De mit tudnak Jézusról a Jézus gyermekkorával foglalkozó apokrif evangéliumok? Így különösebben a Jézus testvérének tulajdonított, úgynevezett Jakab-evangéliuma, továbbá a gazdag tartalmú "Arab-evangélium".
A kora első századokban keletkezett eme ősi iratok néhány fejezetét óhajtom e célból bemutatni. dr. Raffay Sándor evangélikus püspök fordításában:
Jakab elbeszélése
a) "József éppen készülődött, hogy kivándorol Judeába, mikor nagy zavar támadt a judeai Betlehemben. Ugyanis mágusok jöttek, mondván:
Hol van a zsidóknak most született királya? Mert láttuk a csillagát keleten és eljöttünk, hogy őt tiszteljük.
Mikor ezt Heródes meghallotta, megijedt és szolgákat küldött a mágusokhoz. Aztán összehívatta a főpapokat és megkérdezte őket, mondván:
Miként van megírva a Krisztusról, hol születik?
A judai Betlehemben, felelték, mert így van megírva.
Aztán elbocsátotta őket és megkérdezte a mágusokat e szavakkal: Miféle jelet láttatok a született királyra vonatkozólag?
A mágusok azt mondták:
Egy óriási csillagot láttunk a többiek között, amely annyira meghaladta azokat a fényével, hogy nem is látszottak. Mi ebből megtudtuk, hogy Izrael számára király született és eljöttünk, hogy neki tisztelegjünk.
Erre a mágusok kimentek és íme az a csillag, amelyet keleten láttak, előttük ment egészen addig, míg a barlanghoz nem értek. A barlang homlokán aztán megállott. És a mágusok a gyermeket anyjával, Máriával meglátván, málháikból ajándékot: aranyat, tömjént és myrrhát szedtek elő. S miután az angyal arra utasította őket, hogy ne menjenek be Jeruzsálembe, más úton tértek vissza hazájukba.
b) Látván Heródes, hogy a mágusok megcsalták, haragjában gyilkosokat küldött ki, mondván:
A kétéves és azon alul levő gyermekeket öljétek le.
Mikor Mária meghallotta, hogy a gyermekeket gyilkolják, megijedt s fogta a gyermeket, bepólyázta és az ökrök jászolába tette. Erzsébet pedig, mikor meghallotta, hogy Jánost keresik, magához vette őt és a hegységbe ment s körülnézett, hol rejthetné el, de nem talált rejteket s nagyon hangosan felsóhajtott és mondá:
Istennek hegye, fogadd be az anyát gyermekestül.
Mert Erzsébet sem bírt felmászni. És azonnal megnyílt a hegy és befogadta őt. S világosság tűnt fel nekik, mert az Úr angyala volt velük, őrizve őket.
c) Herodes pedig kereste Jánost és Zakariáshoz szolgákat küldött, mondván:
Hová rejtetted a fiadat?
Én, felelte az nekik, az Istennek szolgálok és az Úr templomában tartózkodom, nem tudom, hol a fiam.
A szolgák elmentek és mindent elmondtak Heródesnek. Heródes pedig megharagudott és azt mondta:
Az ő fia akar Izraelben uralkodni! És hozzá küldött, azt üzenve neki:
Mondd meg az igazat, hol a fiad? Mert tudod, hogy kezemben a véred. És a szolgák elmentek és mindezt megmondották neki.
Tanúm az Isten, mondá Zakariás, ha kiontod a véremet. Mert lelkemet az Úr veszi fel, mert ártatlan vért ontasz ki az Úr templomának előcsarnokában.
És pitymallatkor megölték Zakariást. Izrael fiai pedig nem tudták, hogy megölték őt."
