a cserkészmentők rendelkezésére.

A mentők az után nem panaszkodnak arra, hogy nincs dolog. Állandó inspekcióik vannak valamennyi  altáborban, azon kívül mozgó őrségekkel operálnak és szinte permanens készültségben kell lenni a repülőtáborban, ahol minden egyes felszállásnál jelen kell lenniük. Ezt a nemzetközi egyezmény írja elő.

Naponta száz-százhúsz esetben cseng a mentők telefonja és kérik az igénybevételt. Az esetek legnagyobb része persze a könnyebb természetű horzsolások, karcolások kimosása, bekötözése, szálkák kihúzása és hasonlók. A legkomolyabb eset, amelynél eddig asszisztáltak, az volt, amikor egy idős úr az erős naptól szívszélhűdésben meghalt, valamint az a motorkerékpár-baleset is a jelentősebb esetekhez számít, amely a gödöllői országúton játszódott le két nappal ezelőtt késő este. Persze humoros esetek is akadnak bőven, az egyik leghumorosabb az volt, amikor egy eszméletlen táborlátogatóhoz hívták ki a mentőket és ők huzamos vizsgálat után kiderítették, hogy az illető betegsége, amely ennyire leverően hatott az illető úrra, nem más, mint heveny alkoholmérgezés.

A szolgálat meglehetősen erős. Huszonnégy óra szolgálat, huszonnégy óra szabad, de ezt a második huszonnégy órát alig tudják kiélvezni a kis mentők, mivel egy-egy komolyabb baleset a szabadnaposokat is újra munkába állítja.

Büszkén újságolják, hogy a mentők között nincs babona, van egy járőr, amely a tizenhárom számot viseli, ez a szám azonban eddig még nem okozott semmi kellemetlenséget a járőrnek. Sőt ennek a járőrnek eddig olyan szerencséje volt, hogy alig akadt munkája - jegyzi meg irigykedve egy konkurens járőr tagja.

- Tévedés, igenis akadt bőven - heveskedik ennek hallatára most egyik tizenhármas.

- Persze - vág vissza az előbbi - ha más nem akad, akkor a nagy unalomtól egymás lábát rugdaljátok össze, hogy akadjon mit kezelni.

A tizenhármas elneveti magát, és ezzel elismeri, hogy a vitában alul maradt.

Végül az élelmezés intimitásaiból tudok meg egyetmást a mentők révén. Valamennyi tábor saját magának főz, de a mentőknek erre nincs idejük, így ők központi élelmezésben részesülnek. Az egyes táborok nyersen kapják a fejadagot és bármelyik csapat azt főzhet abból, ami neki jólesik.

 

Ugyancsak itt szerzek tudomást egy kedves történetről, amelyet a más nemzetiségbeli cserkészek most nagy derültséggel tárgyalnak egymás között. Valamelyik nap az egyik mentő meglátogatta a skót tábort akkor, amikor ott a reggeli kakaót főzték. A mentőnek gyanús volt az edény, amely a tűzhely mellett állt, ezért közelebb ment hozzá és jól szemügyre vette azt. Kiderült, hogy a skótok a szemetes vödröt használták fel kakaófőzés céljaira, bár a vödrön nagy betűkkel állt, hogy SZEMETES VÖDÖR

A skótok azonban nem értették ezt a szót s szégyellték megkérdezni az értelmét, inkább úgy használták fel, ahogy tudták.(M.Á)

 

A jamboree legforgalmasabb napja: július 30.


 

Most állította össze a jamboree vezetősége a tábor forgalmi statisztikáját. A megérkezett cserkészek 450 tonna súlyú málhát raktak ki 12 óra alatt. Egy 10 tonnás vagon kirakása átlag l0 percet vett igénybe. Egy 800 személyt hozó angol vonat pár perc alatt ürült ki és hagyta el a pályaudvart. Augusztus 4-ig csak a szállításvezetőség felügyelete alatt érkezett meg 19. 039 cserkész és 50. 482 látogató, azon kívül 592 tonna súlyú élelmiszer, 80 tonna súlyú egyéb szállítmányt nem számítva.

A hercegprímás miséje a Jamboreen


 
A cserkésztáborozás első nagy ünnepi miséjét, amelyet Serédi Jusztián bíboros hercegprímás pontifikál vasárnap délelőtt, a piarista teológusok énekkara szerepel. Az ünnepi gregorián énekeit Koudela Géza egyházzenei igazgató vezényli, a többszólamú Palestrina és énekbetéteket pedig Kozáky István dr. piarista tanár. A De Angelis mise nagy cserkészkórusát Bárdos Lajos karnagy dirigálja.

 

A kultuszminiszter a Jamboreen


 

Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban délben ebédidő alatt meglátogatta a székesfehérvári cserkészeket a IV. altáborban. Különösen tetszett neki a 98-as számú „Előre” cserkészcsapat ötletes és a Velencei-tó nádas vidékének jellegét magán viselő kapuja. A miniszter mindent megnézett, résztvett az ebédosztásban. A miniszter belépésekor és eltávozásakor megszólalt a kapu tornyában elhelyezett harang.

 

Mégegyszer felvonult a világtábor valamennyi cserkésze.

 

Baden-Powell lord augusztus 8-án búcsúzik a világtábortól. Ebből az alkalomból, épp úgy, mint az ünnepélyes megnyitás napján, a jamboreen résztvevő valamennyi cserkészcsapat felvonul. Baden-Powell lord 18 óra 30 perckor hagyja el a világtábort ünnepélyes külsőségek között.

 

Baden-Powell a svéd Kard-rend keresztjének tulajdonosa


 

Baden-Powell lord Gusztáv Adolf svéd herceggel együtt délután elment a svéd táborba, ahol őket a svéd fiúk ünnepi menete fogadta. A tábor kapujában Lithardt svéd parancsnok fogadta a svéd királyi herceget és Baden-Powell világfőcserkészt. A fogadás után félkörben fejlődtek fel a svéd cserkészek, akik előtt Gusztáv Adolf királyi herceg átadta Baden-Powellnek a svéd Kard-rend keresztjét. A Kard-rend igen magas svéd kitüntetés, a Kard-rend keresztjét maga Napoleon is viselte.

 
Külföldi cserkészek Győrött

A kora délelőtti órákban hatalmas tömeg várakozott a fellobogózott győri személypályaudvaron, amikor 10 óra 25 perckor befutott a különvonat, amely 400 főnyi külfödi cserkészt hozott. A cserkészek között voltak lengyelek, angolok, franciák, jugoszlávok, skótok és egy néger is. Megérkezés után a városháza elé vonultak a cserkészek, ahol felsőőri Nagy Pál győri főispán francia nyelven üdvözölte őket.

A cserkészek ezután a várost nézték meg. Ebéd után a Cziráky medence uszodájában voltak, ahol úgy megkedvelték az üdítő vizet, hogy alig akartak kijönni. Délután 3 órakor a Radó téren a Győri Nőegylet uzsonnát adott a részükre, amely alatt a skótok nemzeti táncaikat és dalaikat adták elő az összesereglett tömegnek. Este 6-óra 25 perckor indultak vissza Gödöllőre.

 

Szőrin ülték meg a lovat az angol cserkészek Bugacon


 Kecskemétről jelentik: Pénteken reggel 300 skót, angol és osztrák cserkész érkezett meg Kecskemétre. Az állomáson katonazenekar és óriási tömeg fogadta őket. A városháza előtt népes küldöttség várta a cserkészfíúkat, ahol a város vezetősége nevében Dömötör Lajos dr. helyettes polgármester üdvözölte őket, majd angol és német nyelven hangzott el az üdvözlés. A városháza közgyűlési termében uzsonnát kaptak a fiúk, délután pedig megnézték a város nevezetességeit és kimentek Bugac-pusztára, ahol az angol cserkészek úgy ülték meg szőrin a lovat, hogy még a bugaci csikósok is bámulva nézték.

Angol üdvözlő vers a főcserkésznek


 
Eredeti és az angol-magyar barátságot hasznosan ápoló ajándékot nyújtott át szombaton özvegy vitéz Vázsonyi Sándorné Baden-Powell lordnak a világ főcserkészének. Vitéz Vázsonynét jól ismerik irodalmi körökben, csiszolt formájú szép angol verseiről, amelyek témáját legtöbbnyire a magyar mondavilágból meríti. Egy ilyen angolnyelvű köszöntő-versben üdvözölte vitéz Vázsonyi Sándorné Baden-Powell lordot is.

A verset szép formában leíratta és díszes nemzetiszínű kerettel dekorált album alakjában nyújtotta át szombaton Khuen Héderváry Károly gróf főcserkész társaságában Baden-Powell lordnak. A cserkészcímerrel díszített albumot, amelybe aranybetűvel van bele írva a köszöntő vers, Bi-Pi nagy örömmel fogadta és kifejezte csodálatát a felett, hogy egy magyar költőnő ilyen tökéletes angolságú verssel köszönti őt és ismerteti a magyar nemzeti eszmét. Kijelentette, hogy a szép ajándékot, mint a jamboree egyik legkedvesebb emlékét drága kincsként fogja megőrizni, majd hosszan elbeszélgetett a költőnővel.

Az osztrák cserkészek megkoszorúzták a hősök emlékét


 
Az osztrák cserkészek szombaton délelőtt megkoszorúzták Budapesten a hősök emlékművét.

A 100 tagú cserkészcsapat vezetője Traffler az osztrák cserkészet külügyi főtitkára rövid beszédében megemlékezett a világháborúban tanúsított osztrák-magyar fegyverbarátságról és hangsúlyozta: amikor a magyar hősöknek megadják a tiszteletet, egyszersmind valamennyi ország hőse előtt tisztelegnek.

Tauber atya az osztrák cserkészek alapítója. Wörnle osztrák főcserkész és Knobloch tiroli főcserkész kísérte a cserkészeket. Majd a salzburgi viseletbe öltözött zenekar eljátszotta az „ Ich hatte einen Kameraden” címü dalt, utána pedig a cserkészek egy percnyi szünettel adóztak a hősök emlékének.

A megható ünnepség végén a cserkészek díszmenetben vonultak el a hősök emlékműve előtt.


***

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 8. kedd, (5. oldal):


55 ezer néző, 2100 autó, külföldi autóbuszok Gödöllő rekordforgalmában


 

Rohan a vadonatúj gödöllői országúton az autó. Egyetlen karcolás sincs a sima beton- és aszfalttestén, még a kevésbé finom rugózású karosszériák is lágyan hullámzanak át rajta.

A Gödöllő előtti erdőben a híres „Halál-kanyar” tizenhat méterre kiszélesítve, átépítve, a nemzetközi autóversenyzés szabályai szerint: ez ellen a kanyar ellen aztán senkinek nem lehet kifogása. A Gödöllő - környéki utak is mind vadonatúj állapotban, mintha most húzták volna elő őket skatulyájukból.

A tábor nagy kőrútja ugyancsak tükörsima és vastagon átitatva az olajjal.  Erre az útra a legbüszkébb az egész cserkésztábor, mert ez tökéletesen oldja meg a közlekedés problémáját. A körút nagy része már meg volt a jamboree előtt is, de milyen állapotban? Gödöllő igazán hálás lehet a világtábornak, amelynek tiszteletére mos összes útjait rendbe hozták és még egyes útszakaszokat is építettek.

Ennek a tökéletesen újjávarázsolt útrendszernek és a most épített öt óriási ikerhídnak köszönhető, hogy például a vasárnapi nagy forgalmat simán lehetett lebonyolítani. Pedig nem kevesebb, mint ötvenötezer néző jött ki megnézni a világtábort és ezért 2100 autó elhelyezéséről kellett gondoskodni. És ennek az óriási tömegnek a forgalma mégis a legsimább keretek között bonyolódott le. (Egyébként vasárnap volt a tábor legforgalmasabb napja. A látogatók száma a megnyitás napjától kezdődően naponta 20, 22, 25 és 36 ezer volt és ez a szám vasárnap kulminált az 55 ezerben. Vasárnap többi között a rengeteg bel és külföldi autó között hollandi, svájci, német és lett autóbuszok is hozták egyenesen a fent nevezett országokból az érdeklődőket Gödöllőre).

A kitűnően megépített úthálózat, hidak, világítás, vízvezeték, stb. tehát a műszaki ügyek központi szerve, a műszaki osztály a premontrei gimnázium napos, tágas folyosójú palotájában tanyázik Ulbrich Húgó vezetésével.

Körülbelül 250 tagú műszaki személyzet tartozik ez alá az osztály alá, amelynek a főbb funkciói a következők:

 

1.   A táborépítés és bontás.  Minden csapat maga veri fel ugyan sátrait, és maga díszíti, a közszolgálati helyiségeket, a parancsnoki sátrakat, konyhákat, élelmiszerraktárakat, nem különben az üzletvárost ennek a műszaki törzscsapatnak a vezetésével építették föl.

2.   Ez az osztály építette és ellenőrzi az egészségügyi berendezéseket, amelyek a viszonyokhoz arányítva a lehető legtökéletesebbek. A különféle szikkasztó gödrök, valamint az állandó korpával való fertőtlenítés a leghigénikusabb módon oldja meg az egészségügyi kérdést.

3.   Ugyancsak a műszaki csoport hatáskörébe tartozik a fürdők felügyelete. A halastóban, a pusztajakabi, valamint az öreghegyi tavakban és a Gizella strandon egyszerre hat-nyolcezer cserkész fürödhet, úgy hogy valamennyi cserkész akár naponta részesülhet a hidegvíz és az úszás üdítő szórakozásában.

4.   A legbüszkébb a csoport természetesen a tábor egyik legnagyobb stílusú közművére, a vízvezetékre, amelyet nagyjából már ismertettünk. Most még azt akarjuk hozzátenni, hogy a magyar előkészítők elővigyázatossága folytán a tábori kutak négyszer-ötször annyi vizet szolgáltatnak, mint amennyit a tábor elfogyaszt. A többi között szinte majdnem felesleges óvatosságnak bizonyult annak a betonozott medencének a megépítése is, amelyben mintegy negyedmillió liter vizet tárolhatnak. Arra számítottak, hogy reggelenként a mosdás és főzés megindulása idején óriási lesz a vízfogyasztás s éppen ezért az éjszakai csendes órák alatt ezt a tárolót majd megtöltik a gépek és így fennakadás nem áll be. Úgy látszik, a külföldi cserkészek nem rajongnak annyira a vízért, mint a magyarok, akiknek átlagfogyasztásából számították ki az egész tábor vízszükségletét.

 

Ami a külfödieket az egész táborban a legjobban meglepte: az a villanyvilágítás volt a tábor területén. Tudvalevőleg nemcsak a koppenhágai, de még a birkenheadi táborban is naplemente után sötétbe borult az egész sátorváros és az a szerencsétlen látogató, aki idejében nem hagyta el a tábor területét, vagy órákig kóborolhatott a sátrak labirintusában, vagy barátságosabb cserkészek gyertyás kíséretével kereshette a kijáratot. Ezzel szemben a gödöllői tábor egész területén, valamennyi főútvonalon ívlámpák égnek és mutatják az irányt. Hétszáz közvilágítási oszlopot állítottak ebből az alkalomból a cserkészutak mentén és körülbelül ötezer égő kapcsolódik a cserkész elektromos központba.

A tábor elektromos berendezése négyszer nagyobb, mint az egész gödöllői mintajárás villamos hálózata.

Még egy ilyen szemléltető adat, amit ugyancsak a műszakiak árulnak el: az öt ikerhíd valamennyi egységén külön- külön rövid háromnegyed óra alatt sétálhat át egész Gödöllő népessége a csecsemőktől az aggastyánig mindenkit beleértve.

 

Az előrelátásnak ez a bő méretezettsége hozza aztán magával, hogy egy olyan vasárnap, mint a tegnapi, a tábornak meg sem kottyant. Még ha a látogatók száma a duplájára emelkednék is, ezen az óriási területen, a biztosító berendezéseknek ezzel az óriási precizitásával és nagyra méretezettségével a forgalom könnyen bonyolítható le.

 

Nem csoda, hogy az angolok sajtófőnöke, aki rést vett valamennyi eddigi jamboreen, fülünk hallatára jelentette ki ámulva és bámulva, a hódolatnak és az elismerésnek egy egészen komoly, őszinte válfajává, minden hízelkedés nélkül, hogy ami Gödöllőn van, a grandiózus, ilyet eddig még cserkészet nem produkált. Magyarországtól tanulhat az elkövetkező jamboreek rendezősége.

(M. A.)

 

A hercegprímás a világtáborban


 
Serédi Jusztián dr. bíboros-hercegprímás vasárnap reggel Gödöllőre ment, hogy a világ minden tájáról ott táborozó cserkészeknek szentmisét mondjon.

Már jóval 9 óra előtt zászlókkal és zeneszóval vonultak fel táborhelyükről a katolikus vallású cserkészek a hatalmas arénába, amelynek díszes tábori oltárát rövidesen 15. 000 cserkészifjú vette körül. A zászlótartók a főtribüntől az oltárig vezető út két oldalán állottak fel és festői látvány volt a több száz színes zászlóval szegélyezett kettős kordon.

Ezen az útvonalon vonult oltárhoz nagy segédlettel a bíboros-hercegprímás, aki útközben áldásában részesítette a cserkészeket és a misére összegyűlt érdeklődő hatalmas számú közönséget

Az érkező egyházfejedelmet Teleki Pál gróf főcserkész, továbbá a cserkészpapság, élén Mattyasovszky Kasszián dr. c. főigazgató, valamint Krywald Ottó prelátus, Tóth Tihamér apát, egyetemi tanár és Schlager Árpád kormányfőtanácsos, gödöllői apátplébános fogadták. A hercegprímás az oltárnál magára öltötte az egyházi ruhákat és megkezdte az ünnepi szentmise pontifikálását, amelyet a díszes közönségen és a katolikus vallású cserkészek hatalmas táborán kívül végighallgatott József Ferenc főherceg is, aki a vasárnapot a cserkésztábor meglátogatása céljából Gödöllőn töltötte, úgyszintén Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök. A prímási mise alatt a cserkészek énekkara a klasszikus „Missa de Angelis”t énekelte, míg a változó részeket gregorián korálisokban a piarista tanárképző növendékei adták elő.

Evangélium után Tóth Tihamér dr. egyetemi tanár, a központi szeminárium kormányzója francia, német és magyar nyelven intézett rövid szentbeszédet a cserkészekhez.

A szentmise végén a cserkészek zenekari kiérettel énekelték el a pápai himnuszt, a hercegprímás pedig áldást osztva szállott autójába és a premontreiek székházába vonult, amelynek ebédre is vendége volt. Ezután közel egy órás menetben, zeneszóval vonultak vissza zászlók alatt a cserkészek táborozó helyükre.

Serédi Jusztián dr. bíboros-hercegprímás hétfőn délután meglátogatta a győri bencés Jedlik Ányos cserkésztábort. A hercegprímás megnézte a tábor berendezését és élénken érdeklődött a tábori élet minden mozzanata iránt.

 

Hogyan működik a cserkészrendőrség?


 
A jamboree főkapitányságát egy kertes családi házban helyezték el. A vasrácsos kapu előtt cserkész rendőrőrszem áll, aki csak szigorú igazoltatás és a belépőjegy felmutatása után engedi be a feleket a házba. A belépőjegyet az egyik ablaknál kell megváltani, ahol előbb megérdeklődik, hogy mi a látogatás célja.

A ház kertjében motorkerékpárok sorakoznak. Sürgős kivonulás, riadó esetén a motorkerékpáros osztag innen indul el.

 

A gödöllői cserkésztábor rendőri szempontból exterritoriális terület. A belügyminisztérium a rendőri felügyeleti jogot és hatáskört cserkész kormánybiztosságára bízta, amely a világtábor százezres látogatottságára való tekintettel már két évvel ezelőtt megkezdte a cserkészrendőrök kiképzését.

A különböző cserkészcsapatokból 1100 öregcserkészt, illetve 20 évnél idősebb cserkészt toboroztak, akik az elmúlt két esztendőben tökéletes kiképzést kaptak a rendőri munkából. A Jamboreera anyagiak hijján csak 650 cserkészrendőr jelentkezett. Ezek között külön lovas, motoros, riadó és egyéb csoportok működnek a táborban. A tábori rendőrség lelke és irányítója és népszerű vezetője Borsiczky Sándor dr. rendőrkapitány öregcserkész. A főkapitányság hivatali munkáit jobbára olyan rendőrtisztviselők végzik, akik valamennyien tagjai az öreg cserkészcsapatoknak. A hosszú tanfolyam, amelyen a cserkészrendőrök fáradhatatlan buzgalommal vettek részt, a rendőri munkakörnek minden ágát magába foglalja. A kiképzésnél a hangsúly a felekkel való érintkezésnél a szociális eljáráson volt.

A tábort átszelő országúton csendőrőrszemek tartják fenn a rendet és irányítják a forgalmat. Az ő hatáskörük azonban nem terjed ki a tábor területére, ahol kizárólag cserkészrendőrök látják el a karhatalmat.

A cserkészrendőr narancssárga nyakkendővel és kezében fokossal áll a posztján. A rendőri munkához megfelelően kellő komolysággal intézkedik. Cserkésztársaik, mint valami felsőbbrendű lényt, nagy tiszteletben tartják s a kis farkaskölykök csak „biztos úr kérem” megszólítással mernek közeledni feléjük.

Érdekes újítása a cserkészrendőröknek a közlekedés terén a hónaljig érő sárga félkesztyű, amellyel alkonyatkor irányítják az utak forgalmát. Mivel a táborban senkit sem kerülhet el végzete, a sárgakesztyűs közlekedési rendőrt a cserkészek „krém dámának” nevezték el. Ezt a díszítő jelzőt a szegény rendőr a múlt század divatjára emlékeztető hosszúszárú kesztyű után kapta.

Az egész jamboreet a vidámság és a bajtársi szeretet jellemzi, azonban ahol tízezrek élnek bábeli nyelvzavarban, ott mégis csak előfordul több apró incidens, amelyet azután a cserkészrendőrség nagy szeretettel és bölcs belátással intéz el.

Borsiczky kapitány a jamboree bölcs kádija, aki minden sérelmet, inzultust vagy egyéb kellemetlenséget nagy körültekintéssel és közmegelégedésre intéz el. A főkapitányságra jelentős számban érkeznek a feljelentések, amelyek azonban mind úgynevezett bagatell-ügyek. Egyik gyermeknek a fél harisnyája tűnik el, rendőri beavatkozást kér, a másikat a sötét erdőszélen valaki pofonütötte, a kis cserkész égő arccal követeli, hogy támadóját legalább félévre csukják be. Amikor aztán kap két szelet csokoládét, mosolygó arccal mond le a drákói ítélet végrehajtásáról.

Súlyosabb esetek ezideig nem fordultak elő. Ha netalán ilyen adódnék, az ügyet a tábori rendőrség vizsgálja ki, de az államrendőrségnek, vagy a csendőrségnek nincs beavatkozási joga. Az esetleges bűnöst a tábori rendőrség a vétkesség arányában esetleg kiszolgáltathatja a büntető hatóságoknak.

A cserkész-rendőröknek jobbára az üzletvárosban akad dolguk. A szabálytalanul árusítókkal, de különösen az engedély nélkül működő házalókkal kérlelhetetlen szigorral járnak el. Az üzletvárosban különösen vigyázni kell az alkoholtilalom rendelkezéseinek betartására.

A cserkész-rendőrök bámulatos figyelemmel látják el szolgálatukat. A HÉV és a MÁV állomásain, amikor estefelé ezrek lepik el a pályaudvart, elmés módon tartják fenn a rendet. Nem hatalmi szóval és kordonnal szorítják hátra és állítják sorba a tömeget, hanem zeneszóval masíroztatják őket a kupék felé. Ötletesen oldották meg az üzletváros kilenc órai bezárásának gyors lebonyolítását. Egy szakasz rendőr, pontban kilenc órakor megjelenik az üzletváros közepén lévő tágas térségen s adott jelre ütemesen felkiáltanak:

- Jamboree tábori rendőrség!

A kiáltás úgy hallatszik, mint a labdarugó mérkőzéseken a drukkerek ütemes dobogása. A szakasz rendőr - mintegy 25 fiú – ezután a sípjába fúj, ami az üzletváros bezárásának végső pillanatát jelzi. Az ütemes kiáltásra és az éles füttyszóra a közönség azonnal oszlani kezd s az üzletváros tíz perc múlva néma csendben, leoltott lámpákkal nyugovóra tér.

(H.Gy.)

 

Mi újság a jamboreen?


 Általában állandó és változatos sikerrel folynak a táborban a bemutatók. A vasárnapi cserkészbemutatón a megnyitót a 18-as Lóczy-zenekar játszotta. A bemutatás az egyes nemzetek cserkészeinek zászlós felvonulásával kezdődött. Elől jöttek a brit birodalom cserkészei, majd a csehek nemzeti viseletben, utánuk a jugoszláv, osztrák, holland, lengyel, svájci, finn, norvég, izlandi, dán, és végül a magyar cserkészek. Először a kenti angol cserkészek nagy sikerrel játszották el „A római partraszállása Britanniában” című történelmi epizódot Gland Binchem parancsnok vezetése mellett. Majd a magyarok léptek porondra: a vízicserkészek bemutatták a jeladást. A sok külföldi nemzeti tánc után jólesett látnunk a barcsi cserkészek hármas tánccsoportját: a sporttéren, somogyi nemzeti viseletben, saját házi zenekaruk muzsikájára nagyszerű összedolgozásban egy nehéz figurákból álló somogyi kanásztáncot mutattak be nagy sikerrel. A közönség melegen ünnepelte a kitűnő táncos fiúkat. Rövid szünet után a lengyelek következtek 200-nál több lengyel zászlóval és két zenekarral. Nagyrészük nemzeti viseletben volt, hogy kialakítsák Lengyelország térképét az aréna porondján. Ezután eredeti lengyel lakodalmast mutattak be és eltáncolták a Mazzur, Krakoviak a Polka nevű nemzeti táncaikat. A bemutató a dán cserkészcsapat szereplésével ért véget.

 

A külföldi cserkészek vidéki kirándulásai folytatódtak. Hétfőn délelőtt több részből álló külföldi cserkészcsoport érkezett különvonaton Pécsre. Az osztrák, bolgár, francia, angol, lengyel, amerikai, szíriai, egyiptomi és izlandi fiúkból álló cserkészcsoportot a püspöki város nagy ünnepléssel fogadta. Makay István polgármesterhelyettes üdvözölte őket a város közönsége nevében.

Ezután a 9. honvédgyalogezred zenekarának indulója mellett teherautókon vonultak végig a városon a Zrínyi Miklós nevelőintézetben lévő szállásukra. Amerre elhaladtak, a közönség kalap- és zsebkendőlengetéssel üdvözölte őket. A délután folyamán a város nevezetességeit és a Mecsek természeti szépségeit tekintették meg, este pedig a sportpályán tábortüzet rendeztek a külföldi vendégek a pécsi közönség óriási érdeklődése mellett.

***

 
A világjamboree angol cserkészeinek két csoportja tisztelgett hétfőn délben a központi városházán Liber helyettes polgármesternél.

Az egyik csoport a birkenheadi, a másik blackboorgi cserkészekből állt. Liber Endre helyettes polgármester meleg szavakkal köszönte meg a két város cserkészeinek figyelmes látogatását, majd Magyarországről és Budapestről szóló albumot osztott közöttük szét.


***

                                    

Kedden elutazik Bi-Pi. Baden-Powell lord, a világ főcserkésze


 
Hétfőn hivatalos látogatást tett a premontreiek intézetében Stuhlmann Patriknál, akinek a következőket mondotta:

- Eljöttem, hogy megköszönjem a premontreieknek azt a nagy szívességet, amelyet a rend a cserkészeknek tett a jamboree megrendezése alkalmából, mert e nélkül a sikert nem lehetett volna biztosítani.

A főigazgató szívélyes szavakkal válaszolt a lordnak és átnyújtotta neki az intézet díszkötésű idei értesítőjét, amely bevezető részében a cserkészettel foglalkozik és közli Baden-Powell lord arcképét is.

Augusztus 8-án, kedden búcsúzik el Baden-Powell lord a jamboreetől. Ebből az alkalomból az arénában ugyanolyan rendben vonulnak fel a jamboree cserkészei, mint a megnyitás napján.

A délután 4-órától 5 óráig tartó díszfelvonulás után fél 7-ig nagy bemutatók lesznek az arénában. Pontosan fél 7-kor megy az emelvényre Baden-Powell és beszédet intéz a cserkészekhez.

***

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 8. kedd, (6. oldal):


 

1935-ben, Stockholmban döntenek a legközelebbi jamboree színhelyéről


 

Baden-Powell lord, a világ főcserkésze hétfőn délelőtt nyitotta meg ünnepélyes külsőségek között a nemzetközi cserkészkonferenciát, amelyre 32 nemzet képviseletében 150 delegátus jelent meg a premontrei gimnázium tornatermében. A fényképészek percekig ostromolták Baden-Powell, aki elmondotta megnyitóbeszédét. Foglalkozott a cserkészet fejlődésével és örömének adott kifejezést, hogy a legutóbbi birkenheadi jamboree óta több mint félmillió új cserkész van.

Ezután Hubert Martin főtitkár felolvasta a világ minden részéből, a lengyel köztársasági elnöktől, az amerikai köztársasági elnöktől, az olasz kormánytól stb. beérkezett üdvözléseket. Bejelentette, hogy a 47 elfogadott államban az igazolt cserkészek száma 2, 251. 726.

Ez után hosszasan letárgyalták a cserkészet aktuális kérdéseit és elhatározták, hogy a legközelebbi konferenciát 1935-ben, Stockholmban tartják. Ezen határoznak a legközelebbi jamboree színhelyéről.

 
***

          

A keddi nap programja:


 
Kedden folytatódnak a külföldi cserkészek vidéki kirándulásai és délelőtt kilenc órai kezdéssel folytatódik a cserkészvezetők világkonferenciája is Gödöllőn. Délután 5 órakor az Aréna téren lesznek nagyszabású bemutatások, este nyolc órai kezdettel pedig a II., VI., és IX. altáborokban lesznek tábortüzek.

A külföldi cserkészek keddi kiránduló programja a következő:

Balatonfüredre megy 75 cseh, 100 francia, 20, litván, 50 norvég, 50 román, és 50 amerikai cserkész.

Esztergomba utazik 100 angol, 50 osztrák, 50 francia, 3 iraki, 3 japán, 150 lengyel és 25 örmény cserkész.

Pannonhalmára megy 94 külföldi cserkészvezető.

Augusztus 8-án, kedden a jamboree összes cserkészei felvonulnak az arénában, a távozó Baden-Powell lord búcsúztatására. Délután 5 órától fél hét óráig nagy bemutatás lesz, fél hét órakor Baden-Powell búcsúzik a cserkészektől.

 

A házelnök teája


 
Almásy László a képviselőház elnöke, hétfőn este teát adott a jamboree vezetősége tiszteletére.

A fényesen kivilágított képviselőház kupolacsarnokában fogadta a házelnök a vendégeket, akik között magyar részről megjelent József főherceg, József Ferenc dr. főherceg és felesége, továbbá a felsőház és a képviselőház sok tagja.

A külföldi előkelő közönségek között ott volt Baden-Powell lord, a világ főcserkésze, valamint a budapesti diplomáciai kar több tagja. Egymásután vonultak fel a külföldi nemzetek delegátusai és parancsnokai, valamennyien cserkészegyenruhában. A külföldi cserkészeket Szukováthy Imre mutatta be Almásy Lászlónak. A vendégeket, akik a kupolacsarnokban gyülekeztek, a képviselőház büféjében és a környező termekben dúsan terített asztalok várták.


***

 A cserkészrepülők állandóan nagy számban gyakorlatoztak Gödöllő fölött és Rotter Lajos öreg cserkészpilóta Karakán-tipusu vitorlázó repülőgépével vasárnap délelőtt motoros repülő-vontatással 550 méter magasba emelkedett és Aszód-Hatvan irányában tovább szállt. Repülés közben elért legnagyobb magassága 1500 méter volt, amellyel Kálkápolnáig repült és ott simán leszállott. Kálkápolnáig légvonalban a távolság 80 km és így Rotter Lajos teljesítménye egyben új magyar vitorlázó távolsági rekord.

***

 
A szíriai cserkészek nagyon félnek attól, hogy tevéjüket nem tudják élve hazavinni. A szegény állat nem akar enni, csak a száraz füvet rágja.

 ***

 A japán cserkészcsapat, amely eddig a IX. altábor szabad térségén a nyírbátori harangláb közelében táborozott, hétfőn elköltözött egy távoli erdőszélre, hogy a közönség túlságos érdeklődését elkerülje.

Szombat és vasárnap a több ezer néző részéről oly heves ostromnak voltak kitéve, hogy étkezni sem tudtak.

 
***

 
A gödöllői világtáborba még mindig érkeznek új cserkészek. Kedden délben 12 óra 53 perckor ötven elzász-lotaringiai cserkész jön.

***

 
A VII. altáborban nagysikerű tábortüzet rendeztek a svédek. A tábortűz után Liberath őrnagy, a svédek vezetője, meghatott szavakkal mondott köszönetet a páratlan magyar vendégszeretetért, amely - mint mondta - felejthetetlen marad. A svéd cserkészek szerdán indulnak haza.

***

 
Augusztus 11-én, pénteken délután 3 órakor a Keleti-pályaudvar érkezési oldala melletti HÉV-állomásról a budapesti és budapestkörnyéki frontharcosok Gödöllőre indulnak a jamboree megtekintésére.

***

 
A katolikus papcserkészek hétfőn a premontrei erdei iskolában konferenciát tartottak, amelyen a különböző külföldi nemzetiségű papcserkészek vettek részt. A konferencián Shvoy Lajos székesfehérvári püspök elnökölt. Letárgyalták a papcserkészek cserkészruhájának kérdését.

 ***


Nemzeti Újság 1933. augusztus 9. (szerda) 5. oldala:


 
V I L Á G T Á B O R…

 

Bi-Pi zászlóerdőben, tízezrek tomboló ünneplésében búcsúzott fiaitól GÖDÖLLŐN

A tömegben, az emberek rendezetlen, formátlan, féktelen együvé-csoportosulásában mindig van valami imponáló erő, valami félelmes szépség. Hát még az olyan tömegben, amely együttvéve az egész világot reprezentálja, melynek egyedei a földkerekség jóformán valamennyi elképzelhető pontjáról utaztak össze, hogy lenyűgözően változatos tömeggé formálódjanak. A gödöllői cserkészvilágtábor kedden másodszor jelentkezett tömegformában, kettős rendek és sátorfegyelem nélkül, teljes rendezetlenségben. Először akkor futott össze ötvennégy nemzet közel huszonötezer cserkészképviselője a gödöllői  Aréna-tér tribünje előtt, amikor arról volt szó, hogy Magyarország kormányzóját kell egyetlen szédült, fanatikus, gáttalan üvöltéssel üdvözölni és most másodszor azért futott ismét össze a tábor, hogy Bi-Pi-től búcsúzzék, az ősz cserkészgenerálistól, aki itt hagyja a tábort és más kötelezettségei miatt, visszautazik hazájába.

Múlt szerdán, a tábor megnyitásának időpontjában, mikor a kormányzót üdvözölte a huszonötezer cserkész, aranyló napfény vont glóriát a rengeteg apró cserkészgyerek fölé. Most kedden borús volt az ég és a régi cserkészmegfigyeléshez híven, hogy Baden-Powell lord megjelenésekor mindig esni kezd az eső, valóban takaros kis zivatar zúdult az ünnepség résztvevőinek nyakába. És mégis a keddi búcsúzás talán még izgalmasabb, érdekesebb, színesebb volt, mint a szerdai tábornyitás.

 A közönség most is elözönlötte természetesen a tribünöket, mint szerdán, sőt, még ha lehet összehasonlítást vonni, talán még többen is voltak, mint akkor. A tribünökön képtelenség volt megmozdulni, aki egyszer helyet kapott, az a neki jutott deszkarészt nem hagyhatta el egész az ünnepség befejezéséig. Különösen hatalmassá nőtt az a közönség, amely a gyeptribünökön foglalt helyet. Persze az a közönség értesült a sajtó útján a megnyitás képének hallatlanul színpompás voltáról, és így mikor megjelent a lapokban, hogy Bi-Pi búcsúztatásánál ugyancsak felvonulnak a világ összes cserkészei, valóságos run indult meg Gödöllő felé. Autók százai jöttek ki Gödöllőre, úgy, hogy igen sokszor csak lépésben lehetett a széles országúton haladni, a HÉV 8-9 percenként indította déli féltizenkettőtől kezdődően vonatait és hatalmas forgalmat bonyolítottak le az autóbuszok és a MÁV is.

A főtribün középső páholyában most József főherceg és Auguszta főhercegasszony, valamint fia József Ferenc főherceg foglalt helyet Anna főherceg-asszonnyal, aki mint a magyar cserkészlányok fővédnöke, most cserkészruhában jött el.

A nagy búcsúzást bemutatók előzték meg, amelyen, szerénytelenség nélkül állapíthatjuk meg, a magyar csapatok szerepeltek a legötletesebb számokkal. Ők mutatták be a híres bumeráng-játékot, ezt az ördöngös, kis kereszt alakú faütőeszközt, mely visszaszáll gazdájához, miután
elvégezte feladatát. Ők ejtették bámulatba a közönséget krinolinozásukkal. A közönség percekig tapsolt, mikor egy hatalmas, nagy magyar csapat úgy vonult fel zeneszóra a tribünök előtt, hogy valamennyi cserkész teste körül szélsebesen forgott a lasszó néven ismert és a cserkészek kezében egészen magyarrá vált kötélszerszám. Ugyancsak magyar cserkészek, körmendiek voltak, akik gólyalábakon maskarába öltözötten óriások módjára táncoltak el a közönség előtt cilinderesen, estélyi-ruhásan egy békebeli francia négyest.

A külföldiek közül a kéknadrágos norvégek, egyszerű, de hatásos felvonulása a kék-fehér kereszttel díszített vörös zászlók alatt volt rendkívül megkapó.

Ugyancsak kedves volt a szakácsoknak öltözött osztrákok tánca.

Az ő számuk közben érkezett az Arénába Baden-Powell lord autója és mintha valóban volna valami alapja a cserkészbabonának, abban a pillanatban, midőn az autója stoppolt a főpáholy előtt, az addig fenyegető zápor nagy szemekben tört ki és zúdult a közönség nyaka közé.

A cserkészeket azonban ez a legkevésbé sem zavarta és nagy lelkesedéssel fogadták főcserkészüket.

A bemutató számai között egyik legkedvesebb volt a rengeteg magyar farkaskölyöknek óriási körformálása és a híres nagy üvöltése. A farkaskölykök közé Baden- Powell lord is lement, ami határtalan lelkesedést váltott ki a közönségből. Mikor a lord visszafelé indult, a hivatásos és amatőr fotográfusok olyan tömegzár alá vették, hogy a tábori rendőrségnek kellett megvédenie az ostromtól.

A bemutató utolsó száma után játszódott le aztán ismét az a felejthetetlenül szép és filmre kívánkozó kép, amikor huszonötezer cserkész vad üvöltéssel rohamozta meg a főtribünt. A lelkesedés oly elementáris volt, hogy a kis cserkészekről a közönségre is átragadt és percekig szinte tombolt, tapsolt maga a nézők tömege is. Még az összefutást megelőzően apró léggömbök ezreit bocsátották a levegőbe és valamennyi léggömbre egy levelezőlap volt akasztva, amelyen egy-egy cserkész irt rövid üzenetet a léggömb ismeretlen megtalálójának. A nagy rohanás közben ezek a nagy színes gömbök ott úsztak a fiúk feje fölött. Volt olyan léggömb is, amelyet egybe rántott ki a tartókézből az erős szél és ez a sok színes gömb valami, egészen kedves meleg csillogó keretet adott az egyébként is lebilincselően szép képnek.

A világ minden országának zászlai alatt rohantak és üvöltöttek a lelkesedéstől a világ fiai, nagy hullámokban rohant a közönség felé a csillagos amerikai zászlóerdő, egy másik lobogó flotta a fehérkeresztes vörös svájci zászlókból, a ferde kétkeresztes angol lobogóból, az apró zöld francia zászlókból és lelkesedve rohantak a közönség felé a többi nemzetek kavargó, tarka színpompás zászlai is.

Felejthetetlenül szép látvány, épp olyan felejthetetlen, mint az a lelkesedés, amely később Baden-Powell lord beszéde közben tört ki ismét a huszonötezer fiú torkából. Baden-Powell lord beszédét és beszédének magyar fordítását szinte percenként megakasztotta a lelkesedés. Előbb valamennyi nemzet saját indulatszavával kiáltotta kipirult arccal a lord felé, de később mindjobban úr lett a kiáltozásnak, a lelkesedésnek ezen a frenetikus, kaotikus, pompás fokán a magyar Huj,Huj, Hajrá, amelyet Baden-Powell lord beszédének végén valamennyi nemzet eltanult a magyaroktól és amelyet a végén a lengyelek épp úgy kiáltoztak, mint a franciák, angolok épp úgy mint a hinduk.

Meghatóan kedves volt, mikor egyik idegen csapat egyszerre korábban tört ki a lelkesedésben, mint a magyar csapat és a közönség nagy tapsa mellett hibás kiejtéssel ugyan, de annál nagyobb hévvel kiáltozta: Huj,Huj, Hajrá !

***

Baden-Powell lord búcsúbeszéde


 

Megrázó volt a beszéd alatt az a pillanat, amikor az ősz Bi-Pi szavainak vége felé, megrendült mozdulattal emelte le fejéről a csúcsos cserkészkalapot és úgy mondta:

- Álljunk meg egy pillanatra és adjunk hálát az Istennek, hogy összehozhattuk ezt a boldog családot itt Gödöllőn.

Mélységes nagy csend támadt az öreg tábornok szavai nyomán s a cserkészek ezrei és a zsúfolt tribünök közönsége mély meghatottsággal hallgatott el egy percig.

Volt még egy felejthetetlen pontja a búcsúzásnak, mely szinte megrendítette jelentőségének mélységével a közönséget.

Ez az volt, amikor Baden-Powell lord szavai végén megkérdezte a huszonötezer kis cserkészt:

- Megtesztek-e minden lehetőt arra, hogy barátságot kössetek, és a békét elősegítsétek?

A huszonötezer kis toroknak egyszerre kellett feleletet adni erre a kérdésre. A jel az volt, hogy az egyik cserkésztiszt magasra emelte a tábor szimbólumát, egy nagy fehér csodaszarvast. Mikor a csodaszarvas a levegőbe emelkedett a gondolat fantasztikus gyorsaságával kiáltotta egyszerre huszonötezer kis cserkész, huszonötezer kis, lelkes elszánt férfi a saját nyelvén, hogy IGEN. Egy pillanat alatt elröppent ez a kurtán, de erősen kiáltott számtalan  IGEN,  JA,  YES,  OUI  és az igen a tábor közel száz nyelvén,  de a közönség még percek múlva is frenetikusan tombolt ennek a hatalmas békenyilatkozatnak.

 
A kitörő taps és éljenzés csillapodásával Bi-Pi kinyújtotta karját és a békét fogadó fiúk ezrei felé úgy mondta:

- AKKOR AZ ISTEN ÁLDJON MEG BENNETEKET!

 

Baden Powell lord búcsúbeszédében egyébként a következőket mondotta:

- Mielőtt elindulok, el kell mondanom, mekkora boldogságot szereztetek nekem, azzal, hogy itt láthattalak benneteket. Sokan közületek nagyon távoli országokból jöttek ide. Ez a tény bizonyítja leginkább őszinte lelkesedéseteket, valamint azt a nagy rokonszenvet, amellyel kedves szüleitek és hozzátartozóitok a mozgalom iránt viseltetnek.
- A napokban megkérdezték tőlem, hogy minek tulajdonítom azt a nagy fegyelmezettséget, amely ezt az egész mozgalmat áthatja. Azt válaszoltam, hogy annak a ténynek, hogy valamennyien tisztességesek; és amivel mi megbízunk bennük, hogy helyesen igyekeznek cselekedni, törekszenek arra, hogy erre a bizalomra ne legyenek méltatlanok.

 

Baden-Powell lord beszédének befejezése után kijelentette, hogy Teleki Pál grófnak és Pap Antal dr.-nak a cserkészek legnagyobb kitüntetését, az ezüst farkas-rendet adományozza.

Baden-Powell lord a legnagyobb cserkészkitüntetést azonnal levette magáról és a kitüntetettek nyakába tette a cserkészek és a közönség lelkes ünneplése közben.

 

Teleki Pál gróf angol nyelven köszönte meg mindkettőjük nevében a kitüntetést, majd magyar nyelven folytatva szavait, a közönség felé fordult, hangsúlyozva, hogy ez a kitüntetés nem nekik, hanem a magyar cserkészeknek szól. Baden-Powell lord ezután a Rákóczi- induló hangjai és a cserkészek éneke mellett távozott a táborból.

 

A kormányzó a tábortűznél


 
A királyi parkban lévő sátortábornak előkelő vendégei voltak kedden este. A kormányzó és felesége, József főherceg és Auguszta főhercegasszony jelent meg a harmadik altábor tűzénél.

Hatalmas közönség fogta körül félkaréjban a rőtfényű tűz előtt emelt deszkadobogót. A kormányzó az emelvénynél felállított széksorokban foglalt helyet, mögötte pedig beláthatatlan messzeségben sötétlett a földön üldögélő cserkészek sora és a sok ezer főnyi közönség serege. Igen kevesen tudták, milyen előkelő vendége van a tábortűznek. Gyalog jött a kormányzó és kísérete és szinte észrevétlenül foglaltak helyet. A tábortűz a régi hangulatos cserkészszokás szerint kezdődött. Fáklyák gyulladtak fel és a reflektorok fénye siklott végig a nézők sorain. Csak akkor figyelt fel a publikum, amikor az első szám: a Himnusz felhangzik. Akkor szájról- szájra adják: itt a kormányzó!

Harsány éljenezés zúgott végig a sorokon, remegtek bele a térséget szegélyező nyárfák.

Még ki sem tombolta magát az éljenezés, amikor már az amerikaiak indián harci tollakba öltözött cserkészei ugrottak a dobogóra és indián táncokat lejtettek. Szendy László dr. szórakozásvezető, magyarul, franciául és angolul váltogatva jelentette be a sorra következő számokat.

A „csendzs” -et, ezt a cserkészfogalmat interpretálja két litván fiú.

Mutogatnak, nem értik egymást, de amikor felhangzik a nemzetközi cserkész-szó: csendzs, ebben a pillanatban egymásra találnak és nyakkendőjüktől kezdve le a cipőzsinórig, mindent elcserélnek, ami elcserélhető. Nagy taps a jutalmuk.

Ami ezután következik, az valóban  szemkápráztató. Mintha a világjamboree minden ékessége és büszkesége ide vonulna, és be akarná mutatni Magyarország kormányzója előtt a cserkészvilág ezerszínű életét. Amíg az amerikaiak a Vinnetu-regények és a Bőrharisnyák levegőjét hozták ide, s amíg a litvánok nemzetközi cserkészmegértéssel nevettették meg a publikumot, a következőkben a svájciak tánca, majd pedig dobszólójának zaklatott ritmusa, mintha a völgyek visszhangját verné vissza egy szabadságot követelő nép muzsikája, - remegtette meg a közönséget.

Az izlandiak egy új birkózási móddal „fogd, ahol éred” helyett „fogd, ahol szíj van” birkózással ejtették bámulatba a nézőket. Ennél a birkózásnál az a szabály, hogy a cipőjükre helyezett szíjaknál fogva szabad csak megragadni egymást.

A bretagniak gramafonmuzsikára táncolták táncaikat, furcsa, sípoló zene mellett. Francia csatakiáltással köszönte meg a publikum a produkciókat:

-Ah-ah-ah! - zakatolt ez a furcsa torokhangú csatakiáltás, végig a bokros táboron.

Csaposlegénynek öltözött osztrák cserkészek jódli zenéjét háromszor is akarta hallani a közönség. Utána ceyloniak kardtánca keltett rémületet ősi, ösztönös mozdulataival. A dobszó hozzá olyan, mintha egy fazekat vernének halálos komoly harci riadóra.

A kéksapkás észtek népdalokat énekeltek, amely után felhangzott csatakiáltásuk: Elagu eszti. Elagu eszti…

 
A lancashireiek csodálatos élethűséggel vetítették monoton énekükkel a tengerparti népek kalandjait. Megrázó volt a süllyedő hajó hangjainak utánzása, amelyből kiérződött a betóduló víz halált hozó csobogása, a sűllyedő hajó fölött összecsapó hullámos döreje, a pap „requiescat in pace” éneke és utána a kétségbeesett életmentők evezőcsapásai a hullámsír fölött a tükörré simult tengeren.

A Fülöp-szigetek hangulatát hozta ide a tam-tam zenére táncoló filippinus cserkészcsapat eredeti népviseletben

 Az előadás után a kormányzó barátságosan elbeszélgetett a szereplő cserkészekkel. Hosszasan hallgatta meg a tiroliak vezetőjét. Majd pedig, amikor a zenekar a Rákóczi-indulót játszotta, gyalogosan indult meg a kastély felé. Amerre vitt az útja, a legkülönbözőbb nemzetek nyelvén harsogott az éljenzés és valahogy olyan volt ebben az éljenzésben a királyi park, mintha a babiloni népek nyelve olvadt volna egy nagy harmóniába a cserkészet jegyében.            

(s.b.)

***

Szemtől-szembe az angol világbirodalommal...


 
Houston Bothwell követségi tanácsos, budapesti angol királyi ügyvivő kedden este vendégül látta a világtáborozás angol cserkészeit. Ötszáz friss kedélyű, jóvágású cserkészgyerek között képviselve volt az angol anyaország, a domíniumok, a kolóniák minden nációja, egyszóval teljessé vált az a lenyűgöző forgalom, amelyet Nagybritannia a világ számára jelent. Skótok, írek, walesiek, fehérek, sárgák, feketék, minden világrész, minden szülötte egy nagy testvériességbe forrott össze ezen az estén. Vannak közöttük előkelő családok gyermekei, azután középosztálybeliek és az alsóbb néposztályból kikerülők egyaránt. Igen, mert az angol világbirodalom nagysága nemcsak földrajzilag mérhetetlen és nemcsak tömegében van a jelentősége, hanem abban a mindent átfogó nagy testvériségben, amelyben együtt dobban a szív és egységgé célosodik az akarat.    

 
Felemelő és lélekig megrendítő látvány volt a különbözőségnek ez az egysége, különösen nekünk magyaroknak, akik azt a hitet meríthettük a nagy pillatatból, hogy a lélek örök testvérisége nagyobb erő, mint a szétszakított helyek, a medreikből kiparancsolt folyók átmeneti rendetlensége. Ez az este nemcsak szórakozás volt az angolok számára, hanem egy nagy nép akaratlan, de lenyűgöző manifesztációja, mi pedig nemcsak jókedvű nézőközönsége, hanem hitet merítő tanúi voltunk ennek a csodálatos lelki ünnepélynek.

Kedden este angol szótól volt hangos Budapest egyik legnépszerűbb szórakozóhelye, az Angol-park. Nem kevesebb, mint 16 hatalmas teherautó hozta be a világjamboree színhelyéről a kis vendégeket, akik között akadt minden rendű és rangú honpolgára a széles brit világbirodalomnak. Voltak itt a nyílt szemű angolok mellett széles vállú kanadaiak, napbarnított ausztráliaiak, számtalan gyarmat, - a déli szigetek, a trópusi vidékek fiai, hinduk és bennszülöttek, szoknyás skótok, Észak-Írország hallgatag cserkészei, akik Ulster vidékéről érkeztek ide, sőt néhány színes gyermek is, négerek és afrikaiak - megannyi kis világpolgára Nagybritanniának.

A legteljesebb egyetértésben, víg csevegéssel, énekszóval ült vacsorához a sok százfőnyi gyerek, akiknek fogadtatására Houston Bothwell ügyvivővel az élén testületileg vonultak ki az angol követség tagjai.

 Vacsora után aztán kezdetét vette a mulatság! Pillanatok alatt ellepték a Hullámvasutat, tömegesen szálltak meg minden mozgó alkotmányt, élénk lelkesedéssel fogadták a tiszteletükre az egyik arénában rendezett mutatvány-előadást, de akadt köztük nem egy, aki figyelmesen hallgatta a zenekari számokat.

Amerre csak feltűntek a brit zászlóval ékes zöldinges legénykék, mint vérbeli angolokhoz illik, mértékletesség, biztos föllépés és nyugalom jellemezte még talán önfeledt szórakozásukat is.

Nagybritannia fiai nem tagadták meg magukat ezen a „szabad” estén, A Trinidad szigetről idetévedt kis cserkész épp olyan öntudatosan vallotta magát a nagy közös haza fiának, mint akár a londoni Hyde Park tündérszép ligetének sétányain otthonos lordi csemete..

Szép, nagyon szép estéje volt az angol fiúknak, Maga a közönség, mely a kánikulai meleg éjszakán a szokottnál nagyobb tömegben keresett enyhülést a liget hűs fái alatt, szeretettel fogadta, lelkesen üdvözölte a leghatalmasabb nemzet jövő nemzedékét.

Éjfél előtt azután „takarodót” fújt a társaság vezetősége. A fiúk háromszor Hip-Hip Hurrá-val köszönték meg a bőkezű vendéglátójuk - Bothwell ügyvivő - valóban nagyszabású szivességét és a fiúk újból fölcihelődve az autókra, ismét elrobogtak Gödöllő felé, de a benyomásoktól, amelyek felkeltettek, nagyon sokáig visszhangzani fog a lélek.


Nemzeti Újság, 1933. augusztus 9. szerda, (6. oldal):


 

Külfödi cserkészek útja a magyar vidéken


 Gusztáv Adolf svéd királyi herceg és felesége tegnap kora délután saját gépkocsiján Debrecenbe érkezett és az Arany Bika-szálló igazgatósága fejedelmi lakosztály ajánlott fel a magas vendégeknek, de nem fogadták el, hanem Mister Boy és Mistress Boy név alatt - amely nevekre útleveleik is szóltak - egyszerű vendégként szálltak meg.

Megérkezésük után a szálló éttermében megebédeltek, majd gépkocsin kimentek Hortobágyra, ahol Bauer Endre állatorvos fogadta és kalauzolta őket. Debrecenben a Nagyerdőn megtekintették a strandot, a klinikákat és az egyetemet. Éjjel fél 12-kor visszatértek a szállóba, ahol az éjszakát töltötték. Reggel 9 órakor gépkocsijukon elindultak vissza Gödöllőre.

***

 
Tegnap 250 francia, osztrák és lengyel, valamint 80 magyar cserkész érkezett Salgótarjánba, ahol ezrekre menő tömeg, a bányazenekar, magyarruhás hölgyek százai, és virágeső fogadta a jamboreeról odaérkező cserkészeket.

Förster Kálmán dr. polgármester üdvözlő szavait a tolmácsok közvetítették, majd a cserkészek csoportokra oszolva tekintették meg a várost. A városi kioszkban, a katolikus körben és az ipartestületben a cserkészeket ebéddel vendégelték meg. Az asztalt piros magyar szívek, és apró lobogók tömege díszítette. Több üdvözlőbeszéd után magyarruhás lányok lejtettek magyar táncokat. Este háromnegyed 8 órakor hagyták el a cserkészek a várost a bányászdalárda és zenekar hangjai mellett.

 
***

 
Kedden reggel 8 órakor Gödöllőről 600 idegen cserkész érkezett Vácra. Vácról hajóval Esztergomba mentek. Vácon meleg ünneplésben volt részük. Fogadásukra Krakker Kálmán polgármesterrel az élen igen nagyszámú közönség jelent meg.

A külföldi cserkészek Pécsett kedden a város ipari, történelmi és építészeti nevezetességeit tekintették meg és a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak arról az ősi kultúráról és szépségről, amelyet a mecsekalji kultúrmetropoliszban  láttak.

Különösen a klasszikus négytornyú székesegyház tetszett az idegen cserkészeknek és az eozinos Zsolnai-majolika készítmények, amelyekből egy szíriai cserkészkereskedő két nagy láda szállítmányt le is kötött.

A külföldi cserkészek délután öt órakor különvonattal utaztak vissza a Fővárosba. A pécsi nőegylet tagjai minden cserkésznek magyar motívumú emléktárgyat, fokost, hímzett zsebkendőt, Zsolnai-majolikát ajándékoztak.

***

 
Szerdán reggel 9 óra 8 perckor különvonaton Gödöllőről Miskolcra érkezik 307 cserkész, és pedig 50 amerikai, 112 angol, 7 holland, 5 lett, 10 litván, 100 lengyel és 23 magyar fiú.

A megérkező cserkészeket az állomáson díszes külsőségek között fogadják és Hodobay Sándor polgármester üdvözli őket. 10 órakor uzsonnával vendégelik meg őket, majd különvonaton Lillafüredre utaznak, ahol ebéd vár rájuk a Palota-szállóban. Délután Tapolca-fürdőre mennek, ahol fürdés és csónakázás lesz, majd megvacsoráznak.

 ***

 
Nyolcvan külföldi: angol, amerikai, svájci, francia, osztrák, lengyel, román és örmény cserkésztiszt Győrön át Pannonhalmára is kirándult, a bencés rend ősi kolostorának meglátogatására. A cserkésztisztek, akiknek tiszteletére Győrszentmártonban, Pannonhalma vasúti állomásán leventék, tűzoltók és magyarruhás leányok vonultak ki, Paulik Miklós főszolgabíró üdvözölte. A pannonhalmi rendházban ebéd volt tiszteletükre. Ezután megtekintették a kolostor termeit, nagyhírű képtárát és könyvtárát. Délután 5 órára vonattal Győrbe érkeztek, ahol meguzsonnáztak, körülsétáltak a városban, majd 7 óra 20 perckor visszaindultak Gödöllőre.

***

 Augusztus 10-én és 12-én a külföldi cserkészfiúk ötszázas csoportokban Veszprémből jövet egy délután töltöttek Balatonalmádiban. Az első csoportban svédek, lengyelek, finnek japánok, szíriaiak, egyiptomiak stb. vesznek részt, míg a második csoport nagyobbrészt angolokból és franciákból áll. A fürdő ünnepélyes külsőségek között szándékozik a cserkészfiúkat fogadni és gondoskodik vendéglátásukról is. A cserkészek Almádiban fürdenek először a Balatonban. A látogatás alkalmából az almádi vitorlás- és teniszsport nagyszámú hívei cserkészek szórakoztatására külön bemutatót is fognak rendezni és az ünnepélyességet este lampionos vízi felvonulással fejezik be.

 
***

 Nagy cserkész- vízibemutatók lesznek szerdán és csütörtökön


 
Valamennyi nemzet vízicserkészei már elhagyták Gödöllőt és mintegy négyszáz vízicserkész százötven csónakon haladt végig a Dunán s a csepeli 3. számú iparmedencében ütött tanyát. A nemzetközi társaságban magyarokon kívül, amerikai, svájci, holland, angol, dán, finn, lengyel, osztrák és jamaikai vízicserkészek vannak együtt.

A vízicserkészek négyszáz főből álló tábora kedden egész nap készült a szerdán és csütörtökön megtartandó nagyszabású vízibemutatóra, amelyen a kormányzó is kilátásba helyezte megjelenését. A bemutató, amelyet szerdán a meghívottak, csütörtökön a nagyközönség részére rendeztek, a vízicserkészek felvonulásán kívül, sok érdekes meglepetést tartogat a nézőknek.

Ilyen a lengyeleknek eddig még nyilvánosság előtt be nem mutatott száma, a vízilabda-mérkőzés, a vízi-sí, a vízikerékpár és egyéb érdekességek. A bemutató műsorán szerepel a magyarok híres eszkimó-fordulása, csónak-kötélhúzás, vízből-mentés, kajak-hídverés, rántottasütés a csónakban és még számos ügyes és szórakoztató mutatvány. A bemutató jelentőségét emeli az a körülmény, hogy sikeres lengyelországi szereplésük után most találkoznak elsőízben vízen a magyar vízicserkészek a lengyelekkel.

A MFTR külön hajóállomást állított fel a bemutató színhelyén és külön kikötőhajó várja a kormányzó motorosának megérkezését. A bemutatón a III. Regnum-, a XVIII. Lóczy-, és a CXV.(rendőr) cserkész-zenekarok működnek közre mintegy százötven létszámmal.

A m. kir. Folyam-és Tengerhajózási Részvénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy augusztus 10-én cserkész világjamboree vízi bemutatója alkalmából az Első Dunagőzhajózási Társasággal közösen hajójáratokat indítanak Budapest Eötvös-térről, Vigadó-térről, Petőfi-térről, valamint Pálffy-térről a csepeli vámmentes kikötőbe és a soroksári Dunaágba, ahol a cserkész vízigyakorlatok bemutatása történik. A hajók a fenti állomásokról 14-órától indulnak.

A hajók a Vámmentes kikötőkből, illetve a soroksári Dunaágból a vizibemutató befejezése után 19-órától kezdődőleg 10 perces időközökben térnek vissza a kiinduló állomásukra. Ezen járatokra egységesen menettérti jegyek adatnak ki 1 pengős árban, amelyben az állóhelyre érvényes 50 filléres belépőjegy ára is  bennfoglaltatik.

A rendőrkapitányság a vízibemutatóval kapcsolatos előrelátható rendkívüli élénk személy járműforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében megtiltotta, hogy aug. 10-én délután három órától kezdődőleg a Soroksári útnak a HÉV végállomása és a Gubacsi-út közötti szakaszon tehergépkocsik és kerékpárok közlekedjenek. A Soroksári- útnak a kikötői út fővonala és a Gubacsi-út közötti szakaszára ebben az időben az autóforgalom csak kifelé haladhat, Budapest felé nem.

Mi újság a jamboreen?

 
Püspöki mise és éjszakai szentségimádás a cserkészek gödöllői táborában

 
A gödöllői cserkésztáborban augusztus 13-án, vasárnap reggel 9-órakor Mikes János gr. szombathelyi megyéspüspök ünnepi szentmisét pontifikál a jamboree oltáránál és egyúttal szentbeszédet is mond a cserkészeknek. Hétfőn augusztus 14-én este 10 órától kezdődőleg könyörgő szentségimádást végeznek a katolikus vallású cserkészek az oltárnál, amely egész éjszakán tart. A szentségimádás befejezésekor augusztus 15-én, kedden Nagyboldogasszony ünnepén reggel 9-órakor Hanauer A. István váci megyéspüspök mond csendes szentmisét, amely alatt az összes katolikus cserkészek elvégzik közös szentáldozásukat. A szentbeszédet ez alkalommal Sik Sándor dr. egyetemi tanár mondja. A püspöki mise után megtartják a jamboree bezáró Te Deumot és a világtáborozáson résztvevő cserkészek pápai áldásban részesülnek. Úgy vasárnap, mint kedden, az ünnepnapokon, a közönség részére a gödöllői királyi kastély kápolnájában és a premontrei gimnázium keleti erdei iskolájában déli 12 és 1 órakor kezdődnek szentmisék.

***

 A Budai Katolikus Kör tagjai csütörtökön megtekintik a gödöllői cserkész világjamboreet. Találkozás délután 2-óra 16 perckor a Keleti pályaudvar melletti HÉV állomásnál. Indulás 2 óra 30 perckor. Részvételi díj belépővel együtt 2. 40 pengő. Vezeti Girsik Géza dr. főtitkár.

 ***

 
A keszthelyi diákcserkészek, akiknek a vonós-zenekara az egyedüli „cigánybandája” a világtábornak, holnap a kormányzó előtt mutatják be tudásukat. A keszthelyi cserkészek a kormányzó dísz-sátránál hangversenyeznek. Pénteken a keszthelyi diákcserkészek az egész tábor vezetőségének balatoni halászlé-vacsorát adnak.

***

 Rotter Lajos öregcserkész kedden a gödöllői repülőteréről felszállva két országos rekordot állított fel. Délután 13-óra 55 perckor motorvontatással felszállva, Veresegyháza felett 500 méter magasságban kikapcsolt, visszarepült a repülőtér felé, a felette kedvező meleg légáramlatok révén 2200 méter magasságot ért el, mely országos rekord. Gödöllőtől keletre esőfelhőbe került, de kitűnő műszerei irányításával abból hamar kijutott, s Szolnok mellett 84 km-es repülés után szállott le. Rottert szerdán vontatják vissza gépével együtt Gödöllőre.

 
***

 Kedden reggel érkezett csak meg a jamboreera a külföldi résztvevőinek utolsó csapata: a luxenburgok, ötvenen.

A haitiaiakról és a panamaiakról még mindig semmi hír, viszont több külföldi csapat máris búcsút vesz a jamboreetól. Így este a IV. altábor tűzénél búcsúztak el a jugoszláv cserkészek, akik hálásan köszönték meg az altábor parancsnokságának a vendégszeretetét és a kedves fogadtatást.

Holnap távozik a csehszlovák kontingens egyik része is. Mint köztudomású, 320 csehszlovák cserkész vett részt a jamboreen, akik közül 140-en magyarul is tudtak, mert hiszen Felvidékről valók(*). Ez a 140 felvidéki cserkész bont sátrat szerdán és utazik haza.    

[*]Egy öregcserkész személyes beszámolójában arról beszélt, hogy a csehszlovákiai cserkészek altábora drótkerítéssel volt körbevonva, és a felvidéki fiúkat nem engedték szóba állni a magyar cserkészekkel. 


Ugyancsak távoznak a svájci cserkészek is, még pedig 10-en. A svájciakat rendkívül megkedvelte a jamboree egész közönsége. Nap-nap után magyar fiúkkal lehetett karöltve látni a svájciakat. Rengeteg cím maradt itt a jamboreen annak jeléül, hogy a magyar fiúk fenn akarják tartani a kapcsolatot a svájciakkal és igen sok magyar fiút meg is hívtak magukhoz a svájci cserkészek.

 A kedd délutáni nagy ünnepség alkalmából a farkaskölykök bemutatója alatt Kemény Adélt, a farkaskölykök vezetőnőjét bemutatták Baden-Powell lordnak, a világ főcserkészének, aki meleg szavakban mondott köszönetet a farkaskölykök-mozgalom nagyszerű irányításáért s
azért, hogy a jamboree gyermekmegőrzőjét segítőtársaival együtt oly kifogástalanul vezette.

***

 
A szerdai nap programja:

A délutáni csepeli cserkészbemutatón kívül, amelyről lapunk más helyén emlékeztünk meg, szerdán délután 5 órakor ismét érdekes bemutatók lesznek Gödöllőn, a tábor sportterén. Este a III., IV., VII., és X. altáborokban lesz kilenc órai kezdettel tábortűz. A külföldi cserkészek csoportjai Miskolcra, Sopronba és Debrecenbe rándulnak ki a szerdai nap folyamán.

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 10. csütörtök, (5. oldal):



V I Z I-J A MB O R E E …

Magyarok eszkimóforgása, lengyelek búvárharangja, kötélhúzás, vízi- sí és csónak-karusszel közben megkezdődtek a bemutató CSEPELEN.

A csepeli Duna-ág III. ipari medencéje a Soroksári -út mentén a Gubacsi- út közelében fekszik. Itt tartották szerdán délután a jamboree vízicserkészei első bemutatójukat meghívott közönség előtt. Szántóföldek, kukoricások határolják a meredek partú hatalmas vízmedencét, amely 60-70 méter széles és hosszúsága meghaladja a 600 métert.

A Soroksári -út felöl menetelünk gyalogos ösvényen, s már messziről látjuk a hatalmas tömeget, amely türelmesen üli körül egyszer deszka-padokon a víz partját. Nagy számmal vannak a közönség soraiban külföldi cserkészek. Ott látjuk az amerikaiak hatalmas különítményét, nagy csillagos lobogójukkal és változatos tarkaságban a legkülönbözőbb egyenruhájú külföldi cserkészeket épp úgy, mint Gödöllőn, a világtáborozás kellős közepén. A csepeli Dunaág irányában, a medence bal partján, nagy sereg színes zászlóktól villogó, magas árbóc hirdeti az érdekes eseményt, alatta tágas vezéri sátor az előkelőségek részére.

Lent a vízen már élénk az élet. Tizenegy nemzet válogatott vízi cserkészei várnak türelmesen a bemutató kezdetére. Közöttük háromszáz a magyar cserkész és több mint 150-en vannak a külföldiek. A magyar fiúk mellett a legtekintélyesebb számban a lengyelek vonultak fel, akiket piros-fehér nemzetiszínű hajóikkal és zászlóikkal, mindenütt szeretetteljesen ünneplenek.

Most felhangzik a himnusz, a kormányzó érkezett kis motoros yachtján feleségével, Teleki Pál gróf főcserkész és Zsemberi Gyula országos társelnök, a vízicserkészek vezérének kíséretében. A kormányzót a díszsátor előtt a kis idővel előbb megérkezett fenségek, József Ferenc főherceg és Anna főhercegasszony fogadták, majd megszólaltak a zenekarok, éles sípjelek és megafonok jelezték a bemutató megkezdését. És kibontakozott minden ötletességével, szépségével a világtáborozás új és különös látványossága, a vízibemutató.

    Fegyelmezett rendben vonultak fel a csónakok. Elsőnek a hárompárevezős nehéz őrsi hajók, amelyek szükség esetén 14 személy megterhelését is kibírják. Szép sorjában érkeztek a díszsátor elé, ahol ég felé csapódott az evezők tolla, mereven tisztelgett az első „hajóraj”. De akármilyen nehézkesnek látszanak az őrsi hajók, a későbbi gyakorlatok során mozgékonyakká váltak az edzett fiúk kemény evezőscsapásai alatt. Gyors fordulások, - előre, majd hátraevezés, hirtelen megállások, egymás ügyes kikerülése és egyéb gyakorlatok hibátlanul, példás fegyelmezettséggel folytak le. Nyomukban felsorakoztak a kétszemélyes vászonkajakok, amelyekkel még nagyobb mozgékonysággal manővriroztak a cserkész evezősök.

Most következett az igazi attrakció. Különlegesen megépített, keskeny vászoncsónakokon tizenként magyar cserkész vonult fel kettes sorokban. Ezek a csónakok egymagukban is látványosságszámba mentek. Testre szabott zöld fehérre festett hosszú lélekvesztők, amelyek szuronyhegyes orrukkal kecsesen siklanak végig a vízen. A cserkészek általában „nudli”-nak nevezik ezeket a labilis alkotmányokat, amelyekben még az egyszerű evezés is művészetszámba megy.

A lélekvesztősök rendben felfejlődnek, elhangzik a vezényszó és hirtelen mind a tizenkét fiú fejjel elmerül a vízben, úgy hogy csak a csónak feneke kandikál az ég felé. Egy pillanat és evezőjük ügyes forgatásával ismét a víz színére kerülnek eredeti helyzetükbe. Ez az „eszkimó-forgás” a magyar vízicserkészek legnagyobb mutatványa, amelyet a bemutatón egybegyűltek először megdöbbenve, majd ámulattal nézték végig, de nyomban rá olyan fergeteges taps tört ki, hogy percekig hullámozva zúgott végig a nézőseregen. Az eszkimó-forgást többször egymásután megcsinálták a vízicserkészet pompás mesterei.

Csak egyetlen hibázta el közöttük a nézők rémületére. Kemény karcsapásokkal próbálta fenntartani magát, de nyomban ott termettek segítségére a többiek, kiszabadították kötéseiből, amely minden ilyen csónakhoz hozzá rögzíti evezősét s egy perc múlva már megkönnyebbülés morajával, és újabb tapsokkal honorálták a látogatók ezt a műsoronkívüli számot is.

A magyarokon kívül kétségtelenül a lengyel cserkészek értek el még nagy sikert. Fehér „faltbootjaikon” vonultak fel, amelyekben kettesével ültek. Felálltak ingadozó kis csónakjaikban s így álló helyzetben gyors és biztonságos evezőcsapásokkal siklottak a kormányzó sátra elé. Hirtelen megálltak és beugrottak a vízbe. Csakhogy az ingadozó kis csónakokban ülők egyike jobboldalt, másika baloldalt vetette magát a habokba s így a kétoldali egyforma megterhelés kiegyenlítette a csónak egyensúlyát.

Következett a lengyel kajakosok legfrappánsabb száma: a búvárharang. A lengyel fiúk hirtelen a víz alá merültek s épp úgy, mint a magyarok eszkimó-fordulásánál, a kis fehér csónakok hassal fölfelé lebegtek a vízen… Elmúlt egy, elmúlt öt-hat másodperc, elmúlt egy félperc is s a lengyel fiúk még mindig nem kerültek a víz felszínére. Ismét a megdöbbenés csendje a közönség körében. Végre Zsemberi Gyula magyarázza mosolyogva a körülötte állóknak, hogy a furfangos lengyelek csónakjuk alá bújtak, fejüket beledugták a csónakok testébe, amelyeket így búvár-harangként használnak. Egy perc múlva a vezetők sípjelére hirtelen feltűnnek a mosolygós napbarnított cserkészfejek, és a közönség tomboló ovációkkal fogadja a meglepő mutatványt.

De a lengyel fiúk nem azért tartoznak a világ legjobb vízicserkészei közé, hogy ezzel befejezzék programjukat. Ismét egy sorba fejlődnek fel és jön egy artista számnak is beillő mutatvány. A keskeny kajakokban az első evezős feláll, a háta mögött lévő pedig a nyakába mászik és így eveznek a labilis lélekvesztőn, anélkül, hogy  egy is közülük a vízbe pottyanna. A lengyelek ezekkel a mutatványaikkal annyira kitettek magukért, hogy méltó partnereivé léptek elő a magyaroknak, akikkel megérdemelten osztozkodtak a siker oroszlánrészében.

Még rengeteg apró szórakoztató és ügyességi szám egészítette ki a bemutató pompás műsorát. Felvonultak a magyar vízi síelők, mindegyik lábukon parányi kajakszerű, hosszú vízipapucsokkal, bemutatták cserkészeink a vízbőlmentésben elsajátított sokoldalú jártasságukat, volt vízi-kötélhúzás, amelyben az osztrákok bizonyultak a legjobbaknak, harmincöt kajak remek hídverése és egy óriási átmérőjű labdával, pushballal küzdöttek végig érdekes meccset újabb csoportok.

Egy pillanatig sem nyugodhatott el a medence víztükre, már ismét a vízisíelők evezőspárbaja következett tumultuózus jelenetek és hatalmas vízbepottyanások közepette, ismét felvonultak az egyszemélyes lélekvesztők mesterei cilinderekkel és egyéb maskarákkal, hogy humoros oldalukról is megismerje őket a közönség. Közben vége-hossza nem volt az apró flották parádéinak, ötletes vízi-karusszeleknek, amelyek végig, a medence hosszában színt és életet nyújtottak.

A vízicserkészek nagy bemutatóját csütörtökön délután félöt órai kezdettel a nagyközönség részére megismétlik. Ezen a bemutatón, még a szerdainál is gazdagabb változatokban vonultatják fel tudásukat a világ vízicserkészeinek legjobbjai. A csepeli III. ipari medencéhez a MFTR, a DDSG-vel karöltve külön az Eötvös,- a Petőfi- és a Vigadó-térről délután két órától kezdve délután félnégyig különhajók nagy számban indulnak a vízibemutató színhelyére.                       

(M.T.)


A kormányzó látogatása a gödöllői cserkészjamboreen


 
Horthy Miklós kormányzó szerdán délután meglátogatta a gödöllői cserkészvilágtábort. Kíséretében voltak Teleki Pál gróf táborparancsnok, vitéz Farkas vezérkari főnök, Borsinczy Sándor dr. a tábori cserkészrendőrség parancsnoka, Papp Antal, a Cserkész- szövetség elnöke, Adrássy Mihály gróf, a tábor sajtócsoportjának vezetője és még számosan.

A kormányzó és kísérete először a franciák táborát látogatta meg, ahol D. E. Ribes parancsnok fogadta és kalauzolta az államfőt. Innen a románokhoz vezetett a kormányzó útja, akit Lefteriu tanár, főfelügyelő fogadott és bemutatta a tábor vezetőit. Odébb az örmények zászlóikkal tisztelegtek a táboruk előtt elhaladó kormányzó előtt, aki elvonulva a belgák tábora előtt, a szíriaiakat látogatta meg, akiknek díszes fogadósátrában hosszasan elbeszélgetett Nsouli effendivel és Jousseli vezértitkárral, a tábor vezetőjével, sőt megtekintette a szíriaiak tevéjét is.

 A XIII. cserkész ezermesterek, továbbá a balatonmelléki cserkésztáborok megtekintése után az amerikai tábort látogatta meg Horthy Miklós kormányzó, akit itt E. C. Bride ezredes kalauzolt végig.

Végül a dánok táborában Holl és Ibsen főmegbízottakkal társalgott a kormányzó, aki ezután az Erzsébet-ligetben táborozó csapatokhoz ment át.

A VII. altábor bejáratánál Dormándy Géza ny. tábornok fogadta és mutatta be az idegen nemzetek parancsnokait, Faucet angol tábornokot, Lussard ezredest, a lengyel tábor parancsnokát. Baden Powell lord sátrának megtekintése után a lengyelek táborát kereste fel a kormányzó, akinek tiszteletére a Himnuszt énekelték el, majd távozásakor emlékkönyvet nyújtottak át neki és Éljen Magyarország! kiáltással búcsúztatták.

Horthy Miklós kormányzó ezután az angol gyarmatok, Trinidad, Rodézia, Ceylon táborait tekintette meg, majd a norvégekhez ment át. A finneket is megtisztelte látogatásával, akik egyébként remekveretű ezüst kést nyújtottak át emlékül a kormányzónak.     Ezután a magyar csapatok táborának megtekintése következett. A kunszentmártoniak faragott pásztorbotot nyújtottak át a kormányzónak. A walesi és a skót tábor előtt felsorakozott fiúk között a kormányzó felesége felismerte a skótok nagy ügyességű dobosát.

A IX. tábor megtekintésekor a tábor alparancsnoka, vitéz Bessenyey Lajos a tábor határán bemutatta a kormányzónak a táborban lévő egyiptomi, angol, indiai, iraki, hollandi, japán, lett és a debreceni, bihari és szabolcsvármegyei csapatok parancsnokait. A XI. altábor csapatai feszes vigyázz-állásban, négyszögben álltak fel és várták a kormányzót, aki elhaladt a csapatok előtt és búcsúzáskor aláírta a debreceni csapatok emlékkönyveit.

Az aréna mögötti X. altábor bejáratánál a tábor parancsnoka, Semsey Aladár dr., Újpest város polgármestere fogadta az államfőt és kalauzolta végig a tábor területén. Itt különösen a gödöllői járás táborainak kapui vonták magára a kormányzó figyelmét.

Ezután az üzletvárost járta végig a kormányzó kíséretével, ahol ekkor már nagyszámú közönség tolongott, amely a váratlanul megjelent államfőt lelkes ünneplésben részesítette. Az üzletvárosban hosszasan időzött az államfő kíséretével, a ceyloniak üzlete előtt. Aczener József, a cserkészbolt nevében cserkészfokost és egy ezüst jamboree-autóplakettet nyújtott át. Végül a IV. altábort tekintette meg a kormányzó, ahol Verőczy Imre parancsnok kalauzolta.

A több mint háromórás, rendkívül fárasztó táborlátogatás után a kormányzó teljesen frissen tért vissza a kastélyba Teleki Pál gróf kíséretében, akinek a teljes elismerését fejezte ki a látottak felett.

 Itt van az egész brit birodalom, de fáradtak már valamennyien

 
Rekkenő napsütés tűz a gödöllői sátortáborra. A szinte trópusi forróságban, mintha a sátrak hűs mélyén pihenőre vonult volna az egész cserkészváros. A táborok nagy része üres, s fiúk zöme szerda délután a vízicserkészek ünnepségére vonult ki. Nagy részük kirándulásokat tett a magyar vidéki városokba, s Gödöllő utcáin egyre-másra vonultak fel lengő zászlókkal, kürtszóval, énekszóval, a földkerekség majd minden országának cserkésztagjai.

Csakugyan a forgalom mintha inkább a főutakon hömpölygött volna végig. A közönség áradata ugyanis szűnni nem akaró tömegeket csalt ki a tábornak ezen a pihenő napján is Gödöllőre, de Baden Powell fiai közül csak hírmondónak maradt otthon néhány a sátorvárosban, hogy a többiek helyett is elvégezze a mindennapi munkát.

Az angolok végeláthatatlan kilométerekre elhúzódó területén alig néhány szál brit fiúval találkozunk. Távol van maga a főparancsnok Godfrey Fawcett tábornok is, helyette W. S. Hooker őrnagy fogad barátságosan.

- El vagyunk ragadtatva a magyaros vendéglátástól - jelenti ki -, de őszintén megvallva, már valamennyien kissé fáradtak vagyunk. Egymást érik a programok. Pillanatnyi szabad időnk is alig van, hanem azért - teszi hozzá mosolyogva. - hiába, mégis csak nagy élmény volt valamennyiünk számára a gödöllői világramboree.

- Amint Önök is jól tudják, sokat jöttünk ide - beszéli tovább, és széles mozdulattal mutat a körülötte óriási területen elhúzódó sátrak felé. -Itt van az egész brit birodalom. Valamennyien elküldötték a fiaikat a társországok és a gyarmatokból is, mi pedig az anyaország összes grófságait és tartományait képviseljük.

Bekukkantunk a katonás rendben tartott, szinte glédába állított sátrakba, ahol most az otthonmaradt fiúk olvasgatnak, levelet írnak, halkan beszélgetnek egymással és vándorolunk tovább, ki-kiérve, majd újra belebotolva az Union Jack piroskeresztes kék lobogójával jelzett angol táborhelyekbe, amelyek olyanok, mint holmi útvesztők.

Odébb a tábor „Szaharának” elnevezett hortobágyi tenyéren valóban nincs tenyérnyi árnyék. Helyette a transjordániai királyság fantasztikus lobogója omlik alá bágyadtan a toronymagas zászlórúdról. Alatta, körülötte sűrű embergyűrű áll. Szoborszerű mozdulatlanságban, a kör közepén két barnaruhás trópusi sisakos iraki fiú. Olajbarnák ők is, mint az egyenruhájuk. Némán és hangtalanul osztogatják az - autogramokat. Elnézzük őket. A két arab gyerek hosszú negyedórákig állja a harcot. Némán és mosolyogva írják alá különös ákom-bákom jeleikkel a nevüket az érdeklődők örökösen megújuló tömegének. Termetes asszonyság törtet most keresztül az embersorfalon.

- A svéd trónörökös őfelsége is adott autogramot lihegi - kérem, adjanak maguk is. És Feysal király alattvalói csöndes megadással ragadják újra kezükbe a ceruzát…

Messze a tábor túlsó oldalán, ahol már kis liget ad árnyékot, újabb mozgolódás. Kékinges szőke svéd fiuk sorakoznak itt, körülöttük csomagok, hátizsákok, bőröndök, kézitáskák és kofferok egész hegye. Pakolnak a svédek!

- Mi ez? - kérdezzük az egyik fiatal legényt, - csak nem utaznak már?

- De igen, sajnos - mondja és elmagyarázza, hogy a lengyel cserkésztestvérek meghívásának tesznek eleget és néhánynapi varsói tartózkodás után térnek vissza hazájukba, és ezért kell korábban távozniok.

A liget mélyén a lombok közül csillan elő a sárgakeresztes svéd lobogó. Vagy kétszáz fiú áll ott félkörben, hajadonfőtt. Csupa válogatott, derék legény valahány.  Velük szemben a parancsnokuk most adja ki a végső utasításokat. Holnap már indulnak is, mint elsők, akik elhagyják a gödöllői világjamboree színhelyét.

Bezzeg a norvégek és dánok, - azok maradnak! Velük tartanak az izlandiak is, akik a királyi parkban lévő tündérszép táborukban úgy berendezkedtek, mintha az egész nyarat itt akarnák tölteni.

- Nagyon jól érezzük magunkat - meséli egy szeplős norvég fiú. - Szinte el sem kívánkozunk innen. Bár nem vagyunk túl sokan, azért mégis Norvégia majd minden nagyobb városából eljöttek egy-ketten, és persze mindnyájan először járnak Magyarországon.

Pihenőnap van. Aránylag kevesen vannak s mégis olyan ez a tábor, mint egy roppant hetivásár. Tarka színpompa virul a gödöllői akácok alatt, Erzsébet-királynő szobra körül nyüzsög az élet. Eltávozott már maga a cserkészek apja is, Baden-Powell lord üres díszsátra mellett hosszan kigyózik végig közönség. A díszsátor előtt az országzászlót őrzi két árvalányhajas magyar cserkészlevente. Mellettük, előttük, mögöttük, mintha fű, fa, virág indulna meg, robogva száguldoznak ide-stova a mindenrendű és rangú és minden korosztálybeli cserkészbajtársak.  Legtöbben nem értik egymás szavát, mégis valóságos eszmecserét folytatnak egymással.

- Gyere le Miskolcra, ott majd megtanítalak „krinolinozni!” - próbálja kapacitálni az egyik francia fiút egy helyre magyar gyerek. Az meg esküdözik égre-földre, hogy ő bizony eljön, aztán tőlem kérdi, vajon itt a szomszédban van-e Miskolc?...

 Virágesővel fogadja a vidék a külföldi cserkészeket

 

A magyar vidék napok óra hangos a világtáborban résztvevő külföldi cserkészektől, akik bejárják az egész országot.


Balatonfüreden az utolsó napokban állandóan tartózkodott párszáz főnyi külföldi cserkész. Szombaton angol, lengyel, dán, jugoszláv és osztrák cserkészek érkeztek oda mintegy ötszázan Szultzel Lajos nyugalmazott ezredes vezetése alatt. Külön  fogadóbizottság alakult, amelynek nevében Schmidt Ferencné, az ifjúság nevében pedig Schmidt Edit angolul és franciául üdvözölte a cserkészeket. Ezután frissítőket kínáltak nekik. Az ebédet a Grand - hotelben szolgálták fel, a vacsorát, pedig ízléses csomagokban a vonaton osztották ki. A fiúk annyira el voltak ragadtatva a kirándulástól, hogy külön levélben köszönték meg a jamboree parancsnokságának a kellemes napot. Hétfőn a leleli balillák látogattak el Füredre. A fellobogózott hajókon érkező vendégeket Sturm József dr. üdvözölte. Az üdvözlést Santo Orfeo parancsnok köszönte meg. Kedden az exotikus országok cserkészeit látta vendégül Balatonfüred. Szíriaiak, palesztinaiak, jamaikaiak, ausztráliaiak vettek részt a keddi kiránduláson. Ugyancsak kedden Siófokról külön svájci csoport érkezett Füredre. Füred annyira megtetszett a cserkészeknek, hogy máris több kisebb-nagyobb cserkészcsoport jelentkezett füredi kirándulásra a jamboree befejezése után.

Miskolcra 232 főnyi angol, amerikai, lett, litván, lengyel és magyar cserkészekből álló csoport érkezett szerdán. Az érkezőket Hodobay Sándor polgármester üdvözölte. A közönség virágokat szórt a bevonuló fiúkra. A város tízórait adott, majd különvonat vitte ki Lillafüredre a cserkészeket. Itt az erdőigazgatóság a Palota-szálló teraszán ebédet adott tiszteletükre. Innen visszatérve, délután Görömböly-Tapolcára rándultak ki, ahol uzsonnát kaptak, amelyet a miskolci úrilányok szolgáltak föl. Este a leventezenekar játéka közben indult vissza a csoport Gödöllőre.

Sopronba 425 főnyi cserkészcsoport érkezett különvonaton. Holl Jenő a GySEV igazgatója, mit a soproni cserkészkerület elnöke magyar nyelven, leánya, Holl Judit, pedig francia nyelven üdvözölte a vendégeket. Sopron községe itt is virágesővel hintette teli a vendégeket, akiket a város nevében Schindler András helyettes polgármester üdvözölt. A cserkészek csütörtökön is a város vendégei lesznek.
 

Esztergom 330 cserkészt látott kedden vendégül, akik külön hajón érkeztek és külön hajóval tértek is vissza. Glatz Gyula polgármester köszöntötte a cserkészeket, akiket Esztergom nagy szeretettel fogadott.

 
Debrecenbe 500 cserkész utazott szerdán. Zöld József helyettes polgármester és Varga Endre számvevő fogadta őket. Az ebéd a nagyerdei vigadóban volt, délután pedig az egyetem tanári kara adott uzsonnát tiszteletükre.

Kecskemétre 19 svéd cserkész érkezett, akik délben kirándultak Bugac pusztára.

 
 Mi újság a jamboreen?

 
Angliában általános érdeklődéssel várják a tízezer kis léggömb közül, amelyeket a gödöllői jamboreen a búcsúzó Baden-Powell lord tiszteletére szabadon engedtek, melyik teszi meg a leghosszabb utat. Az ilyen kis léggömbök néha meglepően hosszú ideig maradnak a levegőben, ha a lecsapódó nedvesség a földre nem hajítja őket. A mullt évben egy kis léggömb, amelyet iskolásfiúk bocsátottak el két évvel ezelőtt Liverpoolban, és amely 2240 kilométernyi távolságra szállott, Braila mellett ért földre. Sőt arra is van példa, hogy egy ilyen kis játékgömb a szelek szárnyán átkelt az Atlanti óceánon. 1929-ben Surreyben, Dél-Angliában elbocsátottak egy kis ballont és két hét múlva a felbocsátó, akinek a névjegye a léggömbre volt erősítve, levelezőlapot kapott Amerikából, amelyen az állott, hogy a kis gömböt a Columbus-Avenue és a 86. utca sarkán egy newyorki felhőkarcoló tetőkertjén találták meg.


***

A csütörtöki nap programja:

 

Csütörtökön folytatódnak a külföldi cserkészek kirándulásai. Egy csoport Kecskemétre, egy Veszprémbe utazik. A csepelszigeti vízibemutatón kívül délután öt órakor ismét bemutatás lesz a Sport-téren. Este nyolcórai kezdettel az V., VI., és VIII. altáborok tartanak tábortüzeket.

 A jamboreet látogató közönség érdeklődése elsősorban az egzotikus, szinesbőrü cserkészek felé fordultak. Ezeknek a táborát mindig hatalmas közönség veszi körül és egy-egy megtalálható színesbőrű cserkésztől délutánonkint százan, és százan kérnek autogramot. A közönség autogramkérő rohama már-már kibírhatatlan és teljesen felzaklatja ezeknek a színesbőrű cserkészeknek az életét. A táborparancsnokság is kénytelen volt beavatkozni és utasította napiparancsában a magyar cserkészeket, hogy ott, ahol egy színesbőrű iránt viharos érdeklődést látnak, ragadják karon a „megtámadott” cserkésztestvért és sétáljanak el vele a tömegtől.

A közönségnek ezt az érdeklődését sokszor megtréfáltja a cserkészhumor. Ma délután megtörtént, hogy egy komor, sötétbőrű, turbános fejű cserkész sétált végig a jamboreen, az Erzsébet-park főútján. Persze azonnal megállt a forgalom és a családapák odaküldték hozzá gyermekeiket s azután a csoportra fogták fényképezőgépeiket. Pár perc alatt így mintegy tizenöt-húsz fotográfia készült. Közvetlen a fényképezés után azután előkerültek a zsebekből a ceruzák és a jamboree-levelezőlapok, amelyek Márton Lajos munkái és mindenki odarohant a titokzatos hindu cserkész fiúhoz, hogy tőle autogramot kérjenek. A derék hindu szorgalmasan adogatta az autogramokat, amíg csak a keze el nem fáradt. Egyszer csak felkiáltott - magyarul:

- Köszönöm az érdeklődést, de nem bírom tovább! - és ezzel futásnak eredt. A fordulónál a bokorból azonban visszaszólt:

- De azért nem szabad ám haragudni....

Ezzel aztán el is tűnt a „titokzatos hindu” az elképedt autogramkérők serege elől.

 
***

 
Roppant nagy a kereslet a cserkészbélyegek iránt. A jamboreet látogató közönség körében az a kívánság merült fel, hogy a jamboree-bélyegeket jelentékenyen hozzáférhetővé kell tenni a Gödöllőt naponta elözönlő közönség számára. A látogatóknak nincsen idejük felkutatni azokat a helyeket, ahol a csinos csodaszarvasos-bélyegeket árulják és kívánatos volna, ha a pályaudvarokon lévő trafikokban is kaphatók lennének a jamboreenak ezek az emlékbélyegei.
http://www.profila.hu/auctions/toc/-34490438/page-1


***

 
A lengyel cserkészek egyik csoportja, a thorniak parancsnokuk Sieradszki vezetésével tisztelgő látogatást tettek Huszár Aladár főpolgármesternél. A csoport vezetője ez alkalommal átnyújtotta a főpolgármesternek Thorn város 700 éves fennállásának jubileuma alkalmából készített emlékérmet. A lengyel követség részéről a csoportot Miczyelski gróf attasé és Korsák báró sajtóattasé kísérte.

 
***

 Elutaztak a svédek. A svéd cserkészeket szerdán este tíz órakor bensőséges ünnepség keretében búcsúztatták a gödöllői pályaudvaron. Megjelent Teleki Pál gróf táborparancsnok, Schelken Oszkár, a VIII. altábor parancsnoka, Gassmann norvég főcserkész és még sokan. Liberath őrnagy svéd főcserkész mondott köszönetet a megjelenteknek a páratlanul szívélyes vendégszeretetért, amelyben a svéd cserkészeknek részük volt. A svédek az éjszakát a vonaton töltik: csütörtökön reggel utaznak tovább Krakkó, Varsó, Gdynia útiránnyal, 11.-én érkeznek meg Karistreunába, ahonnan szétszélednek Svédország minden részébe.

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 11. péntek, (5. oldal):


 

C S E N C S …


 
Két láda feltűnően hasonlít egymáshoz és végül nem lesz a farkaskölyköké a

D Z S E M I L I


 

A világtábor csütörtöki napjának legkiemelkedőbb mozzanata, legmarkánsabb eseménye a következő:

A kora délelőtti órákban megjelent a szíriai táborban húsz magyar farkaskölyök. Közel van egymáshoz a két tábor, csak a vasúti hídon kell átjönni és  már ott is van az ember a farkaskölykök közül a szíriaiak kellős közepén, ahol tudvalevőleg egyéb látványosság között ott van Dzsemili, a híres fehér teve: Dzsemili ! Mennyi földöntúli bájt és szépséget rejteget eme név magában az ember számára, ha az ember történetesen a vasúti híd másik oldalán lakik! Dzsemili! Lehet-e lágyabban, puhábban ejteni ki nevet, mint ahogy e nevet a húsz magyar farkaskölyök ejtette ki, mikor beállított a szíriaiak táborába és a vezér farkaskölykök elcsukló hangon, de bátran és büszkén és önérzetesen mutatott rá a gyönyörű állatra:

- Dzsemili, csencs!

(A gyönyörű állat, be kell vallanunk, még ha illúziókat rombolunk is szét, jelen pillanatban úgy néz ki, mint egy rokkant aggastyán. Nem ízlik neki a magyar koszt, a magyar fű, a koronauradalom magyar akácosát csak ímmel-ámmal legelgeti, emiatt oldala beesett, csontjai kilátszanak, szőre megkopott és bizony meglehetősen szomorú benyomást tett ezen sorok írójára, aki a nagy esemény után levizitelt nála. Ez azonban mind nem változtat azon a tényen, hogy a húsz magyar farkaskölyök szemében ez a kopott öreg teve az erő, a bátorság, az egészség és az üdeség szimbóluma, maga a csodálatos ifjúság volt).

 

A szíriai fővezér egy pillanatig meghökkenve állt és bámult az apró magyar küldöttség vezérszónokára, de azután homlokára csapott és megértette, miről van szó.

- Csencs Dzsemili! - kiáltotta felragyogó arccal. - Tehát el akarják cserélni Dzsemilit?

Most a farkaskölykök arca ragyogott fel. Úgylátszik a szíriaiak nem ragaszkodnak nagyon a pompás állathoz. Hosszas magyarázkodás indult meg, olyan jelbeszéd, amelybe beleizzadt az egész diskuráló társaság, de aztán végre mégiscsak megértette egymást a két üzletkötő fél.

Ez a pont egy kis meghökkenést okozott ugyan a valóban „kisded” magyar csapatban, de csak egészen rövid időre. Az asszír követelés ugyanis az volt, hogy az öreg dromedár fejében az egyik farkaskölyköt adják társai maguk közül cserébe. Nagy izgalom támadt a magyar csapat vezetőtagjai között és rövid megfontolás után elhatározták (és elhatározásukat közölték is a szíriai főnökkel), hogy most további időre a teendők megbeszélésére ők visszavonulnak ugyan, de opciót kérnek Dzsemilire. Ha netán időközben újabb csencs-csapatok bukkannának fel a láthatáron.

Az opció megadatott és a farkaskölyök különítmény visszavonult és hosszasan tanácskozott. Felelőssége teljes tudatában tanácskozott. Hiteles szemtanuk szerint közel három óra hosszat tartott a tanácskozás. Olyan hosszúra nyúlt ez a tanácskozás, hogy mire visszaérkeztek a szíriai táborba, a parancsnok már nem is sejtette, miről van szó. Újabb félórás jelbeszéd következett, míg végre az ámuló parancsnok tudomására hozta a kisded, de elszánt csapat, hogy ők maguk között sorsolást ejtettek meg épp úgy, mint a viharos tengeren hánykodó matrózok, mikor az élelem végképp elfogy és a szakács kénytelen matrózhúst felvenni a déli menü fogásai közé, tehát ők épp ilyen komolyan és komoran kisorsolták egyik társukat, akit hajlandók azonnal letétbe helyezni a szíriaiaknál, természetesen Dzsemili ellenében.

A szószegő szíriai

Az eset innentől kezdve galoppban vágtatott a mélyen tisztelt olvasók által bizonyára már előre megsejtett szörnyű vég felé.

A magyar farkaskölykök - reszket az írógép kezünk alatt, amikor e sorokat írjuk,- a tevét nem kapták meg. Hiába volt a hősies önfeláldozás, hiába a kisorsolt farkas roppant elszántsága, a teve még ma is asszír tulajdon. A keleti táborparancsnok nem tartotta meg a szavát!

Még szerencse, hogy a végén szétosztott a farkaskölykök között legalább fél kiló savanyu cukrot, mert az ügynek egyébként, egészen bizonyos, hogy diplomáciai folytatása lett volna.

 
***

 
Egyébként van még egy kedves csencs históriám.

Valamelyik egzotikus ázsiai népfaj felkerekedett az egyik magyar csapat tábora felé, hónuk alatt nagy értékű csencs-anyagot szorongatva.

A többi között volt az egzotikus ifjaknál egy nagyon érdekes mintájú, élénk színekkel festett keleti faláda, amely azonnal megnyerte a magyar fiúk tetszését. Egyikük boldogan kiáltott fel:

- Kitűnő öregem, nekem is van hasonló csongrádi ládám, várj csak, beszaladok a sátorba, kihozom és csencs!

A csencselő vendégek bizonyára nem sokat értettek ebből a lelkes kitörésből, annál többet azonban abból a tényből, hogy a magyar fiú pár másodperc múlva boldogan bújt elő sátrából ládájával. Ekkor következett a fordulat, amely egészen meglepő. Meglepő és megható.  A két ládát egymás mellé tették és ekkor a fiúk meghökkenve vették észre, hogy a két láda szinte teljesen azonos. Ugyanazok a színek, ugyanazok a minták, a ládának ugyan az a mérete, ugyan olyanok a faragások és díszítések: a két láda, az egyik a Himalája közepében készült és a másik, amelyet itt festettek tarka-pirosra Csongrádban, szinte szószerint egyforma!

A kétfajta náció, Kelet több ezer kilométerre szétszakadt fiai egy pillanatra meghatva bámultak egymásra, azután szótlanul nyújtottak egymásnak kezet.

(Matolcsi Andor)


Villanypanasz, titokzatos eltűnés és egyebek a farkaskölyköknél

 

A MÁV állomás mögött a premontrei rendház mellett van egy külön városa a jamboreenak, a kisfiú tábor, 1100 apró cserkész, nyolc-tíz éves éli itt életét, akár csak a nagyok. Ébresztő van, kivonulás van, parancsadás van, takarodó van, és mindent úgy csinálnak, ahogy a nagy cserkészek. Két táborcsoportban élnek, mert a kis- cserkészmozgalomnak van Magyarországon farkaskölyök csoportja és van apródok csoportja. Az apródok sátorvárosának kapuit egriek készítették, akiknek Kristóf-csapata 50 taggal vesz részt a táborozáson. Magyaros stilizálású, mohával, szalmával készült kapu ez, amely előtt komoly őr áll. Nyolcéves talán, de a nagyok kötelességtudatával látja el feladatát. Az egriek mintásan szép táborán keresztül lehet behatolna az erdő mélyébe, ahol a sátorok százai feküsznek. A parancsnoki sátorban egy tízéves szolgálatos ugrik elém. Hanák Péter, segédtisztje pedig Endler László. Ketten összesen húszévesek.

- Hány fiúból toborzódott a társaság? - kérdezem.

- Azonnal hozom a kimutatást - ugrik szolgálatkészen Hanák szolgálatos és nyomban elibém, vágja a pontos listát. Kiderül, hogy Sárospataktól Kaposvárig, majd minden város és község felküldte kiscserkészeit ebbe a táborba. A kicsi cserkészek csak öt-tíz napot tölthetnek itt. Az egriek kedves Laki bácsijával megyünk tovább.

Laki bácsi egyszer csak rákiált egy kis cserkészre:

- Hány kettesed van?

- Egy se.

 

Dombováriak táboroznak itt és ők arról nevezetesek, hogy csupa tiszta jeles van köztük. Éppen turnusváltás volt.

Az óbudaiak szomorúan táboroznak. Várják a sátorukat. Most érkezik. Van közöttük egy jó kondícióban lévő kis cserkész, Guth Istvánnak hívják.

- Borzasztó, reggel óta nem kaptunk enni! - kiáltja felháborodottan.

- Rögtön karban kiáltják a többiek:

- Úgy van, nem kaptunk enni!

 

Az egriek táborában van néhány szülő látogatóba. Meghallják ez az elkeseredett forradalmat. Oda sandítanak hozzájuk:

- Kell valami?

- Azért nem vagyunk éhesek! - Szerénykednek, de „azért” elfogadják valamennyien a vajaskenyeret.

 

Az egriek táborában Szentgyörgyi parancsnok mondja el a legfélelmesebb és legborzasztóbb esetet. Az ünnepi megnyitáson az egri kiscserkészeket érte az a kitüntetés, hogy részt vettek a díszmenetben.

Strammul meneteltek a fiúk - mondja Szentgyörgyi parancsnok - és amikor a végén a jamboree sok száz zászlója odért a kormányzó páholya elé, az amerikai cserkészek egyszer csak felkapták hat kicsi fiamat, vállukra emelték és elvitték magukkal. Harmincötezer cserkész között nem valami könnyű megtalálni a kicsinyeket. Rettenetes aggodalomban értem haza. Azonnal mozgósítottuk az egész tábort. Hangszórók harsogták, hogy eltűnt hat egri cserkész. Szerencsére ötöt megtaláltunk, de a hatodik nyomtalanul eltűnt. Órákig tartó nyomozás után sikerült csak felfedezni az amerikai táborban, ahol éppen az ötödik tábla csokoládét fogyasztotta.

A szomszédos farkaskölyök tábor kapujánál komoly őr vágja elém botját:

- Nem lehet bemenni, turnusváltás van!

- Újságírónak csak lehet?

Erre Kovacsics Sándor őr, konferenciára hívja Méhes Miklóst, a másik őrt. Hosszas megbeszélés után beeresztenek a táborba. Igen kedves és bájos ez a kisfiú telep, mégis a rokonokon és szülőkön kivül senki nem látogatja, senki sem kíváncsi a kisfiúk érdekes cserkészéletére.

Nagy panaszuk van, nem csak az hogy nem jön nekik látogatójuk, hanem az is, hogy nem kapnak villanyt, hangszórót, pedig ők épp úgy tábortüzet tartanak, mint a nagyok. Ezt nagyon hangsúlyozzák. Éppen olyan rendesen cserkésziesen élnek, mint a nagyok. Csak egyetlen cserkész van, aki ezt a büszkeséget megkontrázhatná. Buday Géza dr. cserkésztiszt, akinek az a feladata, hogy sátorában éjjel tizenként órakor felkeltsen egy apró cserkészt, aki így van szoktatva....

(Saád Béla)

 
Mi újság a jamboreen?

 

Csütörtökön délelőtt József főherceg, Teleki Pál gróf és vitéz Farkas Ferenc kíséretében meglátogatta a cserkész világtábort. Végigjárta a sátrakat és különösen a magyar cserkészek iránt érdeklődött. Csütörtökön délelőtt, a nagy meleg ellenére is, igen sokan keresték fel a cserkészeket. Az előkelőségek közül ott volt Mikes János gróf a szombathelyi és Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök, valamint Eruszt Sándor volt miniszter, Túri Béla országgyűlési képviselő kíséretében.

***

Baden-Powell lord köszönete vitéz Farkas Ferencnek.


A gödöllői jamboree megszervezését és előkészítési munkáját, amely két évig tartott, a világtábor vezérkari főnöke, vitéz Farkas Ferenc végezte. Baden-Powell lord elutazása előtt meleghangú levélben fejezte ki elismerését vitéz Farkas Ferencnek, és köszönetét nyilvánította a cserkészmozgalom érdekében kifejtett nagy munkájáért, amelyet mindvégig a háttérben végzett, de a gépezet működésében a legcsekélyebb hibát azonnal észrevette és arra rögtön orvoslást talált. Baden-Powell lord leveléhez vitéz Farkas Ferenc részére liliomos arany kézelőgombokat mellékelt megemlékezésképpen.

***

 
A frontharcosok pénteken rendezik társas kirándulásukat a világtáborba. Pénteken délután 3 órakor indulnak a Keleti-pályaudvar érkezési oldala melletti HÉV állomásról az Országos Frontharcos Szövetség rendezésében a budapesti, Budapest-környéki frontharcosok Gödöllőre, a jamboree megtekintésére. Gyülekezés háromnegyed-három órakor a HÉV előtt. Az országos elnökség felkéri a budapesti és budapestkörnyéki bajtársakat, hogy a kiránduláson minél nagyobb számban vegyenek részt. Megjelenés lehetőleg bajtársi formaruhában. A kiránduláson családtagokat is szívesen látnak.

 
***

 
Kitűnően beváltak a jamboreen a távolsági írógépek. Nyolc darab Siemens-rendszerű távolsági írógépe van a nagy apparátussal dolgozó híradószerveknek. Ezeket a Siemens és Halske Rt. bocsátotta a jamboree rendelkezésére. A világnak legmodernebb gépei ezek, amelyeknek leadását a felvevőhelyeken a leadással egyídőben lehet nyomtatott írással olvasni.

Mihez tartsa magát a közönség a világtáborban?

 
Minthogy a látogató közönség egyrészének viselkedése ellen naponkint sok panasz érkezett, a gödöllői táborparancsnokság mindenkihez felhívást intézett, amelyben hangsúlyozta, hogy az idegen cserkészek zaklatása, autogramkérés, cserevásár, a sátrakba való belépés, felesleges hangoskodás, papírok és más szemét elhajigálása, szigorúan tilos. A cserkészek lefényképezésénél előbb azoknak beleegyezését kérjük ki. A mohamedán vallású cserkészeink tiltakozását minden nógatás nélkül vegyük figyelembe, mert vallásuk tiltja a fényképezést. Ne takarékoskodjék a közönség az udvariasság kifejezéseivel és tartózkodjék mindenféle megjegyzéstől, különösen a nemtetszés-nyilvánítástól. A látogató hölgyek egy részének túlságos fesztelensége ellen is sok a panasz: ezek gondolják meg, hogy a magyarnő jó hírnevét és méltóságát kockáztatják. Mindenkor tartsák szem előtt a cserkészek legfontosabb parancsát: a gyengédséget, kíméletet és a szolgálatot minden kigondolható formában. Akik a köteles tapintat és hagyományos magyar vendégszeretet ellen vétenek, azokat a tábori rendőrség a tábor területéről, szükség esetén még karhatalommal is eltávolítja. A táborparancsnokság hangsúlyozza, hogy a felhívás közzétételére a magyar nép jóhírének és tekintélyének megóvása érdekében feltétlen szükség volt.

***

 A vízicserkészek csütörtökön délután tartották a csepeli Dunaágban vízibemutató ünnepélyüket. A bemutatón 15. 000 főnyi lelkes közönség ünnepelte Zsembery Gyula dr. társelnök vezetése alatt 150 csónakban felvonult 400 vízicserkészt, akik között a magyarokon kívül nagy számban voltak lengyelek, osztrákok, angolok és litvánok is. A lengyelek nagy tetszést arattak pontos kivitelű csónakrend-gyakorlataikkal. Az ünnepség fénypontja az Osváth György vezetése alatt állók eszkimó-fordulásai voltak.


A kormányzó gardenpartyja


 
A kormányzó csütörtökön délután gardenpartin látta vendégül a jamboree parancsnokságának tagjait, valamint a nemzetközi cserkészvezetőkön kívül megjelent a gardenpartin Imrédi Béla pénzügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Lázár Andor igazságügyminiszter és felesége. A kormányzó Vértessy kabinetirodai fönök, vitéz Somkuty tábornok és Koos alezredes, valamint Gerlóczy százados, Dérföldy százados és Zsolt folyamőrkapitány szárnysegédek kíséretében jelent meg a gardenparti vendégei között, ahol jelen volt De Vienre francia követ feleségével, Montgomery amerikai követ a feleségével, továbbá az angol, osztrák, a bolgár, a spanyol, a román és csehszlovák ügyvivő. Teleki Pál gróf mutatta be a külfödi cserkészdelegátusokat a kormányzónak, aki szívélyesen elbeszélgetett a világ cserkészeinek vezetőivel.

 
***

 
A 425 külföldi cserkész kétnapos, kitűnően sikerült soproni tartózkodás után csütörtök délután különvonattal visszaindult Gödöllőre. Búcsúztatásukra az állomáson megjelent vitéz Simos Elemér főispán és Schindler helyettes polgármester, valamint Holl Jenő vasútigazgató, cserkészkerületi parancsnok és több ezer főnyi közönség. Rendkívül szívélyes és meleg búcsúztatásban volt részük a vendégcserkészeknek, akiket csomagokkal és virágokkal halmoztak el. A vonatot, amely a hadastyánzenekar indulója közben futott ki a pályaudvarról, valóságos zsebkendő-erdő lobogtatása kísérte.

 
***

 

A kormányzó fogadta a birodalmi ifjúság képviselőjét.



  A német birodalom ifjúsági vezetősége a gödöllői cserkész világtáborozás megnyitásának megfigyelésére, Magyarországra küldte megfigyelőjét. Nabersberg kerületi vezetőt. Hammer kerületi vezető és Heiss zászlóvezető kíséretében. A három német ifjúsági vezért Horthy kormányzó magánkihallgatáson fogadta.

                                                    
***

 
  Mackay, az angol kontingens indiai csoportjának vezetője, a jamboree területén esküszik örök hűséget Ellen Kampbellnek. Az esküvő a IX. altábor területén lesz. A menyasszony hétfőn repülőgépen érkezik meg Skóciából. Mackay már egy évvel ezelőtt engedélyt kért az angol igazságügy-minisztériumtól arra, hogy az esküvőt a gödöllői világtábor területén tarthassa meg. Miután ezt az engedélyt megkapta, hétfőre tűzték ki az esküvőt, amely nagy családi eseménye lesz a világtábornak.

 
***

 Jamboree-különvonatok

 
 A m. kir. Államvasutak igazgatósága közli, hogy legalább ötszáz utas jelentkezése esetén augusztus 15-én a következő jamboree-különvonatokat indítja:


Pécs és Kaposvárról Gödöllőre: A nemzetközi jegy ára Pécs és Kaposvárról Gödöllőre: A menettérti jegy ára Pécsről 6. 60 pengő. Kaposvárról 5. 40 pengő. Felszállás Dombóváron van megengedve.  
Nyíregyháza és Debrecenből Gödöllőre: A menettérti jegy ára Nyíregyháza és Debrecenből 4. 90, Karcagról és a többi állomásokról 3.60 pengő. Fel- illetve leszállás Karcag, Kisújszállás, Törökszentmiklós és Szolnokon van megengedve. -

Sopron és Győrből Budapestre: A menettérti jegy ára Sopronból 6. 20, Győrből és Komáromból és Tatatóvárosból egységesen 4. 50 pengő, -
Nagykanizsáról Gödöllőre: A menettérti jegy ára Nagykanizsáról 5. 80, Székesfehérvárról 2. 90 pengő, Erre a vonatra Balatonszentgyörgyön, Fonyódon, Siófokon, Székesfehérváron lehet fel, illetve leszállni. -
A Budapestet érintő vonatokról Budapesten leszállni és vissza útban felszállni nem lehet. A menettérti jegyek árában a cserkésztáborba való belépőjegy nincsen hozzászámítva. E vonatoknál mindennemű kedvezményes és szabadjegy érvénytelen. Közelebbi felvilágosítást a MÁV Hivatalos Menetjegyirodája és annak fiókjai nyújtanak, ahol a menettérti jegyek meg is válthatók.

***

 
A pénteki nap programja:
A gödöllői világtábor pénteki programja a következő:

 

13 órakor: a III, számú altáborban hangverseny. 17 órakor: bemutató az arénában (jegyek a helyszínen P.2. 50, 1. 50). Műsor: Nemzetek felvonulása. Tábori cserkésztűzoltóság gyakorlatai. Külföldi cserkészkülönítmények bemutatói. ( A sorrendet a helyszínen megafon útján közlik). 17. 30 kor: A tábori színház előadása. Jegyek a helyszínen P.1.-, 0. 80, 0, 50, 0. 30. Műsor: Zenekari nyitány. Hupman kapitány jelentése. Szilágysági lakodalom és tánc. Egyiptomi cserkészek bemutatója. Ózdi cserkészek énekszámai. Tiroli és Salzburgi tánc és ének, Szellemjárás / tréfás jelenet/. Finn ének és tánc. Holland cserkészek bemutatója. Magyar népdalok eszperantó nyelven. Norvég cserkészek bemutatója, Zalai cserkészek bicskadobása. Angol cserkészbemutató. Sárvári cserkészek szájharmonika-zenéje. Záró induló, 20-órakor: Tábortűz a II. IV. és IX. altáborokban 20. 15 kor: A tábori mozi előadása, 14 órakor.

A világtábor cserkészeinek pénteki kiránduló programja a következő: Egerbe: 150 angol, 50 osztrák, 50 cseh, 10 izlandi, 50 román, Szegedre: 200 angol, 25 osztrák, 80 dán, 50 görög, 5 haiti, 5 sziámi és 50 norvég cserkész megy.

 

Nemzeti újság, 1933. augusztus 11. péntek,(6 oldal):


 
A nagy Hortobágy legveszedelmesebb vetélytársa, idegenforgalmunk újonnan felfedezett gócpontja

A   B U G A C I    P U S Z T A


 
A Nagyhortobágy messzeföldön híres délibábos új vetélytársat kapott a Duna-Tiszaközén, Kecskemét város híres nevezetes Bugac pusztájában.

Bugac - Bugac?...  Tanultunk talán róla valamikor az iskola padjaiban, hallottunk talán azután is egyetmást róla, de hogy mi is az tulajdonképpen, hogy is néz ki, komolyan soha nem tudtuk, sohasem gondoltunk rá természeti szépségekben, tüneményekben való régi nagy gazdaságunk idején, míg most csonkaságunkban egyszer idetévedt Bugacra egy pár száz idegen a havas hegyóriások égbe nyúló ormai alól s ámulattal, csodálkozással fedezték fel számunkra ezt a különlegesen szép és megkapó vidéket.


Kecskemét - Rávágy-tér: innen indul az üde harmatos reggelben az apró hegyi vasútakra emlékeztető kisméretű, nagykürtőjű vonatocska, szinte mulattatva az utasokat, midőn - mint a nagyok - mérges igyekezettel hatol egyre beljebb a tanyavilágba. De eleget tesz kötelességének és egyórai zakatolás, és prüszkölés után kiszállunk Bugac állomáson.

Miután mi is felfedezőútra jöttünk és a saját szemünkkel akarunk mindent látni, előzetes értesítés nélkül érkezünk, de szerencsére itt van az erdőmester kocsija s szíves készséggel beszállít bennünket a „majorba”. Az állomástól körülbelül egy kilométerre befelé fekszik az úgynevezett pusztaház, ahol a gazdaság állatorvosa lakik és a vendégterem, valamint egy-két istálló van még. A vendégterem tágas nagy szobahelyiség, hatalmas kétméteres vaskályhával. A fal mellett köröskörül egy pár ágy fehér pokróccal s a szoba közepén hosszú nagy súrolt asztal székekkel, húsz-huszonöt személyre. Az egész turistaházszerű s tényleg vadásztársaságok, arrajáró vendégek befogadására szolgál. Az istállókban a messzi környék és a gazdaság lovainak nemesítésére furioso, arab, lipicai, angol telivér-félvér mének: egy -egy kiváló példánya mindegyik fajtájának és ennek, úgy látszik tudatában is vannak, oly önérzetes büszke tartással lépdelnek el előttünk, amikor a rojtosszélű, bő fehér-lenge magyaros kocsisok felvezetik őket. Innen a pusztaháztól még jó négy-öt kilométerre kell befelé menni a központi majorhoz, honnan az egész huszonnyolcezer holdas domínium igazgatása történik. Itt vannak a belső tanyai épületek, igáslovak, ökrök, tehenek - magtárak, műhelyek, ami csak a hat-hétszázholdas szántórész műveléséhez szükséges. Itt vannak külön a juhistállók a sok-sok bodrosgyapjú bégető birkával. Épp indulnak neki a legelőknek, hátuk mögött a juhászgazda pörge kalapjában, kampósvégű különleges botjával, maga körül a szolgálatkész okosnézésű, fürge pulik s fehér kuvaszok terelő kísérete.

 A végeláthatatlan buckás

 A „bugaci királyság” ura Gaál József intéző, egy tehetséges agilis fiatal gazda, akinek jóvoltából hátaslovat kapok, hogy becserkészhessem a végeláthatatlan pusztát. Nagy feladat, de rendkívül érdekes. Huszonnyolcezer hold mezőség egy tagban. Mondják, hogy százévekkel ezelőtt, mikor még a török járt erre, elpusztult minden s lakatlanná vált, azóta sem települt be. Kisarjadt rajta a fű és a rét-legelő köröskörül, amerre a szem ellát csak itt-ott szakítja meg a hepe-hupás zöld mező végtelenségét egy-egy kis nyárfás vagy akácos erdő, mint oázis a beláthatatlan pampák világában. Néhol egypár szénaboglya jelzi, hogy erre emberek is szoktak járni, vagy a „rideg gulya” karámja mutat életet, ahol a nagyszarvú fehér magyar szarvasmarhák kérődznek a füvön, de néha azok is csak állanak a naptüzesben, mint nirvánában süllyedő élettelen lények harmonikus hasonulásba esve az őket környező természettel. Tovább-tovább ismét végtelen zöld pusztaság, néhol zsombékos, máshol gyepes, mint egy lovaspólópálya. A ló nyomán ijedt rebbenéssel mongol fácánok, fogolycsapatok kelnek szárnyra, süldőnyulak ugranak fel ijedt csodálkozással a közéjük merészkedő idegen láttára, és sietve hagyják ott a betolakodót.

Csak hosszában mintegy huszonöt kilométer a bugaci puszta, hát még ha keresztül-kasul járjuk. - Emitt egy tó, lehet háromszázholdas, a szélén nádas és benne gyanútlan vadkacsák bukdácsolnak. Mire megkerüljük, gondot okoz a helyes irányt megtartani, hogy el ne tévedjen az ember, mert így is csak a jó ösztön s a napjárás után lehet az idegennek tájékozódni. Amott gólyák hada vadászik tücskök és békák után. Megszámlálom: harmincheten vannak a gólyák: a bugaci méretekhez igazodik az ő számuk is úgylátszik. Lépten-nyomon szinte vadregényes részletek tárulnak a szemlélődő elé, ahogy keresztül hatol ezen a hatalmas ősi pompájú területen, amely éppen néma kihaltságában is gigászi arányaival kapja meg az embert és ejti bámulatba. Van ebben is valami titokzatos nagy fenség, órányi és órányi járásra mindig csak monoton egyhangúságú megismétlődése a természet évszázados flórájának, távol minden lüktető élettől.

A Szentkirályiak régi birtokán, ahol valamikor a tulajdonosok passiójára nagy ménesek száguldoztak utánpótolandó a versenyistálló szükségleteit, ma is kecskemétiek szarvasmarhái legelésznek itt- ott, lévén most Kecskemét városé az egész nagy kiterjedésű pusztaság: de egyébként kevesen voltak eddig, akik jobban ismerték volna szépségeit. Az idén vetődött először ide egy svájci társaság s éppen azok, akiknek hazája szintén tele van szebbnél-szebb természeti helyekkel, fedezték fel Bugac szépségeit.  A pazar pompájú hósipkás hegyek és az elragadó tavak fiai meglátták itt is épp úgy, mint azelőtt Hortobágyon a végnélküli puszta arányaiban és látszólag élettelen életében rejlő nagyszerűségét s az óta egyre-másra akadnak követőik. Sokan keresik fel mostanában Bugac-pusztát a csonkaország területéről, de talán még többen külföldről. nap-nap után érkeznek osztrákok - németek, svájciak, sőt angolok - amerikaiak is. Legutóbb pedig a jamboree alkalmából kereste fel sok külföldi cserkész, többnyire már húsz éven felüli intellektuelek, ami szintén jelentős további propaganda Bugacnak. Rá kell mutatni azonban milyen fontos, hogy kellő komolyságú, hozzáértésű (főleg idegen nyelvekben) idegenforgalmi vezetés legyen, úgy a központi irányításnál, mint az egyes eseteknél, mert előfordul, hogy - mint a napokban is történt - nem is odatartozó vendég uraknak és a sajtó jelenlevő munkatársának kell amatőr vendéglátó és fogadóbizottságként fellépni a külföldiekkel szemben, menteni, ami még menthető. Egy rosszul, vagy kellő hozzáértés nélkül lebonyolított idegenforgalom pedig többet árt, mintha nem is volna meg.

Még megkeressük a gyöngyös- bokrétára készülőket. Mikor kimondjuk a „gyöngyösbokréta” szót, felelevenednek az arcok s örömmel beszélnek a készűlődésről! Igen közel van már Szent István, amikor meg fogják látogatni ők is Pestet, hogy bemutassák a népviselet és népművészet „gyöngyösbokrétáját”.

De este van, sietni kell vissza. A nap véresen bukik le a látóhatár szélén, óriásra nőnek a nyárfák árnyképei, s míg csendes ügetésben tartok vissza a major felé, valahonnan nagyon messziről gyenge lélekharangszó hallatszik. Valaki átment a földi végtelenségből az örök végtelenségbe... De a szél sem rebben, nagy némán áll a bugaci puszta, huszonnyolcezer holdon évszázadok óta...

(Bessenyey Gyula)

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 12. szombat, (5 oldal):


 
A VILÁGTÁBORBÓL:

     

Kirándultak a fekete cserkészek és mindenkit meghódítottak a BALATONON

A nagy cserkészjárásból a legendás hírű Balatonfüred is bőven részesült. Kétízben látogatták meg a jamboree résztvevői: 500 -500 külföldi cserkész. Voltak közöttük osztrákok, lengyelek, dánok, franciák, és tekintélyes csoporttal képviseltették magukat a brit világ-birodalomnak a földkerekség minden részéből egybegyűlt cserkészifjai is.

A hosszú, kékszemű angol boyok és a fekete bőrű brit gyarmatiak nagyon megszerettették magukat Balatonfüred közönségével s itt hangsúlyozni kell, hogy a népszerűségében a négerek és egyéb fekete bőrűek egyáltalán nem maradtak alul, mert  a szerény, kedves és mindent szívből fakadó hálával  fogadó lények kiváltották a vendéglátókból a rokonszenv meleg érzéseit.

A brit cserkészek balatonfüredi vendégeskedésének számos érdekes epizódjából kiragadunk egyet, ami kedvesen világítja meg a fekete bőrűek ottani boldog óráit.

    

A fürdőigazgatóság figyelméből Schmidt Ferenc dr. főorvos és Brinzey direktor mindent megtettek a vendégekért - a kitűnő Pertis Pali bandája húzta a legszebb hallgató nótákat ebéd alatt. Bizony megesett, hogy elhűlt az étel, megállt a kés-villa a vendégek kezében. Megbabonázva hallgatták a cigány átérzett, lélekből fakadó játékát.

- Ebéd után tánc! - adta ki a jelszót a rendezőség.

A banda rákezdett egy valcerre és a fiúk egy-kettőre táncba lendültek.

Már javában állt a tánc, amikor valaki meglátta a négerfiúk magányosan üldögélő csoportját. Biztatták a lányokat, kérjék fel a bátortalan feketéket, akik gondolni sem mertek arra, hogy a lányokat táncba vigyék. De apró, szurokszínű szemükben, arcukon sóvárgó vágy égett, cingár lábuk önfeledten követte a zene ritmusát. A kislányok meghökkentek. Négerrel táncolni? Azt mégsem lehet.... Egy joviális bácsi kapacitálta őket:

- Maguk házikisasszonyok! Szerezzenek örömet a szegény feketéknek! Kézenfogva vezette az egyik bátor hajadonkát a négerekhez, és néhány perc múlva egy sereg fekete fej hajolt a szőke és barna fejecskék fölé. Első pillanatban groteszk látvány volt a rózsásarcú lányok mellett a jamaicaiak fekete feje. De egyszerre mindenki meglepve figyelt fel: Micsoda remek táncosok!
A négerfaj közismert tánctehetség. Ma negyvenhat fekete fiú olyan kecsesen, simán, finoman járta a divatos fox-okat és rumbákat, hogy a sok száz néző mind köréjük csoportosult. Bámulatos grácia, könnyedség volt ezekben az inas, sovány lábakban. Az arcuk a nagy boldogságban csupa száj és fog volt, ami bizony nem tette őket szebbé.

Hamarosan kiderült: miért ilyen kapósak. A füredi aranyifjak közül egyik felkiáltott:

- Nini, egy méternyire tartják a táncosnőt, - a maflák...

Igen a négerek olyan illedelmesen délcegen táncoltak,. Úgy tartották kifeszített karral csontos fekete kezükkel alig érintve a karcsú leányderekakat, mintha leheletfinom porcelánt, törékeny virágszálat forgatnának.... Bizony példát mutattak a feketék, a legvadabb leg-civilizálatlanabb emberfaj utódai, a kiközösített emberfaj gyermekei - hogyan lehet a modern táncokból kikapcsolni minden arcpirító testiséget, és hogyan lehet tisztán a táncban és zenében keresni és találni az abszolút gyönyörűséget.
A szüntelen dübörgő tapsorkán köszöntötte őket. Izzadt arcukon átragyogott a meglepetés. Nem tudták miért tapsolnak ennyire.

- Mert olyan finoman táncolnak - mondja egy úr angolul.

Csodálkoztak az apró gombszemek: „Hát lehet másképpen is”?

- Úgy látszik, ezek az Óceán túlpartjáról jött legények nem látták még, hogy táncolják az ő táncaikat erre mifelénk...

 

Bár lehet, hogy náluk is ez a módi. De ők cserkészek, ezüstliliom van a kalapjukon.

Ezeken a feketéken látszott meggyőzően a nagy átütő, mindent elsodró és kiegyenlítő hatalmas nevelőerő, amit a cserkész képvisel. Hiszen nem csodálni való, ha az angol cserkészfiú - évszázadok kifinomult kultúrnemzetsége finom és kiemelkedő. De ezek a fiúk minden tekintetben kiállták a versenyt. És oly hálásak, meghatottak voltak a körülöttük megnyilvánuló tüntető rokonszenvtől, mint akik soha nem remélt ajándékot kaptak..

De a legnagyobb meglepetés ezután volt. A cigány csárdásra lendített. A négerek zavartan keresték az idegen zenében a taktust.

- A lányok tanítsák meg őket! Mutassák meg a magyar virtust!

A kis táncosnők nevetve mutatták a lépéseket:

- Two right and two left! - Kettőt jobbra, kettőt balra!

Tapsolva, énekelve biztatta őket néhány jókedv úr. És hamarosan olyan ügyesen, kifogástalanul rakták a lábukat, mintha egész életükben csárdást jártak volna.

A cigány tangóba kezdett, mire viharosan tiltakoztak:

- Tszárdász, only tszárdász - és kacagva, boldogan járták a frisset, pergették, forgatták a kipirult táncosnőket, néhány magyar pártól azonnal ellesve a figurákat.

 
Megkérdeztem egy vézna, szemüveges fiút - többen viselték a sok könyvforgatás e tanújelét - egyetemi hallgató-e?

- Nem, már elvégeztem az egyetemet. Kormányzósági tisztviselő vagyok - mondta büszkén - a postán dolgozom Kingstownban, a fővárosunkban.

- És mi tetszett legjobban minálunk?

Várom az obligát dicséreteket, és ő boldogan forgatja szemét:

- Much sunshine! Sok napsugár! Itt olyan jó meleg van! Nem olyan zord, mint Anglia.

Végre valaki örül a nagy melegnek! Nyilván sokat dideregtek Afrika gyermekei az előbbi világtáborban.

- Hogy tudták ily bámulatos gyorsan megtanulni a mi nemzeti táncunkat?

Szélesen nevet, megmutatva mid a harminckét fogát és a mesebeli spanyol grandot megszégyenítő gráciával hajlik meg:

- Láttuk Gödöllőn is, ott is piros mellényben táncolták a magyar fiúk.

A cigány friss erővel húzza a „Ritka búzá”-t, mire ő udvariasan búcsúzik. Hamarosan egy „piros mellényes” kislánnyal cifrázza vígan...

 ... Három óra felé sorakozót fújtak. Rövid sípjel, felsorakoznak és mennek a hajóhoz, hogy megnézzék az ősi apátságot a festői félszigeten.
Késő délután jöttek vissza a vonathoz. Ahogy végigvonultak a telepen, felverték a csendes utcákat. Vidám énekszóval - négyszólamú angol karénekkel - kalaplengetve, örömsugaras arccal búcsúztak. Bizony nyoma sem volt a reggeli egykedvűségnek, még a komor kínai fiúk is integettek mosolyogva...

Sok száz meg száz fürdővendég integetett utánuk meghatottan. Köszöntve bennük a fiatal férfigeneráció gyönyörű ígéretét: a lovagias szellemű, tisztaéletű, testvérré egyesült és testben-, lélekben kiformált új embertípust: a cserkészt.       

(H. B.)

 A külföldi cserkészek folytatták vidéki kirándulásaikat

 Szeged lakossága a rekkenő hőség ellenére nagy tömegben vonult ki a pályaudvarra a Gödöllőről érkező 560 külföldi cserkész fogadására. A 10 óra 51 perckor érkező vonatot a Szent László leventecsapat zenekara a Rákóczi-indulóval fogadta. A Szent Korona Szövetség tagjai már Kistelekre eléjük utaztak a külföldi cserkészeknek és magyaros tízóraival várták őket. A szegedi pályaudvaron Nyáry György főigazgató, az idegenforgalmi hivatal vezetője és Zengő Péter, a Magyar Cserkész Szövetség tiszteletbeli főtitkára üdvözölte a cserkészvendégeket. A külföldi cserkészek fellobogózott utcákon az éljenző közönség sorfalai között zeneszóval a Fogadalmi templomtérre vonultak. Itt Buocz Béla rendőrkapitányhelyettes, Raskó Sándor, a fogadalmi templom plébánosa, Simkó Elemér dr. főügyész és még más előkelőségek fogadták őket. Amikor a cserkészek a Fogadalmi-térre értek, egyszerre megszólaltak a fogadalmi templom harangjai. Azután Pálffy József dr., helyettes polgármester üdvözölte  a külföldi vendégeket, majd Kurusa József egyetemi lektor angol nyelven, Firbás Oszkár dr. reálgimnáziumi igazgató pedig német nyelven mondott beszédet. Az üdvözlésekre az amerikai és az osztrák cserkészek vezetője válaszolt.

A külföldi cserkészek egy része a Horthy-kollégiumba vonult ebédre, a másik része pedig a várost tekintette meg. Ebéd után Újszegedre mentek a Szegedi Úszó Egyesület versenyuszodájába, 4 órakor pedig a Szegedi Atlétikai club futballpályáján műsoros délutánt rendeztek számukra. A külföldi cserkészek Szeged városától emlékplakettet kaptak, amely magyar cserkészt ábrázol, háttérben a fogadalmi templommal és „Jamboree 1933 Szeged” felírással. A külföldi cserkészek negyed 6 órakor az újszegedi pályaudvarról indultak vissza Gödöllőre.

Mi újság a jamboreen?

A jamboree iránt a nagyközönség részéről az érdeklődés napról-napra fokozódik. Az ország minden részéből állandóan zsúfolt különvonatok,  a magánautók százai és nagyszámú autóbusz érkezik. Délelőtt a csoportos látogatók ezrei, iskolák, a táborozásban részt nem vevő budapesti és vidéki cserkészek látogatják a tábort. Pénteken számos előkelő látogatója volt a tábornak, többek között vitéz Kárpáthy Kamilló gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka.


***
Pénteken este utaztak el az angol cserkészek közül kétszáznyolvanan, akik az 1929. évi birkenheadi világjamboreen résztvettek. Ezeknek a cserkészeknek a napokban találkozójuk van Londonban. Vonatjuk péntek este 21 óra 50 perckor indult és Londonba vasárnap 16 óra 30 perckor érkeznek.

***

   
Osztrák és lengyel cserkészvezetők a repülőtáborban.

Pénteken délelőtt Teleki Pál gróf táborparancsnok kíséretében az osztrák főcserkész és a lengyel delegátus megtekintette a cserkész-repülőteret. A hangárok és a gépek megtekintése után nagy elismeréssel nyilatkoztak a magyar cserkész-repülésről. Rövidesen két angol cserkész is érkezik a táborba, hogy a vitorlázó repülés tudományát elsajátítva a képesítést elnyerhesse.

 
***

A francia cserkészek eddig még nem látott nagy bemutatóra készülnek vasárnap.

 
A bemutatón, amelyet az arénában rendeznek, több mint kétezer francia cserkész vesz részt, akik már egy éve készülnek a bemutatóra. A franciák bemutatója igazi cserkészszellemről tesz tanúságot. Címe: „A föld tájainak felfedezése a korszakok megvilágításában”, miután a felfedező munka a cserkészek legszebb munkája. A bemutatón számos történelmi élő és mozgókép váltja egymást. Többek között az egyik a Zulu-földön játszódik le a lovagkorban. A francia cserkészek több olyan Citroen-autót is hoztak magukkal, amelyek annak idején a szaharai expedícióban résztvettek. Tekintettel arra, hogy a közönség részéről rendkívül nagy érdeklődés mutatkozik a bemutató iránt és csak 30. 000 tribünjegy áll a közönség rendelkezésére, a táborparancsnokság kéri a nagyközönséget, hogy jegyeit idejében, lehetőleg a budapesti elárusítóhelyeken váltsa meg, nehogy a helyszínen torlódás legyen. Újból felszólították a közönséget, hogy esernyőt is hozzon magával, nehogy a mullt vasárnapi tumultus megismétlődjön.

***

 
A világtábor lengyel cserkészei pénteken délután teát adtak Erzsébet-parki táborukban a Budapesten akkreditált diplomáciai testület, a külföldi cserkészdelegátusok, valamint a magyar és külföldi újságírói kar tiszteletére. A teán megjelent Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök; Lepkovszki Szaniszló dr. lengyel-, De Vienne francia-, Behige török,- és Barosz brazíliai követ és feleségeik, valamint Stineville gróf francia attasé, Nánássy-Megay altábornagy városparancsnok, a Bem tüzérezred képviseletében Berg báró főhadnagy és a tisztikarnak, valamint a sajtónak számos tagja. A kormányzót Scholtz kapitány szárnysegéd képviselte. A táborparancsnokság részéről Teleki Pál gróf, Khuen-Héderváry Károly gróf, Papp Antal dr., és Molnár Frigyes dr. jelentek meg. De elküldték képviselőjüket a magyar és lengyel baráti egyesületek és a Magyar Nemzeti Szövetség is. A tea ünnepélyes keretek között folyt le. A lengyel tábor parancsnoka, Olbromszki átadta Lepkovszki követnek a lengyel cserkészek hálajelvényét és átnyújtotta Teleki Pál grófnak, Papp Antal dr.-nak, Khuen-Héderváry Károly grófnak és Molnár Frigyes dr-nak a lengyel szövetség dísztagjainak jelvényét. A nagyszerű hangulatban lefolyt tea során két lengyel cserkészzenekar játszott és pompás nemzeti viseletbe öltözött lengyel cserkészcsoportok nagy siker mellett járták el a táborban a jól ismert és népszerű lengyel nemzeti táncokat.

 
***

 
Szombaton meglátogatják a cserkészek a MOVE Budaörsi motornélküli-repülőterét.
Szombat délután félöt órakor a gödöllői jamboree repülőtábora, továbbá lengyel és magyar cserkészek meglátogatják a MOVE budaörsi motornélküli-repülőterét. A lengyel követ bejelentette, hogy maga is résztvesz az ünnepségen, melyen egyébként repülőgyakorlatokat és mutatványokat produkálnak a motornélküli repülők.

 ***

Lengyel cserkészek a Kossuth-szobornál


 A Kossuth-szoborra pénteken délután háromszáz lengyel cserkészből álló küldöttség Olbromski parancsnok vezetésével pompás koszorút helyezett.  A lengyel cserkészzenekar közben a magyar és a lengyel nemzeti himnuszt játszotta. A szobor megkoszorúzása után a cserkészek sorban elvonultak a szobor előtt. A nagyszámban egybegyűlt közönség szívélyesen ünnepelte a lengyel cserkészeket. A lengyel követség részéről Mycielski gróf, követségi attasé, a lengyel konzulátus részéről Mach titkár, a lengyelek szövetsége részéről pedig Bartel dr. jelent meg az ünnepélyen.

***

 

Baden-Powell lord Londonba érkezett


 A Times hosszú gödöllői táviratban számol be a jamboree végső felvonásairól. Baden-Powell csütörtökön Londonba érkezett, ahonnan teljes csendben vidéki kastélyába hajtatott. Szombaton 650 cserkésszel hosszabb tengeri útra indul a Balti-tengeri kikötők meglátogatására. A Daily Mail második vezércikke lelkes hangon ünnepli a főcserkészt és hangoztatja, hogy a gödöllői jamboree páratlan sikere a cserkészmozgalom világot meghódító diadalának fényes tanújele volt.

***

 
Víziünnepély a pusztaszentjakabi tónál

 
Schelken Oszkár, a VIII. altábor parancsnoka szombaton délután 4-órától 9 óráig víziünnepélyt rendez a pusztaszentjakabi tónál. Ez ünnepélyen több fővárosi cserkészzenekar hangversenyez. Nagy fény- és tűzijátékok lesznek. A belépődíj előre váltva 20 fillér, a helyszínen 50 fillér. Intézkedés történt, hogy a villamosvasutak szombaton este visszafelé menet a pusztaszentjakabi állomáson megálljanak.

                                         
***

 
Filléres jamboree vonatok Székesfehérvárról. A MÁV igazgatóság közli, hogy augusztus 12-én, szombaton a gödöllői cserkésztábor látogatói részére Székesfehérvárról Gödöllőre filléres gyorsvonatot indít. A menettérti jegy ára 2. 90 pengő.


Jamboree-díszhangverseny a lovaspólópályán

 
Szombaton délután hat órai kezdettel a Margit-szigeti lovaspólópályán jamboree-díszhangverseny lesz, melyre a külföldi cserkészcsapatok katonás rendben, zászlók alatt vonulnak fel. A műsort a budapesti leányiskolák százhúsz főnyi csoportjának festői díszmagyarban lejtett magyar táncai vezetik be, majd magyar népdalok, magyar és idegen nyelvű művészi énekek előadása következik. Az egyes számokat zongora, azon kívül a rendőrzenekar és egy cigányzenekar kíséri. Ezt a díszhangversenyt vasárnap és kedden megismétlik.



Nemzeti Újság, XV. Évfolyam, 183 szám. Budapest, 1933. augusztus l3. Vasárnap:


 

TELEKI  PÁL GRÓF,  A FŐCSERKÉSZ

 
Nem a tömegek embere. Finom, szinte törékeny alakja, halk, csöndes beszéde nem arra teremtődött, hogy vezesse, irányítsa, vagy kiszolgálja a közhangulatot, amely sokkal inkább hajlik a felelőtlenül kiejett hangos szó, a könnyű póz, mint a valódi érték, a független, mindig határozott és öntudatos egyéniség felé. Ha a néptribün szobrának ellenlábasát kellene megfaragni, annak ö volna a legjobb modellje: egyszerű, igénytelen külsejével, csendes szerény modorával, ösztönös visszahúzódásával, nagy csontkeretes pápaszemével, mely alatt egy páratlan kultúra mélységének s egy melegen érző ember gazdag érzelemvilágának fényében égő szempár villog. Csak azok ismerték igazán, akik közvetlenül érintkeztek vele, akik belenézhettek abba a káprázatos kincsesházába, melyet ennek az igénytelen külsejű, tartózkodó férfinek a lelke rejteget. Magas állású, országok sorsát intéző politikusok, a kiejtett és elhallgatott szó súlyának minden grammját kényesen lemérő diplomaták, a tudomány nemzetközi tekintélyei sokkal régebben és százszor jobban ismerték és értékelték, mint a tömeg, melynek szíve zárját nem mindig a színaranyból készült kulcs nyitja.

Ma mégis az ő neve van a legtöbb ajkon, róla beszélnek a legtöbbet, az ő munkáját emlegetik dicsérettel, köszönettel és elragadtatással. Anélkül, hogy akarta volna, vagy egy lépést tett volna tudatosan a népszerűség felé, milliók hőse lett s a megérdemelt tömeglelkesedés zsilipje nyílik meg, ha felhangzik a neve: Teleki Pál gróf.

A magyar főcserkész. Talán el sem vállalta volna ezt a tisztséget, ha nem hangzanék ilyen egyszerűen a cím és nem volna olyan nagy és nehéz a munka, amelyet jelent. A széles karimájú cserkészkalap neki díszt és méltóságot adott - erre nem volt szüksége. Állott már az ország kormányának az élén olyan időkben, amikor szinte minden pillanat életveszélyt jelentett neki és az egész magyarságnak. Kitüntetések, méltóságok között válogathatott volna és nem akart más lenni, mint a tudomány egyszerű szolgája, de szolgálata olyan ritka és kitűnő volt, hogy a nemzetközi értékelésben szinte elfelejttette Teleki Pált, a politikust és naggyá tette volna a nevét akkor is, ha könyvei, tudományos munkássága mellől egy lépést se mozdult el soha. Diplomata, politikus és tudós, nemzetközi viszonylatban elismert és méltányolt egyéniség került Teleki Pál gróf személyével a magyar cserkészet élére és nem meglepetés, hogy az ő munkássága az elsők közé emelte ezt az intézményt az egész világon.

A jamboree helyét nem ötletszerűen szokták megválasztani. Hatalmas országok versengtek azért, hogy elvigyék magukhoz a világ cserkészeinek ezt a négyévenkint megismétlődő, roppant jelentőségű összejövetelét, mert mérhetetlen a fontossága annak, hogy a fiatalság első csapatának a lelkébe belevéssék valamely nemzet megismerését és megszerettetését. Különösen fontos ez nekünk. Végzetünk és talán szerencsétlenségünk egyik főoka volt, hogy nem ismertek bennünket kellőképpen, hogy minden rossz hír, amit rólunk terjesztettek, hitelre talált, az igazságunk megrekedt az országhatárnál. Ma már, hála Isten, kezdjük kiverekedni magunkat ebből az ismeretlenségből és a világjamboree még talán kellőképpen nem is értékelhető előrehaladást, lendületet, eredményt jelent az ország megismerésének, igazságunk beteljesedésének az útján. Ezer és ezer külföldi cserkész a világ minden részéből mind a mi hírvivőnk, barátunk, ügynökünk lesz messzi hazájában, ólombetűk milliárdjai hirdetik a magyar táj szépségét, a magyar fegyelmezettséget, kultúrát és vendégszeretetét.

Mindez elsősorban Teleki Pál gróf érdeme, akinek diplomáciai tudása, művészete tette lehetővé, hogy a jamboree sátrait a mi földünkre verjék.

Amikor elvégezte a nagy munkát és sikerült elérnie, hogy a világjamboree Magyarországon legyen, akkor elindult és végigjárta az országot. Egyedül utazott minden fényes külsőség, ünnepélyes fogadtatás, bankettezés nélkül. Nem volt más eszköze, mint az egyéniségéből kisugárzó, meggyőző erő, amely átfűtötte halk hangját, mikor a magyar uraknak, vármegyék és városok vezetőinek kellett megmagyaráznia a jamboree nemzetközi jelentőségét és meggyőznie az ország közvéleményét arról, hogy a jamboree méltó előkészítésében és megrendezésében egységesnek kell lennünk, segítenünk kell azokat, akik önzetlenül vállalták a roppant feladat minden idegőrlő terhét. Mialatt ezt a munkát elvégezte, egyídőben, majd azután irányította a Cserkész Szövetség nagy előkészületeit, vezetője volt azoknak a nagyszerű munkatársaknak, akiknek a nevét még feljegyezzük és áldozatos, eredményes tevékenységét külön méltatjuk majd. Ilyen elfoglaltság mellett talán hihetetlennek látszik, hogy ideje jutott a legapróbb részletekkel való foglalkozásra is. Nincs az a vízcsap a gödöllői táborban, amelynek kifogástalan működéséről személyesen ne győződött volna meg. Emberfeletti volt a munka, s aki ezt elvégezte nem lát benne mást, mint egyszerű kötelességteljesítést.
 

Teleki Pál gróf ahhoz a társadalmi osztályhoz tartozik, amely annyi értéket adott már a nemzeteknek, s amely ellen az utolsó években annyi kifogás hangzott el. Nem célunk az arisztokrácia védelme, de az igazságos elbánás s az egyenlő mérték azt parancsolja, hogy ha tudomást veszünk a hibákról és eltévelyedésekről, akkor lássuk meg az értékeket és a kiválóságokat is. Teleki Pál gróf olyan hajtása a magyar arisztokrácia terebélyes fájának, amelyet meg kell látnia az egész országnak, de elsősorban annak az arisztokrata ifjúságnak, amely nem találja meg a mostani nehéz években az elhelyezkedést a nemzet munkaasztalánál, Teleki Pál példája nyílegyenesen jelöli meg az utat, amelyet a vezetésre hívatott osztályoknak követniük kell. Ez az út nem az előjogokkal való élés vagy visszaélés, nem a tradíciókhoz való meddő ragaszkodás, nem a vagyon mindenekfölött való konzerválásának vagy elfecsérlésének az útja, hanem ennél sokkal nehezebb, göröngyösebb, de dicsőségesebb út: a munkáé, a tudásé, az áldozatkézségé, az önfeláldozásé, az Isten adta értéknek a nemzet javára való bőséges kamatoztatásáé az új modern férfi útja, amelyet Teleki Pál gróf példája világít meg.



Nemzeti Újság, 1933. augusztus 13. vasárnap


 
GÖDÖLLŐ

 
Szép volt, jó volt, rövid volt - cserkészfiúk dicsérete a jamboree-ról.

Vége felé közeledik a jamboree, szedik a sátorfájukat a kis legények, hogy mint jöttek, újra elvonuljanak Gödöllő vendégszerető vidékéről. Akad közülük nem egy, aki hosszú esztendőkön át bizonyára szíves örömmel gondol majd vissza a IV. világjamboree színes forgatagának kedves, gondtalan napjaira, s talán olyan is lesz, aki az itt töltött időt egy életen át nem felejti el.

Az utóbbiak közé tartozik nyilván a „tábor vőlegénye”, Campbell Mac Kay, a fiatal skót cukrász, aki mint ismeretes hétfőn esküszik örök hűséget menyasszonyának, Hutchinson kisasszonynak.

Elbeszélgetünk a jóvágású fiatalemberrel, aki már mintha kinőtt volna az apró cserkészleventék köréből, Campbell Mac Kay már komoly férfiú.

- Csakugyan! Én aztán igazán nem fogom elfelejteni soha a gödöllői jamboreet - mondja - Nagyon boldog vagyok. Örülök, hogy életem éppen itt ér új fordulópontjához, de azt is meg kell vallanom, az első napokban nem mertem volna még remélni, hogy minden így sikerül.

Elbeszéli még a fiatal skót cserkész, hogy már gyerekkora óta meggyőződéses tagja Badon-Powell lord nagy hadseregének és hogy eddig valamennyi világtáborozáson résztvett.

- Remélem a jövőben majd feleségemmel együtt indulunk a táborozásokra, ha ez ugyan addig megvalósítható lesz - teszi hozzá kétkedő mosollyal.

A magyarok vendégszeretetét dicséri Olaf Söresen fiatal norvég cserkészfiú:

- Nagy örömmel tapasztaltuk, milyen önzetlen, szinte testvéri szeretettel fogadtak itt bennünket - mondja. - A mi csapatunk taglétszáma nem volt nagy, mégis valamennyi nagyobb norvég város küldött legalább hírmondót a fiai közül. Kitűnő volt az ellátás, gyönyörű a táborhelyünk, még az utazás is kellemes volt, sőt a meleg miatt sem volt okunk panaszkodni.

Csupa elismerés, csupa dicséret, csupa lelkesedés a norvég fiú, rajta legföljebb a csillogó szemű kis francia cserkészgyerek tesz túl, akiből így tör ki a lelkesedés:

 
- C’ était magnifique!

Egyre ezt hajtogatja, amint nagysietve robog tovább, hogy valahogy el ne késsen a délutáni parancsosztásról.

Hallgatag iraki fiúval találkozunk. Öt is megkérdezzük: mik voltak a benyomásai Gödöllőn. Ránk néz. Mosolyog.

- Szép volt, jó volt, kicsit túl rövid volt - mondja mély torokhangon. - Hosszú utat tettünk meg, elmaradtunk volna mi itt akár egy hónapig is.

Ugyan ez a véleménye a turbános hindu fiúnak, aki megállapítja, hogy soha életében ennyi autogramot nem osztogatott.

Az autogramosztás bajnokai voltak egyébként a szíriaiak is, akiknek egyik vezetője, Jean Jousselin szintén a legnagyobb elragadtatás hangján beszélt a gödöllői táborról:

- Most aztán csakugyan fogalmat alkothatunk magunknak arról, mi az igazi vendégszeretet - hangoztatja -, amelyből egyébként még az öreg tevénknek is bőségesen jutott. Ö különben itt marad emlékül. Nem visszük magunkkal, hanem a táborozás végén elszállítjuk az állatkertbe. Remélem kibírja ezt az utat is, mert hiába, nem csekélység, amíg a teve eljut az állatkertig!

Az angol fiúk táborában csoportokba verődve csevegnek egymással a különböző „shire”-k küldöttei. Lancashire, Wiltshire, Dorcestershire és Yorkshire, az angol grófságok cserkésztáborainak ifjú vezérei nyugodt fölénnyel osztogatják életük első interjúját. Egyszerre mindig csak egy nyilatkozik közülük, a többi helyeslően bólint.

- Nekünk legjobban tetszett a Balaton - mondják, most sem tagadva meg az ősi angol virtust. - De szívesen vettünk részt a többi kiránduláson is. Sok mindent láttunk, sok érdekes élményben volt részünk a két hét alatt. Néha mintha bizony sok is lett volna a program. Egyébre alig jutott időnk. De sebaj, legalább lesz majd miről mesélnünk otthon…


Teleki Pál gróf és Molnár Frigyes elszívta a békepipát az amerikaiakkal


 
Különösen érdekes és szép ünnepség volt szombaton a sporttéren, ahol felhangzott a kürtszó s büszke lépésre arabs és lipicai szürke paripákon vonult be a bábolnai árvaház híres zenekara. Festői látvány volt ez a bevonulás. Magyar mintájú értékes takarók borították a lovakat. A dobos lován a kengyelhez volt erősítve a kantár és ütemes dobszóval így irányította a menetet és lovát.

A zenekar bevonulását a nemzetek sokszínű zászlója követte, majd négyszáz amerikai cserkész rohant a porondra és egyszerre a sporttér egész területén a legkülönbözőbb ügyességi gyakorlatokkal lepték meg a közönséget. Az egyik sorokban sátort vertek, a másikban gyufa nélkül gyújtottak tüzet, a középen játékokat játszottak, odébb pedig tornászcsapat dolgozott, másutt krinolinnal ügyeskedett egy amerikai cserkész, majd ismét másutt az első segélynyújtás mutatványaival szórakoztatták a közönséget.

A legérdekesebb volt a mutatványok közül a tűzgyújtás. Két követ csiszoltak össze. Egy perc alatt lángot kapott a rőzse, amikor nekiállt nyolc-tíz fiú és fúvásukkal lobogó lángra gyújtották a farakást.

Ezután sípjelre megtisztult a térség és egy rézbőrű, színestollú indián lépett a mikrofon elé. Messziről való, csodálatosan régi és ösztönös melódiájú dal következett: a napének az indián isten: Matacha imádása volt ez. Zúgott és harsogott, majd elcsöndesedett a dal, amelyben benne volt egy szabadon élő nép hódolata a minden emberi, állati és növényi élet táplálója: a nap iránt.

Vagy száz rézbőrű indián toppant ekkor a közönség elé. Először vidám, szórakoztató táncot, majd egyhangú dobpergésre félelmetes harci táncot lejtenek. Az ördögűzést is bemutatták, mert indián felfogás szerint nincs betegség, csak rossz szellem költözik az emberbe és ezt megfelelő szakértelemmel ki lehet belőle hajszolni. Kihajszolták.
Mr. Gordon amerikai főcserkész ekkor a páholysor elé lépett. Meghajolt Teleki Pál gróf és Molnár Frigyes előtt és mindkettőjüket a térség közepére vezette.

Előlépett az indián törzsfőnök és nehéz, két kézzel fogott pipát emelt a magasba. Hosszú egyméteres pipa ez, amely medvebőrrel van burkolva.
Az indián két kezében magasra tartotta a pipát és mind a négy világtáj felé megmutatta, majd meghajolt. Ekkor odaadta Teleki grófnak, aki nagyot szippantott belőle. Ugyanezt cselekedte Molnár Frigyes dr. is. Ezzel megtörtént a végérvényes békekötés az indiánok és a magyar jamboree parancsnokság között.


 

Most tomahawkos indiánok ugrottak elő és eredeti szertartásaik szerint elásták a harci bárdot. Az indián törzsfőnök udvarias hajlongások között közölte Teleki Pál gróffal, hogy a dakota indiánok törzsének az az óhajtása, hogy vállalja el kegyesen a Nagy Fehér Főnök a nagy Medicin Man tisztségét. Teleki bólintott, mire a magyar nemzeti színeket mutató, hatalmas indiántollas kalpagot tettek a fejére. Persze berohantak erre a hivatásos cserkész riporterek, mire pillanatokig megakadt a további munka, mert mindegyik meg akarta örökíteni Teleki Pál gróf Nagy Fehér Főnökségét.

Az indián törzsfőnök ezután Molnár Frigyes előtt hajolt meg komoly udvariassággal és őt, mint régen megválasztott Nagy Fehér Főnököt arra kérte, fogadja el az indiánok díszjelvényét. Nagyszarvú bivalyfejet illesztettek ezután Molnár Frigyes fejére, mire természetesen megint megindult a fotóriporterek rohama és erre az újabb csemegére még nagyobb lendülettel dolgoztak gépeikkel. Teleki Pál gróf és Molnár Frigyes most már a törzs szokásaihoz alkalmazkodva, hajlongva köszönték meg a tiszteletbeli indián főnökséget.

Szűnni nem akaró tapsvihar zúgott fel a zsúfoltságig megtelt tribünökről és a sporttér emberektől ellepett félkaréján és ez a taps még tombolt akkor is, amikor magyar táncos csapatok léptek a dobogóra és régi magyar táncokkal fejezték be az érdekes ünnepséget.
Az amerikai csapatok ezután a többi csapatokkal együtt előreléptek, zászlóikból B.P. kezdőbetűket formálták ki és harci kiáltásokkal ünnepelték a világ főcserkészét.

(s.b.)


 

Világhírük van vitorlázó repülőinknek


 
Szombaton délelőtt a jamboree repülőterén számos előkelő látogató volt. Megjelent Lázár Andor dr. igazságügyi miniszter feleségével, akit Teleki Pál gróf főcserkész Hampton lord angol főcserkésszel együtt fogadott, továbbá vitéz Rákossy György dr., a légügyi hivatal főnöke, vitéz Várjon Zoltán vezérkari ezredes, Petri Pál államtitkár, Farkas Béla csongrádi főispán, s vitéz Endre László gödöllői főszolgabíró.

A cserkész-repülők szebbnél szebb vitorlás repüléseket mutattak be az előkelő látogatóknak, akik őszinte elismeréssel és csodálkozással szemlélték a nagyszerű mutatványokat. Igen érdekes és kedves látogatója volt a repülőknek Kromfeldnek, az osztrákok világhírű vitorlázó repülőjének személyében, aki pénteken érkezett Bécsből kis Klemm típusú motoros sportrepülőgépével, hogy a Rotter Lajos által tervezett nagyteljesítményű vitorlás repülőgépet, a „Karakánt” megszemlélje és kipróbálja, Kromfeld pénteken és szombaton több ízben felszállott vele és elragadtatással nyilatkozott annak kiválóságáról. Véleménye szerint Karakán a világ legjobb vitorlázó-gépeinek egyike.

Azok az angol cserkészrepülőtisztek, akik a világháború alatt teljesítettek szolgálatot, szintén el voltak ragadtatva a teljesen magyar anyagból és magyar munkával készített Weiss Manfréd-Béla motoros sportrepűlőgépektől.
A vitorlázó repülőgép szerkezetét és működését vitéz Hafty Frigyes, a világháború vitéz pilótája és a cserkészrepülők mestere magyarázta a nagyszámmal egybegyűlt közönségnek. Előadása szerint a vitorlázó repülés teljesen veszélytelen, amit az is bizonyít, hogy a gödöllői világjamboreen 7000 felszállás történt, anélkül, hogy a pilótának még a legkisebb baja is történt volna.

Külföldi cserkészek a magyar vidéken

 
Az ősi Veszprém város is hangos napok óta a vendégcserkészektől. Szerdán 45 tagú csapat érkezett: kolozsvári magyar cserkészfiúk, akiket Rott Nándor megyéspüspök látott vendégül. Csütörtökön mintegy 320 külföldi cserkész érkezett Veszprémbe: angolok, norvégek, osztrákok, egyiptomiak, belgák, szíriaiak, sziámiak és amerikaiak. A vasútállomáson Bokrossy Jenő műszaki tanácsos és Tekeres Lajos dr. aljegyző fogadta őket, a Szent Imre-téren pedig Weber Pál dr. kanonok, püspöki irodaigazgató mondott üdvözlőbeszédet magyar, angol, francia és német nyelven. A város megtekintése után a cserkészek a Katolikus Kör és Legényegylet kerthelyiségében ebédet kaptak, amelyet veszprémi úriasszonyok és lányok szolgáltak fel. Ebéd közben érkezett Rott Nándor megyéspüspök, aki valamennyi nemzet cserkészeivel hosszasan elbeszélgetett. A vendégek kedves emléket kaptak Veszprém városától. Elutazás előtt díszfelvonulást rendezett a külföldi csapat Rott Nándor megyéspüspök előtt, majd Weber Pál dr. kanonok búcsúzó szavai után „Éljen Magyarország”! Éljen Veszprém”! Kiáltásokkal hagyta el a várost.

 

Szombaton harmadik csoport érkezett Veszprémbe ötszázon felül, akik közt nagyon sok lengyel, francia és angol volt. Őket is Weber Pál dr. kanonok üdvözölte több nyelven. Megható jelenet volt, amikor a csoport nagyszámú lengyel tagját Csiszrik János meghatalmazott miniszter, püspök saját anyanyelvűkön köszöntötte.

Székesfehérvárt szombaton 35 lengyel, 39 francia és 3 örmény cserkész kereste fel. A cserkészeket francia nyelven L. Epplateiner tanácsnok, lengyel nyelven pedig Horájda János dr. a krakkói egyetem székesfehérvári lektora üdvözölte. A város megtekintése után a cserkészeket ebéden látták vendégül, majd délután a Lövölde kerthelyiségében ünnepélyt rendeztek tiszteletükre, ahol a fehérvári úrilányok adtak számukra uzsonnát.

Eger város két ízben is fogadta falai között a külföldi cserkészek kiránduló csapatait. Kedden és pénteken a cserkészek két-két különvonata jött a városba. Összesen nyolcszáz cserkésszel, akik között angolok, amerikaiak, lengyelek, franciák, osztrákok és románok voltak. Eger város közönsége mind a két alkalommal kitüntető módon fogadta a cserkészeket és több ezer főnyi közönség vonult ki eléjük a felvirágozott és zászlódíszbe öltözött állomásra. Mind a két alkalommal a honvéd zenekar hangjai mellett vonultak a főszékesegyház elé, ahol Trak Géza polgármester üdvözölte őket. A napi programot Frank Tivadar tanácsnok állította össze. A cserkészek megnézték a város nevezetességeit, délelőtt tízórait, délben ebédet a Korona-szállóban, uzsonnát pedig az érsekkertben adott tiszteletükre a város. Az egri Katolikus Legényegylet mindkét alkalommal 30-30 cserkészt látott vendégül.

Esztergomban 250 lengyel cserkészből álló küldöttség jelent meg Olbromski parancsnok vezetésével, hogy részt vegyen egy Sobieski emlék alapkövének ünnepélyes letételében.

Az alapkő felavatása előtt az esztergomi székesegyházban ünnepélyes nagymisét hallgattak. A lengyel követséget Mycielski gróf követségi attasé, a Magyar-Lengyel Szövetséget pedig Nyáry báró képviselte.
    

Miskolcra, Lillafüredre és Tapolcafürdőre szombaton 414 cserkész rándult kik, akiket épp úgy, mint az előző csoportokat, lelkesen fogadtak.
 


Mi újság a jamboreen?

 

A társadalmi egyesületek ajándéka a külföldi cserkészek részére

Egy régebbi közlésünk szerint a TESz kezdeményezésére irodalmi és nyelvész szakemberekből bizottság alakult abból a célból, hogy a külföldi írók magyar tárgyú költeményeit a világjamboree alkalmából összegyűjtse. Sikerült is tizennyolcféle nyelven írt versanyagot egybegyűjteni, ennek kinyomtatása azonban akadályokba ütközött és egyelőre csak magyar vonatkozású angol és amerikai költeményekből jelent meg egy csinos kiállítású fűzet és ennek ezer példánya a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, ezer pedig a budapesti Rotary Clubnak adományaként az angolul beszélő cserkészek közt kerül szétosztásra. Az „ English Poems about Hungary” címlapját több jeles festőművészünk magyar levegőjű képe díszíti és Rossetti Browning, Bowring, Swinburne, Lowell, Whittier és más angol klasszikusoknak Árpád házi Szent Erzsébetet, Petőfit, Kossuthot, a magyarok vitézségét és szabadságszeretetét és a tokaji bort megéneklő költeményeit foglalja magába. A mai írók közül Simpson a magyar fájdalmat énekli meg, a hazánkban gyökeret vert Florence Aysworth Wood: özvegy vitéz Vázsonyi Sándorné pedig magasszárnyalású költeményeiben a gödöllői jamboree hangulatát, továbbá Budapest páratlan szépségét örökíti meg. A füzetet a jamboreen a cserkészfiatalok csoportja osztja szét az angolul értő vendégek közt, akik ekként eggyel több kedves emlékkel távoznak hazájukba. Az angol és amerikai cserkészvezetők arról is gondoskodni fognak, hogy ez az irodalomtörténeti szempontból is érdekes füzet az angol könyvtárakba is eljusson.

 ***

                                  
A külföldi cserkészek mennek és maradnak

 
Louis Picalousa belga cserkészparancsnok haza utazott Belgiumba. A belga parancsnok elutazása előtt könnyes szemekkel búcsúzott a tábortól és megköszönte a magyar vezetőknek azt a nem várt és a várakozást minden tekintetben felülmúló vendégszeretetet, amelyben Magyarországban része volt. Picalousa már eddig is terjedelmes cikkekben számolt be a brüsszeli lapokban magyarországi élményeiről.

 A gödöllői világjamboreen résztvevő 162 tagú svéd cserkészcsapat hazatérőben egy napot Krakkóban töltött és már Varsóba érkezett. A pályaudvaron lengyel cserkészek üdvözölték a svéd csapatot. A svéd cserkészek vasárnap utaznak tovább Stockholmba.

A jamboreen résztvevő külföldi cserkészek közül a világtáborozás befejezése után még sokan maradnak Magyarországon. Egy 400 angol cserkészből álló csoport meghívások folytán még tíz napig marad az országban.

***

 

A lengyel sajtó a magyar cserkészet kiválóságáról.


Az egész lengyel sajtó sokat foglalkozik a gödöllői jamboreeval. A lapok kiemelik a cserkészvilágtábor kitűnő rendezését, a nagyszerűen működő központi szervezését, amely még az előző angol jamboree-t is felülmúlja. Kossak Szczucka Zsófia híres lengyel írónő szintén Gödöllőn tartózkodik és már több érdekes cikket irt az Illustrowany Kurjer Codzienney-ban, a legelterjedtebb lengyel lapban. Az írónő szerint a magyarok méltán büszkék lehetnek a cserkészeikre, mert amit a jamboree rendezése körül produkáltak, valósággal bámulatos. Dicséri azt a pontosságot, kulturáltságot és végtelen szíves vendégszeretetet, amelyet a magyarok tanúsítanak. Magasztalja ezen kívül a magyar táborok esztétikus külsejét és utolérhetetlen leleményességét, mely a magyar cserkészfiúkat elsőkké teszi a mostani jamboreen.

 
.***

A vasárnapi katolikus Istentisztelet rendje a következő:

 

Délelőtt 9 órakor: az aréna-téren Mikes János gróf szombathelyi püspök szentmisét és szentbeszédet tart, ministránsokként a jelenlévő cserkészek szerepelnek, az egyes énekeket a különböző nemzetek cserkészei saját nyelvükön adják elő.

***

 
Mint már jelentettük, nagy eseményre készül a világtábor hétfőn. Ekkor lesz egy jelenleg Indiában élő skót cserkésznek, Mac Kay-nak esküvője menyasszonyával, Mary Hutchinsonnal. A menyasszony szombaton délben félkettőkor érkezett a mátyásföldi repülőtérre, ahol vőlegénye hatalmas csokorral fogadta. A tábort egyébként ez az esküvő valósággal megbolygatta. Nemcsak a skótok, de az összes résztvevő nemzetek fiai azon törik fejüket, milyen nászajándékot adjanak az első jamboree-párnak.

 
***

 
Nagy kavarodást okozott az egyiptomiak táborában egy fez eltűnése. Valószínűleg az egyik hölgylátogató vitte magával az egyik fiú fezét. Ez súlyos bonyodalmakra vezetett, amennyiben a mohamedánok vallási törvényei előírják, hogy milyen nagyságú fezben kell végezni az ájtatosságot. A fez eltűnése miatt az egyiptomi cserkész nem vehet részt a mohamedán ájtatosságon. Az egész tábori rendőrséget mozgósították az eltűnt fez után, amely azonban szombat estig még nem került elő.

Teleki Pál - tb. Indiánfőnök

 
A nagy arénában szombaton délután az amerikai cserkészek tartották meg nagy bemutatójukat, A bemutató egyik érdekessége volt a bábolnai hadiárvák zenekara, amely az amerikai cserkészek felvonulását lóháton nyitotta meg. A négyszáz amerikai cserkész először cserkészkészségeket, sátorverést, tűzgyújtást gyufa nélkül s különböző más ügyességeket mutatott be, majd az indiánusok haditánca következett. Ennek befejeztével az indiánfőnök Teleki Pál grófot tiszteletbeli indiánfőnöknek választották meg, s azonnal fejére tették a magyar nemzetiszínű tollakból készített fejdíszt. Molnár Frigyes dr.-nak aki a magyar főcserkész mellett foglalt helyet, bölényfejet ajándékoztak az indiáncserkészek. Teleki Pál gróf, mint indiánfőnök a „Medicinmann” nevet kapta. Az indiánusok elszívták a békepipát Teleki Pál gróffal s azután az örök béke tiszteletére, eltemették a csatabárdokat.

 
***

Szerdán is meg lehet tekinteni a jamboreet. A gödöllői világtáborozás hivatalosan kedden zárul. Kedden bontanak tábort a külföldi cserkészek, és keddre tartogatják a nagy búcsúzó felvonulás programját és este a búcsútábortüzet. Ezen a napon felejthetetlen élményt akarnak szerezni a magyar és külföldi cserkészek a közönségnek, és legszebb számaikat mutatják be a tábortüzeknél, amely kedden minden egyes altáborban kigyullad. Nagyon érdekes lesz a táborbontás maga is, amelyet a közönség már kedden is, de legfőképp szerdán láthat majd, hogy ez a hatalmas sátorváros órák alatt hogyan oszlik fel és közvetlenül figyelheti azt a pontos katonás munkát, ahogyan ez a kulturált nomádvilág egyszeriben megszűnik.

 
Vendégváró magyar városok.

 
A magyar városok még a tavasszal a jamboree hírére tömegesen vállalkoztak arra, hogy a világtáborozás lezajlása után külföldi cserkészeket hosszabb-rövidebb időre vendégül látnak. Ezekre a meghívásokra a jamboree parancsnoksága felkérte az amerikai és az angol cserkészeket, hogy maradjanak itt a táborozás után is, mert a vidéki magyar városok vendégei lesznek. Harmincöt amerikai és 329 angol cserkész maradt még itt nálunk erre a meghívásra. Közben azonban az történt, hogy a vendégül látó városok közül eddig csupán Sárospatak, Keszthely, Kapuvár, Győr ismételte meg ezt a meghívást, míg a többi magyar városok hallgatnak. A jamboree parancsnoksága most nagy bajban van, mert az angolokat és az amerikaiakat itt tartotta és még nem tudja, hogy mi lesz a többi városok beígért vendéglátásának a sorsa. Remélhetőleg azonban, hogy ez a kérdés közmegelégedésre fog elintéződni.

***

 
A jamboreen igen nagy siker van Márton Lajos kiállításának
, valamint levelezőlapjainak. Sok tízezer példány ilyen levelezőlap forog közkézen, amelyek valamennyien Márton Lajos művésziesen megrajzolt, bájos cserkészfiguráit mutatják be.

 ***

 

Kedves figyelmesség az angol városok részéről, hogy a Budapestre látogató, illetve a gödöllői világjamboreen táborozó cserkészeikkel elküldték üdvözleteiket a magyar főváros vezetőinek. Szombaton újabb csoport érkezett. A nottinghami cserkészek küldöttsége kereste fel Liber Endre helyettes polgármestert, átadva főpolgármesterük üdvözlő sorait, amelyben hangoztatja Nottingham főpolgármestere, hogy az angol cserkészek barátságos érzésekkel átitatva és a legszebb emlékekkel távoznak a magyar főváros vendéglátó falai közül.

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus l4, hétfő:


CSERKÉSZ LETT A FIAM

Írta: Lendvai István

             1.            

 

Széles kalapban, hosszú bottal,

Sugárzó arccal,

Esküdött a szürke deszkadobogón.

 

Hogy vége volt az esküvésnek,

Tisztelgett ő is, s ment a többivel.

A lába dobbant, az arca: fel.

 

Megdübörög a szürke deszka,

Egy percre elhökken a fénylő terem,

S a szemekben forró bűvölet terem:

 

Csupa katona megy döngő marssal,

Puska kezében, sisak a fején.

Nem állnak meg, csak a Tátra tetején.

 

             2.

 

Most pedig én mondom néked avatóul,

Apai kezemet a fejedre téve:

Amelyben születtél, halálnak volt éve.

 

Mikor megszülettél: milliók mentek

Halni.

Hogy elsőt nevettél: mind az anyák

Sírtak.

Hogy az elsőt lépted: világ rogyott sírnak.

 

Megtudod majd egyszer: mily

Keresztelőd volt,

Milyen harangoknak zenéje köszöntött,

Tisztelendő Végzet milyen vízzel öntött.

Most csak egyet tudjál: mások

Betyárságán

magyari becsület a lelkét tette ki.

S mire betűt tudtál: halált írtak neki

 

Halálának neve csúful az lett: Béke,

Ó fiam, e szép szót utáljad sokáig,

Messze, nagyon messze világfordulásig.

 

Majd ha Krisztus mondja. Most

Kajafás fújja,

Szemforgató szóval Krisztust

Csalogatni,

Krisztusvért szájáról nyugton

Nyalogatni.

 

Ha hát hallod: Béke! - te azt mond:

Háború!

Ha mondják a Betűk, te a Puskát idézd

Ha mondják a Kalmárt, - te feleld a

Vitézt.

 

Mit ér a békesség hiu szónak, füstnek,

Míg csak oltalmazza világ alját, gazát,

S amíg belepusztul elorozott hazád?

 

Mit ér így a Betű? Nézz Komárom felé.

Övé volt Jókai. Ma is övé, tudom

De a híd közepén a csehé a szurony.

 

S szebb-e rabnak lenni a gyalupad

Mellett,

Gyilkos idegennek gyalulni határfát,

Mely gyantát sir belé, hogy még rab

A Kárpát?

 

Nem, fiam. A férfi még rabul is férfi,

Míg keze bilincsét nem csókolja szája,

S lelke mindhalálig vétót dörög rája.

 

Élve is holt a nép, amely becstelen él,

De amíg benne a méltóság megmarad:

Kínlódhat rabláncon, mégsem lesz

Soha rab.

 

Úgy, fiam. Nem vagyok én Ábrahám-

Apád,

Ki fölvirágozva áldozna halálra,

Ki szőke fejedet tenné véres tálra.

 

De legalább lelked értse a parolát,

Azt le ne szereljék, le ne fegyverezzék.

Tudják a rabtartók, hogy azt mért

Szeretnék.

 

A többit?... Ó fiam, majd a nagy

Avatón,

Amikor talán már nem is szólhatsz

Velem,

Megmondja valaki. Neve: Történelem.

 

 

                3.

 

Széles kalapban, hosszú bottal

Nagy útnak vígan nekivágtok,

Milyen lesz vajon a ti világtok?

 

Mindegy, fiúk! Csak menni, menni!

Tarka-barka e földnek útja,

Megéri, ha benned a lélek futja.

 

Élni: halálos-vidám ünnep,

Csak mestere légy, súlyosan könnyed

S mély legyen mosolyod, mély

A könnyed.

 

És szép, ó szép, amit úgy hívnak: élet,

Csak szeresd jókor az ő parancsát,

S te parancsolj neki, ha rútul rohan

Rád.

 

Jó a viharja és jó a csöndje,

Jó a harca s, a pihenője,

Csak mindig dalolva nőj ki belőle.

 

Járd meg a mélyét, járd meg az ormát,

Becézzen napfény, rázzon ítélet, -

Csak el ne aggjon benned a lélek.

 

Széles kalapban hosszú bottal

Vágjatok vígan a messzi útnak

S maradjatok meg örök fiúknak.

***


Nemzeti Újság, 1933. augusztus 15. kedd, (7 oldal):

 
A JAMBOREE EREDMÉNYE

 
Koppenhágánál és Birkenheadnál is jobb volt, szebb volt G Ö D Ö L L Ő

Bensőséges nagy eredményivel Nagyboldogasszony napján befejeződik a gödöllői világtáborozás, amely két héten keresztül, de úgy hisszük, hogy azon jóval túl is, Magyarországot emlékezetébe idézte a földkerekség népeinek és minden propagandánál nagyobb erővel világgá harsogta, hogy élünk és élni akarunk.

A záróünnepély küszöbén nyilatkoztak a jamboree hatalmas apparátusának irányítói és visszapillantva a műre, amely befejezéséhez közeledik, érdekes adatokat sorakoztattak fel a nagy hadseregvezetéshez hasonlító munkáról és eredményről.

Elsőnek Papp Antal dr., a Szövetség elnöke nyilatkozott. Köszönetet mondott az egész magyar sajtónak azért az önzetlen nagy munkájáért, amellyel a cserkészetet támogatta. Teljesen felfogta a cserkészet fontosságát és ismertette azt a nagyközönséggel.

A gödöllői jamboreeról dán és angol cserkészek kijelentették, hogy az a koppenhágai, illetőleg a birkenheadi világjamboree után klasszisos emelkedést mutatott. A gödöllői világtábor célja, feladata a táborozás bemutatása volt. Ebben a magyar csapatok voltak a legkiválóbbak és többet mutattak, mint a külföldi csapatok. A tábor szervezése semmi kívánnivalót nem hagyott maga után.

 
A gazdasági ellátás a táborparancsnokság gondos előrelátása következtében hibátlanul működött. A friss főzelék - és gyümölcsfélék beszerzésénél a Gödöllő és környéke gazdaközönsége teljesen megfelelt a várakozásnak. Kijelentette továbbá Papp Antal, hogy mindvégig vigyáztak arra, hogy megmaradjanak a költségvetés kereteiben. Az előirányzat, mint azt most utólag megállapították, teljesen reális volt és mindenben fedi a számadatokat, még a közönség forgalmát illetőleg is. Némi eltérés csak a szállítási eszközöknél és a villanyszerelési munkálatoknál volt. A zárszámadás végösszege 1, 700. 000- 1, 800. 000 pengő körül fog mozogni.

Igen nagy nehézséget okozott, hogy az utolsó pillanatig bizonytalan volt a tábor létszáma. Huszonkét-harmincezer fővel kellett számolni. A tábor napi élelmezési létszáma 24. 000 volt, ezek közül 10. 000 volt idegen. Nagy gondot okoztak az élelmezés körül az állandó kirándulások.

Köszönetet kell mondani a vidéki városok vezetőségeinek, akik nemcsak nagy szívélyességgel fogadták a kiránduló idegen cserkészeket, hanem anyagilag és az élelmezés egy részének vállalásával is nagyban segítségére voltak a világtábornak.

A látogatók számáról szólva, ismételten köszönetet mondott a sajtó munkájáért, amely lehetővé tette, hogy az előirányzott 250. 000-es számot már jóval túlhaladták. Augusztus 13-án vasárnap reggelig a látogatók száma 280. 000 volt vasárnap 36. 800-an látogatták meg a tábort. Az összes látogatók száma tehát hétfőn reggelig 316. 800 volt. Ehhez hozzászámítva a két utolsó nap forgalmát, a látogatók száma felül fogja haladni a birkenheadi világtábor látogatóinak számát, amelyet 318. 000-en látogattak meg. Ez annál meglepőbb, mert a birkenheadi tábor Liverpooltól, amely lakosainak számával is nagyobb Budapestnél, alig 12 km-re volt, s 1929-ben még a gazdasági viszonyok is sokkal jobbak voltak. Általánosságban a gazdasági ellátásnál az igények különbözőségével is számolni kellett. Tekintetbe kellett venni a mohamedán és izraelita cserkészek igényeit, valamint egyes külön igényeket is, például az amerikaiak különleges dolgokat kívántak. Többlet tejigényüket könnyen tudták kielégíteni, a zabpehely, dara, mazsola, sütőpor, saláta és paradicsomigényüket is kielégítették.

A tábor vízellátása, amellyel kapcsolatban a sajtóban a jamboree előtt számos aggodalom merült fel, kifogástalan volt. A váratlanul nagy meleg ellenére sem volt a legkisebb fennakadás sem a vízellátással. A közönség maga is meggyőződhetett, hogy a tartalék vízmennyiséget igénybe sem vették és még így is naponta 180. 000 l víz jutott az utak és az aréna locsolására. A szakértő vegyészek vizsgálata szerint a víz baktériummentes volt.

Khuen-Héderváry Károly gróf főcserkész köszönetet mondott a sajtó megjelent képviselőinek azért a megértéséért, amellyel a jamboree ügyét pártkülönbség nélkül felkarolták. Beszédében különösen a cserkészrendőrség munkáját dicsérte, amely rendkívül nagy feladatot rótt az 530 cserkészrendőrre. Az előírt 24 órás szolgálat helyett gyakran 36 óráig kellett szolgálatot teljesíteniük.

Majd Sík Sándor dr. helyettes táborparancsnok szólalt fel. Ha voltak is zökkenők a táborozással kapcsolatban, tekintettel kell lenni arra, hogy a tábor organizációja 1400 embert igényelt, akiknek nagy része, szám szerint ezren fiatal cserkészekből állott, akik között viszont igen sokan voltak iparos és kereskedő tanoncok is. A magyar cserkészfiúk szelleme minden tekintetben kitűnő volt. A lelkiekre és a vallásra általában nagy súlyt helyeztek. A jamboree cserkészszempontból érdekes tanulságot hozott, majdnem tökéletesen oldották meg a fő feladatot: a táborozási részt. Ugyancsak teljes sikere volt a barátkozásnak is. Nagyon bevált az, hogy a táborparancsnokság a magyar propagandát, az irredentizmus minden megnyilatkozását, illetőleg annak hangsúlyozását megtiltotta. Ez okozta azt, hogy a külföldi cserkészek olyan komolyan érdeklődtek a nem hangoztatott magyar kérdések iránt. A jamboreenek harmadik eredménye, hogy Badon-Powell szellemében előre vitte a világbéke ügyét.

Esküvő a világtáborban

 
A gödöllői községháza talán hallott már angol beszédet a jamboree előtt, de sem a községháza, sem a főszolgabíróság még sohasem volt tanúja egy angol nyelvre tolmácsolt esküvőnek. Ilyen messziről pedig aligha jött ide fiatal pár, hogy Gödöllőn fogadjon egymásnak örök hűséget, mint hétfőn, amikor Skócia és India fogott kezet a jamboree- mátkapár esküvőjén.

A községháza kis tanácstermét nyitották meg az ifjú pár és kísérete számára. Gödöllőn már a kora reggeli órákban elterjedt a híre, milyen rendkívüli esemény készül a községházán, és aki csak tehette, mind felóvakodott az egyemeletes épület folyosójára. Tizenegy óra előtt már a teremben várakozott Rev. John Calder, a budapesti skót misszió lelkésze, és a vőlegény, MacKay Alan Campbell, tanúinak, valamint az angol kontingens vezetőinek kíséretében.

A községházán megállt a munka. A kíváncsiak sorba beálltak, a tisztviselők, a gépíró-kisasszonyok, mindenki ott sorakozott az ajtó előtt és nézte a nem mindennapi esküvőre várakozó sokaságot. A vőlegény rendes cserkészruhába öltözött. Látszott, hogy frissen vasalt volt az inge is. Talán csak díszturbánja árulja el a nagy nevezetes fordulót az életében, mert zöldszínű selyemturbánt visel és a turbán közepén aranycsillag díszeket. A tanúk is, Gurmath Venkatesh Bewor, az indiai kontingens vezetője és Jagedise Prasanna Mukerji az indiai kontingens helyettes vezetője, mint a ketten turbánosan, cserkészruhában várakoztak a menyasszonyra.

A menyasszony fehér vászonruhát visel, széles karimájú zöld szalmakalapot, amelyet más árnyalatú zöld szalag díszít,. A blúza is zöld, illik kalapjához s stílusos és elegáns a cipője is, amely fehér, de zöld betétekkel díszített. Karcsú kellemes jelenség a menyasszony, nyugodtan viselkedik s csak nagy fekete szeme csillog és árulja el meghatottságát.

Várni kell. A közönség szaporodik a folyosón. Egyszer csak üzenet érkezik és elindulnak a főszolgabíróságra. A közönség nagy érdeklődése miatt itt tartják meg az esküvőt, Vitéz Endre László főszolgabíró fogadja az ifjú párt, és barátságosan betessékeli őket a szobájába. Néhány perces udvarias kérdezősködés és csevegés után megkezdődik a hivatalos szertartás - angolul és magyarul.

A vőlegény és a menyasszony diszpenzációval esküsznek. Az anyakönyvvezető-főszolgabíró felteszi a szokásos kérdéseket: nem tudnak-e olyan akadályról, amely miatt nem házasodhatnak össze: Mind a ketten egyszerre jelentik ki:

- No!

Alá kell írniok a jegyzőkönyvet. A vőlegény udvariasan a menyasszonyt akarja előre engedni, de vitéz Endre főszolgabíró közbeszól:

- A házasságkötésnél mindig előbb jön a vőlegény!

A tolmács ezeket a szavakat lefordítja angolra, mire csöndes derű ömlik el az esküvő magyar és angol résztvevőinek arcán.

A jegyzőkönyv aláírása után megesküdtetik őket arra, hogy valóban nincs köztük semmiféle házassági akadály. A főszolgabíró magyarul mondja az eskü szövegét, amelyet a tolmács angolra fordít és a fiatal pár megismétli:

- God save us!

Ez volt tulajdonképpeni esküvőnek az előkészületi cselekménye. Ekkor vitéz Endre László főszolgabíró magára erősíti a piros-fehér-zöld szalagot, rajta a magyar szent koronás címerrel, majd odafordulva a mátkapárhoz, felteszi a szokásos kérdéseket. A vőlegény bátra, mosolyogva és biztosan felel:

- Yes...yes...

A menyasszony egész halkan meghatottan mondja:

- Yes...yes...

Ezzel vége is a polgári szertartásnak. Még egy aláírás és figyelmeztetés, hogy ezzel csak a polgári kötelességüknek tettek eleget, Vitéz Endre László főszolgabíró arcáról eltűnik a hivatalos komolyság, és jókedvűen gratulál Mrs. és Mr. Mac Kaynek.

A főszolgabíró a polgári szertartás után megkínálta őket magyaros vendégszeretettel, cigarettával és frissítőkkel.

Négy autó robogott ezután elő, amelyek a 9. altábor területére vitték az ifjú párt és kíséretét. A 9. altáborparancsnokság sátra feldíszítve várta már az ifjú párt, amely hindu és skót cserkészek sorfala között vonult be a parancsnoksági táborba. Itt várta már őket Rev. Calder, a skót misszió lelkésze. A 103. borsodnádasdi cserkészzenekar játszotta el először a cserkészhimnuszt, amely után megkezdődött az egyházi szertartás.

Az esküvői szertartásnak még egy megható része következett. Teleki Pál gróf odalépett hozzájuk és gratulált nekik. Egy kis cserkész pedig átadta a jamboreeparancsnokság csokrát: friss árvalányhajak közül mosolygott elő egy csomó rózsaszínű és fehér szegfű. Ötletes, megható és magyaros csokor volt. A menyasszony mosolyogva, de könnyes szemmel szorította magához.

Ezután jöttek a gratuláló cserkészparancsnokok. Mindenki virágot hozott. A cserkészzenekar indulót játszott, a hindu és skót botok a magasba emelkedtek, a levegőben egybefonódtak és alattuk halad el Mrs. és Mr. MacKay autója és ünnepi ebédre, egyik budapesti nagy étterembe hajtattak. Azután az ifjú pár indul hazafelé, Indiába...                                      

(S.B.)

 

Egész látványszerű volt a franciák utolsó nagy bemutatója

 
Vasárnap délután tartották az arénában a nagy érdeklődéssel várt utolsó nagy bemutatót. Már egy órával a bemutató kezdete előtt megkezdődött a közönség özönlése és több mint 40. 000 főnyi közönség nézte végig a dán és francia cserkészek nagyszerű bemutatóit.

A díszpáholyban foglalt helyet József és József Ferenc főherceg. Anna főhercegasszony, De Vienne francia követ, feleségével és a francia követség tagjaival, Teleki Pál gróf táborparancsnok, v, Farkas Ferenc vezérkari főnök, Mikes János gróf szombathelyi püspök, Hampton lord angol delegátus, Fausset angol tábornok, az angol cserkészek parancsnoka, valamint a külföldi cserkészdelegátusok, csak nem teljes számban.

Az egyes nemzetek cserkészei zászlók alatt felvonultak, a menet élén a bábolnai lovasleventék zenekara haladt. A külföldi cserkészek közül a közönség különösen az angol birodalom képviselőit ünnepelte, akik színpompás képet nyújtottak az összes domíniumok zászlóival. A menetben azután az osztrák, francia, lengyel, a nemzeti viseletű görög, amerikai és dán cserkészek következtek.

A dánok megérkezésétől egész a táborbontásig szemléltetően bemutatták a cserkészek táborozását, majd a franciák másfélórás bemutatója következett „A cserkész  a korok tükrében” címmel. A franciák bemutatták többek között, amikor egy cserkészszellemű zulu-ifjú a vadonban küzdött a vadállatokkal. A második képben a kőkorszakbeli család életét szemléltették, melynek körében az ifjú igazi cserkészszellemről téve bizonyságot a mamuttal kötött barátságot, kihúzva annak lábából a tüskét. A harmadik kép a lovagkorból, az útonálló és a lovag küzdelmét mutatta, a negyedik kép a középázsiai Citroen- expedíció munkáját szemléltette. Közben felvonultak az expedíciók útvonalán élő összes népek, a beduinok, perzsák, hinduk, kirgizek és kínaiak. Végül az összes itt élő nemzetek barátságos kézfogásra gyűltek össze a világbékét jelképezve.

Erre a nagy bemutatóra a franciák egy évig készültek. A közönségnek a különböző képek nagyon tetszettek, különösen a lovascsapatok bemutatója. A franciák bemutatójukon több mint 500 szereplővel dolgoztak.

A bemutató után a díszpáholy előtt felsorakoztak a gödöllői jamboreen táborozó összes nemzet zászlótartói és vezető tisztjei. Teleki Pál gróf táborparancsnok lelkes beszéd kíséretében a nemzetek zászlójára kötötte a IV. Gödöllői Világjamboree zöldszínű selyemszalagját, amelyre a következő szavakat hímezték:

„IV. Világjamboree Gödöllő Hungary”

A szalagok felkötözésében a főcserkésznek Sík Sándor, Papp Antal dr. és vitéz Farkas Ferenc segédkezett. A nagysikerű bemutató közönsége a Rákóczi-induló hangjai mellett távozott.

 
Külföldi cserkészek útban hazafelé

 
Hétfőn délelőtt utaztak el a belgák. 11 órakor indult a vonatjuk a gödöllői MÁV pályaudvarról és Budapesten meg sem állva, egyenesen Bécsbe ment, ahol a belgák két napot töltöttek és megtekintik a város nevezetességeit. A belgákkal utazott el Pichler István öregcserkész is, aki már három éve van Belgiumban, és most a jamboree-ra mint „fetter” jött haza.

 
A lengyelek búcsúzkodása igen meleg és szívélyes hangulatú volt hétfőn délelőtt az államvasúti pályaudvarról. Két teljes személyvonatot és egy tehervonatot foglalt el a lengyel kontingens. A búcsúzkodásnál a rendőrzenekar muzsikált és árvalányhajas magyar fiúk szorongatták a lengyel testvérek kezeit. A lengyel fiúcserkészekkel hazautazott az a hatvan lengyel leánycserkész is, akik nem táboroztak Gödöllőn, hanem Budapesten laktak. A lengyelek hazavitték teherautóikat és repülőgépeiket és az egész pompás felszerelésüket. Csupán 200 lengyel cserkész maradt itt, ezek későbbi időpontokban indulnak hazafelé.

A bolgár cserkészek is elhagyták a jamboree területét s csupán néhány vezető tartózkodik még Gödöllőn, így Tojcheff, aki elmondotta, hogy mind a 20 bolgár cserkész a Gilvert-iskolát látogatta. Fiatalabb cserkészeket nem hoztak magukkal, miután nagy szegénységükben nem is tudták volna a bolgár cserkészfiúk megfizetni a jamboreen való részvétel diait, valamint az utazási költséget. Tojcheff ezeket mondotta a búcsúzkodás alkalmával:

- A magyar cserkészet a lehető legtökéletesebb, a magyar cserkészettől minden nemzet tanulhat.

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 15. Kedd, (8. oldal):

 
Mi újság a jamboreen?

 
A világjamboree utolsó vasárnapján az ország minden részéből özönlött a közönség a tábor megtekintésére. A MÁV és HÉV különvonatai, a magánautók százai, valamint az autóbuszok rengeteg embert hoztak vasárnap folyamán a gödöllői világ-táborba. A hűvös szél ugyan a táborban való tartózkodást kedvezőbbé tette, de az elviselhetetlen porfelhő a látogatóknak sok kellemetlenséget okozott. Vasárnap folyamán a MÁV 24 vonata 21. 500, a HÉV 50 vonata pedig 18. 000 utast szállított Gödöllőre. A MÁV-vonatok közül hat „filléres” gyors volt, kettő Szegedről, egy pedig Sátoraljaújhelyről, Miskolcról, Kőszegről és Kiskunhalasról érkezett.

Délelőtt az arénában Mikes János gróf szombathelyi megyés püspök fényes papi segédlettel szentmisét mondott a katolikus cserkészek részére, a ministránsok válaszait az egész cserkészközönség mondotta. A szentmisén jelen volt Teleki Pál gróf táborparancsnok, Sík Sándor parancsnokhelyettes, Papp Antal dr., elnök. A szentmise alatt az egyházi énekeket felváltva magyar, német, francia nyelven adták elő. A mise a pápai himnusszal ért véget. A tábor előkelő látogatói a nap folyamán Radvánszky Albert báró, Czettler Jenő, Zsitvay Tibor, Bangha Béla, Pröhle Vilmos és Preszly Elemér voltak.

 

Halálos szerencsétlenséget idézett elő a kisiklott kisvasút.


    
A gödöllői cserkésztáborból a repülőtérre vezető tábori kisvasúton vasárnap délután baleset történt. Állítólag a fék hibája miatt nem tudták megállítani a kisvasút szerelvényét, amely egy kanyarodóban kisiklott és lefordult a pályáról. A kocsin ülők közül Potor Sándor dr. kúnszentmiklósi községi orvos, aki mint látogató tartózkodott a táborban, halálosan megsérült. Az idősebb úriembernek eltörött egy bordája, a karja és megsérült a koponyája is. Beszállították Budapestre a Bakay-féle sebészeti klinikára, de a szerencsétlen ember közvetlenül beszállítása után, belehalt sérüléseibe. Történt ezen kívül két másik sebesülés is, ezek azonban olyan jelentéktelenek voltak, hogy csupán kötéssel kellett őket ellátni a helyszínen. A szerencsétlenség ügyében azonnal megindult a vizsgálat. Az a feltevés, hogy vagy fékberendezés volt elégtelen, vagy pedig a sínek körül volt valami hiba.


A keddi ünnepnap eseményei.

 A cserkészjamboree befejező istentiszteletei

A Gödöllőn táborozó cserkészek közül a katolikus vallásúak augusztus 14-én este 10 órától kezdődően az egész éjszakán keresztül könyörgő szentségimádást végeznek a jamboree arénájában felállított oltárnál.

Augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepén reggel 9 órakor a Szentségimádást csendes szentmise fejezi be,
amelyet Hanauer István dr. váci megyéspüspök mutat be, és amely alatt az összes katolikus cserkészek elvégzik közös szentáldozásukat. A szentbeszédet Sík Sándor dr., egyetemi tanár mondja. Végezetül Te Deum lesz pápai áldással. Az ünnep napján a közönség részére a gödöllői királyi kastély kápolnájában és a premontrei rendi gimnáziumban, a keleti erdei iskolában déli 12 és 13 órakor is lesznek szentmisék.

 
***

 
Holland cserkészek a jáki apát miséjén

 A krisztinavárosi plébániatemplomban kedden, Nagyboldogasszony ünnepén délelőtt 10 órakor Knebel Miklós dr. pápai kamarás, plébános mond szentbeszédet, ezt követően pedig l/2 11 órakor Wenckheim Frigyes gróf, az új jáki apát celebrálja nagy papi segédlettel az ünnepi szentmisét, amelyen testületileg jelennek meg a világtáborozás alkalmából nálunk tartózkodó holland cserkészek.

 
***

 

Kedden délután három órakor lesz a repülő-bemutató a jamboreen


A vasárnapi szokatlan hevességű szélvihar miatt elmaradt repülőbemutatót kedden délután háromórai kezdettel bonyolítják le a gödöllői jamboree-repülőtéren. A nagyszerű műsor számai között szerepelnek a motornélküli rajtrepülések, motoros ballonvadászat, a rekorder „Karakán” vitorlázógép startja, a modellek versenye is. A cserkészrepülők jamboree-táborozása és a közönségnek szánt bemutatások, ezzel a meating-gel véget érnek.
***

 
Kedden délután l/2 5 órakor az Aréna-téren tartják a táborozó ünnepélyt. (Szerdán már elutazik a magyar és külföldi csapatok túlnyomó részre).

 ***

A francia cserkészszövetség a Gundel-étteremben vacsorát adott a gödöllői világjamboree parancsnokságának tiszteletére. A vacsorán jelen volt De Vienne francia követ feleségével, Teleki Pál gróf főcserkész feleségével, Khuen-Héderváry Károly gróf főcserkész, Sík Sándor és Császár Ferenc. De Vienne beszédében köszönetet mondott azért a lelkes fogadtatásért, amelyben a francia cserkészeknek Gödöllőn, Budapesten és az egyes vidéki városokban részük volt. Örömének adott kifejezést, hogy a francia cserkészek megismerhették Magyarországot és végül gratulált Teleki Pál gróf parancsnoknak és vezérkarának teljesített munkájukért.

 
***

Hétfőn este 10 órakor a tábortüzek befejezése után a gödöllői világtáborban ünnepélyes éjjeli szentségimádás kezdődött. Az oltáriszentség a gödöllői templomból az aréna főoltárára került, ahol az egész éjszakán keresztül katolikus cserkészdíszőrség áll. Hajnali két órakor szentmise kezdődik, majd fél órás időközökben még a szentmise alatt a cserkészkontingensek meggyónnak és megáldoznak. A szentségimádás 9 órakor ér véget, amikor megkezdődik az ünnepélyes püspöki szentmise, amelyet Hanauer István váci megyéspüspök celebrál.

 
***

 

A gyertyalángtól kigyulladt az egyik sátor. A tüzet a cserkészfiúk maguk oltották el, úgyhogy a kivonuló tűzoltóságnak már nem akadt dolga.

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 17. csütörtök, (5. oldal):


 
A JAMBOREE BEFEJEZŐDÖTT

 

Ünnepélyes táborozás után, meghatott volt a BÚCSÚ GÖDÖLLŐTŐL

 

A negyedik cserkész világtáborozás, amely nemcsak a magyar cserkészeknek, hanem a magyar nemzetnek is megbecsülhetetlen szolgálatokat és nagy sikert jelentett, befejeződött. Az utolsó nap ünnepségek sorozatával telt el. A nagy aréna oltáránál egész nap szentségimádás volt. Reggel 9 órakor Hanauer István váci megyéspüspök mondott szentmisét. A szentbeszédet Sík Sándor dr. egyetemi tanár, a világtábor helyettes parancsnoka mondotta magyar nyelven.

Utána német és francia szentbeszédek következtek. A szentmise végén Hanauer István püspök apostoli áldást osztott.

Ezzel egyidőben a sport-téren református istentiszteletet tartottak, amelyen megjelent Horthy Miklós kormányzó is kíséretével. A beszédet Ravasz László dr., püspök mondotta.

 

Kedden már sok idegen csapat elbúcsúzott. Különösen nagy szeretettel vették körül a távozó osztrákokat, lengyeleket és örményeket, akik valamennyien könnyes szemmel indultak el Vác felé, hogy onnan hajón folytassák az utat Bécsbe. Teleki Pál gróf táborparancsnok búcsúztatta a távozókat.

Bár a cserkész világtábor már sátrat bontott, az utolsó napon mégis tömegesen rándult ki a közönség, hogy még egyszer gyönyörködhessen a színpompás képekben. A MÁV, HÉV, és a filléres gyorsok ontották a tömeget a záró ünnepre, mely délután 5 órakor kezdődött az arénában. Valamennyi tribün zsúfolásig megtelt, lent pedig az arénában 25.000 cserkész sorakozott.

A közönség szakadatlanul tapsolta a francia és a brit világbirodalom fiait, akik 30 különféle zászló alatt vonultak el katonás menetben vezetőik előtt. A görögök nemzeti viseletbe öltözött csapatát, a feketekalapos sziámikat, a kedvesen mosolygó hollandiakat, az orosz menekültek maroknyi csapatát, valamint a számos egyiptomi cserkészcsapatokat és az elegáns máltaiakat olyan szeretettel fogadták, amilyenre egyikük sem számított. Teljessé tette a hangulatot a levegőben keringó hármas motoros raj és felettük az immár európai hírnevű Karakán motornélküli repülőgép.

Az elvonulás és felállás után következett a cserkészvilágtábor úgynevezett néma munkásainak bemutatkozása, akik a biztonság, tűzrendészet és mindenféle ügyes-bajos kérdésekről gondoskodtak az elmúlt két hét alatt.

A szórakozási csapat, a tűzoltó-különítmény fecskendőivel és létráival, utánuk pedig az idegenvezetők következtek sok idegen cserkésszel.

Kedves látvány volt a gazdasági csoport vidám cserkészeinek tömege, akik kenyérrel, uborkásüvegekkel és hatalmas szalámirúddal kezükben meneteltek a híradó csoport előtt, mely távirógépszalaggal ékeskedett és a postások puffadt zsákokat cipeltek a vállukon a rosszul megcímzett levelekből. A Magyar Telefon Hírmondó és Rádió RT. „Pontos idő” óráját is végigsétáltatták a közönség előtt, majd a telefonközpont személyzete és a hangos hírmondókocsi zárta be a kedves felvonulást. Igen szemléltetően mutatták be az autogramkérőket is. Lármás egymást tépő csoport tülekedett egy turbános cserkész körül. Ez a lármás csapat képviselte a „látogató közönséget”, mely sokszor nehéz perceket szerzett a színes cserkészeknek. Igen stílszerűen a cserkészmentők következtek utánuk, majd pedig az irodai raj, mely több méter hosszú tollszárával és éktelen nagy tintásüveggel harsogó derültséget keltett és egykettőre eloszlatta az előtte haladó csoport visszás hangulatát. A színházi raj nagy kulisszák alatt görnyedezett.

Utolsónak vonultak el a műszakiak. Az ezermesterek ezzel is azt akarták tudatni, hogy a többiek eltávozása után rájuk vár még az a feladat, hogy a cserkészvilágtábor szilárdabb műszaki berendezését lebontsák, és gondosan elraktározzák. Az egész felvonulás alatt 800 tagú zenekar játszotta a cserkészindulót.

A néma munkások elvonulása után Teleki Pál gróf, Sík Sándor dr., Papp Antal dr. és vitéz Farkas Ferenc cserkésztábori vezérkari főnök előtt lelkes éljenzésben törtek ki a cserkészek és a vezérkari főnököt vállukra emelték. Ezután Sík Sándor helyettes táborparancsnok megható beszédben mondott utolsó istenhozzádot a magyar cserkészfiúkhoz.
Ez a táborozás a magyar cserkészeknek nem vidám szórakozást és gondtalan nyaralást, hanem szolgálatot és munkát jelentett. Kérte őket, hogy ne felejtsék azt, amit itt láttak és tanultak, hanem vigyék ki az életbe és a kötelességteljesítéssel, valamint a törvény tiszteletével mutassanak jó példát mindenkinek. Jó munkát és szerencsés utat kívánt. Teleki Pál gróf főcserkész angol és francia nyelven búcsúzott a külföldiektől. Figyelmeztette őket, hogy a Gödöllőn kötött barátságot ápolják otthon is és felszólította őket, hogy ennek bizonyítására régi cserkészszokás szerint fogjanak kezet. Ebben a pillanatban megmozdult a végeláthatatlan cserkészcsapat és kéz a kézben háromszor csattant fel magyar nyelven az idegenek ajkáról is a:
 „Jó munkát!”

A lélekbemarkoló jelenet alatt elfátyolosodott mindenkinek a szeme.

Ezzel végződött a negyedik cserkészvilágtábor munkája. A cserkészzenekar rázendített a Rákóczi-indulóra és a világ minden tájáról összesereglett cserkészek összeölelkezve tértek vissza táborhelyeikre.

***

Az Aréna utolsó éjszakája


Gödöllő, augusztus 15.

 

Titokzatos, csendes csoportok haladtak át a táborvároson. Köpenyüket szorosra fogták a csípős éjszakai szél ellen. Szemük a földet nézte, ajkuk egy szót sem szólt.

 
Kik ezek?

Még reflektorfény paskolta a tábortüzek közönségét, Vidám helye-huja tobzódott a dobogón. A rikító fény árnyékából, pedig egyszer csak kivált egy csapat és szó nélkül, parancs nélkül megindult.

Hova tart az örökké vidám, edénymosás, rikkancsolás közben egyformán nevetőnek megszokott cserkészarcokon ez a komolyság?

A hosszú úton innen is, onnan is mögéjük sorakozott két árvalányhaj, azután három, négy. Szemben is csoportok jöttek kettesével, rendben Kar se lendült, hang se hallatszott. Elmentek egymás mellett és elnyelte őket a fák leeső nehéz árnyéka.

Az Aréna torkánál a két híd ezen az éjszakán hihetetlen magasra nőtt. Csak az látszott, hogy nyúlik felfelé és meg sem akar állni két óriás karja a csillagokig. A csillaggal teleszórt sötétkék égbolt valahogy mélyre sűllyedt és úgy tűnik, mintha a hidak csúcsa és az augusztusi éjszaka csillagos takarója között csak ugrásnyi volna az űr. A csapat elindult a hídon, már a tetőn jártak, a sűrű árnyékba léptek, amikor megszólalt az első és balra mutatott:

- Ott!

Tudták mindannyian, hova tartanak. Ragyogó, pompás napsütésben sokszor voltak itt. Kiáltásuk hányszor csapott az egekig a kéthetes jamboree alatt, hányszor rázta meg, villanyozta egyetlen orkános tapsförgeteggé a sötétlő, emberfürtös tribünöket. De az nappal volt aranyló reggelen, vagy alkonyba bukó estén: Most pedig éjszaka van. A csípős hideg szél elűzött minden felhőt az égről.

Az Aréna szélességi tengelyében aranylik az oltár és előtte, mögötte, felette templom az egész világ. Az augusztusi éjszakának égboltja, ez a csillaghullásos eleven valóság a leggigászibb mennyezet. Kupolahajlását nem éri utól technikai megoldással, gyönyörűséggel, lenyűgöző hatalmassággal a Szent Péter-bazilika Michelangeló kezéből nőtt, máig csodának maradt kupolája sem. Szinte a földig ér ez a nagy kupola, csak egészen bent oszlopozzák alá vaskos jegenyék.

Középen áll az oltár. Sokezer gyertyafény tüzében ragyog. Halk ének muzsikál: „Ez nagy szentség valóban”. A fény mögé szakadt árnyékban körülöleli az embergyűrű.

Nemcsak cserkészek! Civilek, asszonyok, férfiak, fiatalok, öregek, százan és százan. Két térdről néznek a magasba! Az oltár előtt karinges pap és cserkészruhás férfi térdel. Fent pedig az aranyló foglalatban maga az ostyában testet öltött, emberek közé költözött ÚR FOGADJA HÍVEI HÓDOLATÁT.

 
Éjszakai szentségimádás volt a jamboree utolsó éjszakáján.

Este tíztől reggel hatig ezrek imádkoztak, térdeltek, énekeltek az Aréna porondján. A legnehezebb órában éjjel 2-3 között franciák vonultak fel. Kétoldalt földrehelyezett imazsámolyoknál szakadatlanul gyóntattak a cserkészpapok. Éjfél után szentmiséket mondtak az oltárnál. Mindegyiken százan és százan áldoztak.

A jamboree legcsendesebb és legszebb ünnepe volt.                  

(s.b.)

***

 
Mi újság a jamboreen?

 
Nagy sikerrel folyt le kedden a repülőbemutató. A cserkészvilágtábor kedden délután rendezte a vasárnapi zápor miatt elmaradt repülőbemutatót a Bolnoka lejtőjén lévő repülőtáborban. A motoros és vitorlázó cserkészek mutatványaival alig tudott betelni a sok ezer főnyi közönség. A bemutatót Bisics Tibor táborparancsnok, az európai hírű repülő vezette. Igen nagy sikere volt vitéz Heffty Frigyesnek és Rotter Lajos konstruktőrnek is, aki a Karakán vitorlázó-géppel szállt fel.

A cserkészrepülőtábor pilótái igen látványos mutatványokat végeztek, műrepülést, rejtrepülést, ballonvadászatot mutattak be, dugóhúzó, bukfenc és a legügyesebben végrehajtott, nagyszerű fordulók követték egymást. A siklórepülők a Terőc oldaláról indulva, igen messze szálltak.

A repülőnappal kapcsolatban tartott modellversenyen különösen a debreceni cserkészek és a sóstói repülőgépszerelő-iskola növendékei tűntek fel gépeikkel. Az utóbbiak közül Riegl Béla gépe nyerte az első díjat. A modell 117 másodpercig volt a levegőben és ez alatt 470 méter távolságra repült és ezzel világviszonylatban is szép új országos magyar rekordot állított fel.

A modellverseny értékes díját Teleki Pál gróf személyesen osztotta ki és ez alkalommal, megelégedéssel nyilatkozott a cserkészrepülők kiváló teljesítményéről, rámutatva arra, hogy milyen nagy szolgálatot tettek a repülés népszerűsítése érdekében. A jamboree ideje alatt 700 vitorlázó-felszállás történt, anélkül, hogy csak egy géptörés is fordult volna elő. Teleki Pál gróf ez alkalommal nyújtotta át Rotter Lajos öreg cserkésznek a Karakán tervezőjének és repülőjének a Magyar Aeroszövetség serlegét, ezért a szép teljesítményért, hogy a jamboree időtartama alatt két országos rekordot állított fel.



Baden-Powell Lengyelországba érkezett  


 (Varsó, augusztus 16.)

 Baden-Powell tábornok, cserkész-főparancsnok szerdán délelőtt tíz órakor a „Calgary” hajó fedélzetén Gdingen kikötőjébe érkezett. A hajón hétszáz angol cserkészfiú utazott. A cserkészfőparancsnok üdvözlésére két szakasz lengyel cserkész csónakon a hajó elé evezett és a tábornokot ünnepélyesen fogadták, majd a partra vitték. Délután Baden-Powell meglátogatta a lengyel cserkészek táborát, Boksywie mellett. Délután négy órakor a cserkészfőparancsnok elhagyta Gdingen kikötőjét és folytatta útját.            

 
***
A világtábor látogatóinak száma hétfőn 24. 611, kedden pedig 15.930 volt. Az utóbbi két nap látogatásával a világtábor látogatóinak száma meghaladja a 365. 000-et. A legutóbbi világtábor, a birkenheadi tábor látogatóinak száma 318. 000 volt. A gödöllői tábor költségvetési előirányzatában 250. 000 látogatóval számoltak.

 
***

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 18. péntek:



NE FELEJTSÜK EL A CSERKÉSZEKET...

 
Amilyen csodálatos gyorsasággal nőtt ki a huszonnégyezer lakosú sátorváros a gödöllői árnyas dombokon, éppen olyan gyorsan tűnik el a szem elől. A sátrakat lebontották, a kapuk elvándoroltak, az üzletvárost szétszedték, a hidak, az aréna eltűnik, ma már csak a műszaki csapatok dolgoznak a kölcsön kapott anyagok összegyűjtésén és visszaadásán. Egy-két hét, vagy néhány nap csupán és a Gödöllőn táborozó cserkészek nyomát benövi a fű, a tábornak már csak emléke marad, emlék, amely büszke és dicsőséges, amely messze túléli a tábort és ma még talán fel sem mérhető eredményeket hoz a vendéglátó országnak.

Gödöllő rákerült a világ térképére - mondta búcsúzáskor az angol cserkészek egyik vezetője. Ne áltassuk magunkat, mondjuk meg őszintén, hogy eddig minden hősi erőfeszítésünk ellenére sem tudtuk pótolni a nyugati népek ismeretének azt a hiányát, amely bizonytalan földrajzi fogalommá tette a háború után valóban bizonytalan Kelet-Európát. Vannak már barátaink, és jócskán kiemelkedtünk az ismeretlenségből, de hogy tudomást vesznek rólunk, hogy megjegyzik Magyarországot, Budapestet, Gödöllőt,  Balatont és néhány vidéki magyar várost, azt nagymértékben köszönheti a jamboreenak és azoknak, akik a jamboreet idehozták és világraszóló tökéletességgel rendezték be.

A francia cserkészek nyilatkozata:

- Nem értjük, milyen politika volt az, amely el akarta venni az élet minden feltételét ettől a nagyszerű néptől. A béke intézői nyilván beleestek abba a hibába, amelyben mi is éltünk a jamboree előtt: nem ismerték a magyar nemzetet, azt hitték valamilyen német népfaj, bosche. Ezeknek a francia cserkészeknek senki nem beszélt Trianonról, politikáról, a békekötés igazságtalanságairól, a tábor vezetősége kényesen vigyázott, hogy magyar részről egyetlen szó se essék, amibe a politikusok beleköthetnének. Azt azonban már nem tudta megakadályozni, hogy az ide sereglett idegeneknek ki ne nyíljék a szemük, és csodálkozva ne kérdezősködjenek, amikor felfedezték az ország szépségeit és népének sok, páratlan értékét. Nem kellett meggyőzni, tanácsokkal ellátni őket, a saját tapasztalatuk alapján lettek a magyar ügy leglelkesebb képviselői, s lesznek a magyar igazság legeredményesebb szószólói messze hazájukban.

Megszerették ezt a népet, amint ez a nép is szerette a cserkésztábor lakóit. A magyar vidék tízezrei nemcsak bámészkodni jöttek Gödöllőre, hanem elhozták magukkal azt a sajátosan magyar adakozó kedvet, amely nem engedi el a látgatóit anélkül, hogy valamivel meg ne kínálná, nem elégszik meg a puszta ünnepléssel, hanem túláradó szeretetével mindenáron adni akar valamit. Hoztak és adtak a cserkészeknek, az otthoni szalonnát meg kellett kóstolnia az idegen fiúknak, jó házikenyér került elő a bugyrokból s kosárszámra vitték nekik a gyümölcsöt ingyen, szeretetből.

A külföldiek erre nem számítottak. Boldogan fogadták a vendégszeretet minden megnyilvánulását s egyre tágabbra meredt a szemük, amikor mindjobban és jobban megismerték ezt a népet és megszerették a házigazdát. Ez volt az igazi propaganda, ez volt a legfényesebb diplomáciai eredmény, amelyet nem hivatalok, vagy politikai sakkhúzások érték el ideig-óráig, hanem maga az ország népe vésett bele a szívekbe örökre és kitörölhetetlenül. Ezernégyszáz rendező közül ezer gyermek volt, akik éppen úgy megfizették az ellátás díját, mint a többi, de fáradhatatlanul, lelkesen, néha harminchat óráig egyhuzamban végezték a legnehezebb szolgálatot, amelyet a rendezés munkájával vállaltak. Ahány kis cserkészfiú volt a rendezőségben, annyi komoly, lelkes követe és meghatalmazott minisztere volt az országnak.  Jól van fiúk, jó munka, cserkészmunka volt.

Ott látták maguk előtt a vezetők példáját, a tábor rendezőségének szinte csodálatos lendületét, áldozatkézségét, odaadását, tehetségét, buzgóságát, amelyért nem lehet elég köszönetet mondani, amelyet ma még talán nem is tudunk kellőképpen méltányolni. Csak egyet ígérhetünk: ezt a nemzeti ügynek tett mérhetetlen szolgálatot nem feledjük el soha.

Az emlékezést akarja szolgálni az a terv is, amelyet a kitűnő Vargyas Tivadar dr. vetett fel a Nemzeti Újság hasábjain. A most épülő nagy transzkontinentális autóút magyarországi részén állítsanak emléket minden egyes külföldi cserkésznek, aki részt vett a gödöllői táborozáson. Ültessünk fákat, amelyekre írjuk rá a külföldi cserkész nevét. A fa valóban eleven, valóban a magyar földbe gyökeredzett emléke lesz minden cserkészfiúnak. Ahogyan nő és izmosodik, úgy fejlődik majd az egykori cserkészfiú a külföldi állam érett, felnőtt, talán súlyos szavú polgárává, akit mindig eleven emlék kapcsolja ahhoz a földhöz, amelyet cserkészkorában megszeretett. Évek múlnak, politikai helyzetek változhatnak, de a magyar föld mindig táplálja majd az idegen barátok neveivel ellátott fákat s a mostani külföldi cserkészt akárhova vesse a sors, mindig érezi és tudja majd, hogy itt ápolják az emlékezetét s ezért cserébe nem várnak mást, csupán annyit, hogy ö is emlékezzék.

Emlékezzék és emlékeztessen mindenkit arra, hogy itt olyan nemzet élt, amelyet nem lehet letörölni a világ térképéről, hogy olyan népi értékek feszülnek és kérnek érvényesülést, amelyeknek a felhasználása, szabad fejlődése az egész világ javát szolgálja.

 ***

 

Nemzeti Újság, 1933. augusztus 18. Péntek:


A JAMBOREE külföldi vendégserege már elhagyta az országot s ezzel a világtáborozás

BEFEJEZŐDÖTT

 
A huszonnégyezer főnyi cserkészváros amilyen gyorsan egybegyűlt, s amilyen rövid ideig lobogott, vibrált, élt és kacagott Gödöllőn, olyan gyorsan, de talán még gyorsabban szétszéledt. Maga után hagyta két ragyogó nyári hét felejthetetlen emlékét, a cserkészélet ezernyi tiszta szívből fakadó szép epizódját.

Csütörtökön már az első és hetedik altábor lakói is elutaztak a szélrózsa minden irányára s csak a magyar műszaki és törzscsapatok maradtak a táborban. Nekik még nagy munkájuk van. Rájuk vár a tábor leszerelése és a kölcsönadott anyagok hiánytalan visszaszolgáltatása.

A kiürített hatalmas tábor elhagyatottságában sem mutat azonban lehangoló látványt. A 24. 000 cserkész és a 365. 000 látogató ugyan eltiport mindent. Alig van fűszál az 520 holdas területen, de szemét, rendetlenség, zűrzavar sincs sehol sem. A műszaki csapatok, amelyek még két hétig maradnak Gödöllőn, nagy munkájuk mellett, szigorúan tartják fenn a rendet.

Az angol és az amerikai kontingensekből visszamaradt néhány fiú a táborban, annyira megtetszett nekik Magyarország, hogy még itt maradnak egy-két hétig. Mintegy negyven amerikai a piarista cserkészek tihanyi klubházába költözik, az angolok pedig a különböző vidéki városok meghívásának tesznek eleget. A fővárosban maradt tizenhárom egyiptomi cserkész, ezek szemtanúi akarnak lenni a Szent István-napi ünnepségeknek. De az amerikaiakon, angolokon és egyiptomiakon kívül a külföldiek közül sokan csapatuktól elválva, kettesével-hármasával hosszabb-rövidebb önálló tartózkodásra ugyancsak Magyarországon maradnak.

A külföldi cserkészek derékhada, a világtábornak közel tízezernyi vendége azonban már átlépte az országhatárt…
Szerteszélednek a tízezrek

Szerdán és csütörtökön egész nap szólt a zene Gödöllőn s mégis alig lehetett nevető arcot látni. Az országúton szinte végeláthatatlan messzeségben lépkedtek a cserkészcsapatok és zenekar kísérte a külföldieket az állomásra. Katonás rendben ürültek ki a táborok és csak most látszott meg, hogy mi értelme volt a tíz altáborra való felosztásnak. Minden altáborban a magyarok közül az egy környékre valók kerültek össze és most egyetlen hosszú tehervagonokból álló szerelvény vitte az ugyanazon vidékre való fiúkat. A pestiek indultak el a legkorábban. Már reggel hat-hét óra tájban hangos volt tőlük a pályaudvar és még alig kelt fel a nap szorgos kopácsolás hallatszott a királyi park területéről. A pestiek bontottak sátort és szedték fel bűvészes gyorsasággal a tábor alapjait.

Kint a pályaudvaron mindenütt, cserkészindulók, és pattogó ritmusú muzsika fogadta a búcsúzókat, de a cserkészarcokra nem költözött mosoly: a kéthetes öröm, a munka az alázatos szolgálat után mindannyiuk szemébe könny szökött, amikor ringó árvalányhajjal kalapjuk mellett beszálltak a vagonokba.

Kora reggeltől késő estig szakadatlanul özönlött a cserkészsereg a pályaudvar felé. A szállásvezetőségnek kemény két napja volt, nehezebb és súlyosabb, mint a megérkezés ideje. A megnyitáskor ugyanis négy napra oszlott szét a befutó vonatok száma, most pedig alig több idő, mint harminchat óra alatt kellet elszállítani a több mint 20. 000 főnyi fiút és a hozzátartozó podgyászt.

Minden a legnagyobb, példás rendben ment. A vonatok pontosan futnak be és a fiúk percek alatt foglalják el helyeiket a vonaton és helyezik el podgyászaikat. Alig van néhány perc a búcsúbeszédre, már sípol is a vonat és a zenekar indulójának hangjai mellett már mennek is  a fiúk.

A távozó cserkészek még az utolsó percekben is ismételten hálás köszönettel nyilatkoztak az itteni fogadtatásról és szíveslátásról, az országot elhagyó külföldi csapatok pedig egymásután küldik az országhatárról Teleki Pál grófnak az üdvözlő táviratokat. A lengyelek Hidasnémetiből, a svájciak és osztrákok pedig Hegyeshalomról küldtek szerdán üdvözlő sürgönyt.

Teleki Pál gróf egyébként a hazai egyesületektől és testületektől is sok üdvözletet és gratulációt kapott a világtoborzás sikeréért.

Kedden még ezernyi helyen lobogott a családias tábortűz, szerdán este már csak a parancsnoki sátrak előtt gyulladt ki a máglya és néhány szolgálatos, akinek az a faladatuk, hogy eltakarítsák a romokat, üli körül a melegítő tüzet, és búsan tekint végig az elhagyott tisztásokon, a ligeteken, ahonnan egyik napról a másikra elköltözött több mint 20. 000 cserkész a világ minden tája felé.  (s.b.)

***

Kobra-kígyót csencselt az Állatkert egyik ápolója egy ceyloni cserkésszel

 

A cserkészvilágtábor leszerelése és fölosztása után tűnt ki, hogy a szíriai teve mellett még egy exotikus állatlakója volt a gödöllői világtábornak: egy mérges kígyó. Stráfkocsin vitték az egypúpút az Állatorvosi Főiskolára, a teve megérkezése után azonnal elterült a főiskola virágoskertjében lévő krizanténum-ágyra és békésen kérődzött, mialatt a kísérő tömegben nagy izgalom és riadalom támadt.

 - Kígyó! Kigyó! - kiáltozták a kísérő színes és fehér cserkészek.

És valóban: sziszegő, kígyó siklott végig az udvarban, közvetlenül a tömeg előtt. Ceyloni cserkészek egyike közvetlenül a feje alatt elkapta a hüllőt, fölemelte a földről és egy gallérskatulyába gyömöszölte, amelyet eddig a hóna alatt szorongatott. A mérgeskígyó érezte, hogy gazdájára akadt, sziszegés nélkül szépen összecsavarodott a skatulyában, mint egy erősen kikeményített inggallér.

A jelenetet végignézte Izsáky Sándor, az Állatkert egyik ápolója, aki szintén részt vett, még pedig hivatalos minőségben a teve kórházba szállításában. Megtetszett neki a kobra, gyorsan előhúzta zsebéből ezüst omegaóráját és a ceyloni cserkész elé tartotta.

- Csencs!

- Csencs! - válaszolta a sötétbőrű cserkész és a következő pillanatban megtörtént a csere nemzetközi cserkészszokás szerint. Az óra a szíriai cserkészé lett, a kígyó pedig a kígyóbarát Izsákyé.

Abonyi Lajos dr., az Állatorvosi Főiskola tanársegédje is szemtanúja volt a Pesten olyan ritka kígyóvásárnak. A tanársegéd megvizsgálta a kígyót, megállapította, hogy a méregfoga hiányzik, de egyébként egészséges, tejen táplálható és így megmarad a fogságban.

Izsáky boldogan vitte haza kígyóját a gallérskatulyában. Egyelőre maga szórakozik vele, eteti, ápolja de meg is válik tőle, ha akad Pesten kívüle is kígyórajongó különc, aki egy ezüst Omega-óránál többet is adna a cserkész-kobráért.


***
Az angolok köszönete a szegedi szép fogadtatásért

 
A Szegeden járt kétszáz angol cserkész nevében az angol cserkésztábor-parancsnoka meleghangú levelet intézett Szeged város polgármesteréhez és köszönetet mond a szívélyes és bensőséges vendégszeretetért. Biztosítom - írja a levelében -, hogy a fiúk sohasem fogják elfelejteni a Szegeden töltött szép napot.

***

 A „Journal des Débats” meleghangú cikkben emlékezik meg a gödöllői jamboreeról, a tábor kitűnő megszervezéséről és a lelkes fogadtatásról. A népek közeledésének ügyét - írja a lap - ilyen összejövetelek pár hét alatt sokkal jobban szolgálják, mint a nemzetközi értekezletek, melyek sokszor évekig elhúzódnak.

***

A „Manchester Guardian” hosszú cikkben foglalkozik a gödöllői cserkész világtáborozással. Kiemeli Gödöllő és környéke szépségét, majd hosszasan foglalkozik a tábor életével. Megemlíti, hogy az angol cserkészek a táborban árvalányhajjal díszített kalapban jártak és alig lehetett megkülönböztetni őket a magyar cserkészektől. A tábornak igen nagy haszna volt abban a tekintetben, hogy még jobban összekovácsolódjanak a nemzetek.

 ***

  J A M B O R E E

 

Hogyan töltötte jamboree-napjait a besenyői segédtábor?

 
Köztudomású s talán bizonyos szempontokból érthető dolog is, hogy a legtöbb érdeklődés a világtáborban az exotikus cserkészcsapatokat kísérte. A vendéglátó magyarok leggyakrabban a tábor hamupipőkéi voltak, amit ők zokszó nélkül és megértő szívvel vettek tudomásul. Pedig ennyi egyéni ízlést és szülővárosuk jellegzetességének olyan derűs kidomborítását, mint az egyes magyar csapatok táborkapuik, sátraik kis kertjénél - sehol még a luxussal felszerelt külföldi táboroknál sem láttunk

De még az elhanyagolt magyar csapatok mellett is igénytelen szerepre volt kárhoztatva az úgynevezett segédtábor élete, noha érdekességében és tanulságában talán a legtöbbet nyújtotta.

 A besenyői hely templomához vezető országút és fácános-erdő szélén haladó magas vasúti töltés között a híres királynő-fasor és liget mentén terült el ez a tábor. Ide azok a cserkészek szálltak, akik vagy nem tartoznak a nemzetközi cserkészszövetséghez, vagy nem csoporttal jöttek, vagy csak pár napig maradtak a jamboreen. Ezek természetesen nem hoztak magukkal táborozási felszerelést, s így mindenről a segédtábor parancsnokságnak kellett gondoskodnia. Itt alkalma nyílott a parancsnoknak bemutatni szervező képességeit, mikor az élelmezési létszám naponként 1200-2800 között ingadozott és sohasem tudhatta, mikor állit be 10-50 éhes cserkész, mert ezek egyéni vállalkozás ötletszerűségével jöttek résztvenni a világtáboron. A nagytáborban nem lehetett annyi külföldi cserkészt találni, mint éppen itt. És éppen ezért váltak leghangulatosabbá és legkifejezőbbé a segédtábor tábortüzei. Itt nem volt reflektor, hangszóró, nagy tömeg, itt mindenki szereplővé vált. A besenyői nyaraló közönség látogatta ezt a tábort, kikkel a segédtábor parancsnokai már az első napokban összebarátkoztak. Itt igazán érezni lehetett, hogy a vendég és a vendégek is könnyen beleélték magukat, a táborozás szellemébe.  A hosszú angolok torokhangú kurjongatásaihoz egyenest jól illetek a danzigi németek lágy hangú hazavágyó dalai.

A segédtábor újságja volt a legtarkább. Igaz, hogy főrészt a Fenyvesfűrdőnek tisztelt besenyői strandfürdő látogatási programja képezte. Ezen nem kell csodálkozni, mert a besenyői strandot a Cserkészszövetség anyagi segítségével és a cserkészfiúk szorgalmas munkájával tudta megnagyobbíttatni a besenyői nyaralók egyesülete olyanra, hogy a segédtábor hatalmas létszáma, majdnem mindennap fürödni tudott.

Egy pesti nyaraló ügyvéd, Nyári Miklós volt a lelke a fürdő megnagyobbításának. Már úgy volt, hogy elmarad az egész, mikor ő hosszas tárgyalásokkal lehetővé tette, hogy úgy a Fürdőegyesület, mint a Cserkészszövetség aggályai eloszlottak és a megnyitás napján már készen várta a cserkészeket a megnagyobbított medence.

A Nagyboldogasszony-napi búcsú méltó befejezése volt a segédtábor életének és a besenyőiek sokáig nagy szeretettel fognak gondolni az árvalányhajas cserkészgyerekekre, akik két hét alatt annyira a szívükhöz nőttek

(H .J.)

Árvalányhaj a Hősök Emlékművén

 
Budapest közönsége tegnap a gödöllői cserkészvilágtáborozás megható epilógusának volt a tanúja. Azok a csapatok ugyanis, amelyek utolsónak hagyták el a tábort, túlnyomórészt budapesti csapatok voltak. Ezek a fővárosba való megérkezés után nagy csoportokban keresték fel a Hősök Emlékművét. A rendezett sorokban felvonult cserkészifjak Sándor Jánosnak, az I. kerület társelnökének vezetésével a kalapjuk mellől levették az árvalányhajat és azokat bokrétába kötve, néma tiszteletadás mellett, elhelyezték a Hősök Emlékkövére.

 ***

                              
Kilencszáz angol cserkész pénteken délután két különvonaton Budapestről megérkezett Londonba. A Victória-pályaudvar egy órára valóságos miniatűr jamboree képét mutatta. Megható jelenetek játszódtak le, amikor a cserkészeket szeretteik keblükre ölelték. Nagy derültséget keltett az egyik cserkész, aki sokagancsú szarvasfej alatt roskadozott, amelyet kalap helyet tett a fejére. Valamennyi cserkész kalapját Magyarországról hozott árvalányhaj díszítette.

 ***

Magyar himnusszal búcsúztak el a litván cserkészek

 
A litván cserkészek elindulásuk előtt tisztelgő látogatást tettek vitéz Pesthy-Müller litván főkonzulnál Leányfalun. A motorcsónakon érkező litván csapatot a főkonzul és számos leányfalui nyaraló várta a parton. A főkonzul vendégül látta a tisztelgő litván fiúkat, akik a késő esti órákig a legjobb hangulatban voltak együtt. Az esti tábortűznél nemzeti táncot és magyar dalokat adtak elő. Késő este tértek vissza a fővárosba.

A litván csapat csütörtökön este hagyta el a fővárost. Az állomáson vitéz Pesthy- Műller főkonzul és a konzulátus tisztikara is megjelent. Fegyelmezetten vonultak fel a litván cserkészek. A búcsúzás pillanatában katonás tisztelgés közben vonták le a litván és magyar zászlókat és elénekelték a magyar Himnuszt. Az odasereglett több százfőnyi közönség lelkesen éltette a litván cserkészeket.

 ***

    
Egy magyar cserkész útja Kínába

 
Keresztesi Kiss József tizenhétéves cserkész, a 954. debreceni Törökbálint cserkészcsapat tagja, a napokban Kínába indul, hogy az ott élő és a sanghaii csaták óta magáról hírt nem adó édesapja, keresztesi Kiss József debreceni tb. Főügyész nyomait felkutassa. Kiss József egyedül indul útnak, mindössze 300 pengő készpénzzel és az a terve, hogy az útjába eső nagyobb városokban az autóklubokhoz fordul és az ő segítségüket kéri, hogy mint alkalmi utast vigyék magukkal városról-városra az autók mindaddig, amíg céljához nem ér. Kiss József könyvet visz magával, amelybe az első ajánlósorokat maga Baden-Powell, a világ főcserkésze írta.


V É G E

 

Utószó

    70 esztendő már történelmi mércével mérve sem csekély idő, különösen, ha egy nemzet, sőt az egész világ életében olyan nagy számban és gyors egymásutánban következnek be sorsformáló változások, amint az a XX. században történt. A sok-sok áldozatot követelő világháborúk győzteseinek osztozkodása a „történelmi igazságszolgáltatás” jegyében az igazságtalanságok még fájdalmasabb forrásait teremtette meg, s aligha van más olyan nemzet, amely ezt nálunk jobban megsínylette volna. A mögöttünk lévő közel másfél évtized kedvezőbb fordulataiból alakuló helyzet jelenleg még inkább a felkavart folyadékhoz hasonló, nem látni igazán az alagút végét.

    A gödöllői Jamboree-t követő évtizedben a háborús előszelek, majd események közepette is élénk és kiegyensúlyozott cserkészélet folyt, a cserkészek sok hasznos és nemes munkát végeztek a front közeledtével egyre súlyosbodó körülmények között. A II. világháború után bekövetkezett radikális politikai fordulat egyes megnyilvánulásai már sejtetni engedték a cserkészmozgalom létét fenyegető veszélyt. Az 1947. évi, a franciaországi Moisson-ban megrendezett Jamboree-ra egy erősen csökkentett létszámú és politikai szempontból megrostált kontingens még kiutazhatott; a röviddel ezután történt betiltás folytán azonban közel 45 esztendőn át a hazai magyar cserkészet nem hallathatott magáról, és szervezetként nem működhetett. A csaknem 15 évvel ezelőtti újraindulást követően a még élő és cselekvőképes „öregcserkészek” nagy-nagy lelkesedése folytán – az egyházak és a külföldi magyar cserkészszervezetek hathatós támogatásával – gombamódjára éledtek újjá és szaporodtak a nagymultú, vagy éppen újként alakuló csapatok, s kezdtünk bekapcsolódni a nemzetközi életbe. Az évek múltával örvendetes eredmények is születtek, közülük – mint legfontosabbakat – említjük meg ehelyütt a vezetőképzés -, a próbarendszer kidolgozását és bevezetését, a cserkészkiadványok (folyóiratok, szabályzatok, segédanyagok, lelki- és szépirodalmi olvasmányok) folyamatos biztosítását. Fokozatosan meg-megnyílnak a nemzetközi találkozókon való részvétel lehetőségei is. Nagy boldogság, hogy Thai-földi Jamboreen jelentős létszámmal és szép sikerrel vehettek részt cserkészeink, s már folyik a készülődés a 2007–ben Angliában rendezendő jubileumi (centenáris) Jamboree-ra is.

    Az igazságnak (egyeneslelkűségnek) mindamellett tartozunk azzal, hogy utalunk a gondjainkra is, amelyek legalább kétirányúak. Vannak ugyanis külső körülményekből eredő, s belső okokra visszavezethető nehézségeink – s ezek együttes következményeiként kell elkönyvelnünk azt, hogy az újraindulást követő évekhez képest folyamatosan és jelentősen apad a működő csapatok száma, erősen döcög a toborzás szekere, a kiscserkész-munka alig-alig mozdul el a holtpontról, kevés a táborozások száma, nincs megfelelő ügyviteli fegyelem stb. stb. A külső nehezítő körülmények a kormányzati ciklusok váltakozásaival összefüggő eltérő politikai szemléletbeli különbözőségek, eltérő értékrendek és célkitűzések gyakorlati vetületeiből adódnak (egyszer hegyre föl, máskor völgybe le). Ennél is hátrányosabbak és sajnálatosabbak azonban a csaknem folyamatos belharcok, amelyek időnként – tartalmi és formai tekintetben egyaránt bántóan és kiábrándítóan – harsány crescendókban csúcsosodnak, s szinte önpusztító attitűdöt sejtetően ország-világ elé teríttetnek.

    Visszatekintve 70 évvel ezelőttre, ne csak a fényt lássuk meg, hanem azt az egyértelmű, céltudatos, szilárd valláserkölcsi és polgári értékrendben gyökerező szellemet is, ahol az igen az igen, a nem az nem; ahol a 10 cserkésztörvény nem csupán ismeretanyag, hanem a hétköznapi élet valóságát átszövő és meghatározó eszmeiség.

    Fordítsuk hát tekintetünket a múltról a jövő felé, lelki szemeinket, pedig emeljük felfelé, a „hegyek felé”, ahonnan jöhet a mi segítségünk. Lehetnek a korábbiakhoz képest bizonytalanabbak, szerényebbek a külső feltételeink, de ha önvizsgálattal naponta megmérjük dolgainkat, s minden új napra megújult lelki erővel indulunk el; ha a „nagy parancsolat” lesz életünk iránytűje: méltán bízhatunk cserkészküldetésünk jövőjében!

                                                                                     a Szerkesztők

Forrás:
http://www.cserkesz.hu/otker/old/tortenelem/godollo.htm#



Kapcsolódó anyag:
http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/cserkesz/jamboree33.html
http://www.profila.hu/auctions/toc/-34490438/page-1

1 megjegyzés:

  1. A magyarországi cserkész világtalálkozóról 2003-ban készült a fent olvasható összeállítás, a 70. évforduló alkalmából.
    3 év múltán 2013-ban, talán lesz alkalmunk méltóbb módon emlékezni rá.
    Úgy döntöttem, igyekszem megőrizni addig, mert Dr. Laurinyecz Mihály és Dr. Veress László munkájának immár csak tárolt változata található meg a böngészőben.

    VálaszTörlés