Arab evangélium
a) "Nagy Sándor időszámításának 309. esztendejében elrendelte Augusztus, hogy ki-ki a maga szülőföldjén írassék be. Fölkerekedett tehát József és jegyesét, Máriát magához véve, Jeruzsálemből Betlehembe ment, hogy családjával együtt szülővárosában beirattassék. Mikor egy barlanghoz értek, azt mondotta Mária Józsefnek, hogy az ő szülésének ideje elérkezett s már nem képes bemenni a városba, hanem, úgy mond, ebbe a barlangba térjünk be. Ez naplementekor történt.
b) Akkor pásztorok jöttek, akik most tüzet gyújtottak és fölötte vigadoztak, égi seregek jelentek meg nekik, dicsőítve és magasztalva a mindenható Istent. Mikor a pásztorok is ugyanezt cselekedték, akkor a barlang a világ legfölségesebb templomához lett hasonlóvá, mivel hogy égieknek és földieknek szája dicsőítette és magasztalta az Istent az Úr Krisztus születéséért. Mikor aztán az a zsidó vénasszony, az oda hívott szülésznő, ezt a kinyilvánult csodát látta, az Istennek hálát adott, mondván: Hálát adok neked, oh Izrael Istene, azért, hogy az én szemeim látták a világ Megváltójának születését.
c) Lőn, hogy amikor az Úr Jézus Judea Betlehemében, Heródes király idejében megszületett, íme, mágusok jöttek Jeruzsálembe, amint azt előre megmondta Zarathustra. Ajándékok voltak velük, arany, tömjén és myrrha és imádván őt, mindegyik előhozta az ő ajándékát. Akkor Mária asszony a gyermek pólyakendői közül egyet elővett és azt viszont ajándékul nekik adta. Ezt azok tőle a legnagyobb tisztelettel átvették. Ugyanezen órában megjelent nekik az angyal ama csillag formájában, amelyik azelőtt az ő útjuknak vezére volt, annak fényétől vezetve elmentek, amíg haza nem értek hazájukba.
d) Hozzájuk gyülekeztek aztán az ő királyaik és fejedelmeik, kérdezgetvén tőlük, hogy vajon mit láttak, vagy tettek, hogy mentek és jöttek vissza, mit hoztak magukkal? Azok pedig megmutatták nekik azt a pólyakendőt, amelyet nekik Mária adott, amiért is nagy ünnepséget rendeztek, szokásuk szerint tüzet gyújtottak és azt imádták.
e) Heródes pedig, mikor látta, hogy a mágusok őt cserbenhagyták és nem tértek vissza hozzá, odahívatta a papokat és a bölcseket, mondván nekik: Világosítsatok fel engemet, hol kell a Krisztusnak születnie? Mikor azok azt felelték, hogy Betlehemben, Judea városában, akkor az Úr Jézus Krisztus megöletéséről kezdett okoskodni. Akkor jelent meg az angyal urunknak, Józsefnek álmában és mondá: Kelj fel, vedd a gyermeket és az ő anyját és eredj el Egyiptomba.
f) A három év leteltével pedig Egyiptomból eltávoztak és visszatértek s mikor Judeát elérték, József nem mert bemenni, de amikor meghallotta, hogy Heródes már meghalt s fia, Arhelaus lépett a helyére, még mindig félt ugyan, de mégis Judeába ment. Akkor Isten angyala jelent meg neki és így szólt: József, eredj Názáreth városába és maradj ott. Nagyon különös, hogy így történt a dolog és a világok ura országokon át hurcoltatott!
g) Mikor tizenkét esztendős lett, elvitték őt Jeruzsálembe az ünnepekre. Az ünnep végeztével azok hazatértek, az Úr Jézus azonban Izrael tanítói, vénei és írástudói között visszamaradt a templomban. Ezeket különböző tudományokból kérdezgette és viszont felelt is nekik. Azt kérdezte ugyanis tőlük: Kinek a fia a Messiás? Dávidnak a fia, felelték azok. Miért nevezi hát akkor őt Lélekben urának, mikor így szólt: >Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbomra, hogy ellenségeidet zsámolyul tegyem a te lábaid elé?< A tudósok feje azt kérdezte tőle: Olvastad a könyveket? Nemcsak a könyveket, mondá az Úr Jézus, hanem még a tartalmakat is. És magyarázni kezdte nekik a könyveket, a törvényt, a parancsolatokat, a rendeleteket, a titkokat, amik a próféták könyveinek tartalmát képezik s amiket semmiféle teremtett ész felfogni nem képes. Akkor azt mondta az a tudós: Én még ilyen tudást se nem láttam, se nem hallottam soha, mit gondolsz, mi lesz ebből a fiúból?
h) Akkor egy jelenlevő bölcsész, aki a csillagászatban jeleskedett, azt kérdezte az Úr Jézustól, vajon tanulmányozta-e a csillagászatot? Az Úr Jézus felelvén, kifejtette neki az égitestek és égövek számát, azok természetét és munkáját, helyzetét, harmad, negyed, hatod állásait, előre és hátrafutásukat s mindenféle viszonyaikat és sok egyebet, amit emberi ész ki nem nyomozhat.
i) Jelen volt ott egy olyan bölcsész is, aki a természettudományokban volt különösen jártas, aki, amikor azt kérdezte az Úr Jézustól, hogy tanulta-e az orvosi tudományokat is, az feleletül kifejtette neki a fizikát, metafizikát, hüperfizikát, hüpofizikát, a test képességeit és nedveit, valamint azok hatásait, a tagok, csontok, erek, véredények, idegek számát, nemkülönben a meleg és hideg, a nedves és száraz hatásait és ami ezekből származik, továbbá, hogy micsoda munkát végez a lélek a testben s mik az érzései és az erői, a beszédnek, haragnak, kívánságnak képességeit, amit semmiféle teremtmény értelme ki nem nyomozhat. Akkor az a bölcsész fölkelt és imádta az Úr Jézust, mondván: Uram, mostantól fogva tanítványod és szolgád leszek.
j) Míg ezekről és egyebekről is beszélgettek, odaérkezett Mária asszony, miután már harmadnapja járkált Józseffel őt keresve. Mikor meglátta őt, amint ott ült a tudósok között és kölcsönösen kérdezgették egymást és felelgettek egymásnak, így szól neki: Fiam, miért cselekedtél így mivelünk? Íme én és atyád nagy fáradsággal keresünk tégedet. Miért kerestek engemet? - felelé Jézus. Nem tudjátok-e, hogy nekem az én atyám házában kell forgolódnom? Azok azonban nem értették meg, amit nekik mondott. Akkor a tudósok megkérdezték Máriát, hogy az ő fia-e ez s mikor az igenelte, mondták: Oh te boldog Mária, ki ilyen gyermeket hoztál a világra! Azután visszament velük Názárethbe és mindenben engedelmes volt nekik. Anyja pedig minden szót megjegyzett az ő szívében. Az Úr Jézus pedig növekedett testben, értelemben és kedvességben Isten és emberek előtt egyaránt
k) E naptól kezdve nem nyilvánította többé csodatételeit, gyógyításait és titkait, hanem a törvényt kezdette tanulmányozni, amíg a harmincadik évét be nem töltötte, amikor is atya a Jordán mellett nyilván kijelentette őt ezt, az égi szózatatot hallatván:
>Ez az én szerelmes fiam, akiben megnyugszom<. És a szentlélek fehér galamb képében jelen volt. Ez az, akit könyörögve imádunk, aki nekünk lelket és életet adott, s születésünktől kezdve vezetett, aki érettünk
Testet öltött és minket megváltott, hogy felkaroljon minket az örök irgalom és az ő bőkezűségéből és jóakaratából, irántunk való kegyelmességét megmutassa. Övé a dicsőség, jóság, hatalom és ország mostantól fogva, mindörökké, Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése